A főpolgármester-jelöltektől érkezett vállalások részletes értékelése az alkalmazott módszertan ismertetésével, a 2019-es önkormányzati választások előtt

A Greenpeace Magyarország nyílt levélben kereste meg a 2019. októberi önkormányzati választáson induló főpolgármester-jelölteket, és arra kérte őket, hogy konkrét vállalásokkal tegyék egyértelművé: a klímaválság elleni harc élére állva megvédik Budapest lakosságát, és érdemi intézkedéseket hoznak a főváros tiszta levegőjéért (leveleink címzett szerint megtekinthetőek itt: Berki Krisztián, Karácsony Gergely, Puzsér Rubert, Tarlós István).

A főpolgármester-jelöltek megkeresésével a Greenpeace Magyarország célja az volt, hogy a budapestiek számára kiderüljön: a városlakókat érintő legsúlyosabb környezeti problémákra milyen megoldásokat kínálnak a jelöltek, megkönnyítve ezzel a jelöltek programjai közötti tájékozódást a 2019-es önkormányzati választás előtt.

A klímaválság már most érinti a budapestiek mindennapjait. Miközben fel kell készíteni a város lakosságát és infrastruktúráját a hőhullámok, az utcákon hömpölygő csapadék, vagy éppen az aszályos időszakok következményeire, ezzel egyidőben csökkenteni kell a kibocsátásokat is. Csak így védhetjük meg Budapest lakosságát, és akadályozhatjuk meg, hogy az éghajlatváltozás elviselhetetlenné tegye a fővárosiak mindennapjait.

A légszennyezés ugyancsak súlyos, a lakosság egészségére alapvető hatást gyakorló probléma. A légszennyezettség szinte minden harmadik-negyedik nap határérték felett van a fővárosban, a rendszeres szmog veszélyezteti a budapestiek egészségét. A városvezetéstől mihamarabb érdemi lépésekre van szükség, hogy tisztább, egészségesebb legyen a levegő.

A fővárosi önkormányzati választáson induló jelöltek Greenpeace-nek megküldött kötelezettségvállalásainak értékelésekor használt módszertan:

Úgy állítottuk össze a jelölteknek megküldött klímavédelmi és levegősztisztasági kötelezettségvállalások listáját, hogy azokból lemérhető legyen a jelölt elköteleződése, megvalósításukra közvetlen hatása legyen a fővárosnak, és egy ciklusban elvégezhetőek legyenek.

A klímaváltozást érintő kérdésekben a 2018-ban készült és a fővárosi közgyűlés által elfogadott Budapest Klímastratégiája c. dokumentum által javasolt intézkedéseket vettük alapul. A légszennyezettség csökkentését célzó intézkedéseket pedig a nemzetközi gyakorlatokból emeltük át, mivel tapasztalatból tudjuk, hogy azokban a városokban csökkent érdemben a légszennyezettség, ahol széles körben, nagy területről végérvényesen kitiltották a szennyező járműveket.

A jelöltek vállalásainak értékelésekor a számunkra elküldött válaszok mellett esetenként – ha a jelölt erre konkrétan utalt – a jelölt hivatalosan elérhető programját is figyelembe vettük. A jelenlegi főpolgármester nevében levelező Fővárosi Polgármesteri Hivatal Városigazgatóság Főosztálya megkeresésünkre tételesen nem reagált, és nem utalt a jelölt választási programjára sem, de feltüntette a következő, már létező dokumentumok listáját: Budapest Környezeti Állapotértékelése, környezetvédelmi program, Budapest Klímastratégiája, Budapest Zöldfelületi Rendszerének Fejlesztési Koncepciója. Ezért Tarlós István válaszának értékelésénél a klímavédelmi kérdések esetében a Budapest Klímapolitikája című dokumentumot vettük irányadónak, légszennyezettségi kérdéseknél pedig egy korábbi levelezésünket.

A jelöltek válaszainak értékelése:

A jelöltek számunkra megküldött válaszait ABC-sorrendben értékeljük, kifejezetten az általunk megküldött klímavéldemi és levegősztisztasági kötelezettségvállalások tekintetében.

Az összehasonlíthatóság érdekében

• múltbeli intézkedésekkel és eredményekkel nem foglalkozunk, csak a jövőbeli terveket, programokat értékeljük.
• eltekintünk a jelöltek általunk megajánlott vállalásain kívüli vállalásoktól, de ezek megtekinthetőek a jelöltek eredeti válaszaiban (Karácsony Gergely válasza, Puzsér Róbert válasza, Tarlós István válasza).

A jelöltek közül Karácsony Gergely, Puzsér Róbert és Tarlós István válaszolt, Berki Krisztián nem küldött választ.

A válaszok tartalmilag és formailag is igen eltérőek voltak:

• Karácsony Gergely levelében néhány alapvetés kiemelésén túl a Budapest Mindenkié! című programját ajánlotta figyelmünkbe a részleteket illetően.
• A kérdéseinkre részletesen, egyenként Puzsér Róbert nevében a Sétáló Budapest szakmai stábja válaszolt.
• Tarlós István nevében a Fővárosi Polgármesteri Hivatal Városigazgatóság Főosztálya válaszolt. A levél általánosságban fogalmaz és már létező dokumentumokra (Budapest Környezeti Állapotértékelése, környezetvédelmi program, Budapest Klímastratégiája, Budapest Zöldfelületi Rendszerének Fejlesztési Koncepciója) hivatkozik.

A vállalások megtételével kapcsolatban a jelöltek a következőképpen fogalmaztak:

• Karácsony Gergely levelében vállalja a levelünkben megfogalmazottak képviseletét: „Programom összhangban van a Greenpeace által megfogalmazottakkal, így természetesen vállalom ezeknek a képviseletét, lehetőség szerinti megvalósítását.”
• Puzsér Róbert levele nem tartalmazza a „vállalom” kifejezést, ellenben kéréseinkre egyenként adott válasza többségében „Rövid válasz: igen”-nel kezdődik, amit vállalásnak lehet értelmezni; ezt csak két kérés esetében nem teszi meg, ezeknél a mentsége, hogy „konkrét tervünk nincs”.
• Tarlós István levele semmilyen formában nem tér ki a konkrét kéréseinkre, kötelezettségvállalásokra, mindössze a levél végén fogalmaz úgy, hogy „A hivatkozott dokumentumokban meghatározott feledatok következetes végrehajtása segítheti elő közös céljaink […] tervezett megvalósítását.”

Mivel Tarlós István nem küldött az általunk megajánlott vállalásokra vonatkozó konkrét válaszokat, és választási programja sem került még a nyilvánosság elé, az ő esetében nehézségekbe ütköztünk. Az általa hivatkozott, akár több száz oldalas dokumentumok ugyan elérhetőek, de elmaradt az általunk megajánlott kötelezettségvállalások megvalósításához szükséges feltételek tisztázása és a részletek megtervezése (költségvetés, cselekvési tervek, ütemezés, stb.).

A válaszok tételes értékelése:

Az alábbiakban a jelöltektől kapott válaszokat összesítettük, a válaszokból nem szó szerint idézünk. A válaszok teljes értékelése a lenyitható fülekre kattintva olvasható, a mellettük látható „igen”, „részben”, „nem” stb. jelzők a válaszokra adott összértékelésünket mutatjuk.

Greenpeace Magyarország által megajánlott vállalások

A jelöltek klímavédelmi és levegőtisztasági vállalásainak részletes, szöveges összegzése:

Klímavédelem

A klímaválság a budapestiekre is fenyegetést jelent. A kibocsátások csökkentése mellett nagy figyelmet kell fordítani a megváltozott éghajlathoz való alkalmazkodásra, a várható szélsőséges időjárási eseményekre való felkészülésre és felkészítésre. Ezért gyors és hatékony cselekvést várunk a fővárostól azokon a területeken, amelyek döntő szerepet játszanak az emberek megvédésében. Elengedhetetlennek tartjuk, hogy a klímaügyek magas szinten jelenjenek meg a főváros irányításában, hogy a klímapolitika hatással lehessen a főváros minden, klímakérdést érintő döntésére. Mivel a hőhullámok idején már most magasabb az átlagosnál a halálozás, ezzel a kérdéssel kiemelten kell foglalkozni. A zöldterületek megóvása és növelése egyebek mellett a városi hőszigethatás csökkentésére jelent megoldást. A főváros tulajdonában álló épületek és gazdasági társaságok energetikai korszerűsítése pedig az a terület, ahol a főváros a lehető leggyorsabban, egyeztetési kényszer nélkül tud kibocsátásokat érdemben csökkenteni, példát mutatva a többi szereplőnek (állam, kerületek) is.

A klímaügyek irányítása tekintetében mindhárom jelöltnél látjuk az elköteleződést, az ígéret megvalósításával kapcsolatban azonban mindegyikük esetében maradnak kérdések. Karácsony Gergely a szükséges szervezeti, személyzeti feltételek megteremtését ígéri a „klímaváltozás elleni harchoz”, ennek pontos kereteit azonban sem levelében, sem programjában nem világítja meg. Puzsér Róbert a főváros valamiért pusztán „klímaadaptációs”-ként (pedig a mitigáció is ide tartozna) aposztrofált politikáját a „Klímaügyi Titkárságnak” megfelelő, vagy annál erősebb formában tervezi megjeleníteni. Emellett azt ígéri, hogy minden budapesti szakpolitikát átsző majd a klímapolitika. A Tarlós István nevében válaszoló titkárság számos dokumentumot felsorol levelében, konkrétumok nélkül. Budapest Klímastratégiája megemlékezik a Klímaügyi Titkárságról, de az ennek szentelt rövid említésből nem derülnek ki a részletek: nem látszik, hogy a titkárság valós döntési és irányítási helyzetben lenne a megvalósítás tekintetében.

Zöldterületek ügyében mindhárom jelölt sokat ígér, de csak Puzsér Róberttől kaptunk ígéretet cselekvési terv megalkotására. Karácsony Gergely cselekvési terv és költségvetés készítését nem ígéri, átfogó zöldfelületfejlesztési programot azonban igen. Kiemelendő elem nála, hogy a fejlesztések dedikált felelőst kapnának a budapesti főkertész személyében. Puzsér Róbert elengedhetetlennek nevezi, hogy 2020 közepéig kidolgozott cselekvési terv álljon rendelkezésre (míg költségvetést külön nem említ), és a kerületekkel közös stratégiát is kidolgozna. A Tarlós-kabinet által hivatkozott, már létező fővárosi dokumentumok írnak a zöldfelületek, vízfelületek arányának növeléséről, ehhez azonban nem találtunk hozzárendelt forrást, csak a fák, fasorok védelmére, új fák ültetésére. Megjegyzendő, hogy a fővárosban zajló kiemelt állami beruházások a zöldfelületek és a vízfelületek megszüntetése, vagy legalábbis zöldfelületvesztés irányába mutatnak – melyek a dokumentumok célkitűzéseivel nincsenek összhangban.

A hőhullámokhoz való alkalmazkodás kérdésében látszik, hogy a jelöltek fontosnak tartják a kérdést, de a cselekvés tekintetében jobbára szerteágazó, vázlatosnak tekinthető ígéreteket találtunk. Karácsony Gergely nem ígéri cselekvési és költségvetési terv készítését, de ígéretet tesz arra, hogy a közterületek átalakításakor alapvető szempont lesz a klímaadaptációs képesség biztosítása. Puzsér Róbert cselekvési terv és költségvetés készítését szintén nem említi, ellenben a hőhullámok hatásainak mérséklése terén a zöld infrastruktúra fejlesztését emeli ki, és ígéri, hogy az épített infrastruktúra felkészítése is a program része lesz. A Budapesti Klímastratégia több ponton is foglalkozik a kérdéssel, cselekvési tervet azonban nem foglal magába, a konkrét, forrással ellátott intézkedések száma (az A12 pontban hőhullámokra való felkészülés, homályos feladatmeghatározással; A15 pontban lakótelepek klímasérülékenységének vizsgálata; illetve az SZ12 programpontban szemléletformálás) és a célra szánt összeg (2020-ig 15 millió és 20 millió forint, illetve 2018-2019 során 4 millió forint meg nem határozott része) alacsony. A Klímastratégia SWOT-analízisében is az áll, hogy a „hőhullámok elleni védekezésre kevés a finanszírozási forrás”.

A főváros tulajdonában álló épületek és gazdasági társaságok energetikai korszerűsítésének, a megújulók alkalmazásának ügyénél találtuk a legalacsonyabb elköteleződést mindhárom jelöltnél, holott ez kifejezetten olyan terület, ahol a Fővárosnak közvetlen beavatkozási lehetősége lenne, ellentétben a fókuszként inkább megjelölt, jobbára kerületi hatáskörbe tartozó lakóingatlanokkal. Karácsony Gergely levele a kérdésre nem tér ki. A jelölt programja csupán az új fővárosi beruházásokról szól. Ezek esetében előírná, hogy „tiszta energiával” működjenek, és feleljenek meg az EU-s energetikai követelményeknek. Programjából az derül ki, hogy a lakóépületekre fókuszálna megújulós és energiahatékonysági szempontból is. Puzsér Róbert ugyan igennel válaszol, de beismeri, hogy máshova tennék a hangsúlyt, nem a középületekre, hanem a lakóépületekre koncentrálnának. A felsorolt célok azonban jobbára feltételesek, a megvalósíthatóságukkal kapcsolatban így nem kapunk tiszta képet. Ezzel együtt a lakóépületek tekintetében megígéri, hogy cselekvési tervet készítenek 2020-ra, legalább 2024-ig kiterjedően. A részletekről a jelölt programja sem árul el sokat, sem energiahatékonyság, sem a megújulók alkalmazása tekintetében. Tarlós István esetében a Klímastraétágiában található M1 célt említhetjük, bár megjegyezzük, hogy a vállalásra vonatkozó kérésünk pont ennek a konkretizálására, felgyorsítására vonatkozott. Cselekvési terv készítésére vonatkozó terv hiányában így feltehetően folytatódik az alacsony elkötelezettséget mutató „folyamatos” határidő mellett, a bizonytalan forrásokra alapozott, jobbára adatszolgáltatást és tervezést lefedő tevékenység.

Légszennyezés

A Greenpeace a légszennyezés mihamarabbi csökkentésének megoldását a szennyező járművek fővárosból való fokozatos kitiltásában látja. Ezt teljes mértékben egyik jelölt sem vállalta be, ám részben bevezetnének tilalmakat (Karácsony) vagy jelentős útdíjakat a kiemeleten a szennyező dízelekre (Puzsér). Karácsony és Puzsér továbbá növelné a budapesti légszennyezés-mérőállomások számát és azok színvonalát.

Karácsony Gergely válaszában hivatkozik a Budapest Mindenkié programjára, melyben deklarálja, hogy szeretne alacsony kibocsátású zónákat bevezetni a londoni és a madridi példákat figyelembe véve. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy kitiltaná a szennyező járműveket a város bizonyos részeiről. Azaz nem az egész városban, hanem egyes területekről lennének kitiltva a járművek és egyelőre nem ismert, hogy mikortól és mekkora területen. Behajtási díjat tesztelést követően és népszavazástól függően vezetne be Karácsony, ám nem ír szennyezés alapú megkülönböztetésről. A szennyező turistabuszok korlátozását is ígéri Karácsony, ám pontos részletek nélkül. Válaszából és programjából nem egyértelmű, hogy az egyéb szennyező belső égésű motoros járműveket miként korlátozná.

Puzsér Róbert a szennyező járműveket nem kitiltaná, hanem bevezetne egy napidíj, illetve kilométer alapú fővárosi útdíjrendszert, ami magasabb lenne a dízelekre (10 évnél fiatalabbakra másfélszeres, 10 évnél idősebbekre kétszeres). Az útdíj vonatkozna motorokra, robogókra és tehergépjárművekre is. A jelölte ettől várja ezek fokozatos kiszorulását. Emellett Puzsér programjának része, hogy a belvárost, valamint a kerületek bizonyos frekventált részeit mentessé tegye a gépjárművektől.

A Tarlós Istvánnak küldött levelünkre kapott válasz nem tartalmaz ígéretet a szennyező járművek általános tilalmára. Csupán a szmogriadó rendelet már megszületett módosítására hivatkozik, ami – bár jelentősen korlátozza a szennyező járműveket –, de csak szmogriadó esetén. A válasz kitér továbbá a taxik már megszületett szabályozására, mely újabb járművek használatát írja elő számukra. A levélben nincs szó a szennyező buszok kitiltásáról, de látható, hogy a buszflotta modernizációja már elindult és a tervek szerint ez tovább folytatódik. Tarlós a szennyező turistabuszokat sem tiltaná ki a válasz alapján, ám említi, hogy korábbi intézkedése eredményeképp új engedélyt turistabuszok csak legalább EURO 4-es motorral vagy beépített részecskeszűrővel kaphatnak. A régi, már forgalomban lévő szennyező turistabuszok kitiltásáról azonban nincs szó.

Karácsony és Puzsér is ígéri a hajóforgalom csökkentését, a szennyező hajók lehetőségek szerinti korlátozását. A jelenlegi fővárosi vezetés álláspontja szerint a hajók jelentette légszennyezés csökkentésében nincs hatásköre a főpolgármesternek. Szakértők szerint azonban erre lenne több lehetősége is a Főváros vezetésének, például azzal, hogy a kikötői díjakat szennyezés-arányossá teszi, azaz bevezet egy környezetvédelmi szabályozási faktort (szennyező fizet). A teljes Budapesti Duna-szakasz partjai felett a főváros gyakorolja a kezelői jogokat egy közelmúltbeli, 99 évre szóló döntés értelmében.