A Greenpeace javaslatai a környezeti válságok kezeléséhez, az állam zöldítéséhez

Vészhelyzet van. Ökológiai és éghajlati vészhelyzet. Ha nem teszünk ellene, az emberi élet feltételei fognak elpusztulni. A tét az emberi civilizáció, és benne országunk fennmaradása. Az ökológiai- és a klímaválság ellen Magyarországon is küzdenünk kell. Az eddigi gazdasági rendszer vezetett el a mostani helyzethez. Életünket úgy kell átalakítani, hogy a létezésünkhöz szükséges feltételeket meg tudjuk őrizni és fenntartani. A politikának ebben vezető szerepet kell vállalnia.

Az államnak mind működésében, mind intézkedéseiben és célkitűzéseiben zöldülnie kell, a természet- és környezetvédelmet prioritásként kell kezelnie. Meg kell teremtenie a 21. század legnagyobb kihívásának, az ökológiai és klímavészhelyzetnek megfelelő intézmény- és szabályrendszert, döntéshozatali struktúrát.

Az ökológiai, éghajlati, és a koronavírus-járvány okozta válságokra gyors, de a közép- és hosszútávú hatásokat is figyelembe vevő természet- és környezetvédelmi, társadalmi, gazdasági szempontokat együttesen magába foglaló rendszerszemléletű válaszokat kell adni.

Véget kell vetni a fenntarthatatlan, az egészségünket veszélyeztető, az élővilágot pusztító, az éghajlatot károsító, az erőforrásokat pazarló gazdasági tevékenységek, szennyező iparágak finanszírozásának. Garantálni kell a „szennyező fizet”-elv érvényesülését.

Az intézkedéseknek a fenntartható helyi gazdaságot, kereskedelmet és fogyasztást kell erősíteniük. Ezért a kormánynak és a pénzügyi rendszernek a helyi élelmiszertermelést, az ökológiai mezőgazdaságra való átállást, élővilágunk és termőföldjeink megóvását, a helyi megújulóenergia-hasznosítást, valamint energiahatékonysági és -takarékossági beruházásokat, a tiszta közlekedésre való áttérést és a pazarló, egyszer használatos termékekre épülő fogyasztással szakító termelést kell támogatnia, finanszíroznia.

A településeket fel kell készíteni, hogy védelmet tudjanak nyújtani a környezeti válságok hatásai ellen. Erős, ellenálló, szolidáris közösségeket kell építeni, és fel kell őket készíteni a kihívásokra. Az átmenetnek igazságosnak kell lennie, amely során a társadalmi egyenlőtlenségeket is csökkenteni kell.

Meg kell akadályozni élővilágunk további pusztulását, védeni kell a természetes élőhelyeket, az erdőket, gyepeket és vizes élőhelyeket. A víztakarékosság elvének alapvetővé kell válnia, az országon átfolyó vizek megtartása érdekében a folyóknak teret kell adni. Az Európai Uniós és globális klíma- és természetvédelmi folyamatokban a természet és környezet védelmének szempontjait támogatni kell, sőt kezdeményezően kell fellépni, hiszen enélkül nem védhetjük meg hazánk értékeit sem.

Intézkedések az állam- és közigazgatás zöldítése érdekében

  • A környezet- és természetvédelmi szempontokat prioritásként kell kezelni a döntéshozatal minden szintjén.
  • Állítsák helyre a természet és környezetvédelmi intézményrendszert, hozzanak létre önálló Környezet- és Természetvédelmi Minisztériumot, legyen újra független, erős jogosultságokkal és erőforrásokkal rendelkező természet-és környezetvédelmi hatóság.
  • Az állam- és közigazgatásban, valamint az állami tulajdonú cégek kulcspozícióiban csak olyanok dolgozzanak, akik tisztában vannak az éghajlati és ökológiai válság társadalmi és gazdasági következményeivel, veszélyeivel. Az intézmények, cégek vezetésének legyen fenntarthatóságért felelős tagja.
  • Meg kell erősíteni az önkormányzatiságot. Növelni kell az önkormányzatok hatáskörét, finanszírozását és pénzügyi autonómiáját, támogatni kell a helyi közösségeket, a helyi, fenntartható gazdaságot és erősíteni kell a település-szintű rezilienciát.

Válasz a környezeti válságokra és a koronavírus-járványra: társadalmi intézkedések

  • A településeket fel kell készíteni az ökológiai- és klímaválság hatásaira, hogy védelmet tudjanak nyújtani az embereknek, és biztosítsák élelmezési, egészségügyi, víz- és energiaszükségleteinket.
  • A koronavírust követő gazdasági ösztönző programoknak a társadalmi egyenlőtlenségeket is csökkenteniük kell. A társadalmi igazságosság jegyében a támogatásokban leginkább a társadalom hátrányos helyzetű csoportjainak, akiket a klíma- és ökológiai válság a legsúlyosabban érint, valamint a járvány miatt leginkább érintett közösségeknek, szektoroknak (egészségügy, szolgáltatások, kkv-k stb.) kell részesülniük.
  • Az oktatás és a média bevonásával fel kell készíteni a társadalmat a környezeti válságok kihívásaira annak érdekében, hogy erős, szolidáris, autonóm, ellenálló közösségeink legyenek.
  • Prioritásként kell kezelni az emberek egészségét és a fenntarthatóságot együttesen támogató intézkedéseket, mint pl. a tiszta levegő érdekében tett lépéseket (energiahatékonyság, fűtés korszerűsítése; közlekedésből szennyező járművek kivezetése, tiszta közösségi közlekedés támogatása), vagy az ökológiai mezőgazdaság támogatását.

Válasz a környezeti válságokra és a koronavírus-járványra: gazdasági intézkedések

  •  Át kell alakítani minden ágazat működését a fenntartható, a természeti erőforrásokkal takarékosan bánó körforgásos gazdaság elveire támaszkodva. Az új munkahelyeket a zöld, fenntartható gazdaság alapelvei mentén hozzák létre (pl. tiszta közlekedési rendszerek fejlesztése, üzemeltetése, megújuló energiarendszerek kiépítése, üzemeltetése, energiahatékonysági fejlesztések, stb.).
  • A gazdaság minden ágazatának nyújtott finanszírozásnak zöld, fenntartható elveken kell alapulnia. A cégeknek nyújtott állami támogatásokat és banki hiteleket kössék zöld, a nemzetközi klíma- és természetvédelmi megállapodásokból következő feltételekhez, például a párizsi éghajlatvédelmi egyezmény 1,5 fokos céljához.
  • Azon szektorok, amelyek léte nem egyeztethető össze a kibocsátáscsökkentési célokkal, nem kaphatnak állami támogatást. Ilyen például a fosszilisenergia-szektor, beleértve a fosszilis energiahordozók kitermelésében, feldolgozásában érintett (pl. szén-, olaj-, földgázipar) és azok használatára építő iparágakat (pl. belső égésű járműveket gyártó vállalatok, repülés). A gazdasági ösztönzők nem gyengíthetik a már létező környezeti szabályozást.
  • Gazdasági ösztönzőkkel támogatni kell a természettel összhangban végzett, káros vegyszerektől mentes ökológiai mezőgazdaságot, és ezzel segíteni az átállást a nagyüzemi, vegyszerintenzív mezőgazdálkodásról az ökogazdálkodásra. Ezzel nem csak a klíma- és ökológiai válság enyhíthető, de garantálható az egészséges táplálék és hazánk élelmiszerbiztonsága is.
  • Az energiagazdálkodásban az éghajlatot károsító kibocsátások csökkentésének prioritást kell adni. Az üvegházhatású gázok kibocsátása terén 2030-ra 65%-os csökkentést kell célul kitűzni 1990-es bázison. A takarékosságnak és a hatékonyságnak kell alapvetővé válnia, különös tekintettel az épületállományra. Az energiaigények kielégítését a fenntartható módon megtermelt megújuló energiaforrásokra kell alapozni, el kell búcsúzni a fosszilis energiahordozóktól és a tévutat jelentő atomenergiától. A Paks II. projektet le kell állítani, az arra szánt forrásokat energiahatékonysági és megújulós, illetve ezek terjedését elősegítő beruházásokra kell fordítani. A fosszilis energiahordozóknak a földben kell maradniuk: az országgyűlésnek legkésőbb 2022-ben törvényben kell megtiltania, hogy Magyarország területén fosszilis tüzelőanyagok esetében új bányászati kutatást és kitermelést végezzenek.
  • A közlekedésben ütemtervet kell meghatározni a fosszilis energiahordozókat égető járművek mihamarabbi kivezetésére és a tiszta közlekedésre való átállásra. Rugalmas közlekedési rendszerre kell váltani, a mikromobilitást és a közösségi közlekedést kell támogatni. A jelentős légszennyezést okozó járművek használatát korlátozni kell: fel kell lépni a roncsautók importja ellen, a városokból tilalmakkal vagy adókkal ki kell szorítani a régi szennyező járműveket és céldátum kell a belső égésű motoros járművek végleges kivonására.
  • Gazdasági ösztönzők bevezetésével át kell alakítani a fogyasztást, fogyasztói szokásokat. Véget kell vetni az erőforráspazarló, egyszer használatos kultúra korszakának, a hulladéktermelés helyett a megelőzést és az újrafelhasználást kell erősíteni. Támogatni kell a megosztáson alapuló megoldásokat, a javítható, többször használható termékek, csomagolások elterjedését. Kötelező újratöltési kvóták szükségesek italcsomagolások esetén, az egyszer használatos csomagolásokat kötelezően teljeskörűen, anyagában kell újrahasznosítani.
  • Valós környezeti kárfelelősséget biztosító jogszabályt kell alkotni a szennyező fizet elv biztosítása érdekében. Programot kell indítani a legjelentősebb szennyezett területek megtisztítására, kármentesítésére.
  • Nagymértékben támogatni kell az ökológiai gazdálkodásra való áttérést. Jelentősen csökkenteni kell a nagyüzemi vegyszerintenzív mezőgazdaság, és ezen belül különösen a hús- és tejtermék előállítás támogatását. Az egészséges, biológiai gazdálkodásból származó élelmiszerek áfáját 5%-ra kell csökkenteni.

Válasz a környezeti válságokra és a koronavírus-járványra: természet- és környezetvédelmi minimumok 2022-26-ra

  • Meg kell akadályozni élővilágunk további pusztulását, a természetes, vagy természetközeli élőhelyek csökkenését. Hazai védett erdőállományunk kezelését a profitérdekelt erdészeti részvénytársaságok kezeléséből a nemzeti parki igazgatóságok természetvédelmi szempontokat érvényesíteni tudó kezelésébe kell adni. A gyepek területi csökkenését meg kell állítani, erdőtelepítésre gyepet használni tilos. Nagyléptékű vizesélőhely-rekonstrukciót kell megvalósítani.
  • A megváltozott éghajlati és ökológiai helyzetben új vízgazdálkodási stratégiára van szükség. A víz megtartása alapvető érdek, ezért teret kell adni a folyóknak és a víznek. A vizeknek az országon keresztül való gyors levezetése helyett ki kell alakítani annak a lehetőségét, hogy a folyók árvíz idején kiléphessenek a jelenlegi védelmi töltéseken kívülre, és ezt minél előbb meg kell valósítani. A víztakarékosság elvének alapvetővé kell válnia, nemcsak egyéni, de mezőgazdasági és egyéb ágazati szinteken is.
  • Az Európai Uniós és globális klíma- és természetvédelmi folyamatokban a természet és környezet védelmének szempontjait támogatni kell, sőt kezdeményezően kell fellépni, hiszen enélkül nem védhetjük meg hazánk értékeit sem. A klímavédelemben a párizsi másfél fokos cél elérését kell kiindulási alapnak tekinteni. Az élővilág megőrzése érdekében meg kell valósítani az Európai Biodiverzitás Stratégiában és a Talajtól a Tányérig (Farm to Fork) stratégiában megfogalmazott célokat.

Felhasznált dokumentumok:

Scroll to Top