Oldal kiválasztása

A Greenpeace javaslatai a környezeti válságok kezeléséhez, az állam zöldítéséhez

Vészhelyzet van. Ökológiai és éghajlati vészhelyzet. Ha nem teszünk ellene, az emberi élet feltételei fognak elpusztulni. A tét az emberi civilizáció, és benne országunk fennmaradása. Az ökológiai- és a klímaválság ellen Magyarországon is küzdenünk kell. Az eddigi gazdasági rendszer vezetett el a mostani helyzethez. Életünket úgy kell átalakítani, hogy a létezésünkhöz szükséges feltételeket meg tudjuk őrizni és fenntartani. A politikának ebben vezető szerepet kell vállalnia.

Az államnak mind működésében, mind intézkedéseiben és célkitűzéseiben zöldülnie kell, a természet- és környezetvédelmet prioritásként kell kezelnie. Meg kell teremtenie a 21. század legnagyobb kihívásának, az ökológiai és klímavészhelyzetnek megfelelő intézmény- és szabályrendszert, döntéshozatali struktúrát.

Az ökológiai, éghajlati, és a koronavírus-járvány okozta válságokra gyors, de a közép- és hosszútávú hatásokat is figyelembe vevő természet- és környezetvédelmi, társadalmi, gazdasági szempontokat együttesen magába foglaló rendszerszemléletű válaszokat kell adni.

Véget kell vetni a fenntarthatatlan, az egészségünket veszélyeztető, az élővilágot pusztító, az éghajlatot károsító, az erőforrásokat pazarló gazdasági tevékenységek, szennyező iparágak finanszírozásának. Garantálni kell a „szennyező fizet”-elv érvényesülését.

Az intézkedéseknek a fenntartható helyi gazdaságot, kereskedelmet és fogyasztást kell erősíteniük. Ezért a kormánynak és a pénzügyi rendszernek a helyi élelmiszertermelést, az ökológiai mezőgazdaságra való átállást, élővilágunk és termőföldjeink megóvását, a helyi megújulóenergia-hasznosítást, valamint energiahatékonysági és -takarékossági beruházásokat, a tiszta közlekedésre való áttérést és a pazarló, egyszer használatos termékekre épülő fogyasztással szakító termelést kell támogatnia, finanszíroznia.

A településeket fel kell készíteni, hogy védelmet tudjanak nyújtani a környezeti válságok hatásai ellen. Erős, ellenálló, szolidáris közösségeket kell építeni, és fel kell őket készíteni a kihívásokra. Az átmenetnek igazságosnak kell lennie, amely során a társadalmi egyenlőtlenségeket is csökkenteni kell.

Meg kell akadályozni élővilágunk további pusztulását, védeni kell a természetes élőhelyeket, az erdőket, gyepeket és vizes élőhelyeket. A víztakarékosság elvének alapvetővé kell válnia, az országon átfolyó vizek megtartása érdekében a folyóknak teret kell adni. Az Európai Uniós és globális klíma- és természetvédelmi folyamatokban a természet és környezet védelmének szempontjait támogatni kell, sőt kezdeményezően kell fellépni, hiszen enélkül nem védhetjük meg hazánk értékeit sem.

Intézkedések az állam- és közigazgatás zöldítése érdekében

A környezet- és természetvédelmi szempontokat prioritásként kell kezelni a döntéshozatal minden szintjén.

Állítsák helyre a természet és környezetvédelmi intézményrendszert, hozzanak létre önálló Környezet- és Természetvédelmi Minisztériumot, legyen újra független, erős jogosultságokkal és erőforrásokkal rendelkező természet-és környezetvédelmi hatóság.

Az állam- és közigazgatásban, valamint az állami tulajdonú cégek kulcspozícióiban csak olyanok dolgozzanak, akik tisztában vannak az éghajlati és ökológiai válság társadalmi és gazdasági következményeivel, veszélyeivel. Az intézmények, cégek vezetésének legyen fenntarthatóságért felelős tagja.

Meg kell erősíteni az önkormányzatiságot. Növelni kell az önkormányzatok hatáskörét, finanszírozását és pénzügyi autonómiáját, támogatni kell a helyi közösségeket, a helyi, fenntartható gazdaságot és erősíteni kell a település-szintű rezilienciát.

Válasz a környezeti válságokra és a koronavírus-járványra: társadalmi intézkedések

A településeket fel kell készíteni az ökológiai- és klímaválság hatásaira, hogy védelmet tudjanak nyújtani az embereknek, és biztosítsák élelmezési, egészségügyi, víz- és energiaszükségleteinket.

A koronavírust követő gazdasági ösztönző programoknak a társadalmi egyenlőtlenségeket is csökkenteniük kell. A társadalmi igazságosság jegyében a támogatásokban leginkább a társadalom hátrányos helyzetű csoportjainak, akiket a klíma- és ökológiai válság a legsúlyosabban érint, valamint a járvány miatt leginkább érintett közösségeknek, szektoroknak (egészségügy, szolgáltatások, kkv-k stb.) kell részesülniük.

Az oktatás és a média bevonásával fel kell készíteni a társadalmat a környezeti válságok kihívásaira annak érdekében, hogy erős, szolidáris, autonóm, ellenálló közösségeink legyenek.

Prioritásként kell kezelni az emberek egészségét és a fenntarthatóságot együttesen támogató intézkedéseket, mint pl. a tiszta levegő érdekében tett lépéseket (energiahatékonyság, fűtés korszerűsítése; közlekedésből szennyező járművek kivezetése, tiszta közösségi közlekedés támogatása), vagy az ökológiai mezőgazdaság támogatását.

Válasz a környezeti válságokra és a koronavírus-járványra: gazdasági intézkedések

Át kell alakítani minden ágazat működését a fenntartható, a természeti erőforrásokkal takarékosan bánó körforgásos gazdaság elveire támaszkodva. Az új munkahelyeket a zöld, fenntartható gazdaság alapelvei mentén hozzák létre (pl. tiszta közlekedési rendszerek fejlesztése, üzemeltetése, megújuló energiarendszerek kiépítése, üzemeltetése, energiahatékonysági fejlesztések, stb.).

A gazdaság minden ágazatának nyújtott finanszírozásnak zöld, fenntartható elveken kell alapulnia. A cégeknek nyújtott állami támogatásokat és banki hiteleket kössék zöld, a nemzetközi klíma- és természetvédelmi megállapodásokból következő feltételekhez, például a párizsi éghajlatvédelmi egyezmény 1,5 fokos céljához.

Azon szektorok, amelyek léte nem egyeztethető össze a kibocsátáscsökkentési célokkal, nem kaphatnak állami támogatást. Ilyen például a fosszilisenergia-szektor, beleértve a fosszilis energiahordozók kitermelésében, feldolgozásában érintett (pl. szén-, olaj-, földgázipar) és azok használatára építő iparágakat (pl. belső égésű járműveket gyártó vállalatok, repülés). A gazdasági ösztönzők nem gyengíthetik a már létező környezeti szabályozást.

Gazdasági ösztönzőkkel támogatni kell a természettel összhangban végzett, káros vegyszerektől mentes ökológiai mezőgazdaságot, és ezzel segíteni az átállást a nagyüzemi, vegyszerintenzív mezőgazdálkodásról az ökogazdálkodásra. Ezzel nem csak a klíma- és ökológiai válság enyhíthető, de garantálható az egészséges táplálék és hazánk élelmiszerbiztonsága is.

Az energiagazdálkodásban az éghajlatot károsító kibocsátások csökkentésének prioritást kell adni. Az üvegházhatású gázok kibocsátása terén 2030-ra 65%-os csökkentést kell célul kitűzni 1990-es bázison. A takarékosságnak és a hatékonyságnak kell alapvetővé válnia, különös tekintettel az épületállományra. Az energiaigények kielégítését a fenntartható módon megtermelt megújuló energiaforrásokra kell alapozni, el kell búcsúzni a fosszilis energiahordozóktól és a tévutat jelentő atomenergiától. A Paks II. projektet le kell állítani, az arra szánt forrásokat energiahatékonysági és megújulós, illetve ezek terjedését elősegítő beruházásokra kell fordítani. A fosszilis energiahordozóknak a földben kell maradniuk: az országgyűlésnek legkésőbb 2022-ben törvényben kell megtiltania, hogy Magyarország területén fosszilis tüzelőanyagok esetében új bányászati kutatást és kitermelést végezzenek.

A közlekedésben ütemtervet kell meghatározni a fosszilis energiahordozókat égető járművek mihamarabbi kivezetésére és a tiszta közlekedésre való átállásra. Rugalmas közlekedési rendszerre kell váltani, a mikromobilitást és a közösségi közlekedést kell támogatni. A jelentős légszennyezést okozó járművek használatát korlátozni kell: fel kell lépni a roncsautók importja ellen, a városokból tilalmakkal vagy adókkal ki kell szorítani a régi szennyező járműveket és céldátum kell a belső égésű motoros járművek végleges kivonására.

Gazdasági ösztönzők bevezetésével át kell alakítani a fogyasztást, fogyasztói szokásokat. Véget kell vetni az erőforráspazarló, egyszer használatos kultúra korszakának, a hulladéktermelés helyett a megelőzést és az újrafelhasználást kell erősíteni. Támogatni kell a megosztáson alapuló megoldásokat, a javítható, többször használható termékek, csomagolások elterjedését. Kötelező újratöltési kvóták szükségesek italcsomagolások esetén, az egyszer használatos csomagolásokat kötelezően teljeskörűen, anyagában kell újrahasznosítani.

Valós környezeti kárfelelősséget biztosító jogszabályt kell alkotni a szennyező fizet elv biztosítása érdekében. Programot kell indítani a legjelentősebb szennyezett területek megtisztítására, kármentesítésére.

Nagymértékben támogatni kell az ökológiai gazdálkodásra való áttérést. Jelentősen csökkenteni kell a nagyüzemi vegyszerintenzív mezőgazdaság, és ezen belül különösen a hús- és tejtermék előállítás támogatását. Az egészséges, biológiai gazdálkodásból származó élelmiszerek áfáját 5%-ra kell csökkenteni.

Válasz a környezeti válságokra és a koronavírus-járványra: természet- és környezetvédelmi minimumok 2022-26-ra

Meg kell akadályozni élővilágunk további pusztulását, a természetes, vagy természetközeli élőhelyek csökkenését. Hazai védett erdőállományunk kezelését a profitérdekelt erdészeti részvénytársaságok kezeléséből a nemzeti parki igazgatóságok természetvédelmi szempontokat érvényesíteni tudó kezelésébe kell adni. A gyepek területi csökkenését meg kell állítani, erdőtelepítésre gyepet használni tilos. Nagyléptékű vizesélőhely-rekonstrukciót kell megvalósítani.

A megváltozott éghajlati és ökológiai helyzetben új vízgazdálkodási stratégiára van szükség. A víz megtartása alapvető érdek, ezért teret kell adni a folyóknak és a víznek. A vizeknek az országon keresztül való gyors levezetése helyett ki kell alakítani annak a lehetőségét, hogy a folyók árvíz idején kiléphessenek a jelenlegi védelmi töltéseken kívülre, és ezt minél előbb meg kell valósítani. A víztakarékosság elvének alapvetővé kell válnia, nemcsak egyéni, de mezőgazdasági és egyéb ágazati szinteken is.

Az Európai Uniós és globális klíma- és természetvédelmi folyamatokban a természet és környezet védelmének szempontjait támogatni kell, sőt kezdeményezően kell fellépni, hiszen enélkül nem védhetjük meg hazánk értékeit sem. A klímavédelemben a párizsi másfél fokos cél elérését kell kiindulási alapnak tekinteni. Az élővilág megőrzése érdekében meg kell valósítani az Európai Biodiverzitás Stratégiában és a Talajtól a Tányérig (Farm to Fork) stratégiában megfogalmazott célokat.