A 2022-es országos választáson induló miniszterelnök-jelöltek zöld programjainak értékelése a Greenpeace Magyarországhoz 2021. augusztus 31-ig eljuttatott kampányanyagok alapján.

A Greenpeace Magyarország nyílt levélben kereste meg a 2021. júliusában a 2022-es választásokra készülő miniszterelnök-jelölteket, Dobrev Klárát, Fekete-Győr Andrást, Jakab Pétert, Karácsony Gergelyt, Márki-Zay Pétert és Pálinkás Józsefet, valamint a jelenleg kormányon lévő Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy hozzák nyilvánosságra a 2022-től érvényes zöld programjukat.

Azt vártuk a jelöltektől, hogy konkrét vállalásokkal teszik egyértelművé, hogy a környezeti válságok elleni harc élére állva megvédik Magyarország lakosságát és élővilágát; illetve, hogy zöld programjukban kifejtik, milyen érdemi intézkedéseket hoznának a tiszta levegőért, tiszta vízért, az egészséges talajért, valamint a tiszta közlekedésre, a tiszta gazdaságra, a káros vegyszerektől mentes mezőgazdálkodásra való átállásért, és a gyermekeink számára is megóvandó természeti értékeink megőrzéséért.

A jelöltek megkeresésével a Greenpeace Magyarország célja az volt, hogy a választók számára kiderüljön, hogy a legsúlyosabb környezeti problémákra milyen megoldásokat kínálnak a jelöltek.

Az értékelés eredménye

Az összehasonlítás megkönnyítése érdekében a jelöltek zöld programját a környezeti válság súlyossága alapján összeállított saját szempontrendszerünk mentén értékeltük. Ami világosan kirajzolódott: a környezeti válság súlyossága nem tükröződik kellőképpen a programokban. Hiányzik az ambíció és hiányoznak a megvalósításra garanciát jelentő konkrétumok. Az éghajlati és ökológiai válságok fenyegetése pedig minden eddiginél világosabb. A választóknak például jogukban állna tudni, hogy ki milyen ütemben vezetné ki a fosszilis energia használatát, vagy tiltaná be a belső égésű járművek használatát, és milyen támogatási programokat ajánlana, hogy segítse a lakosságot, valamint a cégeket a tiszta gazdaságra való mihamarabbi átállásban.

Sajnálattal fogadtuk, hogy Dobrev Klára (egy, a levelében közölt rövid összeállítástól eltekintve), és Jakab Péter nem küldtek önálló, részletes programot, hivatkozva a Közös Alapra. Azt is elkeserítőnek találtuk, hogy Márki-Zay Péter nem hozott nyilvánosságra semmilyen zöld tervet, programot, miközben a Mindenki Magyarországa Mozgalom nem vett részt a Közös Alap összeállításában. Így az ő esetében semmit nem tudtunk meg arról, hogy milyen tervei lennének zöld ügyekben kormányra kerülése esetén.

Különösen elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a jelenlegi miniszterelnök, Orbán Viktor nem reagált a megkeresésünkre, nem küldte el számunkra a környezeti vészhelyzet kezelésével kapcsolatos programját. Orbán Viktor esetében így az értékelés alapját a nyilvánosan elérhető releváns stratégiai dokumentumok és kormányainak elmúlt évtizedben mutatott teljesítménye képezte. Ennek alapján megállapítható: az Orbán-kormányok környezeti teljesítménye igen gyenge, sőt romboló volt, nem látható Orbán Viktor részéről érdemi ambíció a környezeti válságok kezelésére.

A válaszok tételes értékelése

A jelöltektől kapott programokat a környezeti válság súlyossága alapján összeállított saját szempontrendszerünkkel vetettük össze. Nem csak azért, mert így egyértelműen látszik, mik a prioritások, hanem azért is, mert így összehasonlíthatóvá válnak az egyébként tartalmilag és formailag igen eltérő programok. A kérdéseink alatt a jelölteket ABC-sorrendben tüntettük fel, a programjaikból idézett szövegek a lenyitható fülekre kattintva olvashatóak. A mellettük látható szöveges értékelés („Megfelel”, „Nem felel meg”, „Részben felel meg” stb.) az adott kritériumnak való megfelelőséget vizsgálja, az alábbiak mentén:

• szerepel-e az adott kérdéskör a programban;
• megelégszik-e a jelölt az általános válasszal, problémafelvetéssel, vagy a program tartalmaz konkrét vállalást is;
• a vállalás mennyire felel meg az általunk meghatározott kritériumoknak.

Állam- és közigazgatás

Összegzés

Összességében úgy látjuk, hogy az ellenzéki jelöltek többségénél ugyan van szándék a környezeti válságok kezelésére, de az egymásra nagymértékben hasonlító, a konkrétumokat döntően nélkülöző programokat inkább csak szándéknyilatkozatként lehet értékelni. A Közös Alap és Karácsony Gergely programja esetében látható ugyan a rendszerszemlélet, és a megközelítésüket is alapvetően helyesnek tartjuk, de mivel megmaradnak az általánosságok szintjén, ezekről – illetve Dobrev Klára válaszlevelében közölt összeállításáról – vitát folytatni érdemben nem lehet. Terjedelmét tekintve Fekete-Győr András programja a legrészletesebb, de az sem terjed ki kellő súllyal minden szükséges területre.

Sajnálattal láttuk, hogy az ellenzéki jelöltek egy része nem készített részletes programot, mivel azt a Közös Alap honlapján az előválasztás utáni kormányprogram-készítés idejére tervezik. Úgy véljük, hogy elvárható lenne minden választáson induló jelölttől, hogy részletes tervvel rendelkezik a társadalom számára fontos problémák, köztük a mindannyiunkat érintő környezeti válságok kezeléséről.

Mivel Orbán Viktor nem hozott nyilvánosságra 2022-től érvényes zöld programot, az értékelés során az Orbán-kormányok eddigi teljesítményére tudunk csak hivatkozni. Ennek alapján elmondható: nem látható valódi elköteleződés a természet- és környezetvédelem felé. A jövőre vonatkozó, eddig nyilvánosságra hozott dokumentumok alapján sem tűnik úgy, hogy a miniszterelnök számára fontos lenne a természet- és környezetvédelem ügye.

A jövő évi választásoknak különösen nagy tétje van: a győztesnek kell majd megoldást találnia a Magyarországot már most is számos formában sújtó környezeti válságokra. Azért kértük a miniszterelnök-jelöltektől, hogy hozzák nyilvánosságra a választási kampányukban a zöld programjukat, hogy a választópolgárok ennek ismeretében szavazhassanak majd, amikor a jövőjükről döntenek a következő választásokon. Aggasztó, hogy ezen várakozásoknak a jelöltek – beleértve a jelenlegi miniszterelnököt – döntően nem tudtak vagy nem akartak megfelelni.

A Greenpeace Magyarország minden, a 2022-es országos választáson induló párttól és miniszterelnök-jelölttől az eddigieknél jóval ambiciózusabb és konkrétabb zöld programot vár, amely garantálja, hogy kormányra kerülés esetén mindent megtesznek, hogy megvédjék a magyar lakosságot a környezeti válságok ránk váró, súlyos következményeitől.

A jelöltek válaszai

• Dobrev Klára nem küldött programot, válaszában a Közös Alap programra hivatkozott, amit a levelében kiegészített egy rövid összefoglalóval;
• Fekete-Győr András megküldte a Momentum Mozgalom „Momentum egy Klímabarát országért” című programját, illetve 2021. szeptember 27-én felhívta a figyelmünket a Momentum Mozgalom Új Magyarország Terv című előválasztási programjára is;
• Jakab Péter nem küldött programot, stábja a Közös Alapra való hivatkozás mellett ígéretet tett egy részletes válasz összeállítására és megküldésére, azonban erre nem került sor az eredeti határidőig, ezt 2021. szeptember 20-án pótolták, amikor is megküldték a Jobbik környezetvédelmi alapvetéseit tartalmazó dokumentumot;
• Karácsony Gergely megküldte a 99 mozgalom „Zöld Magyarország” című programját, majd 2021. szeptember 17-én elküldte a „Szociális jóvátétel programja”, illetve a „Gazdaságpolitikai ajánlatunk” című programjait, valamint a Vidékfejlesztési programjának a fenntartható mezőgazdasággal foglalkozó fejezetét. Ezek ugyancsak tartalmaznak zöld szempontokat, amelyek figyelembe vételével 2021. szeptember 21-én frissítettük az értékelést;
• Márki-Zay Pétertől szóban ígéretet kaptunk, hogy küldenek zöld programot, de ez nem történt meg;
• Orbán Viktor egyáltalán nem válaszolt többszöri megkeresésünkre sem az eredetileg megadott határidőig, 2021. augusztus 31-ig. 2021. szeptember 24-én kaptunk választ Steiner Attilától, az Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkárától;
• Pálinkás József megküldte az Új Világ Néppárt Fenntarthatósági programját (mivel a jelölt kiesett a versenyből, az ő programját nem értékeltük).

A programok értékelésekor használt módszertan

Mivel a jelöltek programjai struktúrájukban, terjedelmükben és kidolgozottságukban jelentős mértékben eltértek, mi viszont egyértelműen meg akartuk mutatni, hogy a klíma- és ökológiai válság elleni védekezés legfontosabb területein mit ígérnek az egyes jelöltek, ezért a programok összevetéséhez a „A Greenpeace javaslatai a környezeti vészhelyzet kezeléséhez, az állam zöldítéséhez” című anyagunkat használtuk. Az anyagunk alapján kidolgozott szempontrendszer mentén vizsgáltuk meg a jelöltek zöld programjait, így nem tértünk ki a programokban kifejtett összes témakörre. Szempontrendszerünk mentén azonban jól látható a jelöltek elköteleződése egyes, Magyarországot sújtó környezeti problémák megoldására, és a programok is összehasonlíthatóak. A szempontok mentén a válaszokat úgy értékeltük, hogy

• szerepel-e az adott kérdéskör a programban;
• megelégszik-e az általános válasszal, problémafelvetéssel, vagy tartalmaz konkrét vállalást is;
• a vállalás mennyire felel meg az általunk meghatározott kritériumoknak.

A jelöltek vállalásainak értékelésekor a számunkra elküldött válaszok mellett figyelembe vettük a Közös Alap című programot (amit korábban mi is véleményeztünk). Ha a jelölt programjából hiányzott a válasz egyes szempontokra, akkor ott a Közös Alapot vettük figyelembe, amit jelöltünk is az értékelésnél. Olyan eset is előfordult, hogy a Közös Alapban erősebb válasz volt található, mint a jelölt programjában, ezt külön jeleztük.

Mivel Pálinkás József nem tudta összegyűjteni az induláshoz szükséges mennyiségű aláírást, ezért az ő programjának értékelésétől eltekintettünk.

Jakab Péter esetében, mivel nem küldött programot, teljes mértékben a Közös Alapot vettük figyelembe.

Márki-Zay Péter nem küldte el számunkra zöld programját. A Mindenki Magyarországa Mozgalom nem vett részt a Közös Alap összeállításában, és semmilyen jel nem utal arra, hogy Márki-Zay elfogadta volna az abban foglaltakat. Ezért az ő esetében a Mindenki Magyarországa Mozgalom honlapján található, eredetileg 2018-ból származó „Nemzeti minimum” 12 pontját vettük alapul.

Orbán Viktor miniszterelnök nem küldött programot, így az ő esetében nem tudtunk egy valamilyen formában egységes dokumentumot összehasonlítani a többi jelölt jövőről szóló terveivel. Vállalva a helyzetből fakadó módszertani nehézséget és az abból adódó torzításokat, a miniszterelnök esetében a meglévő kormányzati stratégiai és egyéb dokumentumokban szereplő célkitűzéseket, illetve egyes esetekben kormányainak, kormányai tagjainak múltbeli tevékenységét vettük alapul.