Oldal kiválasztása

A miniszterelnök-jelöltek vállalásainak értékelése

2021. szeptember 17.

Klíma- és ökológiai válság van. A mostani döntéseinken múlik, hogy túléljük-e a XXI. századot. Elsősorban a vezetők feladata és felelőssége, hogy legyen tiszta föld, víz, levegő – számunkra és gyermekeink, unokáink számára. Egy hatalmon lévő vagy kormányra készülő politikus ezért élére kell álljon a klíma- és ökológiai válság elleni harcnak.

A Greenpeace Magyarország véleménye az, hogy sem a jelenlegi miniszterelnök nem értette meg, mit jelent az, hogy mindannyiunk otthona veszélyben van, sem az előválasztáson induló miniszterelnök-jelöltek eddig tett vállalásai nem elegendőek a jelenlegi helyzetben.

Éppen ezért a választásokig folyamatosan nyomon követjük, értékeljük és számon kérjük a jelöltek zöld vállalásait, megszólalásait és politikai döntéseit, valamint megosztjuk azokat a nyilvánossággal is.

A 2022-es országos választáson induló miniszterelnök-jelöltek zöld programjainak értékelése a Greenpeace Magyarországhoz 2021. augusztus 31-ig eljuttatott kampányanyagok alapján.

Frissítés, 2021. szeptember 21.
2021. szeptember 17-én észrevételeket és további, zöld relevanciájú programokat kaptunk Karácsony Gergely stábjától. Ezek megvizsgálása után szeptember 21-én a 13-as, 18-as, 19-es és 24-es pontoknál módosítottuk az értékelést, illetve az újonnan kapott programokat elérhetővé tettük „A jelöltek válaszai” résznél. Az értékelés változtatásait, azok indokával együtt, egyenként feltüntettük.

Frissítés, 2021. szeptember 27.
2021. szeptember 20-án Jakab Péter megküldte a Jobbik környezetvédelmi alapvetéseit tartalmazó dokumentumot. Ez alapján bővítettük Jakab Péter esetében az idézetet az 1-es és a 2-es pontnál (a korábban megkapott minősítést nem változtattuk), és frissítettük az „Összegzés”, valamint „A jelöltek válaszai” részt is.

Frissítés, 2021. szeptember 28.
2021. szeptember 27-én Fekete-Győr András stábja felhívta a figyelmünket, hogy a Momentum Mozgalom Új Magyarország Terv című előválasztási programja a 13-as ponttal kapcsolatban további információkat tartalmaz. Ezt figyelembe vettük, a pontnál kiegészítettük az idézetet, és módosítottuk az értékelést „Részben megfelelt”-ről „Megfelelt”-re. Ezen felül frissítettük „A jelöltek válaszai” részt is.

Frissítés, 2021. október 4.
Orbán Viktortól, mint a jövő évi választáson induló miniszterelnök-jelölttől is kértük júliusi levelünkben, hogy küldje el nekünk 2022-től érvényes zöld programját. 2021. szeptember 24-én Steiner Attilától, az Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkárától kaptunk végül választ. Ezzel az információval és egy rövid értékeléssel frissítettük a „A jelöltek válaszai” részt.

A Greenpeace Magyarország nyílt levélben kereste meg a 2021. júliusában a 2022-es választásokra készülő miniszterelnök-jelölteket, Dobrev Klárát, Fekete-Győr Andrást, Jakab Pétert, Karácsony Gergelyt, Márki-Zay Pétert és Pálinkás Józsefet, valamint a jelenleg kormányon lévő Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy hozzák nyilvánosságra a 2022-től érvényes zöld programjukat.

Azt vártuk a jelöltektől, hogy konkrét vállalásokkal teszik egyértelművé, hogy a környezeti válságok elleni harc élére állva megvédik Magyarország lakosságát és élővilágát; illetve, hogy zöld programjukban kifejtik, milyen érdemi intézkedéseket hoznának a tiszta levegőért, tiszta vízért, az egészséges talajért, valamint a tiszta közlekedésre, a tiszta gazdaságra, a káros vegyszerektől mentes mezőgazdálkodásra való átállásért, és a gyermekeink számára is megóvandó természeti értékeink megőrzéséért.

A jelöltek megkeresésével a Greenpeace Magyarország célja az volt, hogy a választók számára kiderüljön, hogy a legsúlyosabb környezeti problémákra milyen megoldásokat kínálnak a jelöltek.

Az értékelés eredménye

Az összehasonlítás megkönnyítése érdekében a jelöltek zöld programját a környezeti válság súlyossága alapján összeállított saját szempontrendszerünk mentén értékeltük. Ami világosan kirajzolódott: a környezeti válság súlyossága nem tükröződik kellőképpen a programokban. Hiányzik az ambíció és hiányoznak a megvalósításra garanciát jelentő konkrétumok. Az éghajlati és ökológiai válságok fenyegetése pedig minden eddiginél világosabb. A választóknak például jogukban állna tudni, hogy ki milyen ütemben vezetné ki a fosszilis energia használatát, vagy tiltaná be a belső égésű járművek használatát, és milyen támogatási programokat ajánlana, hogy segítse a lakosságot, valamint a cégeket a tiszta gazdaságra való mihamarabbi átállásban.

Sajnálattal fogadtuk, hogy Dobrev Klára (egy, a levelében közölt rövid összeállítástól eltekintve), és Jakab Péter nem küldtek önálló, részletes programot, hivatkozva a Közös Alapra. Azt is elkeserítőnek találtuk, hogy Márki-Zay Péter nem hozott nyilvánosságra semmilyen zöld tervet, programot, miközben a Mindenki Magyarországa Mozgalom nem vett részt a Közös Alap összeállításában. Így az ő esetében semmit nem tudtunk meg arról, hogy milyen tervei lennének zöld ügyekben kormányra kerülése esetén.

Különösen elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a jelenlegi miniszterelnök, Orbán Viktor nem reagált a megkeresésünkre, nem küldte el számunkra a környezeti vészhelyzet kezelésével kapcsolatos programját. Orbán Viktor esetében így az értékelés alapját a nyilvánosan elérhető releváns stratégiai dokumentumok és kormányainak elmúlt évtizedben mutatott teljesítménye képezte. Ennek alapján megállapítható: az Orbán-kormányok környezeti teljesítménye igen gyenge, sőt romboló volt, nem látható Orbán Viktor részéről érdemi ambíció a környezeti válságok kezelésére.

A válaszok tételes értékelése

A jelöltektől kapott programokat a környezeti válság súlyossága alapján összeállított saját szempontrendszerünkkel vetettük össze. Nem csak azért, mert így egyértelműen látszik, mik a prioritások, hanem azért is, mert így összehasonlíthatóvá válnak az egyébként tartalmilag és formailag igen eltérő programok. A kérdéseink alatt a jelölteket ABC-sorrendben tüntettük fel, a programjaikból idézett szövegek a lenyitható fülekre kattintva olvashatóak. A mellettük látható szöveges értékelés („Megfelel”, „Nem felel meg”, „Részben felel meg” stb.) az adott kritériumnak való megfelelőséget vizsgálja, az alábbiak mentén:

  • szerepel-e az adott kérdéskör a programban;
  • megelégszik-e a jelölt az általános válasszal, problémafelvetéssel, vagy a program tartalmaz konkrét vállalást is;
  • a vállalás mennyire felel meg az általunk meghatározott kritériumoknak.

Állam- és közigazgatás

1. Tervezik-e önálló természet- és környezetvédelmi minisztérium létrehozását?

Dobrev Klára
„Klímaügyi és Környezetvédelmi Minisztérium létrehozása.”
Megfelelt
Fekete-Győr András
„Egységes Környezetvédelmi, Vízügyi és Klímaügyi Minisztériumot hozunk létre.”
Megfelelt
Jakab Péter
Helyre kell állítani a környezet- és természetvédelmi intézményrendszert, amelynek legfontosabb eleme az önálló zöld minisztérium létrehozása. (Közös Alap)

Kiegészítés a Jobbik környezetvédelmi alapvetéseit tartalmazó, 2021. szeptember 20-án megküldött dokumentumából:
„Kiemelt célunk, hogy a Fidesz által 2010-2014 közötti ciklusban leépített Környezetvédelmi és Természetvédelmi minisztériumot létrehozzuk és az őt megillető jogköröket megkapja.”

Megfelelt
Karácsony Gergely
Helyre kell állítani a környezet- és természetvédelmi intézményrendszert, amelynek legfontosabb eleme az önálló zöld minisztérium létrehozása. (Közös Alap)
Megfelelt
Márki-Zay Péter
Nincs említve.
Nem felelt meg
Orbán Viktor
A 2010 óta jellemző kormányzati folyamatok fényében nem várható.
Nem felelt meg

2. Tervezik-e a természet- és környezetvédelmi hatóságok megerősítését?

Dobrev Klára
„A zöld hatósági rendszer újjáépítése.”
Megfelelt
Fekete-Győr András
„Visszaállítjuk a független ellenőrzőhatóságokat.”
Megfelelt
Jakab Péter
Helyre kell állítani a környezet- és természetvédelmi intézményrendszert, amelynek legfontosabb eleme az önálló zöld minisztérium létrehozása. (Közös Alap)

Kiegészítés a Jobbik környezetvédelmi alapvetéseit tartalmazó, 2021. szeptember 20-án megküldött dokumentumából:
„Kiemelt célunk a szétvert Környezetvédelmi felügyelőségek rendszerének helyreállítása és a környezetvédelmi bírsági rendszer megerősítése, a környezettudatos gazdálkodás népszerűsítése.”

Megfelelt
Karácsony Gergely
„A környezet- és természetvédelmi intézményrendszert az alapjaitól újra kell építeni és meg kell erősíteni […] Megerősítjük a zöld hatóság szervezetrendszerét, forrásokat biztosítunk és bővítjük kapacitásaikat, hogy hatékonyan tudjanak fellépni a szennyezőkkel szemben.”
Megfelelt
Márki-Zay Péter
Nem említi.
Nem felelt meg
Orbán Viktor
A 2010 óta jellemző kormányzati folyamatok fényében nem várható.
Nem felelt meg

3. Tervezik-e a környezeti szempontok megjelenítését, azok priorizálását a döntéshozatalban?

Dobrev Klára
„A környezeti- és klímaszempontokat a teljes államigazgatásban érvényesíteni kell, megfelelő civil kontroll mellett.” (Közös Alap)
Megfelelt
Fekete-Győr András
„A szakminisztérium visszaállításával és a klímapolitika magasabb szintre emelésével olyan irányító szervet hozunk létre, amely független a többi tárcától, és nincs alárendelve egy intézménynek sem.”
Megfelelt
Jakab Péter
„A környezeti- és klímaszempontokat a teljes államigazgatásban érvényesíteni kell, megfelelő civil kontroll mellett.” (Közös Alap)
Megfelelt
Karácsony Gergely
„A környezeti- és klímaszempontokat a teljes államigazgatásban érvényesíteni kell, megfelelő civil kontroll mellett.” (Közös Alap)
Megfelelt
Márki-Zay Péter
Nem említi.
Nem felelt meg
Orbán Viktor
A 2010 óta jellemző kormányzati folyamatok fényében nem várható.
Nem felelt meg

Természetvédelem

4. Milyen a program viszonya az EU Biodiverzitás Stratégiájában foglalt egyes alapvető célkitűzésekhez?

A védett területek 10%-át nyilvánítsák fokozottan védetté; 2030-ig növeljék 25%-ra az élővilágot kímélő ökogazdálkodás arányát itthon is; az összes mezőgazdasági területből 10%-ot adjanak vissza a természetnek; a káros növényvédő szerek használatát legalább 50%-kal csökkentsék 2030-ig.

Dobrev Klára
„Teljes mértékben támogatjuk az EU Biodiverzitás Stratégia célkitűzéseit (pl. az 50%-os növényvédőszer- és 20%-os műtrágyahasználat-csökkentést, az ökológiai gazdálkodás területének 25%-ra növelését, glifozát és a hozzá hasonló környezetkárosító szerek teljes betiltását, a szárazföldi területek legalább 30%-ának védetté nyilvánítását).”
Döntően megfelelt
Fekete-Győr András
Az EU biodiverzitási stratégiájával összhangban 2030-ra 50%-kal csökkenteni kell a növényvédőszer-használatot, 20 %-kal a műtrágyahasználatot, 25%-ra kell növelni az ökológiai gazdálkodás területét, mindezzel segítve az élelemtermelés szempontjából kulcsfontosságú beporzók védelmét is.” (Közös Alap)
Döntően megfelelt
Jakab Péter
Az EU biodiverzitási stratégiájával összhangban 2030-ra 50%-kal csökkenteni kell a növényvédőszer-használatot, 20 %-kal a műtrágyahasználatot, 25%-ra kell növelni az ökológiai gazdálkodás területét, mindezzel segítve az élelemtermelés szempontjából kulcsfontosságú beporzók védelmét is.” (Közös Alap)
Döntően megfelelt
Karácsony Gergely
„Az EU biodiverzitási stratégiájával összhangban 2030-ra 50%-kal csökkenteni kell a növényvédőszer-használatot, 20 %-kal a műtrágyahasználatot, 25%-ra kell növelni az ökológiai gazdálkodás területét, mindezzel segítve az élelemtermelés szempontjából kulcsfontosságú beporzók védelmét is.” (Közös Alap)
Döntően megfelelt
Márki-Zay Péter
Nem említi.
Nem felelt meg
Orbán Viktor

A magyar agrártárca közölte, hogy nem ért egyet a stratégia több, fontos célkitűzésével. A magyar kormány nem kívánja 2030-ig 50%-kal csökkenteni a mezőgazdaságban használt növényvédőszerek mennyiségét; nem hajlandó 25%-ra növelni az ökológiai módszerekkel, művelt területek arányát hazánkban.

Nem felelt meg

5. Szerepel-e, és milyen módon az erdők védelme a programban?

Fő kritériumok: Az erdők 10%-át nyilvánítsák védetté, a védett erdőállomány kezelését a profitérdekelt erdészeti részvénytársaságok kezeléséből a nemzeti parki igazgatóságok kezelésébe kell adni.

Dobrev Klára
„Az értékes erdőket örökerdővé kell alakítani, fokozatosan kivezetve a tarvágást. Ezzel és őshonos fafajú telepítésekkel 2030-ra 27%-ra kell növelni az erdők területét Az állami erdészeteknek főleg a természetvédelmet és a közjólétet kell szolgálniuk, a finanszírozásukat is ehhez kell igazítani. Az erdészeti szakmának vissza kell kapnia a megbecsültségét és az iskolái önállóságát.” (Közös Alap)
Megfelelt
Fekete-Győr András
„A Momentumnál fontosnak tartjuk, hogy ezek az erdők állami tulajdonban is maradjanak […] Az erdőgazdálkodásban bevezetjük a természetvédelmi szempontokat, biztosítjuk az őshonos, Magyarországra jellemző fajok előtérbe helyezését.”
Önmagában csak részben felelne meg, de a Közös Alapban szereplő szöveggel kiegészítve megfelelt.
Megfelelt
Jakab Péter
„Az értékes erdőket örökerdővé kell alakítani, fokozatosan kivezetve a tarvágást. Ezzel és őshonos fafajú telepítésekkel 2030-ra 27%-ra kell növelni az erdők területét Az állami erdészeteknek főleg a természetvédelmet és a közjólétet kell szolgálniuk, a finanszírozásukat is ehhez kell igazítani. Az erdészeti szakmának vissza kell kapnia a megbecsültségét és az iskolái önállóságát.” (Közös Alap)
Megfelelt
Karácsony Gergely
„A meglévő erdőkben a fenntartható gazdálkodási folyamatokat szorgalmazzuk és stratégiát készítünk az erdők klímaváltozásra való felkészítésére. Az állami tulajdonú erdőkben fokozatosan áttérünk a folyamatos erdőborítást biztosító kezelési módokra. Kiterjesztjük a gazdálkodás által nem érintett erdőrezervátumok területét.” Önmagában csak részben felelne meg, de a Közös Alapban szereplő szöveggel kiegészítve megfelelt.
Megfelelt
Márki-Zay Péter
Nem említi.
Nem felelt meg
Orbán Viktor
Az állami tulajdonú erdészeti zrt.-k profitorientált cégek, az elmúlt években rendszeresen előfordult, hogy értékes öreg, védett erdőket vágtak ki, mert a nemzeti parki igazgatóságoknak nem volt elég súlyuk, hogy ezt meg tudják akadályozni. A helyzet megváltoztatására vonatkozó szándék nem látható.
Nem felelt meg

6. Tervezik-e új, vízmegtartásra építő vízgazdálkodási stratégia bevezetését?

Dobrev Klára
„A katasztrófaelvű ár- és belvízkezelést, vízgazdálkodást alapjaiban kell megváltoztatni. Az éghajlatváltozás miatt várható tartós aszályok, az élelmiszerbiztonság és az ökológiai vízigények kielégítése miatt is szükséges, hogy az (ár)vizek gyors levezetése helyett a vizet szabályozottan kivezessük az ártérre, és tartsuk meg a tájban. […] Kiemelten támogatjuk a vizek helyben tartását célzó fejlesztéseket, és új beruházásokkal megteremtjük a vízvisszatartás infrastrukturális feltételeit.” (Közös Alap)
Megfelelt
Fekete-Győr András
„A klímaváltozás miatt szélsőségessé váló árvizek és szárazságok kezelésére a természetvédelemmel harmonizáló, fenntartható és hatékony megoldást választunk. Mesterséges víztározók építése helyett mobil és természetes víztározók kialakítására törekszünk, amelyek alkalmazkodnak a vízhozamhoz.”
Megfelelt
Jakab Péter
„A katasztrófaelvű ár- és belvízkezelést, vízgazdálkodást alapjaiban kell megváltoztatni. Az éghajlatváltozás miatt várható tartós aszályok, az élelmiszerbiztonság és az ökológiai vízigények kielégítése miatt is szükséges, hogy az (ár)vizek gyors levezetése helyett a vizet szabályozottan kivezessük az ártérre, és tartsuk meg a tájban. […] Kiemelten támogatjuk a vizek helyben tartását célzó fejlesztéseket, és új beruházásokkal megteremtjük a vízvisszatartás infrastrukturális feltételeit.” (Közös Alap)
Megfelelt
Karácsony Gergely
„A vízelvezetés helyett a vízvisszatartásra, a beérkező víz tájban tartására és hasznosítására összpontosítunk.“ A Közös Alapban található (ld. Dobrev Klára és Jakab Péter) szöveggel együtt megfelelt.
Megfelelt
Márki-Zay Péter
Nem említi.
Nem felelt meg
Orbán Viktor
Az eddigiekben nem tettek lépéseket vízmegtartási programok megvalósításáért, nem készültek sem új tervek erre, sem a korábban készített országos terveket nem igazították a jelenlegi helyzethez, erre vonatkozó szándék nem látszik.
Nem felelt meg

7. Szerepel-e kiemelten a vizes élőhelyek védelme?

Kritérium: a nagytavas beruházások leállítása, tavak-folyók megtisztítása, további szennyezés megakadályozása

Dobrev Klára
„Leállítjuk a Balaton a Velencei tó és a Fertő partját felzabáló nagyberuházásokat, törvényben garantáljuk a tópartok és folyópartok közösségi használatát.” Önmagában részben felelne csak meg, de a Közös Alapban szereplő szöveggel (ld. Jakab Péternél és Fekete-Győr Andrásnál) kiegészítve elfogadható.
Megfelelt
Fekete-Győr András
„Az országban lévő ökológiai értékeket a meglévő természeti területek szigorú védelmével, valamint új élőhelyek (pl. erdők, vizes élőhelyek) létrehozásával növelni kell.” (Közös Alap)
Részben felelt meg
Jakab Péter
„Az országban lévő ökológiai értékeket a meglévő természeti területek szigorú védelmével, valamint új élőhelyek (pl. erdők, vizes élőhelyek) létrehozásával növelni kell.” (Közös Alap)
Részben felelt meg
Karácsony Gergely
„Megvédjük csodálatos tavainkat az azokat tönkretevő beruházásoktól, leállítjuk a Balaton, a Velencei-tó, a Fertő tó vagy például a tatai Öreg-tó partján zajló megalomán és környezetpusztító beruházásokat. […] Folytatjuk folyóink megtisztítását a hulladékoktól.” Önmagában részben felelne csak meg, de a Közös Alapban szereplő szöveggel (ld. Jakab Péternél és Fekete-Győr Andrásnál) kiegészítve elfogadható.
Megfelelt
Márki-Zay Péter
Nem említi.
Nem felelt meg
Orbán Viktor
Jelenleg is zajlik nagy tavaink turisztikai célú, óriás beruházásokkal történő tönkretétele kormányzati közreműködéssel.
Nem felelt meg

Klíma – Energia

8. Mi az álláspont Paks II.-ről?

Kritérium: a drága, évtizedeken át épülő és ezzel az érdemi klímavédelmet akadályozó, veszélyes technológiát alkalmazó és nukleáris hulladékot előállító erőmű megépítését szolgáló projekt teljes, végleges leállítása.

Dobrev Klára
„A Paks 2 bővítést kormányváltás esetén azonnal felülvizsgáljuk.” (Közös Alap)
Részben felelt meg
Fekete-Győr András
„Paks II. szerződéseit nyilvánosságra hozzuk, megvizsgáljuk azokat, és amennyiben nem ér minket óriási meglepetés, tehát tartalmuk ellentétes a magyar emberek érdekeivel, elindítjuk a felmondásukat.“ Nem ad 100%-os ígéretet a felmondásra, illetve emellett megengedően fogalmaz Paks I. újabb üzemidő-hosszabbítása kapcsán.
Döntően megfelelt
Jakab Péter
„A Paks 2 bővítést kormányváltás esetén azonnal felülvizsgáljuk.” (Közös Alap)
Részben felelt meg
Karácsony Gergely
„Felmondjuk Paks 2 szerződését”
Megfelelt
Márki-Zay Péter
„A titkos szerződések felülvizsgálatát! Paks 2 ügyében […]”
Részben felelt meg
Orbán Viktor
Paks II. megvalósítása továbbra is kormányzati prioritás.
Nem felelt meg

9. Vállal-e többlet kibocsátás-csökkentést?

Kritérium: a 2030-ra vonatkozó, jelenleg érvényes kormányzati 40%-os kibocsátás-csökkentési célszámot emelni kell; az 1,5 fokos cél elérés érdekében 65%-os csökkentést kell vállalni 2030-ig.

Dobrev Klára
„Az EU Klímatörvényről szóló szavazáskor azt támogattuk, hogy a 2030-as kibocsátáscsökkentési cél 65% legyen” Mivel a múltról beszél, nem tekinthető ígéretnek, ezért a Közös Alapban vállalt 60% alapján értékeltük.
Részben felelt meg
Fekete-Győr András
„A Momentum célja, hogy Magyarország kibocsátásai 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább 55%-kal csökkenjenek.” Itt különös eltérés van, mivel a Közös Alapban 60%-ban állapodtak meg az aláírók, a Momentum Mozgalom korábban készített anyagában azonban mindmáig maradt az alacsonyabb érték.
Részben felelt meg
Jakab Péter
„2030-ig legalább 60%-kal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest.”
Részben felelt meg
Karácsony Gergely
„Megnöveljük az ország kibocsátáscsökkentési céljait”. Nem mond pontos értéket, a Közös Alapban szereplő 60%-os értéket vettük alapul.
Részben felelt meg
Márki-Zay Péter
Nem említi.
Nem felelt meg
Orbán Viktor
A 2020. decemberében megnövelt uniós célszám („legalább 55%”) mentén Magyarországnak is lépéseket kell tennie a cél teljesíthetősége érdekében (“Fit For 55”), de részletek még nem láttak napvilágot, a kormányzati nyilatkozatokból nem derült ki elköteleződés.
Nem felelt meg

10. Mi a jelölt álláspontja a szélenergia kérdésében?

Kritérium: a szélenergia hasznosítását újra lehetővé kell tenni.

Dobrev Klára
„Újra engedélyezni kell a szélturbinák telepítését” (Közös Alap)
Megfelelt
Fekete-Győr András
„Szélerőműépítések tiltásának feloldása […] elfogadhatatlan ennek a klímabarát, alacsony kibocsátású technológiának az adminisztratív ellehetetlenítése.”
Megfelelt
Jakab Péter
„Újra engedélyezni kell a szélturbinák telepítését” (Közös Alap)
Megfelelt
Karácsony Gergely
„Megnyitjuk az utat a jelenleg betiltott szélenergia előtt Magyarországon.”
Megfelelt
Márki-Zay Péter
Nem említi.
Nem felelt meg
Orbán Viktor
A 2016 óta érvényes kormányzati álláspont fényében nem felel meg.
Nem felelt meg

11. Van-e ígéret, céldátum a fosszilisek kivezetésére, a fosszilis energiahordozók bányászatának leállítására?

Dobrev Klára
Nem említi.
Nem felelt meg
Fekete-Győr András
Nem említi.
Nem felelt meg
Jakab Péter
Nem említi.
Nem felelt meg
Karácsony Gergely
Nem említi.
Nem felelt meg
Márki-Zay Péter
Nem említi.
Nem felelt meg
Orbán Viktor
Az érvényben lévő releváns stratégiai dokumentumok (NEKT, Nemzeti Energiastratégia, Éghajlatvédelmi stratégia) alapján nem felel meg.
Nem felelt meg

12. Van-e terv a lakások energetika és/vagy légszennyezettségi szempontból való felújítására?

Kritérium: 29 év alatt mintegy 4 millió felújításra, illetve lecserélésére volna szükség.

Dobrev Klára
„A komplex épületenergetikai program keretében évente 100 ezer lakás korszerűsítését kell segíteni szigeteléssel, nyílászárók cseréjével, fűtéskorszerűsítéssel és megújuló energiaforrásokra való átállással.” (Közös Alap)
Részben felelt meg
Fekete-Győr András
„Minden évben legalább 100 ezer lakás energetikai korszerűsítését végezzük el.”
Részben felelt meg
Jakab Péter
„A komplex épületenergetikai program keretében évente 100 ezer lakás korszerűsítését kell segíteni szigeteléssel, nyílászárók cseréjével, fűtéskorszerűsítéssel és megújuló energiaforrásokra való átállással.” (Közös Alap)
Részben felelt meg
Karácsony Gergely
„A komplex épületenergetikai program keretében évente 100 ezer lakás korszerűsítését kell segíteni szigeteléssel, nyílászárók cseréjével, fűtéskorszerűsítéssel és megújuló energiaforrásokra való átállással.” (Közös Alap)
Részben felelt meg
Márki-Zay Péter
Nem említi.
Nem felelt meg
Orbán Viktor
Az érvényben lévő releváns stratégiai dokumentumok (NEKT, Nemzeti Energiastratégia) alapján nem felel meg.
Nem felelt meg

13. Van-e ígéret a szennyező fűtési módok (lignit, szén) tilalmára, az illegális fűtési módok felszámolására?

Dobrev Klára
Nem említi.
Nem felelt meg
Fekete-Győr András
„Fontos továbbá, hogy az erőmű bezárása mellett megszűnjön a lakossági lignit-értékesítés is, hiszen a lignit-tüzelés a környékbeli rossz levegőminőség egyik fő oka.”

Kiegészítés a Momentum Mozgalom Új Magyarország Terv című előválasztási programjából, amire 2021. szeptember 27-én hívta fel Fekete-Győr András stábja hívta fel a figyelmünket:
“Visszaszorítjuk a lakossági fűtésből származó légszennyezést: kivezetjük a lakossági lignittüzelést, szankcionáljuk a szeméttel tüzelést”

A jelölttől kapott új információk alapján a minősítést 2021. szeptember 28-án módosítottuk.
Megfelelt
Jakab Péter
Nem említi.
Nem felelt meg
Karácsony Gergely
A 2021. szeptember 17-én megküldött Szociális jóvátétel programjában szereplő szöveg (“Az energiaszegénység elleni küzdelem részeként támogatni fogjuk az épületek szigetelésének korszerűsítését, a szénnel, fával és gyakran szeméttel fűtött kályhák lecserélését.”) alapján, mivel reflektál a szén-lignit tüzelés, illetve az illegális fűtési módok problémájára, a minősítést “Nem felelt meg”-ről “Részben megfelelt”-re módosítottuk.
A jelölttől kapott új információk alapján a minősítést 2021. szeptember 21-én módosítottuk.
Részben felelt meg
Márki-Zay Péter
Nem említi.
Nem felelt meg
Orbán Viktor

A lignittel való fűtés betiltására a vonatkozó kormányzati ígéretek ellenére mindmáig nem került sor.

Nem felelt meg

Közlekedés

14. Van-e program, ígéret (határidővel) a szennyező járművek importjának tiltására, korlátozására, adóztatására?

Dobrev Klára
„A környezetszennyező járművek importjának visszaszorításával ösztönözzük a közlekedés zöldebbé tételét”
Részben felelt meg
Fekete-Győr András
„Megakadályozzuk a legszennyezőbb autók importját is.”
Részben felelt meg
Jakab Péter
Nem említi.
Nem felelt meg
Karácsony Gergely
Nem említi.
Nem felelt meg
Márki-Zay Péter
Nem említi.
Nem felelt meg
Orbán Viktor

A korábbi ígéretet az import korlátozására érdemben nem váltották be, és a szennyező járművek kitiltását „autósellenes intézkedés“-nek minősítette a kormány.

Nem felelt meg

15. Van-e program, ígéret (határidővel) a szennyező járművek használatának városokban való korlátozására?

Dobrev Klára
Nem említi.
Nem felelt meg
Fekete-Győr András
„Szigorú környezetvédelmi kritériumokat adunk a személygépkocsiknak, a kétütemű motorokat a kerékpározás felé tereljük, a dízelautók folyamatos kiszorítása a belvárosokból létfontosságú az európai minták alapján. […] A motorizált és elsősorban a gépkocsiforgalom, illetve a sebesség csökkentése (30km/h-ás övezetek).”
Részben felelt meg
Jakab Péter
Nem említi
Nem felelt meg
Karácsony Gergely
„Ösztönözzük a forgalomcsillapítási intézkedéseket településeinken a levegőszennyezés csökkentése érdekében.”
Részben felelt meg
Márki-Zay Péter
Nem említi.
Nem felelt meg
Orbán Viktor

A kormányzati intézkedés a műszaki vizsga szigorításáról nem ad választ a problémára.

Nem felelt meg

16. Van-e konkrét számszerűsített terv a fenntartható közlekedés (tömeg-, gyalogos, kerékpáros) fejlesztésére?

Dobrev Klára
„A városi közlekedésben határozottabban kell támogatni a közösségi közlekedést, a kerékpározást és a gyaloglást. Radikálisan javítani kell a kerékpározás feltételeit mind a településeken belül, mind azokon kívül, út- és parkolóépítéssel, több szerelőműhellyel, a tömegközlekedés járművein való szállítás bővítésével, a munkába járás eszközeként való elismeréssel. Hasonló módon kell támogatni más mikromobilitási rendszerek kiépülését és az autómegosztás elterjedését.” (Közös Alap)
Részben felelt meg
Fekete-Győr András
Az alapvetésen („A közterület-használat gyökeres rendszerszintű átalakítása. A központokban és lakóövezetekben a gyalogos, kerékpáros és közösségi közlekedést részesítjük előnyben az autóforgalommal szemben.”) felül számos intézkedést sorol fel a kérdéskörben.
Megfelelt
Jakab Péter
„A városi közlekedésben határozottabban kell támogatni a közösségi közlekedést, a kerékpározást és a gyaloglást. Radikálisan javítani kell a kerékpározás feltételeit mind a településeken belül, mind azokon kívül, út- és parkolóépítéssel, több szerelőműhellyel, a tömegközlekedés járművein való szállítás bővítésével, a munkába járás eszközeként való elismeréssel. Hasonló módon kell támogatni más mikromobilitási rendszerek kiépülését és az autómegosztás elterjedését.” (Közös Alap)
Részben felelt meg
Karácsony Gergely
„Fejlesztjük […] a településeken belüli közösségi közlekedést, javítjuk a kerékpáros és gyalogos közlekedés feltételeit.”
Részben felelt meg
Márki-Zay Péter
Nem említi.
Nem felelt meg
Orbán Viktor

Ugyan szórványosan, de vannak létező kormányzati intézkedések (pl. kerékpárutak fejlesztése).

Részben felelt meg

17. Van-e céldátum a belső égésű motoros járművek városokból, országokból való kitiltására?

Kritérium: Magyarországra 2035, forgalmazásuk befejezésére 2028

Dobrev Klára
Nem említi.
Nem felelt meg
Fekete-Győr András
„Törvénybe iktatjuk, hogy 2035-től Magyarországon sem lehet új benzines vagy dízelüzemű autókat üzembe helyezni.”
Részben felelt meg
Jakab Péter
Nem említi.
Nem felelt meg
Karácsony Gergely
Nem említi.
Nem felelt meg
Márki-Zay Péter
Nem említi.
Nem felelt meg
Orbán Viktor
A vonatkozó kormányzati dokumentumok alapján nem tervezik.
Nem felelt meg

Agroökológia

18. Természettel összhangban termesztett, egészséges élelmiszer felhasználása a közétkeztetésben, az ökológiai termelésből származó élelmiszerek, illetve a közétkeztetés ÁFÁ-jának csökkentése a természetre és egészségre káros vegyszerek használatával dolgozó mezőgazdaság visszaszorítása érdekében.

Dobrev Klára
„Meghatározott alapvető élelmiszer esetében be kell vezetni az 5%-os ÁFÁ-t.” (Közös Alap)
Nehezen értékelhető
Fekete-Győr András
„A közétkeztetésben növényi alapú élelmiszerek dominanciáját írjuk elő a kiegyensúlyozott, tápanyagdús étkezés szempontjait szem előtt tartva.”
Részben felelt meg
Jakab Péter
„Meghatározott alapvető élelmiszer esetében be kell vezetni az 5%-os ÁFÁ-t.” (Közös Alap)
Nehezen értékelhető
Karácsony Gergely
„Meghatározott alapvető élelmiszer esetében be kell vezetni az 5%-os ÁFÁ-t.” (Közös Alap)

A szeptember 17-én megküldött Vidékfejlesztési program a kritériumunkra részben válaszol az alábbi szövegekkel: “alapvető élelmiszerekre, különös tekintettel a zöldségekre és gyümölcsökre kivetett áfakulcsot 27%-ról 5%-ra csökkentjük.” […] A helyi élelmiszer-előállítás, feldolgozás és értékesítés rendszereit össze kell kapcsolni a helyi közétkeztetés (bölcsőde, óvoda, iskola, hivatalok) élelmezési rendszereivel.” A közétkezetés ÁFÁ-járól azonban nincs szó a programban, sem pedig arról, hogy az ökológiai termelésből származó zöldségek és gyümölcsök áfáját csökkentenék, ezért a “Nehezen értékelhető” minősítést “Részben megfelelt”-re módosítottuk.

A jelölttől kapott új információk alapján a minősítést 2021. szeptember 21-én módosítottuk.
Részben felelt meg
Márki-Zay Péter
Nem említi.
Nem felelt meg
Orbán Viktor

A magyar agrártárca közölte, hogy nem ért egyet a stratégia több, fontos célkitűzésével, a magyar kormány nem kívánja 2030-ig 50%-kal csökkenteni a mezőgazdaságban használt növényvédőszerek mennyiségét; nem hajlandó 25%-ra növelni az ökológiai módszerekkel, művelt területek arányát hazánkban. A húsok ÁFÁ-ját 5%-ra csökkentették, és a vendéglátóhelyek áfája is 5%, a biotermékek és a közétkeztetés áfája még mindig büntető jellegű, azaz 27% maradt. Ha a bio termékek és a közétkeztetés ÁFÁ-ját is 5%-ra csökkentették volna, ma már a gyerekek a jelenleginél olcsóbb és egészséges bioélelmiszereket, ételeket kaphatnának az iskolákban.

Nem felelt meg

19. Tervezik-e az ökológiai mezőgazdaság támogatását?

Kritérium: az EU Biodiverzitás stratégiájában foglalt, az élővilágot kímélő ökogazdálkodásra vonatkozó célkítűzéseken felül, pl. gazdasági ösztönzőkkel támogatni kell az ökológiai mezőgazdaságot, jelentősen csökkenteni kell a nagyüzemi vegyszerintenzív mezőgazdaság, és ezen belül különösen a hús- és tejtermék előállítás támogatását

Dobrev Klára

A Közös Alap vidékfejlesztéssel és agráriummal foglalkozó fejezetében leírtak értelmezhetőek úgy, hogy az ökológiai mezőgazdaság támogatása a cél, ezt így azonban nem jelenti ki az anyag – véleményünkben is úgy fogalmaztunk, hogy „Egyértelműen ki kell jelenteni, hogy a mezőgazdaság egészét fenntartható és ökológiai szemléletűvé kell alakítani.”

Részben felel meg
Fekete-Győr András
„A természetes ökoszisztémák helyreállítása a mezőgazdasági térségekben, hogy a mezőgazdasági termelés a biológiai sokféleség helyreállításának eszközévé váljon. A mezőgazdaság megreformálása a kis méretű, diverzifikált és fenntartható
gazdálkodás előtérbe helyezésével, az agroökológiai és biogazdálkodási eljárások gyors elterjedésének támogatásával.”
Részben felel meg
Jakab Péter
A Közös Alap vidékfejlesztéssel és agráriummal foglalkozó fejezetében leírtak értelmezhetőek úgy, hogy az ökológiai mezőgazdaság támogatása a cél, ezt így azonban nem jelenti ki az anyag – véleményünkben is úgy fogalmaztunk, hogy „Egyértelműen ki kell jelenteni, hogy a mezőgazdaság egészét fenntartható és ökológiai szemléletűvé kell alakítani.”
Részben felel meg
Karácsony Gergely
„Olyan ökológiai gazdálkodási rendszer alkalmazását támogatjuk, amely egészséges, biztonságos, minőségi élelmiszereket ad […] jelentősen növeljük az ökológiai gazdálkodásba vont területeket az országban.”

A 2021. szeptember 17-én érkezett észrevétel alapján a programból idézett szöveget kiegészítettük. “Mindezek érdekében jelentősen növeljük az ökológiai gazdálkodásba vont területeket az országban. A tönkretett kishantosi ökológiai gazdasághoz hasonló tudásközpontokat hozunk létre és információs kampányt kezdünk az ökológiai gazdálkodás ösztönzésére. Új Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Programot indítunk.” Az ökológiai gazdálkodás fejlesztését egyértelműen jó iránynak gondoljuk. Mindazonáltal az értékelést nem módosítottuk, mivel a fő probléma (a nagyipari mezőgazdaság támogatásának csökkentése) kezeléséről a program sajnos nem beszél.

Részben felel meg
Márki-Zay Péter
Nem említi.
Nem felelt meg
Orbán Viktor

A magyar agrártárcának az EU Biodiverzitás Stratégiájával kapcsolatos állásfoglalása, miszerint nem ért egyet a stratégiának a mezőgazdaság átalakítására vonatkozó célkitűzéseivel, az várható, hogy a magyar kormány továbbra is a nagyüzemi, vegyszerintenzív mezőgazdálkodást támogatja.

Nem felelt meg

Hulladékgazdálkodás

20. Vannak-e kötelező hulladékmegelőzést biztosító ígéretek, célszámokka, amelyek garantálják az erőforráspazarló, egyszer használatos, eldobható kultúra végét?

Pl. tilalmak, korlátozások, új termékdíjak, adók

Dobrev Klára
„A hulladékot a lehető legkevesebbre kell csökkenteni.” (Közös Alap)
Nehezen értékelhető
Fekete-Győr András
„A legfontosabb feladat a hulladék mennyiségének csökkentése.”
Nehezen értékelhető
Jakab Péter
„A hulladékot a lehető legkevesebbre kell csökkenteni.” (Közös Alap)
Nehezen értékelhető
Karácsony Gergely
„Az adó és termékdíj rendszer átalakításával a hulladékmegelőzésre helyezzük a hangsúlyt.”
Részben felelt meg
Márki-Zay Péter
Nem említi.
Nem felelt meg
Orbán Viktor
A jelenleg érvényben lévő, hulladékok kezelésére vonatkozó stratégiák és kormányzati dokumentumok alapján nem felel meg.
Nem felelt meg

21. Vannak-e a kötelező újrahasználatot biztosító ígéretek, amelyekkel csökkenthető a gazdaság energia- és nyersanyagigénye, és lehetővé tenné az átállást a körkörös gazdaságra?

Pl. kötelező újratöltési kvóták ital- vagy más élelmiszer-csomagolásokra

Dobrev Klára
„Törekedni kell az elkerülhetetlenül keletkező hulladék újrahasznosítására, újrafeldolgozására.” (Közös Alap)
Nehezen értékelhető
Fekete-Győr András
„Jelentősen növelni kell a hulladékbegyűjtés mennyiségét, minőségét, újra-hasznosításra való átadását. A jelenleg működő önkormányzati/állami lakossági gyűjtés módszertanát finanszírozását át kell alakítani. Az ipari-, kereskedelmi gyűjtést támogatni kell, s ezáltal növelni szükséges a begyűjtött csomagolási hulladékok mennyiségét és minőségét. Az állami beavatkozást a magas központi költségek és a nem hatékony működése miatt a lehető legjobban vissza kell szorítani a hulladékgazdálkodási piacról.”
Részben felelt meg
Jakab Péter
„Törekedni kell az elkerülhetetlenül keletkező hulladék újrahasznosítására, újrafeldolgozására.” (Közös Alap)
Nehezen értékelhető
Karácsony Gergely
„Támogatjuk a többször használható termékek, csomagolások elterjedését, az újrafelhasználást, többek között a gyártói felelősség kiterjesztésével.”
Részben felelt meg
Márki-Zay Péter
Nem említi.
Nem felelt meg
Orbán Viktor
A jelenleg érvényben lévő hulladékok kezelésére vonatkozó stratégiák és kormányzati dokumentumok alapján nem felel meg
Nem felelt meg

22. Vannak-e kötelező újrahasznosítási előírások (pl. teljeskörű PET és aludoboz hasznosítás) vagy ezt segítő intézkedések (utcai, intézményi szelektív gyűjtés), amelyekkel jelentősen csökkenthető a gazdaság energia- és nyersanyagigénye, és lehetővé tenné az átállást a körkörös gazdaságra?

Dobrev Klára
„Támogatni kell a betétdíjas és újratölthető csomagolóanyagok használatát, visszaszorítva az egyszer használatos műanyagokat. Be kell vezetni a házhoz menő biohulladék-gyűjtést, ösztönözni kell a házi vagy közösségi komposztálást.” (Közös Alap)
Részben felelt meg
Fekete-Győr András
„A jelenleg kis hatékonyságú szelektívgyűjtési-rendszert, mely megnehezíti a válogatás és újrahasznosítás folyamatát, indokolt kiváltani egy nedves-száraz gyűjtési móddal. Ezzel párhuzamosan a hatékonyság növelésének érdekében ki kell alakítani egy jól működő komposztálási rendszert.”
Részben felelt meg
Jakab Péter
„Támogatni kell a betétdíjas és újratölthető csomagolóanyagok használatát, visszaszorítva az egyszer használatos műanyagokat. Be kell vezetni a házhoz menő biohulladék-gyűjtést, ösztönözni kell a házi vagy közösségi komposztálást.” (Közös Alap)
Részben felelt meg
Karácsony Gergely
„Bevezetjük a bio- és a textilhulladékok szelektív gyűjtését és komposztálását, illetve újrahasznosítását.”
Részben felelt meg
Márki-Zay Péter
Nem említi.
Nem felelt meg
Orbán Viktor
Az alumínium, PET és üveg csomagolások kötelező újrahasznosítására az Országgyűlés elfogadott törvényt, a részleteket meghatározó kormányhatározat azonban késik.
Részben felelt meg

Szennyezett területek

23. Van-e program, ígéret kiemelt hazai szennyezett területek felszámolására, amelyek az élővilágot és az emberi egészséget egyaránt súlyosan károsítják (határidővel)?

Dobrev Klára
„Szigorúan fel kell lépni az illegálisan hulladékot lerakókkal szemben, és fel kell számolni az így keletkezett lerakókat.” (Közös Alap)
Részben felelt meg
Fekete-Győr András
“Szigorúan fel kell lépni az illegálisan hulladékot lerakókkal szemben, és fel kell számolni az így keletkezett lerakókat.” (Közös Alap)
Részben felelt meg
Jakab Péter
“Szigorúan fel kell lépni az illegálisan hulladékot lerakókkal szemben, és fel kell számolni az így keletkezett lerakókat.” (Közös Alap)
Részben felelt meg
Karácsony Gergely
„Felszámoljuk a környezetet és egészségünket egyaránt fenyegető illegális veszélyes hulladéklerakókat.”
Részben felelt meg
Márki-Zay Péter
Nem említi.
Nem felelt meg
Orbán Viktor
A jelenlegi illegális hulladéklerakó felszámoló program, mivel csak hulladéklerakókra vonatkozik, de nem az összes szennyezett területre, ezért csak részben teljesíti a kritériumot.
Részben felelt meg

24. Van-e ígéret a környezeti kárfelelősség biztosítására, a szennyező fizet elv valós érvényesítésére, ami megakadályozza, hogy az élővilágot és az emberi egészséget egyaránt súlyosan károsító szennyezések kialakuljanak, súlyosbodjanak?

Dobrev Klára
Nem említi.
Nem felelt meg
Fekete-Győr András
Nem említi.
Nem felelt meg
Jakab Péter
Nem említi.
Nem felelt meg
Karácsony Gergely
„A hatóságok hatékony fellépésével és a környezeti felelősségre vonatkozó szabályok szigorításával érvényesítjük a „szennyező fizet” elvet is.”

A 2021. szeptember 17-én érkezett észrevételt (a programban található szöveg teljesíti a kritériumot) elfogadtuk, ugyanis hibáztunk az értékelés elkészítése során, ezért a minősítést “Részben megfelelt”-ről “Megfelelt”-re javítottuk.

A jelölttől kapott új információk alapján a minősítést 2021. szeptember 21-én módosítottuk.
Megfelelt
Márki-Zay Péter
Nem említi.
Nem felelt meg
Orbán Viktor
A rendelkezésre álló kormányzati dokumentumok, nyilatkozatok alapján nem várható.
Nem felelt meg

Összegzés

Összességében úgy látjuk, hogy az ellenzéki jelöltek többségénél ugyan van szándék a környezeti válságok kezelésére, de az egymásra nagymértékben hasonlító, a konkrétumokat döntően nélkülöző programokat inkább csak szándéknyilatkozatként lehet értékelni. A Közös Alap és Karácsony Gergely programja esetében látható ugyan a rendszerszemlélet, és a megközelítésüket is alapvetően helyesnek tartjuk, de mivel megmaradnak az általánosságok szintjén, ezekről – illetve Dobrev Klára válaszlevelében közölt összeállításáról – vitát folytatni érdemben nem lehet. Terjedelmét tekintve Fekete-Győr András programja a legrészletesebb, de az sem terjed ki kellő súllyal minden szükséges területre.

Sajnálattal láttuk, hogy az ellenzéki jelöltek egy része nem készített részletes programot, mivel azt a Közös Alap honlapján az előválasztás utáni kormányprogram-készítés idejére tervezik. Úgy véljük, hogy elvárható lenne minden választáson induló jelölttől, hogy részletes tervvel rendelkezik a társadalom számára fontos problémák, köztük a mindannyiunkat érintő környezeti válságok kezeléséről.

Mivel Orbán Viktor nem hozott nyilvánosságra 2022-től érvényes zöld programot, az értékelés során az Orbán-kormányok eddigi teljesítményére tudunk csak hivatkozni. Ennek alapján elmondható: nem látható valódi elköteleződés a természet- és környezetvédelem felé. A jövőre vonatkozó, eddig nyilvánosságra hozott dokumentumok alapján sem tűnik úgy, hogy a miniszterelnök számára fontos lenne a természet- és környezetvédelem ügye.

A jövő évi választásoknak különösen nagy tétje van: a győztesnek kell majd megoldást találnia a Magyarországot már most is számos formában sújtó környezeti válságokra. Azért kértük a miniszterelnök-jelöltektől, hogy hozzák nyilvánosságra a választási kampányukban a zöld programjukat, hogy a választópolgárok ennek ismeretében szavazhassanak majd, amikor a jövőjükről döntenek a következő választásokon. Aggasztó, hogy ezen várakozásoknak a jelöltek – beleértve a jelenlegi miniszterelnököt – döntően nem tudtak vagy nem akartak megfelelni.

A Greenpeace Magyarország minden, a 2022-es országos választáson induló párttól és miniszterelnök-jelölttől az eddigieknél jóval ambiciózusabb és konkrétabb zöld programot vár, amely garantálja, hogy kormányra kerülés esetén mindent megtesznek, hogy megvédjék a magyar lakosságot a környezeti válságok ránk váró, súlyos következményeitől.

A jelöltek válaszai

  • Dobrev Klára nem küldött programot, válaszában a Közös Alap programra hivatkozott, amit a levelében kiegészített egy rövid összefoglalóval;
  • Fekete-Győr András megküldte a Momentum Mozgalom „Momentum egy Klímabarát országért” című programját, illetve 2021. szeptember 27-én felhívta a figyelmünket a Momentum Mozgalom Új Magyarország Terv című előválasztási programjára is;
  • Jakab Péter nem küldött programot, stábja a Közös Alapra való hivatkozás mellett ígéretet tett egy részletes válasz összeállítására és megküldésére, azonban erre nem került sor az eredeti határidőig, ezt 2021. szeptember 20-án pótolták, amikor is megküldték a Jobbik környezetvédelmi alapvetéseit tartalmazó dokumentumot;
  • Karácsony Gergely megküldte a 99 mozgalom „Zöld Magyarország” című programját, majd 2021. szeptember 17-én elküldte a „Szociális jóvátétel programja”, illetve a „Gazdaságpolitikai ajánlatunk” című programjait, valamint a Vidékfejlesztési programjának a fenntartható mezőgazdasággal foglalkozó fejezetét. Ezek ugyancsak tartalmaznak zöld szempontokat, amelyek figyelembe vételével 2021. szeptember 21-én frissítettük az értékelést;
  • Márki-Zay Pétertől szóban ígéretet kaptunk, hogy küldenek zöld programot, de ez nem történt meg;
  • Orbán Viktor egyáltalán nem válaszolt többszöri megkeresésünkre sem az eredetileg megadott határidőig, 2021. augusztus 31-ig. 2021. szeptember 24-én kaptunk választ Steiner Attilától, az Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkárától;
  • Pálinkás József megküldte az Új Világ Néppárt Fenntarthatósági programját (mivel a jelölt kiesett a versenyből, az ő programját nem értékeltük).

A Karácsony Gergely stábjától szeptember 17-én kiegészítésként kapott Gazdaságpolitikai ajánlatunk című programot az értékelésbe érdemben nem tudtuk beilleszteni, de külön említésre érdemesnek tartjuk, mivel önálló fejezetetben foglalkozik a gazdaság, a gazdaságpolitika és az állam zöldítésével. Ennek a rendszerszintű megközelítésnek nem találtuk nyomát egyik jelölt zöld programjában sem.

Mivel a Jakab Péter stábja által 2021. szeptember 20-án megküldött dokumentum alapvetéseket tartalmaz, ezért érdemben nem befolyásolta a jelölt programjának az értékelését.
A 2021. szeptember 24-én Steiner Attilától, az Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkárától kapott levél rövid összegzést ad az „elmúlt több mint 10 év alatt hozott“ környezetvédelmi intézkedésekről. Túl a formai furcsaságokon – azaz, hogy a jelölt helyett a kormány egy államtitkára válaszolt, illetve, hogy a környezetvédelemért felelős Agrárminisztériumtól nem érkeztek információk –, a válasz nem tekinthető programnak, mivel döntően a múltra vonatkozik. Kivételt képez ez alól a 2020. júniusában elfogadott Klímatörvényre (ami 2050-re írja elő a klímasemlegesség elérését), illetve a 2021-27 között ciklusban a KEHOP Plusz keretében elköltendő „jelentős összegekre” való hivatkozás. Mivel a levélben szereplő információk nem válaszolnak az értékelésünk szempontjaira, így a jelölt értékelését a levél nem befolyásolta.

A programok értékelésekor használt módszertan

Mivel a jelöltek programjai struktúrájukban, terjedelmükben és kidolgozottságukban jelentős mértékben eltértek, mi viszont egyértelműen meg akartuk mutatni, hogy a klíma- és ökológiai válság elleni védekezés legfontosabb területein mit ígérnek az egyes jelöltek, ezért a programok összevetéséhez a „A Greenpeace javaslatai a környezeti vészhelyzet kezeléséhez, az állam zöldítéséhez” című anyagunkat használtuk. Az anyagunk alapján kidolgozott szempontrendszer mentén vizsgáltuk meg a jelöltek zöld programjait, így nem tértünk ki a programokban kifejtett összes témakörre. Szempontrendszerünk mentén azonban jól látható a jelöltek elköteleződése egyes, Magyarországot sújtó környezeti problémák megoldására, és a programok is összehasonlíthatóak. A szempontok mentén a válaszokat úgy értékeltük, hogy

  • szerepel-e az adott kérdéskör a programban;
  • megelégszik-e az általános válasszal, problémafelvetéssel, vagy tartalmaz konkrét vállalást is;
  • a vállalás mennyire felel meg az általunk meghatározott kritériumoknak.

A jelöltek vállalásainak értékelésekor a számunkra elküldött válaszok mellett figyelembe vettük a Közös Alap című programot (amit korábban mi is véleményeztünk). Ha a jelölt programjából hiányzott a válasz egyes szempontokra, akkor ott a Közös Alapot vettük figyelembe, amit jelöltünk is az értékelésnél. Olyan eset is előfordult, hogy a Közös Alapban erősebb válasz volt található, mint a jelölt programjában, ezt külön jeleztük.

Mivel Pálinkás József nem tudta összegyűjteni az induláshoz szükséges mennyiségű aláírást, ezért az ő programjának értékelésétől eltekintettünk.

Jakab Péter esetében, mivel nem küldött programot, teljes mértékben a Közös Alapot vettük figyelembe.

Márki-Zay Péter nem küldte el számunkra zöld programját. A Mindenki Magyarországa Mozgalom nem vett részt a Közös Alap összeállításában, és semmilyen jel nem utal arra, hogy Márki-Zay elfogadta volna az abban foglaltakat. Ezért az ő esetében a Mindenki Magyarországa Mozgalom honlapján található, eredetileg 2018-ból származó „Nemzeti minimum” 12 pontját vettük alapul.

Orbán Viktor miniszterelnök nem küldött programot, így az ő esetében nem tudtunk egy valamilyen formában egységes dokumentumot összehasonlítani a többi jelölt jövőről szóló terveivel. Vállalva a helyzetből fakadó módszertani nehézséget és az abból adódó torzításokat, a miniszterelnök esetében a meglévő kormányzati stratégiai és egyéb dokumentumokban szereplő célkitűzéseket, illetve egyes esetekben kormányainak, kormányai tagjainak múltbeli tevékenységét vettük alapul.