A Fertő egy vadregényes vízivilág, amely kis csatornáival, belső tavaival, nádasaival madarak tízezreinek nyújt otthont, és az európai vándormadarak százezreinek táplálkozóhelyet. Különleges élővilága miatt hazai és nemzetközi védelem alatt is áll, nemzeti park és UNESCO világörökségi terület. A Fertőhöz eddig kegyes volt a történelem: mivel a vasfüggöny lebontásáig elzárt, háborítatlan terület volt, páratlan épségben őrződött meg itt a természetes élővilág.
Magyarország kormánya most mégis a legnagyobb idegenforgalmi beruházását hajtja itt végre: 45 milliárd forint közpénzből 100 szobás szállodát, apartmanházakat, 880 parkolót, fedett sportkomplexumot épít, és több további épületet, összesen 53 hektáron.
Pedig a Fertő így ahogy van, iszappal, sós vízzel, madarakkal, hüllőkkel, csigákkal, békákkal, iszaplakó élőlények ezreivel alkot egy különlegesen értékes rendszert. Ha ebből bármit elpusztítanak, az egész élő rendszer sérül, tönkremegy.
Kérdésed van? Görgess le!
Mi történik pontosan a Fertő tónál?
Mintegy 60 hektáron épül Magyarország kormányának jelenleg legnagyobb közpénzből finanszírozott természetpusztító idegenforgalmi beruházása. A Fertő Partra keresztelt, másfél éve épülő komplexumban a tervek szerint lesz 100 szobás, 4 csillagos szálloda, közvetlenül a vízpartra épített apartmanházak, 880 autó befogadására alkalmas parkoló, fedett sportkomplexum, 850 vitorlásnak kikötő, műfüves focipályák, és több egyéb építmény.
Fotó: Járdány Bence / Greenpeace
A 60 hektárnyi, természetes élőhelyet is elpusztító komplexum a Fertő-Hanság Nemzeti Parkon belül, Natura 2000-es területen és a Fertőtáj UNESCO Világörökségi terület magterületén épül, közvetlenül a vízparton. Az építtető a Miniszterelnökség alá tartozó Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.
Miért különleges terület a Fertő?
A Fertő Magyarországra eső része egy nádas-mocsaras, kis belső tavakkal és csatornákkal tarkított vadregényes vízivilág, amely madarak tízezreinek nyújt fészkelőhelyet, a vonulási időszakban pedig biztonságos táplálkozó- és pihenőhelyet. Ez a Kárpát-medence egyik legfontosabb madárvonulási központja. Mindezek alapja az az élőlényekkel teli iszapréteg, amely fenntartja az itt kialakult élővilágot. Különlegesek még a part menti szikes gyepek, valamint a kisebb területen fekvő, melegkedvelő fás élőhelyek, sztyepprétek is. A Fertő a legnagyobb kiterjedésű szikes állóvizünk (315 km2), a „legnyugatibb sztyepptó”.
Fotó: Mitja Kobal / Greenpeace
Egy ilyen különleges természetvédelmi területen az állam célja nem a turisztikai bevételek növelése, hanem a még megmaradt élő rendszerek védelme kellene legyen. A Fertő Part beruházással járó több mint 13 hektárt lefedő mesterséges burkolatok, új épületek, kihasználhatatlanul nagy kikötők építése a természet kárára történik. Az ebből következő óriási mértékben megnövekedett forgalom elfogadhatatlan egy nemzeti parkban.
Milyen nemzetközi és hazai védelmek alatt áll a Fertő?
- nemzeti parki terület (Fertő-Hanság Nemzeti Park);
- európai jelentőségű védett, Natura 2000 terület;
- a kiemelt jelentőségű vizes élőhelyek védelméről szóló, ún. Ramsari egyezmény védett területe;
- különleges besorolást élvező UNESCO világörökségi terület, ún. Magterület;
- az Europarc Szövetség által minősített határon átnyúló védett terület.
Milyen hazai jogszabályokat sért a beruházás?
- Magyarország Alaptörvényét;
- a természet védelméről szóló törvényt;
- a Natura 2000 területekről szóló kormányrendeletet;
- a vizes élőhelyek parti sávjának védelméről szóló kormányrendeletet;
- Magyarországnak a nemzetközi jelentőségű vizes területekről, különösen, mint a vízimadarak élőhelyéről szóló Ramsari Egyezményben vállalt és törvényben rögzített kötelezettségvállalásait;
- a Világörökségi területekről szóló törvényt;
- a határon átnyúló környezeti hatásbecslésről szóló nemzetközi Espoo Egyezményt.
Az itt felsorolt jogszabályok és nemzetközi egyezmények mindegyikének külön-külön is az a célja, hogy a még meglévő természetes élőhelyeket, így a Fertőt is, amennyire lehet, háborítatlanul megőrizzük, a természetet hagyjuk saját törvényei alapján működni.
Mit tett eddig a Greenpeace a Fertő védelmében?
Jogi úton próbáljuk keresni a megoldást, egy perünk még folyamatban van. Támogatjuk a Fertő tó barátai nevű kezdeményezést, amelyet a helyi civilek hoztak létre, hogy megakadályozzák ezt a túlméretezett beruházást, és egyben szorgalmazzák a tó természetes értékeit megőrző fejlesztését. Békés eszközökkel próbáljuk minden módon felhívni a nyilvánosság figyelmét arra, hogy mi történik a Fertőn, és nyomást gyakorolni a kormányra, hogy állítsa le a beruházást.
Fotó: Járdány Bence / Greenpeace
A Fertő védelmében indított kampányunkhoz csatlakozott Udvaros Dorottya színművésznő is. Mindezekről bővebben lejjebb görgetve, az idővonalon tudsz olvasni.
Mi a különbség a Fertő és a Fertő tó között? Vagy ez a kettő ugyanaz?
A kettő ugyanazt jelenti. A szakemberek által elfogadott név a Fertő, de a közbeszédben inkább a Fertő tó név terjedt el. A Fertő a vizes élőhelyek besorolása alapján hivatalosan nem tó (még csak nem is a rá jobban illő sekélytó), hanem fertő, amelyben a mocsári növényzet egyértelmű túlsúlya jellemző a nyílt víz felületekkel szemben. Valószínűleg az osztrák névből (Neusiedlersee) honosodott meg nálunk a tó szó használata.
Fotó: Mitja Kobal / Greenpeace
De hát az osztrák oldal is beépített, most akkor mi a baj?
A másik oka a különbözőségnek az, hogy a magyar oldal természeti értékekben mindig is sokkal gazdagabb volt amiatt, hogy az északról délre irányuló szél és vízmozgás a magyar oldalon halmozta fel az üledéket, iszapot, és ezen tudott ez a hatalmas, viszonylag érintetlen nádas a rengeteg értékes élőlénnyel kialakulni. Hogy ez ilyen épségben megőrződött, az részben annak is köszönhető, hogy a vasfüggöny lebontásáig ez a terület elzárt, háborítatlan terület volt, ahová nem lehetett belépni.
Fotó: Mitja Kobal / Greenpeace
De hát kikotorják a medret, az nem jó?
A sekélység a Fertő legfőbb jellemzője, a mederkotrás itt jelen esetben pedig nem más, mint természetpusztítás. Hiszen ezzel épp azt az iszapot teszik ki a partra száradni, pusztulni a benne lakó élőlényekkel együtt, amely az ott lévő élet alapját adja, amely ennek területnek talán a legfontosabb része.
Fotó: Haraszthy László
A lúgos (szikes-sós) víz egyetlen cseppjében több millió lény található: mikroszkopikus kékalgák és szabad szemmel is látható egysejtű lebegő rákocskák, amelyek számos madárfajnak az alapvető táplálékot jelentik. Ezek a madarak a csőrükkel kaszálnak a vízben, és úgy szűrik ki az apró lényeket, lebegő planktonokat, mint az óceánban a bálnák. Az iszap, a víz ásványianyag-tartalma, valamint a benne található élőlények szoros összefüggésben, kölcsönhatásban vannak egymással.
De hát végre lehet majd vitorlázni, az nem jó?
A Fertő tó átlagos mélysége az 1 métert sem éri el, feneke lapos, vízszintes, a közepe táján 50-60 cm. Ha kikotorják, attól még nem lesz több víz a rendszerben, legfeljebb a “gödörben” lesz kicsit mélyebb, viszont sérül a természetes állapot, a fenéklakó élővilág, a vizes terület élőlények alkotta egyensúlya.
Fotó: Greenpeace
A Fertő Part projekt kikötője irreálisan nagyra van tervezve, egyelőre elképzelni is nehéz, hogyan fog tudni 850 vitorlás kihajózni a 60 cm mély tóba. (A helyiek érdekességképp kiszámolták, hogy ha egymás mellé állítanánk a vitorlásokat, akkor lehet, hogy nem is kell majd víz, ugyanis olyan hosszúak lennének, hogy száraz lábbal átsétálhatnánk Magyarországról Ausztriába.) És ez csak a vitorlások száma, de épül a több száz horgászcsónak számára egy külön kikötő is.
De hát végre lehet majd strandolni, az nem jó?
Itt korábban is volt már strand, ennek ökológiai szempontokat is figyelembe vevő felújítását mi is indokoltnak tartjuk. Ám ez a sekély tó az iszapos vizével alapvetően alkalmatlan arra, hogy itt ilyen méretű üdülőkomplexum épüljön. Ha mégis megpróbálják, a beruházás éppen azt fogja tönkretenni, amiért ez a terület annyiféle védettséget élvez. Az olyan szlogenek, mint a “tisztább tóvíz” és az “iszapmentes hűsölés” üres, a Fertő élővilágára nézve vészjósló ígéreteknek tűnnek. Hiszen a Fertő – amint azt a neve is mutatja – iszapos, a vize pedig opálos, mint a szikes tavaké általában.
Fotó: Mitja Kobal / Greenpeace
Ez a jellemző vonásuk, valójában így egészségesek, és így nyüzsögnek az élettől. Fontos lenne, hogy legalább ebből a még megmaradt kis természetes élőhelyből ne akarjanak egy mesterséges úszómedencét csinálni. További rossz hír, hogy szúnyogok és egyéb rovarok is röpködnek itt nyáron – ajjaj –, amelyek az itt élő lények, békák, madarak táplálékát jelentik. Ha őket – az üdülés kényelmesebbé tétele érdekében – nekiállnak majd vegyszeresen irtani, az ugyanolyan katasztrofális rovarpusztulással jár majd, mint ami a Balatonnál történik évtizedek óta.
Fotó: Mitja Kobal / Greenpeace
De hát közösségi tereket építenek, az nem jó?
Az egész minket körülvevő természet egy jó nagy közösségi tér. A legtöbben szeretünk a természetben lenni, feltöltődni, állatokat meglesni, növényeket megismerni, természetbúvárkodni, piknikezni, jó levegőn futni. Ezeket itt most is lehet csinálni, nincs hozzájuk szükség műanyaggal borított foci-, tenisz- és futópályákra egy nemzeti park területén. De ha már mindenképp épített mesterséges tereket értünk a “közösségi tér” kifejezés alatt, akkor a Fertő környékén ma is vannak közösségi terek: ott van például a Kócsagvár, a Fertő-Hanság Nemzeti Park központja, ahol irodák és kiállítási helyszínek mellett szálláshelyek, bérelhető előadótermek is vannak, a környéken pedig sok kisebb vendégház és szálláshely – amelyek a környező települések lakóinak biztosítanak megélhetést –, sőt nagyobb szállodák is találhatók. Valamennyi beruházási elemnek megvan az alternatív helyszíne a Fertó tó körül, nem védett területen.
Fotó: Mitja Kobal / Greenpeace
De hát kirándulóhelyeket építenek, az nem jó?
Nem vagyunk az ellen, hogy egy kirándulóhelyen legyen egy fedett pihenőhely mosdóval és étkezési lehetőséggel. De a turizmusnál is fontos a lépték és a mértéktartás. Ha egy különösen szép területen megindul a tömegturizmus, tapasztalatból tudjuk, hogy annak hamarosan vége.
Fotó: Mitja Kobal / Greenpeace
A természetes élőhelyeknek, védett területeinknek nem az az elsődleges célja, hogy az emberek azok minden zugába bemehessenek, és azt esetleg ezzel károsítsák, zavarják. Az élővilág olyan óriási arányú pusztulása mellett, amikor a Föld felszínének 75%-át már átalakítottuk, a kevés megmenekült természetes területünk feladata az, hogy ott megőrizzük az élővilág még megmaradt természetes részét működőképes állapotban. Ez a civilizációnk fennmaradásának is feltétele. Hiszen alig maradt ma már terület a Földön, ahol a természet viszonylag háborítatlanul működhetne.
De hát ökoparkot is építenek, az nem jó?
A természet egy nagy ökopark, csak békén kéne hagyni. A Fertő Part beruházás 60 hektárt hasít ki a tavat ölelő nádasból és a mederből. Lesz helyette 12 hektár egybefüggő, mesterségesen, nem odaillő fajokból kialakított “zöldterület”. A nádasok irtása önmagában is merénylet a tavaink ellen, mert azok óriási szerepet játszanak a tó élővilágának fenntartásában, illetve egyes tavainknál – például a Balaton és a Kis-Balaton esetében – a vizek öntisztulásában. A parti nádasok tulajdonképpen szűrőmezők a nyílt víz és a szárazföld között, ha eltűnnek, vagy felszabdalják őket, felgyorsul a tó pusztulása.
Fotó: Füssi-Nagy Regő
Nem is gondolnánk, hogy mennyi állat számára jelent élőhelyet és táplálékforrást egyetlen nádszál. Számos rovar a nedveiket szívja, a szöveteket rágja, vagy a virágporával, terméssel táplálkozik. Némelyek a nád szárában fejlődnek, télen pedig a nád különböző szerveiben keresnek búvóhelyet (hernyók, vagy bizonyos rovarok bábjai). Gyakran láthatunk madarakat, amint a levélhüvelyek alól és a hajtásokból, gubacsokból szedegetik ki az ott megbúvó rovarokat, hernyókat vagy bábokat, mint például a barkós cinege, a kékcinege, a függőcinege, a különféle nádiposzták és a nádisármány. A sűrű nádasok pedig kócsagok, gémek, récék, rétihéják fészkeit rejtik.
Fotó: Füssi-Nagy Regő
De hát építettek fecskehoteleket, az nem jó?
A beruházó által épített fecskehotelek nem füsti, hanem döntően molnárfecskék számára készültek, és olyan helyre helyezték ki ezeket, ahol elképzelhetetlen, hogy fecske valaha is költene: a teherautók által használt forgalmas, poros és zajos út mellé. A széles nádassal körülvett természetes tószakasz a korábbi cölöpházakkal ideális élő- és fészkelőhelye volt a füsti fecskéknek, hiszen a parti iszap tökéletes fészeképítő anyagot, a védett területen lévő sok repülő rovar bőséges táplálékot, a cölöpházak alja pedig biztonságos fészkelőhelyet jelentett számukra, amit a ragadozók nem tudtak a víz miatt megközelíteni.
És történik mindez éppen akkor, amikor egyébként is hatalmas bajban vannak a fecskék az élő- és táplálkozó területeik tönkretétele, a rengeteg rovarirtószert használó nagyüzemi mezőgazdaság térhódítása, és a legeltetett állattartás visszaszorulása miatt. Számuk évről évre drámaian csökken, szeretett, tavaszt hozó madaraink ezek miatt akár öt éven belül eltűnhetnek hazánkból. Állományaikat minden eszközzel védenünk kellene, nem elpusztítani ezres nagyságrendben fészkeiket, amint ez a Fertőn történt.
Fotó: Füssi-Nagy Regő
De hát gazdasági szempontból legalább jó befektetés lesz, nem?
Nagyon nehezen elképzelhető, hogy a Fertő Part projekt gazdasági szempontból valaha is működőképes legyen. Ahogyan a már évtizedek óta felkapott Balatonon sem működik a téli turizmus, itt is nehéz elképzelni, hogy ki fog késő ősztől tavaszig a sötét, ködös, szinte semmilyen látnivalót nem kínáló Fertőn szobát bérelni. Ezért tönkretenni országunk egyik legértékesebb vizes élőhelyét, amely a jövő generációk számára ebben az egyre szárazodó és melegedő országunkban reményt jelenthetne – ez semmiképpen nem tűnik jó befektetésnek. És ha feltételeznénk is, hogy jó üzlet lenne, akkor sem tudjuk, hogy kinek lesz az: a 100% közpénzből, azaz a mi adófizetői forintjainkból finanszírozott üdülő üzemeltetőjének személye ugyanis egyelőre még rejtély.

A Fertő megmentéséhez te is kellesz. Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy értesíthessünk a legújabb fejleményekről!

Mi történt eddig a Fertő védelmében?
2022. 01.12.
Nem az ő dolguk: a Közbeszerzési Döntőbizottság sajtóközleményt adott ki, amelyben azt állítja jogilag hibás a Greenpeace beadványa. Nekik nincs arra jogosultságuk, hogy ellenőrizzék, a projekt megfelel-e a környezetvédelmi törvényeknek. Csakhogy mi nem is ezt kérdeztük. Azt kértük, hogy vizsgálják meg, hogy a projekt a saját környezetvédelmi engedélyeinek megfelel-e, mert úgy látjuk, hogy az építkezés az engedélyezett méreteknél is jóval nagyobbra nőtt.
2022. 01. 11.
2022.01.05.
2021.12.17.
A Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Tudományok Osztálya állásfoglalást adott ki, melyben a Fertő tavi természetpusztító beruházás leállítását követeli. Az MTA Biológiai Tudományok Osztálya vélekedése szerint természetvédelmi területen nem engedhető meg egy ekkora volumenű beruházás, ami egyébként a jövő generáció természethez és egészséges környezethez való jogát is veszélyezteti.
2021.12.12.
Ünnepi demonstrációt tartottak Sopronban abból az alkalomból, hogy december 13-án épp 20 éve, hogy a Fertő-táj Világörökségi státuszt kapott az UNESCO-tól. A rendezvényen mintegy százan vettek részt Sopronban, a Fertő tavi beruházás leállítását követelve. A Fertő tó Barátai Egyesület és a Greenpeace Magyarország által szervezett eseményhez Udvaros Dorottya is csatlakozott.
Fotó: Járdány Bence / Greenpeace
2021.12.11.
Fotó: Greenpeace
2021.12.10.
A Greenpeace megtámadta a Fertő tavi építkezésekre kiírt gyorsítottközbeszerzést, melynek indoklása szerint azért kell minél előbb megkezdeni az építkezést, mert ha valamely részterületen a munkavégzés időlegesen, akár egy-két hétre is szünetel, azt az állatvilág valamely eleme azonnal elfoglalja, birtokba veszi. Ezzel az állami cég maga ismeri el, hogy célja kifejezetten az állatok elűzése a nemzeti parkból.
2021.11.18.
A Fertőért indított kampányhoz Udvaros Dorottya mellett
Litkai Gergely is csatlakozott. Az ismert humorista alternatív tárlatvezetést tartott a Fertő Part nevű üdülőkomplexumot építő cég soproni propagandakiállításán. A videót néhány hét alatt több mint félmillióan látták különböző csatornákon. A helyi civilek és a Greenpeace elszántak: addig folytatják a tiltakozást, amíg a kormány le nem állítja a fejlesztésnek titulált természetrombolást.
2021.11.10.
Az Európai Parlament Petíciós Bizottsága elfogadta a Fertő tó Barátai Egyesület javaslatát, és online petíciót indított a honlapján. A bizottság felhívta továbbá az Európai Bizottság figyelmét arra, hogy a beruházás vélhetően több uniós jogszabályt sért, és erről az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottsága is tárgyalni fog.
2021.10.14.
A Greenpeace osztrák szervezete az Európai Bizottsághoz fordult a Fertő tavi beruházás miatt. Ugyanis mivel a beruházás osztrák-magyar közös nemzeti parkban épül, a magyar hatóságoknak fel kellett volna kérniük az osztrák felet közös környezeti hatásvizsgálatot elkészítésére. Ennek elszabotálásával a magyar kormány egyértelműen uniós jogot sértett.
Fotó: Mitja Kobal / Greenpeace
2021.08.09.
A Greenpeace miniszterelnöknek írt levelére Nagy István, a természetvédelemért is felelős agrárminiszter válaszolt. Véleménye szerint semmi baj a Fertő tavi beruházással.
Fotó: Greenpeace
2021.07.22.
A Greenpeace nyílt levélben kérte Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy lépjen fel a természetpusztító beruházások, különösképpen a Fertő tónál folyó kormányzati beruházás ellen.
2021.06.18.
A Fridays for Future Magyarország mozgalom aktivistái tüntettek a Fertő tavi beruházás ellen, és a nagy tavaink védelmében. A menet a Batthyány tértől vonult a Karmelita Kolostorhoz.
Fotó: Dörgő Zsuzsi / Greenpeace
2021.06.14.
Az Európai Bizottság ún. EU-s pilot eljárást indított az ügyben. Ez a kötelezettségszegési eljárások előtti állomás, amikor az érintett fél lehetőséget kap rá, hogy tisztázza a felmerült problémákat. Az építkezés azonban ezidő alatt is folyamatosan halad.
2021.06.10.
A fecskék védelmében léptek fel Greenpeace-aktivisták Udvaros Dorottyával a Fertő tónál. Az akció során a félrevezetően „madárvédő hálóknak” nevezett műanyag rácsozatot szedték le a még megmaradt, cölöpökön álló házak aljáról, amelyet a beruházást végző cég emberei szereltek fel, hogy így akadályozzák meg a fecskék fészkelését.
2021.06.03.
A Greenpeace a Ramsari Egyezmény Magyar Nemzeti Bizottságához fordult, arra kérve a testületet: vizsgálja felül korábbi, a Fertő tavi beruházással kapcsolatos döntését. Mára ugyanis nyilvánvalóvá vált, hogy a beruházás súlyosan károsítaná az adott élőhelyet.
2021.05.27.
A Nagy Tavak védelméről szóló, ellenzéki politikusok által benyújtott országgyűlési határozati javaslatot az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának fideszes többsége vita és indoklás nélkül leszavazta. A szavazás napján civilek tüntettek a parlament előtt.
Fotó: Járdány Bence
2021.05.22.
A biológiai sokféleség világnapja alkalmából a Fertő tónál, a Balatonnál, a Velencei-tónál és a tatai Öreg-tónál demonstráltak a helyi civilek a természetromboló nagyberuházások ellen. A Fertő tavi akcióhoz Udvaros Dorottya színésznő is csatlakozott.
Fotó: Dörgő Zsuzsi / Greenpeace
2021.04.28.
A Greenpeace pert indított a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal közigazgatási határozatának hatályon kívül helyezéséért, amelyben módosította a Fertő tó partján indított beruházás engedélyét, ezzel hozzájárulva a további természetpusztításhoz. A per még folyik.
Fotó: Járdány Bence / Greenpeace
2020.09.26.
Több mint 70 természet- és környezetvédelmi szervezet közös nyilatkozatban kérte a kormányt arra, hogy biztosítsa: nagy tavaink nem esnek áldozatul állami és magán idegenforgalmi beruházásoknak. A nyilatkozatra nem érkezett válasz.
2020.01.20.
Egy magánember panaszt nyújtott be az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóságára a beruházás negatív hatásai miatt a Natura 2000-es területre. A bizottság a panaszt megalapozottnak találta, ezért a vizsgálat jelenleg EU Pilot fázisban van, ami a kötelezettségszegési eljárás előszobája.
Mit tehetsz a Fertőért?
Tájékozódj. Tudd meg mi a gond, és miért olyan fontos megvédeni a még megmaradt vizes élőhelyeket. Olvasd el a kérdés-válasz részt itt a honlapon. Ha sehol se találsz választ a kérdésedre, írj nekünk! | |
Ismerd meg jobban a szikes tavak élővilágát, és csatlakozz a nemzeti parkok által szervezett túrákhoz. | |
Beszélgess ismerőseiddel, barátaiddal a Fertő tónál zajló beruházásról, és oszd meg velük is ezt a weboldalt. | |
Küldj levelet a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.-nek, hogy állítsák le a természetpusztító beruházást. A címük: 9400 Sopron, Új utca 4., uh.tr1679959234znotr1679959234efnor1679959234pos@g1679959234asrak1679959234tit1679959234 | |
Írj levelet Orbán Viktor miniszterelnöknek, hogy lépjen fel a beruházás ellen! A mi korábbi levelünket itt találod. A cím: Miniszterelnökség, 1357 Budapest, Pf. 6 uh.vo1679959234g.em@1679959234kotet1679959234zekre1679959234 uh.vo1679959234g.km@1679959234konle1679959234retzs1679959234inim1679959234 | |
Írj levelet dr. Nagy István agrárminiszternek. Ő felelős Magyarországon a természetvédelemért. Mondd el neki, hogy azt szeretnéd, betonozás helyett védje meg a Fertőt. A mi korábbi levelünket itt találod. A cím: 1052 Budapest, Apáczai Csere János u. 9.; uh.vo1679959234g.ma@1679959234retzs1679959234inim1679959234 | |
Nézd meg a saját szemeddel. Ha újságíró vagy, kérj belépési/forgatási/fotózási engedélyt a területre, és nézd meg mi történik a valóságban. Ha nem engednek be, akkor adj hírt arról. | |
Küldd el a barátaidnak e-mailben, vagy oszd meg a FB-on a videót, amelyben Litkai Gergely humorista tart tárlatvezetést a Fertő tavi beruházásról szóló propagandakiállításon – garantáljuk, hogy örülni fognak neki. 🙂 A videót már több mint félmillióan látták, nem véletlenül. | |
Nyomtass kócsagos levélpapírt, és írj igazi levelet valamelyik barátodnak, ismerősödnek. |
