Fertő: természetpusztítás közpénzből

A Fertő Magyarországra eső része egy nádas-mocsaras, kis belső tavakkal és csatornákkal tarkított vadregényes vízivilág, amely madarak tízezreinek nyújt fészkelőhelyet, a vonulási időszakban pedig biztonságos táplálkozó- és pihenőhelyet. Ez a Kárpát-medence egyik legfontosabb madárvonulási központja. Mindezek alapja az az élőlényekkel teli iszapréteg, amely fenntartja az itt kialakult élővilágot. Különlegesek még a part menti szikes gyepek, valamint a kisebb területen fekvő, melegkedvelő fás élőhelyek, sztyepprétek is. A Fertő a legnagyobb kiterjedésű szikes állóvizünk (315 km2), a „legnyugatibb sztyepptó”.

Fotó: Mitja Kobal / Greenpeace

Egy ilyen különleges természetvédelmi területen az állam célja nem a turisztikai bevételek növelése, hanem a még megmaradt élő rendszerek védelme kellene legyen. A Fertő Part beruházással járó több mint 13 hektárt lefedő mesterséges burkolatok, új épületek, kihasználhatatlanul nagy kikötők építése a természet kárára történik. Az ebből következő óriási mértékben megnövekedett forgalom elfogadhatatlan egy nemzeti parkban.

• nemzeti parki terület (Fertő-Hanság Nemzeti Park);
• európai jelentőségű védett, Natura 2000 terület;
• a kiemelt jelentőségű vizes élőhelyek védelméről szóló, ún. Ramsari egyezmény védett területe;
• különleges besorolást élvező UNESCO világörökségi terület, ún. Magterület;
• az Europarc Szövetség által minősített határon átnyúló védett terület.

• Magyarország Alaptörvényét;
• a természet védelméről szóló törvényt;
• a Natura 2000 területekről szóló kormányrendeletet;
• a vizes élőhelyek parti sávjának védelméről szóló kormányrendeletet;
• Magyarországnak a nemzetközi jelentőségű vizes területekről, különösen, mint a vízimadarak élőhelyéről szóló Ramsari Egyezményben vállalt és törvényben rögzített kötelezettségvállalásait;
• a Világörökségi területekről szóló törvényt;
• a határon átnyúló környezeti hatásbecslésről szóló nemzetközi Espoo Egyezményt.

Az itt felsorolt jogszabályok és nemzetközi egyezmények mindegyikének külön-külön is az a célja, hogy a még meglévő természetes élőhelyeket, így a Fertőt is, amennyire lehet, háborítatlanul megőrizzük, a természetet hagyjuk saját törvényei alapján működni.

Jogi úton próbáljuk keresni a megoldást, egy perünk még folyamatban van. Támogatjuk a Fertő tó barátai nevű kezdeményezést, amelyet a helyi civilek hoztak létre, hogy megakadályozzák ezt a túlméretezett beruházást, és egyben szorgalmazzák a tó természetes értékeit megőrző fejlesztését. Békés eszközökkel próbáljuk minden módon felhívni a nyilvánosság figyelmét arra, hogy mi történik a Fertőn, és nyomást gyakorolni a kormányra, hogy állítsa le a beruházást.

Fotó: Járdány Bence / Greenpeace

A Fertő védelmében indított kampányunkhoz csatlakozott Udvaros Dorottya színművésznő is. Mindezekről bővebben lejjebb görgetve, az idővonalon tudsz olvasni.

A kettő ugyanazt jelenti. A szakemberek által elfogadott név a Fertő, de a közbeszédben inkább a Fertő tó név terjedt el. A Fertő a vizes élőhelyek besorolása alapján hivatalosan nem tó (még csak nem is a rá jobban illő sekélytó), hanem fertő, amelyben a mocsári növényzet egyértelmű túlsúlya jellemző a nyílt víz felületekkel szemben. Valószínűleg az osztrák névből (Neusiedlersee) honosodott meg nálunk a tó szó használata.

Fotó: Mitja Kobal / Greenpeace

A másik oka a különbözőségnek az, hogy a magyar oldal természeti értékekben mindig is sokkal gazdagabb volt amiatt, hogy az északról délre irányuló szél és vízmozgás a magyar oldalon halmozta fel az üledéket, iszapot, és ezen tudott ez a hatalmas, viszonylag érintetlen nádas a rengeteg értékes élőlénnyel kialakulni. Hogy ez ilyen épségben megőrződött, az részben annak is köszönhető, hogy a vasfüggöny lebontásáig ez a terület elzárt, háborítatlan terület volt, ahová nem lehetett belépni.

Fotó: Mitja Kobal / Greenpeace

A sekélység a Fertő legfőbb jellemzője, a mederkotrás itt jelen esetben pedig nem más, mint természetpusztítás. Hiszen ezzel épp azt az iszapot teszik ki a partra száradni, pusztulni a benne lakó élőlényekkel együtt, amely az ott lévő élet alapját adja, amely ennek területnek talán a legfontosabb része.

Fotó: Haraszthy László

A lúgos (szikes-sós) víz egyetlen cseppjében több millió lény található: mikroszkopikus kékalgák és szabad szemmel is látható egysejtű lebegő rákocskák, amelyek számos madárfajnak az alapvető táplálékot jelentik. Ezek a madarak a csőrükkel kaszálnak a vízben, és úgy szűrik ki az apró lényeket, lebegő planktonokat, mint az óceánban a bálnák. Az iszap, a víz ásványianyag-tartalma, valamint a benne található élőlények szoros összefüggésben, kölcsönhatásban vannak egymással.

A Fertő tó átlagos mélysége az 1 métert sem éri el, feneke lapos, vízszintes, a közepe táján 50-60 cm. Ha kikotorják, attól még nem lesz több víz a rendszerben, legfeljebb a “gödörben” lesz kicsit mélyebb, viszont sérül a természetes állapot, a fenéklakó élővilág, a vizes terület élőlények alkotta egyensúlya.

Fotó: Greenpeace

A Fertő Part projekt kikötője irreálisan nagyra van tervezve, egyelőre elképzelni is nehéz, hogyan fog tudni 850 vitorlás kihajózni a 60 cm mély tóba. (A helyiek érdekességképp kiszámolták, hogy ha egymás mellé állítanánk a vitorlásokat, akkor lehet, hogy nem is kell majd víz, ugyanis olyan hosszúak lennének, hogy száraz lábbal átsétálhatnánk Magyarországról Ausztriába.) És ez csak a vitorlások száma, de épül a több száz horgászcsónak számára egy külön kikötő is.

Itt korábban is volt már strand, ennek ökológiai szempontokat is figyelembe vevő felújítását mi is indokoltnak tartjuk. Ám ez a sekély tó az iszapos vizével alapvetően alkalmatlan arra, hogy itt ilyen méretű üdülőkomplexum épüljön. Ha mégis megpróbálják, a beruházás éppen azt fogja tönkretenni, amiért ez a terület annyiféle védettséget élvez. Az olyan szlogenek, mint a “tisztább tóvíz” és az “iszapmentes hűsölés” üres, a Fertő élővilágára nézve vészjósló ígéreteknek tűnnek. Hiszen a Fertő – amint azt a neve is mutatja – iszapos, a vize pedig opálos, mint a szikes tavaké általában.

Fotó: Mitja Kobal / Greenpeace

Ez a jellemző vonásuk, valójában így egészségesek, és így nyüzsögnek az élettől. Fontos lenne, hogy legalább ebből a még megmaradt kis természetes élőhelyből ne akarjanak egy mesterséges úszómedencét csinálni. További rossz hír, hogy szúnyogok és egyéb rovarok is röpködnek itt nyáron – ajjaj –, amelyek az itt élő lények, békák, madarak táplálékát jelentik. Ha őket – az üdülés kényelmesebbé tétele érdekében – nekiállnak majd vegyszeresen irtani, az ugyanolyan katasztrofális rovarpusztulással jár majd, mint ami a Balatonnál történik évtizedek óta.

Fotó: Mitja Kobal / Greenpeace

Az egész minket körülvevő természet egy jó nagy közösségi tér. A legtöbben szeretünk a természetben lenni, feltöltődni, állatokat meglesni, növényeket megismerni, természetbúvárkodni, piknikezni, jó levegőn futni. Ezeket itt most is lehet csinálni, nincs hozzájuk szükség műanyaggal borított foci-, tenisz- és futópályákra egy nemzeti park területén. De ha már mindenképp épített mesterséges tereket értünk a “közösségi tér” kifejezés alatt, akkor a Fertő környékén ma is vannak közösségi terek: ott van például a Kócsagvár, a Fertő-Hanság Nemzeti Park központja, ahol irodák és kiállítási helyszínek mellett szálláshelyek, bérelhető előadótermek is vannak, a környéken pedig sok kisebb vendégház és szálláshely – amelyek a környező települések lakóinak biztosítanak megélhetést –, sőt nagyobb szállodák is találhatók. Valamennyi beruházási elemnek megvan az alternatív helyszíne a Fertó tó körül, nem védett területen.

Fotó: Mitja Kobal / Greenpeace

Nem vagyunk az ellen, hogy egy kirándulóhelyen legyen egy fedett pihenőhely mosdóval és étkezési lehetőséggel. De a turizmusnál is fontos a lépték és a mértéktartás. Ha egy különösen szép területen megindul a tömegturizmus, tapasztalatból tudjuk, hogy annak hamarosan vége.

Fotó: Mitja Kobal / Greenpeace

A természetes élőhelyeknek, védett területeinknek nem az az elsődleges célja, hogy az emberek azok minden zugába bemehessenek, és azt esetleg ezzel károsítsák, zavarják. Az élővilág olyan óriási arányú pusztulása mellett, amikor a Föld felszínének 75%-át már átalakítottuk, a kevés megmenekült természetes területünk feladata az, hogy ott megőrizzük az élővilág még megmaradt természetes részét működőképes állapotban. Ez a civilizációnk fennmaradásának is feltétele. Hiszen alig maradt ma már terület a Földön, ahol a természet viszonylag háborítatlanul működhetne.

A természet egy nagy ökopark, csak békén kéne hagyni. A Fertő Part beruházás 60 hektárt hasít ki a tavat ölelő nádasból és a mederből. Lesz helyette 12 hektár egybefüggő, mesterségesen, nem odaillő fajokból kialakított “zöldterület”. A nádasok irtása önmagában is merénylet a tavaink ellen, mert azok óriási szerepet játszanak a tó élővilágának fenntartásában, illetve egyes tavainknál – például a Balaton és a Kis-Balaton esetében – a vizek öntisztulásában. A parti nádasok tulajdonképpen szűrőmezők a nyílt víz és a szárazföld között, ha eltűnnek, vagy felszabdalják őket, felgyorsul a tó pusztulása.

Fotó: Füssi-Nagy Regő

Nem is gondolnánk, hogy mennyi állat számára jelent élőhelyet és táplálékforrást egyetlen nádszál. Számos rovar a nedveiket szívja, a szöveteket rágja, vagy a virágporával, terméssel táplálkozik. Némelyek a nád szárában fejlődnek, télen pedig a nád különböző szerveiben keresnek búvóhelyet (hernyók, vagy bizonyos rovarok bábjai). Gyakran láthatunk madarakat, amint a levélhüvelyek alól és a hajtásokból, gubacsokból szedegetik ki az ott megbúvó rovarokat, hernyókat vagy bábokat, mint például a barkós cinege, a kékcinege, a függőcinege, a különféle nádiposzták és a nádisármány. A sűrű nádasok pedig kócsagok, gémek, récék, rétihéják fészkeit rejtik.

Fotó: Füssi-Nagy Regő

A beruházó által épített fecskehotelek nem füsti, hanem döntően molnárfecskék számára készültek, és olyan helyre helyezték ki ezeket, ahol elképzelhetetlen, hogy fecske valaha is költene: a teherautók által használt forgalmas, poros és zajos út mellé. A széles nádassal körülvett természetes tószakasz a korábbi cölöpházakkal ideális élő- és fészkelőhelye volt a füsti fecskéknek, hiszen a parti iszap tökéletes fészeképítő anyagot, a védett területen lévő sok repülő rovar bőséges táplálékot, a cölöpházak alja pedig biztonságos fészkelőhelyet jelentett számukra, amit a ragadozók nem tudtak a víz miatt megközelíteni.

És történik mindez éppen akkor, amikor egyébként is hatalmas bajban vannak a fecskék az élő- és táplálkozó területeik tönkretétele, a rengeteg rovarirtószert használó nagyüzemi mezőgazdaság térhódítása, és a legeltetett állattartás visszaszorulása miatt. Számuk évről évre drámaian csökken, szeretett, tavaszt hozó madaraink ezek miatt akár öt éven belül eltűnhetnek hazánkból. Állományaikat minden eszközzel védenünk kellene, nem elpusztítani ezres nagyságrendben fészkeiket, amint ez a Fertőn történt.

Fotó: Füssi-Nagy Regő

Nagyon nehezen elképzelhető, hogy a Fertő Part projekt gazdasági szempontból valaha is működőképes legyen. Ahogyan a már évtizedek óta felkapott Balatonon sem működik a téli turizmus, itt is nehéz elképzelni, hogy ki fog késő ősztől tavaszig a sötét, ködös, szinte semmilyen látnivalót nem kínáló Fertőn szobát bérelni. Ezért tönkretenni országunk egyik legértékesebb vizes élőhelyét, amely a jövő generációk számára ebben az egyre szárazodó és melegedő országunkban reményt jelenthetne – ez semmiképpen nem tűnik jó befektetésnek. És ha feltételeznénk is, hogy jó üzlet lenne, akkor sem tudjuk, hogy kinek lesz az: a 100% közpénzből, azaz a mi adófizetői forintjainkból finanszírozott üdülő üzemeltetőjének személye ugyanis egyelőre még rejtély.