Oldal kiválasztása

Legyen a válság esély
A Greenpeace részletes javaslatcsomagja

Az emberi tevékenység ökológiai és klímakatasztrófába sodort minket. A civilizációnkat fenntartó rendszerek az összeomlás szélén állnak. A koronavírus okozta válság rávilágított arra, milyen sérülékenyek rendszereink. A válság után nem folytathatjuk ott, ahol abbahagytuk. A kormányok és a jegybankok most mindenhol hatalmas összegeket fordítanak a gazdaság újraindítására. Itt a lehetőség arra, hogy egy olyan útra álljunk át, ahol a gazdaság a társadalom szolgálatában áll, és célja a társadalom jólléte, és az emberiség otthonának, a bolygónknak a megőrzése.

Létezésünk, kultúránk, gazdaságunk feltétele az egészséges Föld. Ha nem változtatjuk meg társadalmunk, gazdaságunk működését, akkor feléljük a földi élet alapjait, és ezzel saját életfeltételeinket lehetetlenítjük el. Nem mérgezhetjük és pusztíthatjuk tovább az otthonunkat, mert csak egy egészséges Föld tud eltartani minket. Egy egészséges Földön virul a természet, kiegyensúlyozott a földi klíma, tiszta a levegő, a víz és a talaj, az emberek pedig élhető és a természetet tiszteletben tartó közösségekben élnek.

Egy igazán jólléti társadalomban esélyünk van a boldog életre. Bár a boldogság az emberi létezés legnagyobb rejtélye, melyet az idők kezdete óta hajszolunk, azt biztosan tudjuk, hogy nincs jóllét emberi közösségek, létbiztonság és igazságos újraelosztás nélkül. Nincs jóllét szabadság, jogegyenlőség és kiszámítható jogrend nélkül. És egy globalizált világban nincs jóllét határokon túli összefogás nélkül.

És már azt is tudjuk, hogy nem okoz boldogságot a természet, az állatok, és az embertársaink kizsigerelésére épülő túlfogyasztás, mint ahogy a kényszeres növekedést hajszoló GDP sem garantálja egy társadalom elégedettségét.

A gazdaságot az emberek szolgálatába kell állítani. Az emberközpontú gazdaság tiszta, takarékos és zöld. Úgy szolgálja az emberiség jóllétét, hogy eközben a földi élet alapjait biztosító rendszereket sem veszélyezteti. Ahol csak lehet, helyben működik és kisléptékű. A gazdaságélénkítés az emberközpontú gazdaságban ezt az átállást szolgálja. Nem csupán a gazdasági mutatókat akarja fenntartani: az emberekért van, nekik nyújt védőhálót és ad támogatást az újrakezdésre.

A koronavírus-járvány nem csak egyéni, hanem társadalmi szinten is szembesített minket azzal, hogy nem élhetünk úgy, ahogy eddig. És ezzel együtt kezünkbe adta a lehetőséget is. Létrehozhatunk egy valóban fenntartható gazdasági rendszert, amelynek célja a társadalmi jóllét megvalósítása a föld eltartóképességének határain belül. Egyéni, helyi, országos, európai és nemzetközi összefogással ez lehetséges. És nincs is más lehetőségünk, ha békében, biztonságban és elégedettségben akarunk élni a Földön.

Egészséges Föld

Az élővilág védelme: A gazdaságélénkítő intézkedéseknek egyúttal a természet védelmét is szolgálniuk kell, hiszen a működő bolygó az emberi lét alapja és nem pótolható. A koronavírus-járvány után kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy Magyarország egy olyan országgá fejlődjön, amely megvédi természeti erőforrásait, helyreállítja a sérült ökoszisztémákat. Egy olyan országgá, amely nem pusztítja, hanem alapvető értéknek tekinti a természetet, erdőket, mezőket, vizeket. A biológiai sokféleség megőrzésének szempontjait minden ágazat döntéshozatalában prioritásként kell kezelni.

Klímavédelem: A globális klímaválság kezelése azonnali, érdemi intézkedéseket követel. Az üvegházhatású gázok kibocsátását a lehető leggyorsabb ütemben nullára kell csökkenteni. A járvány egy történelmi lehetőség arra, hogy radikálisan csökkentsük Magyarország kibocsátását. Minden döntésnél azt az utat kell választani, amely ezt a leghatékonyabban tudja szolgálni, legyen szó energiahasználatról, közlekedésről, turizmusról, fogyasztásról vagy termelésről. Fel kell hagynunk az erőforráspazarló gazdasági rendszerekkel, és az élet minden területén elsőbbséget kell adnunk a nyersanyagtakarékosságnak és az energiahatékonyságnak.

Tiszta levegő: Tiszta levegőre mindannyiunknak szüksége van. A koronavírus-járvány alatt városaink, forgalmas útjaink elcsendesedtek, és a levegő minősége látványosan javulni kezdett. Itt az esély egy zöldebb újrakezdésre: kevesebb autóval, a gyalogos- és kerékpáros forgalom növelésével, közösségi közlekedéssel, és a vasúti közlekedés fejlesztésével. A kormány segítse az önkormányzatokat és cégeket a közlekedés zöld alapokra helyezésében: a zöld közlekedés infrastrukturális alapjainak megteremtésében, a belsőégésű motoros járművek kivezetésében, és a közösségi közlekedés modernizálásban. A tiszta levegő érdekében fontos továbbá a szennyező fűtési módok visszaszorítása települési és országos szinten egyaránt, a rászorulók megsegítésével.

Élhető települések: A járvány alatt mindannyian megtapasztaltuk, hogy mennyire fontos az otthonunk közvetlen környezetének minősége, élhetősége. Fokozottan megéltük, hogy településeink zöldterületei milyen mértékben járulnak hozzá jóllétünkhöz. A járvány lecsengése után prioritásként kell kezelni a települési zöld infrastruktúra fejlesztését. Ezzel a települések a klímaválsághoz is jobban tudnak alkalmazkodni, ami elemi érdekünk.

Tiszta talaj, tiszta víz, tiszta élet: Radikálisan csökkentenünk kell az emberi élet alapjait mérgező káros vegyi anyagok használatát. A nagyüzemi mezőgazdasági módszerekről át kell térnünk az ökológiai gazdálkodásra, amely szintetikus vegyszerek helyett a természet erejével, a talaj, a levegő, az élővilág védelmével összhangban termeli meg az egészséges élelmiszert, és egyúttal védi a klímát is. Magyarországot méregmentessé kell tenni, a szennyezett területeken meg kell állítani a mérgező vegyületek szivárgását a talajba, talajvízbe, felszíni vizekbe. Sürgős kármentesítésre, a területek megtisztítására van szükség, ha kell, állami beavatkozással. A kormány feladata egyértelmű: célzott támogatásokkal és megfelelő hazai és uniós jogszabályok elfogadásával segítenie kell azt, hogy minél hamarabb megszabadulhassunk a mérgező vegyszerektől az elszennyezett területeken, a mezőgazdálkodásban, az iparban és az élet minden területén.

Jólléti társadalom

Közösségeiben kiteljesedő ember: Az önkormányzatok hatáskörét – a környezetvédelemben is – meg kell erősíteni, hiszen az önrendelkezés elvének megfelelően számos ügyben ezen a szinten lehet a leghatékonyabban intézkedni. A kormánynak biztosítania kell az önkormányzatok önálló működéséhez szükséges forrásokat, hogy megerősödhessenek az összetartó, működő- és döntésképes, helyi közösségek. Decentralizálni kell a szolgáltatási rendszereket is, például a tájékoztatás, az energiaellátás és a közétkeztetés területén. Ez biztosítja, hogy a társadalmunk alkalmazkodni tudjon az egyre fenyegetőbb klíma- és ökológiai válsághoz.

Az embert szolgáló zöld és független intézményrendszer: Biztosítani kell, hogy minden egyes kormányzati döntés a fenntarthatóságot és valóban az egész magyar társadalom hosszú távú érdekeit szolgálja. Ehhez átlátható döntéshozatalra, hozzáértő szakemberekre, önálló természet- és környezetvédelmi minisztériumra és erős jogkörrel rendelkező, függetlenül működő hatóságokra van szükség. Az alapvető környezet- és természetvédelmi elveket: a környezeti felelősségvállalást, a szennyező fizet, az elővigyázatosság és a megelőzés elveit minden döntésbe és tevékenységbe be kell építeni, és azok betartását ellenőrizni.

Együtt vagyunk erősek: A járvány sok embert nehéz helyzetbe sodor. A válságkezelő programokkal az embereket, a munkavállalókat kell segíteni. Magyarország úgy lesz ellenálló a jövőbeli válságokkal szemben, ha a kormány csökkenti a gazdagok és szegények közötti egyenlőtlenségeket, megerősíti a kapcsolatot város és vidék között, valamint nemtől, származástól függetlenül lehetővé teszi mindenki boldogulását. A mértékletes fogyasztás jegyében mindenki annyit fogyasszon, amire valóban szüksége van és amennyit a Föld elbír.

Klímabarát lakhatás mindenkinek: A koronavírus-járvány utáni újjáépítkezés során energiahatékonyabbá és -takarékosabbá kell tennünk az épületeinket, ezért a kormánynak az épületenergetikába, és -gépészetbe kell fektetnie a gazdaságélénkítést szolgáló forrásokat. Az ingatlanállományunk műszaki elavultsága indokolatlanul nagy terhet ró a háztartásokra és az éghajlatunkra, a korszerűsítés során ezért az épületeket nulla vagy legalább „közel nulla” energiaigényűvé kell alakítani a megújuló energiaforrások alkalmazásával. Ezzel nem csak az emberek életminősége javul, de munkahelyek is létrejönnek, és a tiszta, egészséges, klímabarát otthonokhoz szükséges technológiák is terjednek.

Emberközpontú gazdaság

Társadalmi és természeti fenntarthatóságot hozó gazdaságélénkítés: A járvány után a kormány csak olyan gazdasági támogatást nyújtson közpénzből, amely az emberek jóllétét és a környezet megóvását szolgálja. A környezetvédelem jogszabályban elfogadott szintjét csökkenteni nem lehet. A támogatások feltételéül kell szabni, hogy a támogatott cégek készítsenek zöld üzleti tervet, amely egyértelmű irányt mutat a 2040-es valódi karbonsemlegesség elérésére; garantálja, hogy a vállalat a földi élet fenntartó rendszereit nem terheli túl; biztosítja a munkavállalók jogait. Az életfeltételeinket károsító tevékenységekre se az autógyárak, se a repülőgép társaságok, se a mezőgazdasági nagyüzemek, se fosszilis energiaipari vállalatok ne kaphassanak támogatást.

Tiszta, takarékos és fenntartható gazdaság: A hazai gazdasági rendszert a járvány után a bölcsőtől-bölcsőig gazdaság jegyében kell helyreállítani. Ez a rendszer szakít az egyszer használatos kultúrával, maximalizálja a nyersanyag- és energiatakarékosságot és gondoskodik róla, hogy ne keletkezzen gyakorlatilag semmilyen és semennyi hulladék. Emellett az ellátási láncok lerövidítésével csökkenteni kell a feldolgozás-, a csomagolás- és a szállításigényt. Energiahatékonyságba és -megtakarításba kell fektetni, mert ezzel nagymértében csökkenthető a karbonkibocsátás, növelhető Magyarország energiafüggetlensége és javítható az emberek életminősége. Mindezek a gazdasági lépések felvirágoztatják a helyi gazdaságot, munkahelyeket teremtenek és csökkentik a klímaváltozás hatásait.

Helyi, kisléptékű termelés: Egy ország lakossága minél önellátóbb, annál nagyobb biztonságban van bármilyen típusú válság idején. Ezt bizonyította be most – mindenki számára megélhetően – a koronavírus okozta világjárvány is. Az energiatermelést a decentralizált megújuló energiarendszerre kell bízni a kőszénnel, földgázzal vagy atomenergiával működő központi erőművek helyett. A nagyüzemi, ipari mezőgazdaság és állattartás helyett át kell állni az ökológiai növénytermesztés és a szabadon tartott, kis léptékű állattartásra. Ezzel együtt újra kell építeni a „város és vidéke” kapcsolatrendszert. Az élelmiszertermélést át kell alakítani úgy, hogy helyben, ökológiai módszerekkel termelt, friss, hazai élelmiszerrel lássunk el mindenkit. A kormánynak támogatnia kell a helyi élelmiszertermelési lehetőségeket, például földterületek biztosításával, az ökogazdálkodás módszereinek oktatásával, mert csak így biztosítható legalapvetőbb szükségletünk, a megfelelő mennyiségű és minőségű táplálékunk. A helyi önellátó rendszerek felvirágoztatása sok munkahelyet teremt helyben, így erősíti, ellenállóbbá teszi közösségeinket is.

A fejlődést jóllétben, ne GDP-ben mérjük: Vessünk véget a félrevezető gazdasági mutatóknak való kiszolgáltatottságunknak. A GDP nem beszél a természetünk állapotáról, a számok mögött rejlő társadalmi egyenlőtlenségekről, a válságoknak való kiszolgáltatottságról, és az elégedetlenségről. Nem növekedhetünk úgy, hogy közben feléljük a véges erőforrásainkat. A társadalom és gazdaság állapotát integráltan kell kezelnünk és mérnünk az erős fenntarthatóság keretrendszerén belül.

Legyen a válság esély

Írd alá a petíciót – követeljünk együtt zöldebb, igazságosabb, egészségesebb Magyarországot!