Mérgezett örökségünk

A kolontári vörösiszap-katasztrófa, majd a budapesti Illatos úti hordók körüli botrány óta minduntalan felmerül a kérdés, hogy hány ilyen elszennyezett terület, időzített vegyi bomba van még az országban. Mivel erre a kérdésre egyértelmű választ sosem találtunk, úgy döntöttünk, hogy magunk vállalkozunk arra, hogy összeszedjük egy egységes anyagban Magyarország legszennyezettebb területeit.

• Sajtóközlemény a második kiadás bemutatójáról, 2017. november 8.
• Sajtóközlemény az első kiadásról, 2016. december 13.
• Dr. Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólójának előszava a második kiadáshoz (2017)
• Dr. Szabó Marcel, az akkori jövő nemzedékek szószólójaként írt gondolatai az első kiadáshoz (2016)
• Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértőjének előszava
• Mérgezett örökségünk (1. és 2. kötet): rövid összefoglalók (PDF)
• Fotók a helyszínekről

A magyar kormány 2016 őszén bejelentette, hogy az eddigieknél nagyobb forrást, 25,9 milliárd forintot fordít kármentesítésekre a következő 6 éves uniós finanszírozási ciklusban, és közel ugyanekkora összeget különít el barnamezős beruházásokban. Ez sok, régóta álló ügyben előrelépést jelenthet, de az ügyek nagy számát tekintve ennek többszöröse is elkelne.

Kiadványunk célja, amellett hogy az eddigieknél szélesebb képet alkossunk a főbb szennyezésekről, az is, hogy felhívjuk a figyelmet a hazai jogszabályi környezet hiányosságaira. A mai napig nem kérnek olyan pénzügyi garanciát a veszélyes anyagokkal, hulladékokkal és kockázatos technológiákkal dolgozó cégektől és üzemeltetőktől, amely például egy baleset vagy csőd esetén is fedezni tudná a károkat és a hulladék megsemmisítését. Azt tapasztaljuk továbbá, hogy a hatóságoknak sincs eszköze arra, hogy hatékonyan fellépjenek a szennyezőkkel szemben, és sem a rendőrség, sem a bíróságok nem tudják kielégítően érvényesíteni „a szennyező fizet”-elvet.

Fontos tudni, hogy gyakorlatilag a legtöbb esetben úgy alakult ki a környezeti kár – gyakran évek alatt –, hogy a jogszabályok nem engedték volna meg a szennyezés kibocsátását, az ahhoz vezető technológiákat és a veszélyes anyagok vagy hulladékok tárolását. Ám a hatóságok ennek ellenére nem tudták megakadályozni a szennyezést.

A jövőben nem szabad megengedni, hogy a károkozók eltűnjenek és kibújjanak a felelősség alól. Biztosítani kell, hogy mindig a szennyező fizessen! Egyértelmű pénzügyi felelősség meghatározására, biztosíték adására, sőt akár biztosítás előírására lenne szükség minden veszélyes anyagokkal kapcsolatos tevékenység esetén.

Több országban is létezik ilyen jellegű jogszabály; hazánkban is haladéktalanul el kell fogadni egy erre vonatkozó törvénymódosítást. Ha egy cég pénzügyileg is felelős az általa okozott károkért, az arra ösztönzi, hogy biztonságosabb technológiákat alkalmazzon, minimalizálja a veszélyes anyagok használatát, és gondosan ügyeljen a szennyezések elkerülésére, hiszen nem tudja a társadalomra hárítani a kárt, mint ahogy jelenleg megteheti.

A listát a későbbiekben bővíteni fogjuk.