Az ajkai vörösiszap-tározók

A nem megfelelően szigetelt tározók elszennyezték a környék talajvizét, így mára a vörösiszap szennyezői jelentősen meghaladják a határértékeket. A talajvíz néhol erősen lúgos, 12-es feletti pH-t is mértek, a rákkeltő arzénból pedig a normál szennyezettségi határérték több mint százszorosát, 1000 µg/l feletti koncentrációt észleltek. Ezeken túl a 2012 és 2016 közötti mérések szerint fluorid, molibdén, alumínium, foszfát, cianid, ammónium és nátrium is nagy mennyiségben vannak jelen a figyelőkutak vizében.

A 2010-es vörösiszap-katasztrófa súlyos szennyezést okozott a tározók környékén. Talajcserét végeztek, ami után már nem lehetett szennyezést kimutatni a felszínen. A Torna-patakba azonban a beszámolók szerint a későbbiekben is került vörösiszappal szennyezett víz. Amikor a gyár az ún. száraz technológiára váltott 2012-ben, a környék levegőjét sokáig vörösiszappor terhelte.

A talajvíz-szennyezettség megjelenhet a lakosok fúrt kútjaiban. Különösen a rákkeltő arzénnal való szennyezettség és a lúgosság jelent kockázatot, ha ilyen vizet használnak a háztartásban, vagy ezzel locsolnak. A szennyezett talajvíz a környező vízbázisokra is veszélyt jelenthet.

A 2010-es kolontári-ajkai vörösiszap-katasztrófa 10 ember halálát okozta, körülbelül 150 fő megsebesült, és 40 négyzetkilométernyi terület szennyeződött el. A baleset utáni technológiaváltást követően a tározó kiporzása folyamatosan terhelte a környéket. 2012 tavaszán voltak olyan napok [1], amikor a napi porkoncentráció átlaga 560 mikrogramm volt köbméterenként, amely több mint tízszerese a határértéknek. Ez a szennyezés esetenként maró volt és toxikus elemeket is tartalmazott. A porszennyeződést az elmúlt években sikerült minimalizálni.

Korábban a talajvízszennyezés terjedését résfalazással gátolták, részben ezt a résfalat teszik felelőssé a 2010-es gátszakadásért. 

Alapvetően a cél a talaj- és talajvízszennyezés megszüntetése. Jelenleg ehhez képest a nem megfelelően szigetelt vörösiszap-tározókból a szennyezés utánpótlódik.

Az első világháború után Magyarország bauxitbányái a határon túlra kerültek, ezért hazai forrás után kellett nézni. A Bakonyban és a Vértesben is megindult a kitermelés. Ezt a bauxitot dolgozta fel később a Magyar Alumínium Tröszt által ellenőrzött, Ajkára telepített timföldgyár és alumíniumkohó. A rendszerváltás után a gyárat privatizálták, a timföldgyártó egység Magyar Timföld Kft. néven működött tovább, az alumíniumkohót pedig 1991-ben leállították. Az ajkai vállalat 1995-ben került a MAL Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. (MAL Zrt.) kezébe. A timföldgyár a 2000-es évektől hazai bauxit hiányában egyre inkább bosnyák és montenegrói bauxitot dolgozott fel.

A cég 2010-ben mintegy 1100 embert foglalkoztatott. 2010. október 4-én történt a kolontári vörösiszap-katasztrófa [2], amely hazánk talán legnagyobb környezeti katasztrófája volt. A X. számú vörösiszap-tározó kazettából kiömlött közel 1 millió köbméternyi maró vizes vörösiszap körülbelül 40 négyzetkilométeren terült szét. Kolontár és Devecser települések jelentős része az iszap alá került, de Somlóvásárhely, Somlójenő, Tüskevár, Apácatorna és Kisberzseny településeket is elérte a zagy. A vörösiszap a vizekbe is bejutott, a Torna és a Marcal völgyét elszennyezve megsemmisítette a folyók élővilágát, majd a Rábán és a Mosoni-Dunán keresztül a Dunába is bejutott, ezekben már lényegesen kisebb kárt okozva. A katasztrófa következtében 10 ember meghalt és körülbelül 150-en sérültek meg könnyebben vagy súlyosan.

A pusztítást az áradás fizikai erején túl a kiömlő zagy erős, 13-as pH körüli lúgossága is okozta. A mérések szerint a zagyban a toxikus arzén koncentrációja is igen magas volt (110 mg/kg körüli, míg a talajra megadott normál határérték 15 mg/kg). A terület jelentős részén a kármentesítés részeként talajcserét végeztek. A kormány körülbelül 38-40 milliárd forintot költött a károk helyreállítására, amelynek nagyjából a felét tette ki a környezeti elemek helyreállítása. A MAL Zrt.-t károkozás miatt 135 milliárd forintra bírságolták, ami ellen a cég fellebbezett [3]. 2017 őszéig még nem zárultak le a katasztrófával kapcsolatos büntetőperek.

A balesetet követően a gyár állami irányítás alá került. 2011 februárjában átálltak az ún. száraz technológiára, így folyékony zagy már nem keletkezett. Ezután azonban sokáig a tározó vörösiszappor-kiporzása terhelte a környékbeliek egészségét. 2013. július 31-én befejeződött Ajkán a timföldgyártás [4], tömeges létszámleépítés után csupán késztermékek gyártásával foglalkozott a cég, majd csődbe ment. A felszámolás alatt álló MAL körülbelül 170 milliárd forint tartozást hagyott maga után. [5]

6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről – irányadó a talaj- és talajvízméréseknél.

Kútvízméréseknél: 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről.

Az elmúlt évek (2015-2016) monitoring jelentései [6] alapján továbbra is több szennyező jelentősen meghaladja nemcsak a 6/2009. rendeletben megszabott „B” szennyezettségi határértékeket, de a területre megadott kármentesítési, ún. „D” határértékeket is.

A vörösiszap lúgossága visszaköszön a talajvízben is. A maró lúgosság több figyelőkútban is jelentkezett, a 2016-os mérések során jellemzően 10-12-es pH-kat mértek (7-es a semleges), de volt 12 feletti érték is. A 9-es pH a maximális „B”, azaz normál szennyezettségi határérték, amelynek több, mint az ezerszeresét is mérték.

Az arzén a vörösiszap jellemző szennyezője. A vörösiszap-katasztrófa után a Greenpeace 110 mg/kg arzénkoncentrációt mért [7] a kifolyó zagyban (a normál „B” határérték 15 mg/kg). Az arzén mérgező, rákkeltő, a vízi környezetben hosszan tartó károsodást okoz. A 2012-2016-os vizsgálati eredmények szerint a talajvízfigyelő kutakban arzént 1100 µg/l körüli koncentráció[8] körül is mértek, amely nemcsak a normál „B” határértéket (10 µg/l), hanem a kármentesítési „D” értéket (54 µg/l) is jelentősen meghaladja.

A fluorid kis mennyiségben nélkülözhetetlen vegyület, ám hamar eléri a mérgező szintet. Több pontban mértek belőle a talajvízben „B” határérték feletti koncentrációt. Folyamatos jelentős fluoridbevitel csontrendszeri károsodást és elváltozást, valamint fluorózist, azaz fogzománcsérülést okozhat. A 1,5 mg/l-es „B” és a 9 mg/l-es eseti „D” határértékhez képest még a 2016-2017-es mérések során is 38,2 mg/l-t mértek [9] egy kútban.

A molibdén is tipikus vörösiszap-szennyező. Kis mennyiségben nélkülözhetetlen az élő szervezeteknek, ám nagyobb mennyiségben mérgező: májműködési zavarokat, valamint az állatkísérletek szerint nagy dózisban magzati elváltozásokat okozhat. A 0,02 mg/l-es „B” és 1,32 mg/l-es eseti „D” határértékhez képest rendszeresen 2 mg/l feletti, egy kút esetében pedig 4,21 mg/l értéket mértek.

A mérgező cianid is több esetben túllépte a határértékeket: a normál „B” határérték 100 µg/l, a kármentesítési „D” érték 530 µg/l, és ehhez képest 2015-ben 2520 µg/l-t is mértek. [8]

Több esetben jelentősen a határértékek feletti szennyezettséget detektáltak kevésbé toxikus, ám a talajvizet szennyező anyagokból is. [8] Alumínium esetén a szennyezettségi „B” határérték 0,2 mg/l, a kármentesítési „D” érték 1 mg/l, ám mértek 1,4-1,5 mg/l körüli értékeket is. A foszfátkoncentráció több esetben 5 mg/l felett volt, ammóniumból pedig 20-40 mg/l-t mértek az elmúlt években, pedig mindkét szennyező esetén a „B” határérték 0,5 mg/l, a „D” 2,5 mg/l. A nátriumkoncentráció körülbelül nyolcszorosan haladta meg a normál határértéket.

A vörösiszap-katasztrófa után a Greenpeace 660 mg/kg krómkoncentrációt mért [7] a kifolyó zagyban (a normál „B” határérték 75 mikrogramm/l). A 2011-es monitoring jelentés nem mutatott jelentős krómszennyezést a talajvízben. A három vegyértékű króm szükséges a szervezet számára, csak nagyobb mennyiségben toxikus, ugyanakkor a 6 vegyértékű króm a szervezetbe jutva rákkeltő. A króm hosszú távon idegrendszeri megbetegedéseket is okozhat.

A 2010-es vörösiszap-katasztrófát követően a zaggyal borított terület jelentős részén a kármentesítés részeként talajcserét végeztek. A kormány körülbelül 38-40 milliárd forintot költött a károk helyreállítására, amelynek nagyjából a felét tette ki a környezeti elemek helyreállítása.

2011-ben a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség részletes tényfeltárás [10] [11] elkészítését rendelte el a talajvíz-szenyezettség felmérésére, mely 2012-re elkészült. A hatóság a tényfeltárást, valamint a kármentesítési „D” célértékeket elfogadta [12] [13], és műszaki beavatkozási terv készítését írta elő 2014. január 31-ig. Az elfogadott terv végrehajtását, azaz a kármentesítést is előírták. [14] Ennek előrehaladásáról nem kaptunk pontos információt.

A vöröriszap-katasztrófát követően megszólalt több hazai civil szervezet, így a Levegő Munkacsoport, a Greenpeace Magyarország és a WWF Magyarország is. A Greenpeace a katasztrófát követően elsőként mérte [7] meg a kifolyó vörösiszap összetételét.

A Jobbik képviselője, Kepli Lajos, a katasztrófát vizsgáló parlamenti bizottság elnöke felvetette, hogy a tározót a balesetet követően szándékosan, például robbantással megrongálták.

Az LMP a katasztrófát követően – számos javaslatot megfogalmazva – „Kolontár-jelentés. A vörösiszap-baleset okai és tanulságai” [1] címen tanulmánykötetet jelentetett meg.

[1] Kiporzás Kolontáron – Zöldhatóság: nem a technológia, hanem a tározók fedetlensége a legnagyobb gond – szon.hu, 2015. május 18.
http://www.szon.hu/kiporzas-kolontaron-zoldhatosag-nem-a-technologia-hanem-a-tarozok-fedetlensege-a-legnagyobb-gond/1985124

[2] Hargitai Miklós (szerk.): Kolontár-jelentés. A vörösiszap-baleset okai és tanulságai. – The Greens/EFA-LMP., Budapest, 2011. március
http://timeline.dev.gbart.hu/timeLineContent/pdf/Kolontar-jelentes.pdf

[3] A MAL Zrt. nyilatkozata – mal.hu, 2011. szeptember 15.
http://www.mal.hu/engine.aspx?page=showcontent&content=135Millard_HU

[4] Megszűnt a timföldgyártás Ajkán – hvg.hu, 2013. augusztus 2.
http://hvg.hu/kkv/20130802_Megszunt_a_timfoldgyartas_Ajkan

[5] Hatalmas adósságot hagyott hátra a Mal Zrt. – origo.hu, 2016. május 17.
http://www.origo.hu/gazdasag/20160517-hatalmas-adossagot-hagyott-hatra-a-mal-zrt.html

[6] Monitoring jelentés 2016. I. félév – Mal Zrt., 2016. szeptember 5.
http://www.greenpeace.org/hungary/Global/hungary/kampanyok/vegyi/mergezett_orokseg/Kolont%c3%a1r/2016_monitoring_jelent%c3%a9s_%c3%b6ssz.pdf

[7] A Greenpeace szerint sok a veszélyes anyag a kolontári iszapban – origo.hu, 2010. okt. 8.
http://www.origo.hu/itthon/20101008-a-greenpeace-merese-szerint-sok-a-veszelyes-anyag-a-kolontari.html

[8] Monitoring jelentés 2016. II. félév, 2. táblázat – MAL Zrt.
http://www.greenpeace.org/hungary/Global/hungary/kampanyok/vegyi/mergezett_orokseg/Kolont%c3%a1r/2016%20II%20f%c3%a9l%c3%a9v-3%20909-17.pdf

[9] Monitoring jelentés 2016. II. félév, 1. táblázat – MAL Zrt.
http://www.greenpeace.org/hungary/Global/hungary/kampanyok/vegyi/mergezett_orokseg/Kolont%c3%a1r/2016%20II%20f%c3%a9l%c3%a9v-4%20909-17.pdf

[10] Részletes tényfeltárás elrendelése – Közép-dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, 2011. június 20.
http://www.greenpeace.org/hungary/Global/hungary/kampanyok/vegyi/mergezett_orokseg/Kolont%c3%a1r/1.)_(15160-2011)%2054651-11.%20_%20t%c3%a9nyfel.%20k%c3%b6t.pdf

[11] Részletes tényfeltárás elrendelése – Közép-dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, 2011. július 4.
http://www.greenpeace.org/hungary/Global/hungary/kampanyok/vegyi/mergezett_orokseg/Kolont%c3%a1r/2.)_(16757-2011)%2057599-11.%20_%20t%c3%a9nyfel.%20k%c3%b6t.pdf

[12] Műszaki beavatkozási terv készítésének és kármentesítési monitoring üzemeltetésének elrendelése – Közép-dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, 2013. augusztus 14.
http://www.greenpeace.org/hungary/Global/hungary/kampanyok/vegyi/mergezett_orokseg/Kolont%c3%a1r/3.)_(20011-2012)%2074075-13.%20_%20t%c3%a9nyfel.%20elf.pdf

[13] Monitoring vizsgálatok rendjének módosítása – Közép-dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, 2013. szeptember 25.
http://www.greenpeace.org/hungary/Global/hungary/kampanyok/vegyi/mergezett_orokseg/Kolont%c3%a1r/4.)_(20011-2012)%2084575-13.%20_%20t%c3%a9nyfel.%20elf.pdf

[14] Műszaki beavatkozás elrendelése – Fejér Megyei Kormányhivatal
http://www.greenpeace.org/hungary/Global/hungary/kampanyok/vegyi/mergezett_orokseg/Kolont%c3%a1r/5.)_(2064-2014)%2064216-15.%20_%20musz.beav.%20elrend.pdf