A szennyezés az évtizedes gyógyszergyártás öröksége. A felhagyott téglagyári agyaggödrökben 1966-tól kezdődően vegyes összetételű ipari veszélyes hulladékokat [1], oldószereket, folyékony éghető hulladékokat, elemi cinket és cinksót, valamint toxikus, illetve biológiailag nem kezelhető szennyvizeket, szennyvíziszapokat helyeztek el körülbelül 500 000 tonna mennyiségben. 2006-ban néhány olyan szerves szennyező anyagot is – pl. poliaromás szénhidrogéneket (PAH) – nagy koncentrációban észleltek, melyek korábban nem voltak jellemzőek a területre. Ez a jelenség vélhetően a lerakott szerves vegyületek bomlásával és átalakulásával magyarázható.

Az egész területen, de még a tágabb környezetben is a határértéket meghaladó mértékben mutattak ki ammóniumot, továbbá halogénezett szénhidrogéneket és fenolbarbitátot, valamint különböző nehézfémeket, közöttük nikkelt és kb. 2000 tonna szilárd állapotú cinket. A rétegvízben a rákkeltő benzol koncentrációja meghaladta a szennyezettségi határérték százszorosát.

Egyes források szerint [2] a szennyezés vertikálisan elérte a város ivóvízellátását biztosító rétegvízkészletet, horizontálisan pedig mintegy 350 000 m² területen okozott határérték feletti talaj- és talajvízszennyezést.

Kiadványunk írásakor, 2017 októberében négy kármentesítési beavatkozás van folyamatban a területen.

A depóniákban lerakott hulladékok rendkívül kockázatos, jellemzően mérgező anyagok; különösen veszélyesek közülük a rákkeltő, mutagén, magzatkárosító PAH vegyületek. A környezeti és humán-egészségügyi kockázatot növelheti a szennyező anyagok mozgása, a szerves összetevők bomlása, valamint a már meglévő védelmi berendezések, pl. a terjedést akadályozó résfal amortizációja. A felügyelet és beavatkozás nélkül hagyott depóniákban korábban volt már példa öngyulladásra, amelynek során toxikus gázok keletkezhetnek, de akár robbanás is bekövetkezhet, mert a területen nagy mennyiségű, igen robbanásveszélyes toluidin jelenlétét mutatták ki.

A Tiszavasvári Város Önkormányzatának ülésére készült 2013-as előterjesztés alapján [3]:

• az V. depóniában lerakott hulladékok eltávolítása és megfelelő kezelése,
• a depóniák és medencék felső szigetelésének vizsgálata,
• a csapadékvíz-elvezetés felülvizsgálata,
• hosszú távon a szennyezett terület teljes rekultivációja.

Az üzemet Kabay János gyógyszerész zöld máktokból történő morfin előállítására alapítottaAlkaloida Vegyészeti Gyár Rt. néven 1927-ben. A gyáralapító szabadalma képezi jelenleg is a morfin ipari előállításának alapjait az egész világon.

Az első években a gyár anyagi gondokkal küszködött, de 1932-ben megkapta az állami monopóliumot az ország teljes morfinellátására [4], és innentől kezdve lendületes fejlődésnek indult. Ebben az alapító 1936-ban bekövetkezett váratlan halála sem okozott törést. Az Alkaloida tovább működött, és a morfintermelés az elkövetkező években már meghaladta az évi 1000 kg-ot.

A háború és az 1948-as államosítás után újra lendületet vett a gyógyszergyártás, számos területen beindult a kutatás-fejlesztés, és megkezdődött a máknemesítés.

Az Alkaloida az 1960-as, 70-es években érte el a csúcsot. Ekkor közel 15 tonna nyers morfint gyártottak Tiszavasváriban, mellyel Magyarország az első számú nyersmorfin-exportőr volt a világpiacon, de élbolyban volt a kodein és az etilmorfin forgalmazásában is.

A 70-es évek végén az Alkaloida Szabolcs-Szatmár-Bereg megye legnagyobb, 2200 főt foglalkoztató munkáltatója volt, és összesen 30-féle gyógyszeralapanyagot, több mint 60-féle gyógyszerspecialitást állítottak elő, köztük szulfonamidok és barbiturátok, valamint antimaláriás gyógyszerek hatóanyagát is. Emellett az Alkaloida terméke volt 5-féle növényvédő szer is. A gyártás során nagyrészt ismeretlen szennyező anyagot, szennyvizeket, veszélyes hulladékokat és egyéb hulladékokat raktak le a település határában lévő hulladékkezelő telepen.

A gyárat 1996-ban privatizálták, a kaliforniai gyógyszeróriás, az ICN (Internacional Chemicals Nuclears) Pharmaceuticals vette meg. A sikeres privatizáció érdekében előtte a veszélyeshulladék-lerakót leválasztották az üzemről [5]; az az Önkormányzat tulajdonába került.

Az ICN Pharmaceuticals a termékek egy részének gyártását külföldre vitte, majd négy évvel később az anyavállalat vezetése úgy döntött, hogy az alap- és hatóanyaggyártással foglalkozó üzletágait, így az AlkaloidaT is értékesíti.

2005-ben az indiai székhelyű SUN Pharmaceuticals Industrial Ltd. vette meg, amely azóta is tulajdonosa a tiszavasvári üzemnek. Az egykor világhírű gyógyszergyár ma körülbelül 300 dolgozót foglalkoztat, gyógyszergyártást és -csomagolást végez.

• A 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet szerint a hulladéklerakó telekhatárain belül az egyes szennyező anyagok vonatkozásában „E” egyedi szennyezettségi határérték kerül megállapításra.
• 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről.

Ammónium: a szerves szennyezések egyik legfontosabb indikátora. Erős sejtméreg.

Benzol: bizonyítottan rákkeltő oldószer, gyengíti az immunrendszert. Igen illékony, ezért általában belégzéssel is a szervezetbe kerülhet.

BTEX: több aromás szénhidrogén vegyület/oldószer együttese. A benzol rákkeltő, a toluol irritáló, magzatokra kockázatos, az etil-benzol károsítja az idegrendszert, a xilolok károsítják a májat, veséket, tüdőt és az idegrendszert.

Fenobarbitál: altató, nyugtató, görcsoldó szer. Vízben nehezen oldódó, fehér vagy sárgás por.

Klór-anilin: nagyon mérgező, maró hatású anyag. Károsíthatja a lépet.

Orto-toluidin: színtelen, jellegzetes szagú folyadék. Levegővel érintkezve vörösesbarnává válik. 85 C° felett robbanásveszélyes.

Policiklusos aromás szénhidrogének (PAH): szén (kőszénkátrány) és kőolaj tökéletlen égésekor keletkező vegyületek, melyek legtöbbje bizonyítottan rákkeltő.

TPH: ásványolaj szénhidrogének (olajok, üzemanyagok). Töményen belélegezve tüdőkárosodást, tüdőgyulladást és szívritmuszavarokat okozhatnak.

Vinil-klorid: a PVC legfontosabb alapanyaga. Bizonyítottan rákkeltő.

Illékony klórozott alifás szénhidrogének. Eltérő hatásúak, vannak köztük idegrendszert, májat károsító sőt rákkeltő anyagok.

Mivel kiadványunk írásakor, 2017 októberében négy kármentesítési beavatkozás van folyamatban, az alábbi adatok már módosulhattak.

Tiszavasvári Önkormányzatának testületi ülésére készült előterjesztés szerint 2007-ben [3] a depóniák, a medencék és a veszélyeshulladék-lerakó környezetének talajában a „B” szennyezettségi határértéket meghaladó mértékben találtak cinket, nikkelt, TPH-t, toluolt, xilolokat és egyéb alkilbenzolokat, fenobarbitált, klór-anilint és orto-toluidint.

Az Önkormányzat megbízásából 2009 decemberére elkészült jelentés szerint a „sekély rétegvízben” jelentős az ammóniumszennyezés. A cink a keleti oldalon, míg a nikkel az északnyugati részen haladta meg a „B” határértéket.

A kármentesítés folyamán meghatároztak egy ún. egyedi kármentesítési célértéket („E” határérték), amely jóval magasabb a normál, azaz „B” határértékeknél. Ez az egyedi kármentesítési célérték a TPH esetén 6,19-szorosa (619 µg/l) a normál „B” határértéknek, toluol esetén pedig 18,25-szorosa (365 µg/l).

Számos szennyező anyag kisebb területen foltszerűen mérgezte a rétegvizet. Ide tartoztak az alkálibenzolok, valamint a PAH vegyületek is.

A benzol koncentrációja szintén igen magas volt, meghaladta a 100 µg/l-t, amely a szennyezettségi határérték százszorosa. Illékony, halogénezett szénhidrogének is a környezetbe jutottak. Közülük a diklór-etán „E” célértéke 21,1-szer magasabb, mint a normál, „B” határérték. Kimutattak továbbá tetraklór-etént, klór-anilint, orto-toluidint, továbbá a délnyugati területen vinil-kloridot. A fenolbarbitál nevű altató, görcsolódó szerből az „E” érték a 14-szerese a normál határértéknek.

• 1996-ban a privatizációból befolyt 1,1 milliárd forintos összeget használta fel az Önkormányzat kármentesítésre, de az csupán a szennyezés egy részének elszigetelésére volt elegendő. [6]
• 1996 és 2000 között az ÁPV Zrt. megbízásából 1,5 milliárd forint értékben a Kelet-Speeck Kft. egy résfallal kerítette körbe [2] a kb. 1 millió köbméter szennyezett talajt magában foglaló területet.
• A terület kármentesítésére 2015. 09. 18-i határidővel közbeszerzési pályázatot írtak ki, melyet a Nitrokémia Környezetvédelmi Tanácsadó és Szolgáltató Zrt. nyert el.
• A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal szóbeli tájékoztatása szerint jelenleg, 2017 őszén négy kármentesítés van folyamatban Tiszavasvári határában, melyek közül három az Alkaloida szennyezésének felszámolását szolgálja. Azt, hogy mikor zárulnak le a munkálatok, még nem lehet tudni biztosan.

• 1998-ban a környezetvédelmi hatóság kötelezte Tiszavasvári Önkormányzatát, hogy a privatizáció során tulajdonába került területen szüntesse meg a szennyezés káros hatásait.
• 2008-ban a Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség tényfeltárást végeztetett a területen, melyet egy 2010-es határozatával el is fogadott.
• Ugyanebben a dokumentumban (660/03/2010. számú határozat) előírta, hogy a következő években a szennyező anyagok terjedésének megakadályozása érdekében továbbra is működtetni kell a meglévő szivattyúkat és gépeket.
• A kormány 2013. május 31-én közleményt adott ki, miszerint tulajdonába veszi a hulladéklerakó telepet: „Az állami szerepvállalás mellett – amennyiben szükséges – megtörténhet a kármentesítési technológia módosítása és a kármentesítés finanszírozása is.”
• 2015.09.18-i hatállyal az állam közbeszerzést írt ki a kármentesítésre, melyet a Nitrokémia Környezetvédelmi Tanácsadó és Szolgáltató Zrt. nyert el.
• 2016 tavaszán a kármentesítés részeként az EUROUT – Adam Lee Miller – Agruniver Mérnök Konzorcium részletes tényfeltárást végzett el a Nitrokémia megbízásából.

[1] Pályázati kiírás a Tiszavasvári volt Alkaloida hulladéklerakó térsége részletes tényfeltárásának aktualizálására és tényfeltárási záródokumentáció elkészítésére – Közbeszerzési Hatóság, 2015. szeptember 3.
https://www.competitionline.com/de/ausschreibungen/209907

[2] Tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár veszélyes hulladékkal szennyezett terület kármentesítése 1996-2000. – Bio-Genezis Environmental Ltd.
http://docplayer.hu/2399015-1-tiszavasvari-alkaloida-vegyeszeti-gyar-veszelyes-hulladekkal-szennyezett-terulet-karmentestese.html

[3] Előterjesztés Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. április 30-án tartandó ülésére, Tiszavasvári Város Önkormányzata tulajdonát képező volt Alkaloida Hulladéklerakó Telep üzemeltetésének témájában – Gáspár Ferenc, 2013. április 18.
http://www.greenpeace.org/hungary/Global/hungary/kampanyok/vegyi/mergezett_orokseg/Tiszavasvari/15-2013-04-30.doc

[4] Kilencvenéves a tiszavasvári Alkaloida – szon.hu, 2017. január 24.
http://www.szon.hu/kilencveneves-a-tiszavasvari-alkaloida/3349759

[5] Átveszi az állam a tiszavasvári veszélyeshulladék-lerakót – hvg.hu, 2013. május 31.
http://hvg.hu/itthon/20130531_Atveszi_az_allam_a_tiszavasvari_veszelyes

[6] Elpasszolta hulladéklerakóját Tiszavasvári – gordiusz.hu, 2013. június 1.
http://www.gordiusz.hu/hirek/2013/06/01/elpasszolta-hulladeklerakojat-tiszavasvari