A tiszavasvári Alkaloida körüli szennyezések

Milyen szennyeződés van a területen?

A szennyezés az évtizedes gyógyszergyártás öröksége. A felhagyott téglagyári agyaggödrökben 1966-tól kezdődően vegyes összetételű ipari veszélyes hulladékokat [1], oldószereket, folyékony éghető hulladékokat, elemi cinket és cinksót, valamint toxikus, illetve biológiailag nem kezelhető szennyvizeket, szennyvíziszapokat helyeztek el körülbelül 500 000 tonna mennyiségben. 2006-ban néhány olyan szerves szennyező anyagot is – pl. poliaromás szénhidrogéneket (PAH) – nagy koncentrációban észleltek, melyek korábban nem voltak jellemzőek a területre. Ez a jelenség vélhetően a lerakott szerves vegyületek bomlásával és átalakulásával magyarázható.

Az egész területen, de még a tágabb környezetben is a határértéket meghaladó mértékben mutattak ki ammóniumot, továbbá halogénezett szénhidrogéneket és fenolbarbitátot, valamint különböző nehézfémeket, közöttük nikkelt és kb. 2000 tonna szilárd állapotú cinket. A rétegvízben a rákkeltő benzol koncentrációja meghaladta a szennyezettségi határérték százszorosát.

Egyes források szerint [2] a szennyezés vertikálisan elérte a város ivóvízellátását biztosító rétegvízkészletet, horizontálisan pedig mintegy 350 000 m² területen okozott határérték feletti talaj- és talajvízszennyezést.

Kiadványunk írásakor, 2017 októberében négy kármentesítési beavatkozás van folyamatban a területen.

Milyen hatásai lehetnek ennek a környezetre és a környéken lakókra?

A depóniákban lerakott hulladékok rendkívül kockázatos, jellemzően mérgező anyagok; különösen veszélyesek közülük a rákkeltő, mutagén, magzatkárosító PAH vegyületek. A környezeti és humán-egészségügyi kockázatot növelheti a szennyező anyagok mozgása, a szerves összetevők bomlása, valamint a már meglévő védelmi berendezések, pl. a terjedést akadályozó résfal amortizációja. A felügyelet és beavatkozás nélkül hagyott depóniákban korábban volt már példa öngyulladásra, amelynek során toxikus gázok keletkezhetnek, de akár robbanás is bekövetkezhet, mert a területen nagy mennyiségű, igen robbanásveszélyes toluidin jelenlétét mutatták ki.

Mik a tennivalók, mennyire sürgős a beavatkozás?

A Tiszavasvári Város Önkormányzatának ülésére készült 2013-as előterjesztés alapján [3]:

• az V. depóniában lerakott hulladékok eltávolítása és megfelelő kezelése,
• a depóniák és medencék felső szigetelésének vizsgálata,
• a csapadékvíz-elvezetés felülvizsgálata,
• hosszú távon a szennyezett terület teljes rekultivációja.

A cég története, átalakulásai

Az üzemet Kabay János gyógyszerész zöld máktokból történő morfin előállítására alapítottaAlkaloida Vegyészeti Gyár Rt. néven 1927-ben. A gyáralapító szabadalma képezi jelenleg is a morfin ipari előállításának alapjait az egész világon.

Az első években a gyár anyagi gondokkal küszködött, de 1932-ben megkapta az állami monopóliumot az ország teljes morfinellátására [4], és innentől kezdve lendületes fejlődésnek indult. Ebben az alapító 1936-ban bekövetkezett váratlan halála sem okozott törést. Az Alkaloida tovább működött, és a morfintermelés az elkövetkező években már meghaladta az évi 1000 kg-ot.

A háború és az 1948-as államosítás után újra lendületet vett a gyógyszergyártás, számos területen beindult a kutatás-fejlesztés, és megkezdődött a máknemesítés.

Az Alkaloida az 1960-as, 70-es években érte el a csúcsot. Ekkor közel 15 tonna nyers morfint gyártottak Tiszavasváriban, mellyel Magyarország az első számú nyersmorfin-exportőr volt a világpiacon, de élbolyban volt a kodein és az etilmorfin forgalmazásában is.

A 70-es évek végén az Alkaloida Szabolcs-Szatmár-Bereg megye legnagyobb, 2200 főt foglalkoztató munkáltatója volt, és összesen 30-féle gyógyszeralapanyagot, több mint 60-féle gyógyszerspecialitást állítottak elő, köztük szulfonamidok és barbiturátok, valamint antimaláriás gyógyszerek hatóanyagát is. Emellett az Alkaloida terméke volt 5-féle növényvédő szer is. A gyártás során nagyrészt ismeretlen szennyező anyagot, szennyvizeket, veszélyes hulladékokat és egyéb hulladékokat raktak le a település határában lévő hulladékkezelő telepen.

A gyárat 1996-ban privatizálták, a kaliforniai gyógyszeróriás, az ICN (Internacional Chemicals Nuclears) Pharmaceuticals vette meg. A sikeres privatizáció érdekében előtte a veszélyeshulladék-lerakót leválasztották az üzemről [5]; az az Önkormányzat tulajdonába került.

Az ICN Pharmaceuticals a termékek egy részének gyártását külföldre vitte, majd négy évvel később az anyavállalat vezetése úgy döntött, hogy az alap- és hatóanyaggyártással foglalkozó üzletágait, így az AlkaloidaT is értékesíti.

2005-ben az indiai székhelyű SUN Pharmaceuticals Industrial Ltd. vette meg, amely azóta is tulajdonosa a tiszavasvári üzemnek. Az egykor világhírű gyógyszergyár ma körülbelül 300 dolgozót foglalkoztat, gyógyszergyártást és -csomagolást végez.

Vonatkozó határértékek

• A 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet szerint a hulladéklerakó telekhatárain belül az egyes szennyező anyagok vonatkozásában „E” egyedi szennyezettségi határérték kerül megállapításra.
• 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről.

Főbb szennyezők

Ammónium: a szerves szennyezések egyik legfontosabb indikátora. Erős sejtméreg.

Benzol: bizonyítottan rákkeltő oldószer, gyengíti az immunrendszert. Igen illékony, ezért általában belégzéssel is a szervezetbe kerülhet.

BTEX: több aromás szénhidrogén vegyület/oldószer együttese. A benzol rákkeltő, a toluol irritáló, magzatokra kockázatos, az etil-benzol károsítja az idegrendszert, a xilolok károsítják a májat, veséket, tüdőt és az idegrendszert.

Fenobarbitál: altató, nyugtató, görcsoldó szer. Vízben nehezen oldódó, fehér vagy sárgás por.

Klór-anilin: nagyon mérgező, maró hatású anyag. Károsíthatja a lépet.

Orto-toluidin: színtelen, jellegzetes szagú folyadék. Levegővel érintkezve vörösesbarnává válik. 85 C° felett robbanásveszélyes.

Policiklusos aromás szénhidrogének (PAH): szén (kőszénkátrány) és kőolaj tökéletlen égésekor keletkező vegyületek, melyek legtöbbje bizonyítottan rákkeltő.

TPH: ásványolaj szénhidrogének (olajok, üzemanyagok). Töményen belélegezve tüdőkárosodást, tüdőgyulladást és szívritmuszavarokat okozhatnak.

Vinil-klorid: a PVC legfontosabb alapanyaga. Bizonyítottan rákkeltő.

Illékony klórozott alifás szénhidrogének. Eltérő hatásúak, vannak köztük idegrendszert, májat károsító sőt rákkeltő anyagok.

További információk a mérésekről és a szennyeződés mértékéről

Mivel kiadványunk írásakor, 2017 októberében négy kármentesítési beavatkozás van folyamatban, az alábbi adatok már módosulhattak.

Tiszavasvári Önkormányzatának testületi ülésére készült előterjesztés szerint 2007-ben [3] a depóniák, a medencék és a veszélyeshulladék-lerakó környezetének talajában a „B” szennyezettségi határértéket meghaladó mértékben találtak cinket, nikkelt, TPH-t, toluolt, xilolokat és egyéb alkilbenzolokat, fenobarbitált, klór-anilint és orto-toluidint.

Az Önkormányzat megbízásából 2009 decemberére elkészült jelentés szerint a „sekély rétegvízben” jelentős az ammóniumszennyezés. A cink a keleti oldalon, míg a nikkel az északnyugati részen haladta meg a „B” határértéket.

A kármentesítés folyamán meghatároztak egy ún. egyedi kármentesítési célértéket („E” határérték), amely jóval magasabb a normál, azaz „B” határértékeknél. Ez az egyedi kármentesítési célérték a TPH esetén 6,19-szorosa (619 µg/l) a normál „B” határértéknek, toluol esetén pedig 18,25-szorosa (365 µg/l).

Számos szennyező anyag kisebb területen foltszerűen mérgezte a rétegvizet. Ide tartoztak az alkálibenzolok, valamint a PAH vegyületek is.

A benzol koncentrációja szintén igen magas volt, meghaladta a 100 µg/l-t, amely a szennyezettségi határérték százszorosa. Illékony, halogénezett szénhidrogének is a környezetbe jutottak. Közülük a diklór-etán „E” célértéke 21,1-szer magasabb, mint a normál, „B” határérték. Kimutattak továbbá tetraklór-etént, klór-anilint, orto-toluidint, továbbá a délnyugati területen vinil-kloridot. A fenolbarbitál nevű altató, görcsolódó szerből az „E” érték a 14-szerese a normál határértéknek.

Volt-e dokumentumokkal igazolható kármentesítés?

• 1996-ban a privatizációból befolyt 1,1 milliárd forintos összeget használta fel az Önkormányzat kármentesítésre, de az csupán a szennyezés egy részének elszigetelésére volt elegendő. [6]

• 1996 és 2000 között az ÁPV Zrt. megbízásából 1,5 milliárd forint értékben a Kelet-Speeck Kft. egy résfallal kerítette körbe [2] a kb. 1 millió köbméter szennyezett talajt magában foglaló területet.

• A terület kármentesítésére 2015. 09. 18-i határidővel közbeszerzési pályázatot írtak ki, melyet a Nitrokémia Környezetvédelmi Tanácsadó és Szolgáltató Zrt. nyert el.

• A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal szóbeli tájékoztatása szerint jelenleg, 2017 őszén négy kármentesítés van folyamatban Tiszavasvári határában, melyek közül három az Alkaloida szennyezésének felszámolását szolgálja. Azt, hogy mikor zárulnak le a munkálatok, még nem lehet tudni biztosan.

Milyen hatósági intézkedések voltak?

• 1998-ban a környezetvédelmi hatóság kötelezte Tiszavasvári Önkormányzatát, hogy a privatizáció során tulajdonába került területen szüntesse meg a szennyezés káros hatásait.

• 2008-ban a Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség tényfeltárást végeztetett a területen, melyet egy 2010-es határozatával el is fogadott.

• Ugyanebben a dokumentumban (660/03/2010. számú határozat) előírta, hogy a következő években a szennyező anyagok terjedésének megakadályozása érdekében továbbra is működtetni kell a meglévő szivattyúkat és gépeket.

• A kormány 2013. május 31-én közleményt adott ki, miszerint tulajdonába veszi a hulladéklerakó telepet: „Az állami szerepvállalás mellett – amennyiben szükséges – megtörténhet a kármentesítési technológia módosítása és a kármentesítés finanszírozása is.”

• 2015.09.18-i hatállyal az állam közbeszerzést írt ki a kármentesítésre, melyet a Nitrokémia Környezetvédelmi Tanácsadó és Szolgáltató Zrt. nyert el.

• 2016 tavaszán a kármentesítés részeként az EUROUT – Adam Lee Miller – Agruniver Mérnök Konzorcium részletes tényfeltárást végzett el a Nitrokémia megbízásából.

Hivatkozások

[1] Pályázati kiírás a Tiszavasvári volt Alkaloida hulladéklerakó térsége részletes tényfeltárásának aktualizálására és tényfeltárási záródokumentáció elkészítésére – Közbeszerzési Hatóság, 2015. szeptember 3.
https://www.competitionline.com/de/ausschreibungen/209907

[2] Tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár veszélyes hulladékkal szennyezett terület kármentesítése 1996-2000. – Bio-Genezis Environmental Ltd.
http://docplayer.hu/2399015-1-tiszavasvari-alkaloida-vegyeszeti-gyar-veszelyes-hulladekkal-szennyezett-terulet-karmentestese.html

[3] Előterjesztés Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. április 30-án tartandó ülésére, Tiszavasvári Város Önkormányzata tulajdonát képező volt Alkaloida Hulladéklerakó Telep üzemeltetésének témájában – Gáspár Ferenc, 2013. április 18.
http://www.greenpeace.org/hungary/Global/hungary/kampanyok/vegyi/mergezett_orokseg/Tiszavasvari/15-2013-04-30.doc

[4] Kilencvenéves a tiszavasvári Alkaloida – szon.hu, 2017. január 24.
http://www.szon.hu/kilencveneves-a-tiszavasvari-alkaloida/3349759

[5] Átveszi az állam a tiszavasvári veszélyeshulladék-lerakót – hvg.hu, 2013. május 31.
http://hvg.hu/itthon/20130531_Atveszi_az_allam_a_tiszavasvari_veszelyes

[6] Elpasszolta hulladéklerakóját Tiszavasvári – gordiusz.hu, 2013. június 1.
http://www.gordiusz.hu/hirek/2013/06/01/elpasszolta-hulladeklerakojat-tiszavasvari