BorsodChem Zrt., Kazincbarcika

Milyen szennyeződés van a területen?

Becslések szerint nagyjából félezer tonna higany van a talajban, amely az egykori klórüzemből került a környezetbe. A szennyeződés kb. 20 méteres mélységig terjed, eltávolítása több száz milliárd forintba kerülne.

Annak ellenére, hogy volt korábban kármentesítés, a higany mellett feltehetőleg 1,2-diklór-etán-szennyezés is van a területen. [1] Ez az anyag a vinil‐klorid- és a polivinil‐klorid-gyártás (PVC) egyik alapanyaga. Arról nem találtunk elérhető információt, hogy a kármentesítés milyen eredménnyel zárult.

Milyen hatásai lehetnek ennek a környezetre és a környéken lakókra?

Közvetlenül a BorsodChem-telep mellett pár ezren élnek. A 2016-os biztonsági jelentés [2] alapján a BVK-lakótelepen kb. 750 fő lakik, Berente községben pedig 1250-en élnek.

Illés Zoltán, az országgyűlés környezetvédelmi bizottságának elnöke 2001-ben úgy nyilatkozott, hogy a Sajó-völgy teljes vízellátása veszélybe kerülhet a szennyezés miatt, a helyi környezetvédelmi felügyelőség szerint azonban nincs vészhelyzet. [3] Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség (Felügyelőség) igazgatója szerint az akkor 366 tonnára becsült higany 99%-a talajszemcséhez kötött fémhiganyként van jelen. Hozzátette, hogy a talajvízben található szennyezés terjedése esetén a víztömeg kb. 135-150 év múlva jutna el a legközelebb eső ivóvíztermelő egység térségébe. A BorsodChem saját, rendszeresen végzett vizsgálatai [4] is azt jelzik, hogy a szennyezés nem mozdult el.

A higanynak mind a gőze, mind a szerves vegyületei erősen mérgezőek. A szervezetbe jutva fejfájást, fogínyvérzést, idegrendszeri zavarokat, súlyos esetben pedig bénulást és elbutulást (Minamata-betegség) okozhat.

A berentei veszélyeshulladék-lerakó környékén élő roma közösségben a helyiek beszámolója szerint a rákos megbetegedések előfordulása igen magas.

Mik a tennivalók, és mennyire sürgős a beavatkozás?

A higanyt el kellene távolítani a talajból és talajvízből – ennek költsége milliárdokra tehető.

Ezen túl az esetleges egyéb szennyezéseket, különösen a régi lerakók környékén fel kell tárni és ha szükséges, akkor el kell távolítani a lakosokra kockázatot jelentő szennyezést.

A cég története és átalakulásai

A Borsodi Vegyi Kombinát (BVK) 1949-ben alakult a Borsodi Ipari Tröszt, a Borsodi Kokszművek és a Sajómenti Vegyiművek egyesülésével, de a termelést csak néhány évvel később, 1954-ben kezdték meg. A vállalat eleinte főleg műtrágyagyártással foglalkozott, később pedig speciális vegyipari termékeket, főleg műanyaggyártáshoz szükséges alapanyagokat állítottak elő.

1963-ban épült a higanykatódos klór- és sósavüzem, és még ugyanebben az évben beindították Magyarország első PVC-por-gyárát is.

A ‘90-es évek elején újabb termékkel bővült a portfólió. Felépült az MDI-üzem (metilén-difenil-diizocianát), és megkezdődött a széles körben használt szilárd poliuretánok alapanyagának gyártása Kazincbarcikán.

A vállalatot 1991-ben privatizálták, papírjait immár BorsodChemként a budapesti és a londoni tőzsdén is piacra dobták. [5]

2011-ben a korábbi részvényeseket kivásárolva a kínai Wanhua Industrial Corp., P.R. szerezte meg a BorsodChemet, és azonnal el is indította a gyár fejlesztését: új TDI-2 üzemet (toluol-diizocianát) és salétromsavgyárat építettek fel.

2013-ban az osztrák Donau Chemie AG indított vas-klorid- és polialumínium-klorid-gyárat [6] a BorsodChem telephelyén, amely a TDI-2 üzem melléktermékeként keletkező sósavat hasznosítja.

2014-ben a kormány támogatásával megvalósuló új sósav-kondenzációs [7] üzem létrehozását jelentették be, kiadványunk készítésekor, 2017 szeptemberében pedig újabb nagy volumenű beruházásról kötöttek megállapodást: 30 milliárd forintból egy új membráncellás klórüzemet építenek [8] Kazincbarcikán, amely a tervek szerint 2018 első negyedévében kezdi meg a működést. Ez nemcsak a termékeik alapanyagául szolgáló klórt biztosítja, de jelentős marónátron-termelési kapacitást is jelent.

A BorsodChem ma számos vegyipari és petrolkémiai alapanyag gyártója. Termékeik jelen vannak a mindennapjainkban: bútorokban, matracokban, gépjárművekben, háztartási műszaki cikkekben, üdítőitalokban, divatcikkekben, csomagolóanyagokban és festékekben egyaránt. A BorsodChemet tulajdonló cégcsoport a világ legnagyobb MDI-gyártója.

A BorsodChemhez kötődő vegyianyag-szennyezés fő forrása a higanykatódos technológiával működő klór- és sósavüzem volt. Ezt leváltották a 2006 végén indított új, membráncellás klórüzemmel. Az új üzem működése során keletkező sólészűrési iszap a cég állítása szerint sem higanyt, sem báriumot nem tartalmaz, így nem minősül veszélyes hulladéknak. Az új technológia üzembelépésével a klórgyártás során keletkező, lerakással ártalmatlanítandó hulladékok fajlagos mennyisége 40%-kal csökkent.

2010-ben két üzemi baleset volt a BorsodChemnél. Először a TDI-üzemben melegedett túl egy hőcserélő. [9] A cég tájékoztatása szerint környezeti kár nem keletkezett, de izocianát került a levegőbe. Később még ugyanebben az évben foszgén ömlött [10] a BorsodChem egyik üzemének légterébe. A csarnokot ugyan gyorsan átszellőztették, ám foszgénmérgezés tüneteivel egy férfit életveszélyes állapotban kórházba kellett szállítani, ahol heteket töltött el. Az ügyben a rendőrség is nyomozott.

Beszámolók szerint szerint 2017 nyarán több, a gyárban dolgozó munkást komolyabb higanyterhelés érhetett, és egyes területeken az üzemben többször is jelentősen meghaladhatta a határértékeket a higany koncentrációja.

Vonatkozó határértékek

• 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről – irányadó a talaj- és talajvízméréseknél.

• 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről.

• 4/2011. (I. 14.) VM rendelet a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről.

Főbb szennyezők, és további információ a mérésekről, valamint a szennyeződés mértékéről

Talajban

• Higany: megközelítőleg félezer tonna. A higany gőze és szerves vegyületei erős ideg- és sejtmérgek, károsítják az enzimműködést. A szerves molekulákkal stabil (nehezen bomló) vegyületeket képez, ami növeli mérgező hatását, mert ezek az anyagok a bőrön és az emésztőrendszeren keresztül könnyebben felszívódnak. A levegőből gőze és vegyületei közvetlenül belégzéssel is a szervezetbe juthatnak.

Talajvízben

• Higany
• 1,2-diklóretán: irritáló és narkotikus hatású, csökkenti a vörösvértestek számát.

Felszíni vízben (Sajó folyó)

• Nehézfémek: a BorsodChem Nyrt. magas nehézfémtartalmú [1] szennyvize okozott környezeti problémát. A miskolci Ökológiai Intézet vizsgálata szerint a Sajóban élő halak nehézfémekkel erősen terheltek, a higany- és ólomtartalom meghaladja az egészségügyi határértéket.

A berentei veszélyeshulladék-lerakó területén

A 9 hektáros lerakót 1978 és 2007 között használta a BorsodChem ipari hulladék, nagyrészt higanytartalmú, sólészerű iszap lerakására, kb. 100 000 m3 mennyiségben. [11] A bezárás után a lerakással ártalmatlanítható hulladékok elhelyezésére külső cégekkel kötöttek szerződést. A rekultiváció befejezéseként a záró réteg kiépítésére várhatóan 2018-ig [12] kerül sor.

Nehézfémek: a légszennyezettség vizsgálatára a Felügyelőség előírta a környezeti levegő szálló és ülepedő por nehézfémtartalmának meghatározását (Hg, Pb, Cd, Zn). [13]

A lerakó körül 9 db monitoring kutat is üzemeltetnek, a felszín alatti vízkészletre gyakorolt hatás monitorozására.

Mucsonyban is működött hulladéklerakó, melyet 1977 és 1989 között használtak. Az itt tárolt hulladékmennyiség 260 000 m³ volt. (A 12890-3/2016. számú, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal által kiadott ügyirat szerint csak 195 000 m3.)

Volt-e dokumentumokkal igazolható kármentesítés?

Több kármentesítési folyamat is zajlott.

Szennyezett talajvíz 1,2-diklór-etán-mentesítése

A kármentesítő rendszert 2008 februárjában helyezték üzembe. Kazincbarcika környezetvédelmi programja szerint a kármentesítés előtt 100 mg/l és 3000 mg/l közötti 1,2 diklór‐etán-koncentráció értékeket mértek. A talajvíz természetes határértéke 1 µg/l, a kármentesítési határértéket pedig 500 µg/l-ben határozták meg.  A projekt során 2011. szeptember 30‐ig 196 819 m3 talajvizet termeltek ki, és 23 380 tonna 1,2 diklór‐etánt nyertek vissza.

A technológia a terveknek megfelelően, hatékonyan üzemel. A monitorozás során arra a megállapításra jutottak, hogy a szennyeződés terjedése megállt, azonban hosszú ideig tartó mentesítés szükséges a szennyezés kiterjedésének csökkentéséhez.

Az egykori Borsodi Hőerőmű zagyterének kármentesítése

A BorsodChem Zrt. régi szennyvíztisztító zagytere Mucsony közigazgatási területén található, a Borsodi Hőerőműhöz épített zagyterek egyikét takarja.

A Felügyelőség egy 2012-es határozatában előírta az egykori Borsodi Hőerőmű zagyterének kármentesítését. A célként meghatározott értékek azonban az összes szennyező anyag esetében jelentősen meghaladták a vonatkozó rendelet által meghatározott értékeket. [14]

Ugyanebben a határozatban a BorsodChemet a kármentesítés monitorozására is kötelezték. A vállalatnak fel kellett mérnie az ásott kutakat és vízhasználatukat, használat esetén pedig vizsgálni kellett a kutak vízminőségét is Sajószentpéter-Dusnok településrészen, valamint Sajószentpéternek a Sajó túloldalára eső részén. A monitoring befejezésének legkorábbi időpontja 2016. augusztus 31. volt, az eredményről nincs információnk.

Milyen hatósági intézkedések voltak?

A fent említett Borsodi Hőerőmű zagyterének kármentesítésére, valamint a kármentesítés monitorozására való kötelezés. [14]

Egyéb fontos információk, érdekességek

• 2001-ben okirathamisítás és pénzmosás gyanúja [15] miatt indult nyomozás a BorsodChem felvásárlásával kapcsolatban.

• 2013-ban Kínai-Magyar Barátságért Kitüntető Díjat [16] adott át Szijjártó Péter a Wanhua-BorsodChem elnök-vezérigazgatójának.

• A BorsodChemet a rejtélyes osztrák milliárdos, Heinrich Pecina adta el a kínaiaknak. [17] (Ő az, aki kulcsfigura volt a Népszabadság bezárásában is.) 2017 augusztusában csalás és hűtlen kezelés miatt 22 hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte [18] az osztrák bíróság.

Hivatkozások

[1] Berente község Településrendezési Terv módosításához készült környezeti értékelés – RÉGIÓ Városépítészeti és Műemléki Tervező Kft.
http://www.onkportal.hu/data/rendezesiterv/dokumentumok/berente_56.pdf

[2] Biztonsági jelentés kiegészítés klór üzem 4. fázis építési engedélyezési eljárásához – Chem-Safe Kft., 2016. január
http://www.onkportal.hu/data/hirdetmenyek/dokumentumok/berente_540.pdf

[3] Félezer tonna higany a földben – mno.hu, 2001. április 27.
https://mno.hu/migr_1834/felezer-tonna-higany-a-foldben-836310

[4] Integrált menedzsment rendszerek: Környezetvédelem – borsodchem.hu
http://www.borsodchem-group.com/Our-policies/Environment.aspx?lang=hu-HU

[5] Megvették a kínaiak a Borsodchemet – index.hu, 2011. február 1.
http://index.hu/gazdasag/magyar/2011/02/01/kinaiak_vettek_meg_a_borsodchemet/

[6] Borsodban terjeszkedik az osztrák vegyipari óriás – hvg.hu, 2013. június 28.
http://hvg.hu/kkv/20130628_Borsodban_terjeszkedik_az_osztrak_vegyipa

[7] Új üzemet építenek a kínaiak Borsodban, beszáll az állam is – hvg.hu, 2014. július 14.
http://hvg.hu/kkv/20140714_Uj_uzemet_epitenek_a_kinaiak_Borsodban_eg

[8] Harmincmilliárdból fejleszt a BorsodChem – boon.hu, 2017. szeptember 9.
http://www.boon.hu/harmincmilliardbol-fejleszt-a-borsodchem/3610196

[9] BorsodChem-baleset: repültek a csavarok, mint a puskagolyó – nol.hu, 2010. július 14.
http://nol.hu/gazdasag/borsodchem-baleset__repultek_a_csavarok__mint_a_puskagolyo-737031

[10] Ki felel a kazincbarcikai foszgénömlésért? – haon.hu, 2010. szeptember 7.
http://www.haon.hu/ki-felel-a-kazincbarcikai-foszgen246mlesert/news-20100907-06250169

[11] A BC RT. Berentei veszélyes hulladék lerakója utólagos műszaki védelmének tapasztalatai, Hojdákné Kovács Eleonóra, Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség
http://www.greenpeace.org/hungary/Global/hungary/kampanyok/vegyi/mergezett_orokseg/BorsodChem/borsodchem.pdf

[12] Kazincbarcika Város Települési Környezetvédelmi Program 2012–2017, a 125/2012. (V.29.) önk. határozat melléklete – GEON system Kft., 2011.
http://www.baz.hu/telepules/Kazincbarcika/k%C3%B6rnyezetvedelmi_program_2012-2017_kazinbarcika.pdf

[13] Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 14665-42/2001. ügyiratszámú határozata, 2002. december 16.
http://www.greenpeace.org/hungary/Global/hungary/kampanyok/vegyi/mergezett_orokseg/BorsodChem/14665-42-2001.pdf

[14] Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 10444-19/2012. iktatószámú határozata, 2012. július 30.
http://www.greenpeace.org/hungary/Global/hungary/kampanyok/vegyi/mergezett_orokseg/BorsodChem/2012%2010444%2019.pdf

[15] A felügyelet feljelentést tett BorsodChem ügyben – origo.hu, 2001. január
http://www.origo.hu/gazdasag/hirek/20010201afelugyelet1.html

[16] Kínai-Magyar Barátságért Kitüntető Díjat kapott a Wanhua-BorsodChem elnök-vezérigazgatója – haon.hu, 2013. november 18.
http://www.haon.hu/kinai-magyar-baratsagert-kitunteto-dijat-kapott-a-wanhua-borsodchem-elnok-vezerigazgatoja/2414284

[17] Pecina, a rejtélyes osztrák milliárdos, aki Orbánnal üzletelhetett a Népszabadságról – 24.hu, 2016. október 13.
http://24.hu/belfold/2016/10/13/pecina-a-rejtelyes-osztrak-milliardos-aki-orbannal-uzletelhetett-a-nepszabadsagrol/

[18] Elítélték a Népszabadság kivégzőjét, de úgy tűnik, nem megy börtönbe – index.hu, 2017. augusztus 21.
http://index.hu/gazdasag/2017/08/21/eliteltek_a_nepszabadsag_kivegzojet_de_ugy_tunik_nem_