Cséry-telep

Milyen szennyeződés van a területen?

A Cséry-telepre évtizedeken át érkezett a főváros szemete, kommunális és közterületi hulladéka. Azonban ennél jóval kockázatosabb, hogy több ezer tonna olajos iszapot ástak el vagy öntöttek közvetlenül a talajba ásott gödrökbe. 2007-ig legálisan lehetett elhelyezni ilyen hulladékot, később engedély nélkül rakták le – a Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Kft. (FTSZV) belső felmérése szerint 2011-ben 2150 tonnát, 2012-ben 3668 tonnát, 2013 első félévében pedig 2418 tonnát [1]. Egy 2008-as szakértői jelentés szerint [2] a területen már akkor körülbelül 1500 tonna ólmot, 3000 tonna cinket, 20 tonna rákkeltő kadmiumot, valamint 22 tonna mérgező higanyt tartalmazó olajiszap volt. A Népszabadság birtokába került, nem publikus jelentés szerint 5 év alatt 48 ezer tonnányi veszélyes hulladéknak minősülő szennyvíziszapot[3] szállíttatott ide a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt., valamint egy magyarországi üzemanyag-kereskedéssel foglalkozó multinacionális vállalat.

Milyen hatásai lehetnek ennek a környezetre és a környéken lakókra?

A szennyezés veszélyezteti a talajvizet, ha pedig a területről származó port valaki belélegzi, az károsíthatja az egészségét. A Cséry-telepen található nehézfémek közül mind az ólom, mind pedig a higany sejt- és idegméreg. A higany gátolja egyes enzimek működését és felhalmozódik az emberi szervezetben. A kadmium ugyancsak felhalmozódó méreg: rákkeltő hatású, mérgező a vesére, a májra, a csontokra és a herékre, valamint megzavarja a hormonrendszer és az immunrendszer működését.

A teleptől 200 méterre található a Fővárosi Vízművek egyik telephelye, a Gilice téri víztározó, ahonnan ivóvízzel látják el a dél-pesti régiót.  

Mik a tennivalók, és mennyire sürgős a beavatkozás, mi a becsült költsége?

• Részletes vizsgálatokat kell végezni a területen a szennyeződés pontos felmérésére.

• Mielőbb meg kell tisztítani a talajt és a talajvizet, hogy ne terjedhessen tovább a szennyeződés. A Népszabadság egykori cikke szerint a kármentesítés becsült költsége több tízmilliárd forint is lehet.

A cég története, átalakulásai

A mintegy 60 hektáros területet az 1890-es évek óta használják a fővárosi hulladék tárolására és feldolgozására. A Cséry Lajos által szabadalmazott hulladékfeldolgozási eljárás során az elhumuszosodott szemétből adalékanyagok hozzáadásával szerves trágyát állítottak elő, melyet kertészeteknek és szőlészeteknek adtak el. A vállalkozás 1900-ban részvénytársasággá alakult, azonban az elszállított szemét mennyiségéről zajló folyamatos viták miatt a főváros 1906-ban szerződést bontott Cséryvel, majd a vállalkozás 1913-ra csődbe ment.

A telepet és az épületeket ekkor a főváros vette meg, folytatta működtetésüket. 1949-től a Szervestrágya Gyűjtő és Értékesítő Nemzeti Vállalat hozzáadott tőzeg segítségével gyártott trágyát. A sokszor nevet változtató vállalat 1952-től Fővárosi Talajerőgazdálkodási és Értékesítési Vállalatként működött tovább.

A Cséry-telep 1960-ig üzemelt szemétlerakóként, de a szippantós kocsik még a 2000-es években is ide hordták rakományukat.

A telepet működtető cég 1978-tól Fővárosi Településtisztasági Szolgáltató Vállalat, 1996 óta pedig Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Kft. néven működik. A terület jelenleg a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában van.

A fővárosi és a XVIII. kerületi önkormányzat 2003-ban aláírtak egy szerződést [4] a Cséry-telepen létesítendő Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep beruházáshoz kapcsolódó komposztáló felépítéséről. 2009-ben azonban a lakossági ellenállás hatására és forráshiány miatt bejelentették a terv meghiúsulását.

2007-ig legálisan lehetett elhelyezni kommunális hulladékot, veszélyes anyagokat és olajiszapot a telepen. 2007 és 2012. április 30-a közötti [5] időszakban a városvezetés szerint „az FTSZV Kft. engedély nélkül, de a korábban engedélyezett technológia alkalmazásával tovább folytatta az (…) olajos iszap befogadását és ártalmatlanítását”.  A sajtóban megjelent hírek szerint azonban szó sem volt valódi ártalmatlanításról, ehelyett 2013 őszéig közvetlenül a földbe engedték [6] a nehézfémeket is tartalmazó szennyvíziszapot.

2013 őszén három szocialista képviselő feljelentette az FTSZV-t [7] illegálisan elhelyezett szennyvíziszap miatt. Az ügy kirobbanásakor Tarlós István főpolgármester menesztette az FTSZV Kft. akkori igazgatóját, Wohner Zsoltot. [8]

A fővárosi kormányhivatal ellenőrei ugyan mindent rendben találtak, a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség azonban korántsem. A hatóság egy 2013 októberében végzett vizsgálat alapján azonnali hatállyal bezáratta a telepet.

Ezt követően a főváros az iszap 1%-át elvitette: összesen 487 tonnát, az öt év alatt odahordott 48 ezerből. [6]

2014-ben, egy évvel a bezárás után ideiglenes jelleggel újra megnyitották az egyik leeresztőhelyet, ahová az FTSZV tovább folytatta naponta 60–70 szippantós kocsi kiürítését. [6]

A Cséry-telepen az egykori Népszabadság-cikkben szereplő becslés szerint kb. 10 millió m³, a 2015 decemberében a környezeti károk felmérésére kiírt pályázat [9] szerint 3 millió m³ kommunális, közterületi és ipari jellegű veszélyes hulladék van jelenleg is.

2015 májusában [10] Kunhalmi Ágnes (MSZP) Lázár János (Fidesz) beavatkozását sürgette. 2017 októberében Schmuck Erzsébet (LMP) is választ kért arra, hogy hol tart az ügy [11], 2018 júniusában pedig több LMP-s képviselő nyújtott be módosító javaslatot [12] a költségvetési bizottságnak a Cséry-telep rekultivációja érdekében.

Vonatkozó határértékek

• 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről – irányadó a talaj- és talajvízméréseknél

• kútvízméréseknél 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről.

Főbb szennyezők

Talajban:

A REPÉT Kft. által készített 2008-as szakértői jelentés [2], amely még a nagymértékű olajosiszap-szennyezés előtti időszakból származik.

Ólom: erősen mérgező nehézfém. 90%-a vörösvérsejtekhez kötődik, felhalmozódik a szervezetben, valamint súlyos károsodásokat okoz a központi idegrendszerben.

Higany: ezüstös színű, folyékony, toxikus fém. Sejt- és idegméreg. Gátolja az enzimek működését, felhalmozódik az emberi szervezetben.

Kadmium:  rákkeltő anyag, amely károsítja a vesét, a májat és a csontokat, emellett megzavarja a hormonrendszer és az immunrendszer működését. A szervezetbe kerülve helyettesíti az esszenciális cinket, ám toxikus hatása miatt a cink helyébe beépülve súlyos károsodásokat okoz.

Cink:  létfontosságú elem az élővilág és az ember számára, ám nagyobb mennyiségben egészségügyi kockázatot jelent, mérgező az élő szervezetekre. Ionja az enzimműködést befolyásolja. A felszíni vizek cinkszennyezése káros a növényzetre.

Réz: a krónikus kitettség káros a vesére és a májra, valamint idegrendszeri károsodást is okozhat. Nagyobb mennyiségben a szervezetbe jutva mérgező

Nikkel:  rákkeltő anyag. Erősen izgató, emiatt a bőr és a légutak nyálkahártyájának gyulladását váltja ki. Hosszabb időn át belélegezve súlyos egészségkárosodást okozhat. Ártalmas a vízi élővilágra is.

TPH: ásványolaj szénhidrogének (olajok, üzemanyagok).

A nehézfémek mellett heterogén módon szénhidrogén-szennyezettséget is találtak.

A deponált hulladéktest alsó része a talajvízállástól függően érintkezik a felszín alatti első víztartóval, a szennyező anyagok terjedésében azonban fontos szerepet játszik az ún.  kapilláris zóna is, amely a terület nagy részén behatol a hulladékba. Ugyanakkor a különböző mértékben és módon rekultivált felszínen a csapadék beszivárog, a hulladékszelvényt átmosva a kioldott szennyezőket a talajvíz felé szállítja.

A lerakott hulladékban a különböző szennyező anyagok becsült össztömege:

Ólom: 1500 tonna.

Cink: 3000 tonna.

Réz:1600 tonna.

Kadmium: 20 tonna.

Higany: 22 tonna.

2014-2016. évi eredmények alapján [13], a szennyező anyagok maximális észlelt mennyisége a talajvízben a normál (B) határértékhez viszonyítva:

Ammónium: 4000-szeres határérték-túllépést mértek (1990 mg/l), több helyen is lakóterületen (a Kettős-Körös utca, a Szálfa utca és a Kérész utca találkozása, a Kettős-Körös és az Oszkó utca találkozása, a Nagykőrösi út és a Hunyadi János utca kereszteződése.) többszörösen meghaladja a B határértéket. Az ammónium köhögést és légzési nehézséget okozhat.

Bór: 125-szörös (62 200 µg/l), több helyen lakóterületen is többszörösen meghaladja a B határértéket. Nagy mennyiségben mérgező anyag.

Alumínium: több mint 35-szöröse (200µg/l), több helyen lakóterületen is meghaladja a B határértéket lakóterületen. Mérgező az idegrendszerre, lerakódhat a csontokban.

1,1,2,2-tetraklóretán: több mint 16-szorosa, több helyen lakóterületen (Kettős-Körös utca az Oszkó utca és a Lőrinci út részen, a Szálfa és a Lőrinci utca kereszteződése, a Szálfa és az Oszkó utca kereszteződése.) is meghaladja a B határértéket.

Klórbenzol: több mint 20-szorosa, két helyen lakóterületen (Szálfa utca és az Olaszfa utca sarka, Kettős-Körös utca és Olaszfa utca találkozása.) is meghaladja (14,4 és 10,1 µg/l) a B határértéket.

Szulfát: közel 30-szorosa, több helyen lakóterületen (a Kérész utca és a Kettős-Körös utca között, a Szálfa utca és a Kérész utca találkozásánál, az Oszkó utcában a Kettős-Körös és a Szálfa utca között több helyen, a Lőrinci út és a Szálfa utca találkozásánál, a Nagykőrösi út és a Szálfa utca kereszteződésénél, a Nagykőrösi út és a Hunyadi János utca találkozásánál.)  is jelentősen meghaladja a B határértéket. (Például a Kérész utca–Kettős-körös utca között 1570 mg/l-es érték volt mérhető.)

Nitrát: 25-szöröse, több helyen, köztük lakóterületen is a B határértéket többszörösét mérték.

PAH-vegyületek összesen: több mint 18-szorosa.

Nitrit: több mint 13-szorosa, egy lakóterületen, az Oszkó utcában lévő helyszínen 0,71 mg/l-t mértek, ami meghaladja a normál határértéket.

Bromid: több mint 15-szöröse, egy helyen lakóterületen is meghaladja a B határértéket (0,70 mg/l).

Nátrium: több mint 10-szerese, több helyen lakóterületen (Kettős-Körös utcán Oszkó és a Lőrinci út között, Kérész utca és Kettős-Körös utca között, a Nagykőrösi út és a Hunyadi János utca találkozásánál, Oszkó utcában a Kettős-Körös és Szálfa utca között.) is meghaladja a B határértéket.

Klorid: több mint 10-szerese, több helyen is meghaladja a B határértéket a lakóterület közelében. (A Nagykőrösi út és a Hunyadi János utca találkozásánál, a Szálfa utca és a Nagykőrösi út között, a Szálfa és a Kérész utca találkozásánál, a Kettős-Körös és a Kérész utca sarkán, Kettős-Körös utcán Oszkó és a Lőrinci út között.)

Nikkel: közel hússzorosa, egy lakóhelyen (Kettős-Körös és a Kérész utca sarkán) is meghaladja a B határértéket.

1,4-diklórbenzol: közel 12-szerese. Egy helyen lakóterületen (5,8 µg/l) (Szálfa és Olaszfa utca sarkán) is meghaladja a B határértéket.

Foszfát: közel 15-szöröse

Arzén: több mint 15-szöröse,

Kobalt: több mint háromszorosa,

Króm: több mint 14-szerese,

Molibdén: több mint kétszerese,

Ólom: több mint háromszorosa,

Szelén: több mint kétszerese,

Ón: több mint kétszerese,

Cink: több mint másfélszerese

Antimon: 6,6 µg/l, ami meghaladja a B határértéket (5µg/l)

Triklór-etilén: több mint háromszorosa,

Halogénezett alifás szénhidrogének összesen: több mint ötszöröse, két helyen lakóhely (Kettős-Körös utca és az Olaszfa utca találkozásánál, a Szálfa utca és a Lőrinci út kereszteződése.) közelében is meghaladja a B határértéket.

Halogénezett aromás szénhidrogének: közel nyolcszorosa. Több helyen lakott területen (Kettős-Körös és Olaszfa utca találkozásánál, a Szálfa és az Olaszfa utca között.) is meghaladja a B határértéket.

A 2016-os tényfeltárás [14] adatai szerint a szennyező anyagok mennyisége a talajvízben a normál (B) határértékhez viszonyítva:

Klorid: több mint négyszerese a B határértéknek, 1040 mg/l.

Szulfát: több mint 25-szörös, 6590 mg/l, nagy mennyiségben káros.

Nitrát: több mint 20-szoros,1010 mg/l, önmagában viszonylag veszélytelen, de reakció-termékei, pl. a nitrit az egészségre károsak lehetnek.

Kobalt: több mint háromszoros, 68,4 µg/l,kis mennyiségben szükséges az emberi test működéséhez, nagy adagban már mérgező.

Nikkel: közel hússzoros, 382 µg/l, lehetséges rákkeltő anyag.

Cink: több mint másfélszerese, 310 µg/l

Arzén: több mint ötszörös,  52,4 µg/l, mérgező, rákkeltő anyag

Szelén: kicsivel meghaladja a határértéket, 11 µg/l, a haj és egyéb testszőrzet hullását, bőrelváltozásokat, fogkárosodást, idegrendszeri zavarokat okozhat.

Kadmium: több mint másfélszeres, 8,1µg/l, rákkeltő anyag.

Bór: közel 50-szeres, 45800 µg/l, nagy mennyiségben mérgező.

2017-es mérési adatok alapján [15]:

Szilárd hulladék jellegű mintában mérve:

TPH: 50-szeres

A mért mennyiség 4860 mg/kg, a normál (B) határérték 100 mg/kg.

PAH vegyületek: 46-szoros

A mért mennyiség 46,27 mg/kg, a B határérték 1 mg/kg.

Cink: kicsivel meghaladja a B határértéket

227 mg/kg, a határérték 200 mg/kg.

Talajvízben:

A maximális határérték-túllépések az R szerinti B határértékhez képest:

Nikkel:  20-szoros

Cink: 1,5-szeres

TPH: 10-szeres

Határozott déli irányú talajvízmozgás tapasztalható, amely miatt a szennyezés terjedése elkerülhetetlen, ráadásul a lakott terület felé irányul.

A Greenpeace Magyarország 2018 októberében a környéken lakók kérésére vett mintákat [16] három kerti kútból. A vízmintákban a bór koncentrációja mindhárom esetben meghaladta a talajvízre megadott „B” szennyezettségi határértéket, és kettőnél jelentősen túllépte az ivóvízre vonatkozó egészségügyi határértéket is. Az egyik telephez közeli mintában a rákkeltő nikkel magasabb volt a ivóvíz- és talajvíz-szennyezettségre megengedett határértéknél. Ugyanebben a mintában egy lehetséges rákkeltő PAH-vegyület mennyisége is [16] meghaladta a talajvíz-határértéket.

Volt-e dokumentumokkal igazolható kármentesítés?

Nem volt, bár 2013-ban, a botrány kirobbanása után a főváros elvitettett 487 tonna iszapot a 48 000 tonnából [6].

Milyen hatósági intézkedések történtek?

• 2013 szeptemberében a Népszabadság birtokába került jelentés szerint  a főváros kármentesítést rendelt el. Ennek keretében az öt év alatt engedély nélkül odahordott 48 ezer tonna szennyezett iszapból összesen 487 tonnát szállítottak el. A munkát egy olyan cég végezte, amelynek nem volt erre engedélye, ezért a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelet 35,5 millió forintos bírságot szabott ki.

• 2013 októberében ismeretlen tettes ellen, környezetkárosítás bűntett elkövetésének gyanúja miatt indított eljárást a Budapesti Rendőrfőkapitányság [17].  A gyanú szerint a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő FTSZV Kft. évek óta temetteti tisztítatlanul a nehézfémeket és nyomokban még arzént is tartalmazó szennyvíziszapot a cég Ipacsfa utcai telephelyének földjébe.

• 2015-ben a Legfőbb Ügyészség a Fővárosi Ügyészséghez utalta a Cséry-telep ügyét – számolt be a Lőrinci Magazin a Népszabadság információjára hivatkozva [18].

• Az állami költségvetésből 100 millió forintot különítettek el a környezeti károk felmérésére, de az erről szóló pályázatot csak 2015 decemberében írták ki [19].

Bevonódott-e az ügybe helyi vagy országos civil szervezet?

A Greenpeace Magyarország 2018. december 11-én sajtótájékoztatót tartott a helyszínen, melyben ismét felhívta a figyelmet a problémára, és bemutatta saját vizsgálati eredményeit.

Egyéb fontos információ

Az FTSZV könyvelése szerint a vállalathoz mintegy 300 millió forint folyt be a veszélyes hulladékok elszállításából, ám mivel a hulladékokat nem engedéllyel rendelkező lerakókba szállították, a munka önköltsége minden valószínűség szerint nem tett ki több száz millió forintot. Ellenben a vállalat működése veszteséges volt. Az akkori ügyvezetőt, Wohner Zsoltot 2013 szeptemberében Tarlós István azonnali hatállyal felmentette. Wohner Zsolt azonban nem sokkal ezután már a főváros egy másik cégénél, [18] a Fővárosi Vízműveknél dolgozott.

A Budapesti Városüzemeltetési Központ (BVK) Holding 2014 februárjában szintén feljelentést tett ismeretlen tettes ellen.

A Fidesz a 2007 és 2010 közötti szennyezésért az előző városvezetést teszi felelőssé.

Frissítés – 2019. február 07.

A Pest Megyei Kormányhivatal beadványunkra reagálva közölte, hogy Budapest Főváros Önkormányzatát kötelezték a terület kármentesítésére.

A Fővárosi Önkormányzattól nem kaptunk választ arra, hogy mikor és hogyan fognak nekiállni a feladatnak. Csak remélni tudjuk, hogy a Kormányhivatal döntéseit a Főváros kötelezőnek érzi magára nézve.

A kormányhivatal levele elérhető ide kattintva.

Hivatkozások

[1] Végleg megszűnhet a Cséry-telep – nepszava.hu, 2013. október 17.
http://nepszava.hu/cikk/1000792-vegleg-megszunhet-a-csery-telep

[2] Cséry-telep környezeti helyzete – előzetes szakértői vélemény, 2008. június 13.
http://jobbik18.hu/wp-content/uploads/Cs%C3%A9ry-telep-szak%C3%A9rt%C5%91i-jelent%C3%A9s-2008.pdf

[3] Győzött az üzlet az engedély felett – nol.hu, 2014. augusztus 12.
http://nol.hu/belfold/lezartak-megis-oda-ontik-a-szennyvizet-1479601

[4] Ezernyi teherautó zúdul a városra – index.hu, 2008. február 22.
http://index.hu/belfold/budapest/csery0219/

[5] dr. György István városüzemeltetési főpolgármester-helyettes sajtótájékoztatójának  háttéranyaga, 2013. október 4.
http://budapest.hu/Documents/20131004_TI_GYI_staj_FTSZV_hatteranyag.docx

[6] Továbbra is tilosban eresztik ki a szennyet – greenfo.hu, 2015. szeptember 30.
http://greenfo.hu/hirek/print/2015/09/30/tovabbra-is-tilosban-eresztik-ki-a-szennyet

[7] Szippantósmaffiát orront az MSZP – index.hu, 2013. szeptember 24.
http://index.hu/belfold/budapest/2013/09/24/szippantosmaffiat_orront_az_mszp/

[8] Tarlós kirúgta a fővárosi szippantósok vezetőjét – origo.hu, 2013. szeptember 27.
http://www.origo.hu/itthon/20130927-tarlos-istvan-menesztette-a-fovarosi-telepulestisztasagi-kft-ugyvezeto-igazgatojat.html

[9] „Cséry-telep kármentesítési dokumentációjának előkészítéséhez kiegészítő vizsgálatok és tanulmányok” – kozbeszerzes.hu, 21890/2015
http://kozbeszerzes.hu/ertesito/megtekint/portal_21890_2015/

[10] Kunhalmi: Ha Lázár a nagy megoldó ember, ezt is oldja meg – hirtv.hu, 2015. május 6.
http://hirtv.hu/ahirtvhirei/kunhalmi-ha-lazar-a-nagy-megoldo-ember-ezt-is-oldja-meg-1285110

[11] Fazekas Sándor válasza Schmuck Erzsébetnek a „Mit tesz a Kormány a Cséry-telep rekultivációja ügyében?” kérdésre – 2017. október 26., Földművelésügyi Minisztérium
http://www.parlament.hu/irom40/17750/17750-0001.pdf

[12] Módosító javaslat az Országgyűlés Költségvetési bizottságának – 2018. június 28., LMP
http://www.parlament.hu/irom41/00503/00503-0596.pdf

[13] Cséry-telep, Tényfeltárás, Mellékletek –  2016. 
http://greenpeace.org/hungary/Global/hungary/kampanyok/vegyi/mergezett_orokseg/Cs%c3%a9ry%20telep/Cs%c3%a9ry%20doksi%20II.pdf

[14] Monitoring eredmények – 2012-2016. 
https://www.greenpeace.org/hungary/Global/hungary/kampanyok/vegyi/mergezett_orokseg/Cs%C3%A9ry%20telep/Monitoring%20eredm%C3%A9nyek%202012-2016.pdf

[15] Kassai Dániel megrendelésére készült vizsgálati jegyzőkönyv – Wessling Kft., 2017. május 16.
https://www.greenpeace.org/hungary/Global/hungary/kampanyok/vegyi/mergezett_orokseg/Cs%C3%A9ry%20telep/393656_Kassai_Daniel___2017_K_03021___Csery_Telep_SZH_1.pdf

[16] A Greenpeace által vett minták ereményei, Vizsgálati jegyzőkönyv – Wessling Hungary Kft. 2018. október 30.
https://www.greenpeace.org/archive-hungary/Global/hungary/kampanyok/vegyi/mergezett_orokseg/Cs%C3%A9ry%20telep/497051_Greenpeace___2018_K_08465___Csery_telep_1.pdf

[17] Környezetkárosítás gyanúja miatt nyomoz a rendőrség a XVIII. kerületi iszaptemető ügyében –alternativenergia.hu, 2013 október 4.
http://www.alternativenergia.hu/kornyezetkarositas-gyanuja-miatt-nyomoz-a-rendorseg-a-xviii-keruleti-iszaptemeto-ugyeben/63651

[18] Százmilliók tűnhettek el a Cséry-telepen – lorincimagazin.blog.hu, 2015. október 15.
http://lorincimagazin.blog.hu/2015/10/15/szazmilliok_tunhettek_el_a_csery_telepen

[19] Felfelé bukott a szennyvíztemető vezére – Képek! – nepszava.hu, 2013. október 15.
http://nepszava.hu/cikk/1000678-felfele-bukott-a-szennyviztemeto-vezere—kepek