A Diósgyőri Gépgyár körüli szennyezések

(A kép illusztráció.)

Miskolcon több olyan nagy kiterjedésű terület is van, amely a korábbi nehézipari tevékenységből fakadóan még ma is erősen szennyezett. A volt Diósgyőri Gépgyár (DIGÉP) területén a talajban toxikus fémek és szénhidrogének találhatók a határértéket meghaladó mennyiségben. Többek között ólmot, rákkeltő kadmiumot, krómot, valamint arzént mutattak ki a vizsgálatok, ez utóbbit a határérték tízszeresében. A TPH (olajok és üzemanyagok) mennyisége ugyancsak kimagasló, közel ötvenszerese a megengedettnek.

A veszélyes vegyi anyagokkal való szennyeződést tetézi, hogy a DIGÉP területén nagy mennyiségű építési-bontási hulladékot is tárolnak.

A különböző nehézfémek eltérő kockázatúak lehetnek: a szervezetbe került ólom károsítja az idegrendszert, súlyos kitettség a vörösvértestek nagyfokú pusztulásához vezet, a kadmium pedig rákkeltő és a csontok elváltozását okozhatja. A toxikus, rákkeltő arzén tízszeres mennyiségben van jelen a talajban a DIGÉP telephelyén. A szénhidrogéneknek való folyamatos kitettség tüdőkárosodást, gyomor- és bélrendszeri tüneteket, súlyos máj- és vesekárosodást, szívritmuszavart, idegrendszeri tüneteket okozhat.

• A DIGÉP területén a szennyezett talajt cserélni kell, a talajvizet pedig különböző víztisztítási technológiák alkalmazásával meg kell tisztítani.
• A nagy mennyiségű építési-bontási hulladékot el kell szállítani a megfelelő kezelőhöz.

A DIGÉP a Diósgyőri Magyar Királyi Vas- és Acélgyárból nőtt ki, ezért a helyiek sokáig Újgyárnak, míg a régi gyárat Ógyárnak nevezték. Az Újgyár 1915-ben épült a Diósgyőr-Vasgyár nyugati részén, a termelést azonban az első világháború végéig nem kezdték meg.

1944-ig a hadiipari termékek, főként ágyúk gyártása képezte a gyár fő profilját. 1946-tól a gyárat összevonták az Ógyárral, így annak egyik üzemeként működött tovább. Amikor az ágyúk iránt csökkent a kereslet, megjelentek a termékpalettában a konyhai eszközök, kések és darálók, valamint egyéb gépek, például csőgyári, hengerműi berendezések, kovácsoló- és sajtológépek, lemezalakítók, szerszámgépek és kábelek. Később pedig Diesel-motorok, áramtermelő aggregátorok, szivattyúk, emelővillás targoncák és vasúti kerékpárok is készültek a Diósgyőri Gépgyárban.

1963 elején az akkori három gyáregységet (DIMÁVAG, Nehézszerszám Gépgyár, Könnyűgépgyár) összevonták, és az új gyár a Diósgyőri Gépgyár (DIGÉP) nevet kapta. Az egyesített nagyüzem 10 000 főt foglalkoztatott: a magyar ipar egyik legnagyobb vállalatává duzzadt.

A nyolcvanas évek második felében már erőteljesen csökkent a szocialista országokba menő export. A gyár megmentésére komoly erőfeszítéseket tettek. Radikálisan átszervezték, ez azonban nem hozta meg a kívánt eredményt. A DIGÉP 1990-re fizetésképtelenné vált. Még abban az évben megkezdődött a felszámolás.

1998-ban a volt DIGÉP területén létrejött a Digép Ipari Park, ahol közel 60 kis- és közepes vállalkozás működött, melyek 2012-ben körülbelül 1500 főt foglalkoztattak.

2014 tavaszán, a választások előtt azzal kampányoltak miskolci képviselőjelöltek, hogy újraindítják az acélgyártást Diósgyőrben. 320 ezer tonna kapacitású mini acélmű és hengermű építését ígérték. Az alapkőletétel megtörtént, az állami Eximbank pedig jelentős hitelt adott [1], de annak ellenére, hogy az acélműnek 2017 márciusában már indulnia kellett volna, egyelőre nem sok minden történt [2]. A terület tovább pusztul.

A DIGÉP területén jelenleg három cég tevékenykedik: a DIGÉP-MSM Kft., a DIGÉP Hungary Kft., valamint a Miskolc Steel Mills Ipari és Kereskedelmi Kft.

• 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről – irányadó a talaj- és talajvízméréseknél.
• Kútvízméréseknél: 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről.

Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség (a továbbiakban Felügyelőség) 2004. évi vizsgálatai alapján ([3], Melléklet: [4]) az alábbi szennyezők találhatóak a területen:

Talajban

• TPH (C5-C40): ásványolaj-szénhidrogének (olajok, üzemanyagok), töményen belélegezve tüdőkárosodást, tüdőgyulladást és szívritmuszavarokat okozhatnak. Nagy mennyiségben. A TPH mennyisége 4922 mg/kg, ami a „B” szennyezettségi határérték (100 mg/kg) közel ötvenszerese.
• Nikkel: lehetséges rákkeltő anyag. Erősen izgató, emiatt a bőr és a légutak nyálkahártyájának gyulladását váltja ki. Hosszabb időn át belélegezve súlyos egészségkárosodást okozhat. Ártalmas a vízi élővilágra is. A nikkel mennyisége 42,7 mg/kg, ami meghaladja a „B” szennyezettségi határértéket (40 mg/kg).
• Réz: krónikus kitettség esetén a vesére és a májra káros. A mért mennyiség: 474 mg/kg, a határérték (75 mg/kg) több, mint hatszorosa.
• Cink: létfontosságú elem az élővilág és az ember számára, ám nagyobb mennyiségben egészségügyi kockázatot jelent és mérgező az élő szervezetekre. Ionja az enzimműködést befolyásolja. A cink mennyisége 365 mg/kg, szintén meghaladja a „B” szennyezettségi határértéket (200 mg/kg).
• Arzén: mérgező és rákkeltő anyag. Mennyisége 145 mg/kg, ami a „B” szennyezettségi határérték (15 mg/kg) közel tízszerese.
• Kadmium: rákkeltő, a vesét, a májat, a csontokat, valamint a hormonrendszert károsító anyag. A kadmium mennyisége 39,8 mg/kg, ami a B” szennyezettségi határérték (1 mg/kg) közel negyvenszerese.
• Szelén: az ember számára nélkülözhetetlen mikroelem, de nagy mennyiségben mérgező lehet, a haj és a testszőrzet hullását, bőrelváltozásokat, fogkárosodást és idegrendszeri zavarokat okozhat. A mért mennyiség 11,7 mg/kg, ami a határérték (1 mg/kg) közel tizenkétszerese.
• Bárium: a veszélyes hulladékokat tartalmazó területeken rendszerint megtalálható. A vízben oldott bárium nagy mennyiségű felvétele bénulást és akár halált is okozhat. A bárium mennyisége 376 mg/kg, ami meghaladja a „B” szennyezettségi határértéket (250 mg/kg).
• Ólom: idegméreg, sejtméreg, amely az emberi szervezetbe bejutva kiszorít egyéb, létfontosságú fémeket, és nagyobb adagban ólommérgezést okoz. Az ólom mennyisége 379 mg/kg, ami a „B” szennyezettségi határérték (100 mg/kg) közel négyszerese.
• Króm: a három vegyértékű króm szükséges a szervezet számára, csak nagyobb mennyiségben toxikus, másik formája azonban, a hat vegyértékű króm daganatkeltő, mérgező anyag. A króm a határérték (75 mg/kg) több, mint kétszeresében van jelen (175 mg/kg).

Talajvízben

• A TPH mért mennyisége 194 µg/l, ami a „B” szennyezettségi határérték (100 µg/l) közel kétszerese.
• A mért molibdén mennyisége 23,2 µg/l, ez szintén meghaladja a „B” szennyezettségi határértéket (20 µg/l).

Az elérhető dokumentáció alapján nem volt.

A DIGÉP területén található nagy mennyiségű építési-bontási hulladék miatt 2016-ban közigazgatási hatósági eljárás indult.

A 2014-es országgyűlési választás előtt azzal kampányoltak a miskolci Fidesz-jelöltek, hogy újraindítják az acélgyártást Diósgyőrben [2]. Az eredeti tervek szerint 2017 második felében már üzemelnie kellene az újonnan megépített acélgyárnak, a Steel Millsnek, amelyhez az Eximbank 4,9 millió eurós hitelt adott. 2017 júniusában, kiadványunk írásakor azonban a tervezett acélmű még csak ígéret.

[1] Megkezdődhet a diósgyőri miniacélmű beruházása. Újraindulhat a diósgyőri kohászat – minap.hu, 2015. január 30.

http://minap.hu/cikkek/ujraindulhat-diosgyori-kohaszat

[2] Acélmű helyett ígéretgyár – nepszava.hu, 2017. március 18.

http://nepszava.hu/cikk/1123843-acelmu-helyett-igeretgyar

[3] Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség: Összefoglaló jelentés a volt Diósgyőri Gépgyár területén végzett felderítő jellegű feltárásáról, 2004. március–október

https://www.greenpeace.org/static/planet4-hungary-stateless/2018/10/3ee51111-3ee51111-%C3%96sszefoglal%C3%B3-jelent%C3%A9s-dig%C3%89p.pdf

[4] Mellékletek – A volt Diósgyőri Gépgyár területén végzett előzetes felderítő jellegű feltárásáról, Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség, 2004. július 29.

https://www.greenpeace.org/static/planet4-hungary-stateless/2018/10/29366caa-29366caa-mell%C3%A9kletek-dig%C3%89p.pdf