Szennyezés a Dunaferr környékén

Dunavecsével szemben, a Duna jobb partján található löszteraszokat vastagon belepi az évtizedek során felhalmozódott ipari hulladék: kohósalak, szemcsés-kavicsos törmelék, valamint itt tárolt veszélyes hulladékok, többek között ólomakkumulátorok, elemek, elhasználódott, szennyezett felszerelések, szűrők vannak lerakva. A Vasmű kokszolóüzemének területén a talajban és a talajvízben is nagy mennyiségű szénhidrogén-vegyületet mutattak ki. A legnagyobb kiterjedésű és legnagyobb mennyiségű szennyező anyag a benzol, amely a „D” szennyezettségi határértéket meghaladó mennyiségben egy 11, illetve 19 hektáros területen van jelen. Összesen több mint egymillió köbméter talaj szennyeződött kb. 342 tonna benzollal. [1] A benzol egyes mérések alapján a talajban a megengedett érték 327-szerese, míg a talajvízben 197-szerese.

A más aromás szénhidrogénekkel (PAH) szennyezett területek mérete is tekintélyes. A komplexumon belül kimutatták a benz(a)pirént, az etil-benzolt, a tuloult, a naftalint, valamint a xililt. A legszennyezettebb területen (kokszolóüzem) a PAH koncentrációja 14 méteres mélységben a határérték több, mint 13 000-szerese.

Ezen felül az ISD Dunaferr légszennyezése is számottevő. 2008-ban egy másfélmilliárd forintos beruházás keretében egy elektrofiltert szereltek fel [2] az ércdarabosító üzembe, amely évente mintegy 2000 tonna, nehézfémeket is tartalmazó port szűr ki a levegőből. Ennek ellenére a mai napig érkeznek panaszok a lakosság részéről az üzemkörnyéki levegő minőségével kapcsolatosan.

A területen található szénhidrogén-szennyeződések jelentős része ha az emberi szervezetbe jut, akkor egészségkárosító: tüdőkárosodást, gyomor- és bélrendszeri tüneteket, súlyos máj- és vesekárosodást, szívritmuszavart, idegrendszeri tüneteket okozhatnak, és vannak, amelyek rákkeltőek (pl. benzol, naftalin). A legtöbb szennyező anyag fokozottan veszélyes a vízi szervezetekre és élőhelyekre, ami – a Duna mint érzékeny vízbázis közelségében – aggodalomra adhat okot.

• A felhalmozódott kohósalak összetételének és a benne lévő szennyező anyagok lehetséges hatásainak, esetleges terjedésének vizsgálata;
• a kohósalak megfelelő kezelése, különös tekintettel a lakosok által motorsportokra használt területen;
• a Dunába történő bemosódás megakadályozása;
• a szennyezett talajvíz kitermelése, valamint a jelenleg is mozgásban lévő szennyezés továbbterjedésének megállítása;
• a kamragáz előállításából származó talajszennyező anyagok eltávolítása, a szennyezett talaj cseréje.

A Vasművet 1950-ben kezdték el építeni, és nem sokkal később a hozzá tartozó erőmű építése is megindult. Az üzemet és az erőművet együtt, némi csúszással, 1954-ben adták át hatalmas ünnepség keretében.

1960-ra már egy kokszolóval és egy meleghengermű megépítésével is növelték a gyár termelékenységét, és 1965-re teljessé vált a kohászati vertikum. Megkezdődött a másodlagos termékek (hidegen hajlított profilok, spirálcsövek, könnyűacél-szerkezetek), radiátorok gyártása. A hetvenes években a magyar gazdaság acéligényének, többek között a járműgyártás (Ikarusz, Rába), továbbá a könnyűszerkezetes épületek, valamint az olajvezetékek kiépülésének (pl. Barátság kőolajvezeték) köszönhetően az előállított acél mennyisége folyamatosan növekedett (ISD Dunaferr) [3].

Az 1973-as olajválság negatív hatásai ellenére az üzem a korszerűsítéseknek és az állami megrendeléseknek köszönhetően 1988-ban éves szinten 1,5 millió tonna acélt állított elő [4]. A rendszerváltást követő keresletcsökkenés a Vasművet is érzékenyen érintette, és a bezárás veszélye fenyegette.

2004-ben végül az ukrán Donbass Ipari Szövetség vásárolta meg a céget, amely a FÁK államok egyik vezető vaskohászati vállalatcsoportja. Több jelentős beruházást is végrehajtottak, legutóbb 2016-ban adták át a felújított II. kohót, ennek ellenére a Vasmű évek óta veszteséges (a 2014-es mérleg 21,1 milliárd Ft veszteséget mutatott) [5]. Nem kedvezett a hazai gyártásnak, hogy a kínai acélexport lenyomta az acél világpiaci árát, ráadásul az autógyártásban más anyagokat, például alumíniumot is elkezdtek használni az acél rovására. Ma 5000 dolgozója van a Dunaferrnek, de hosszú távon kérdéses Magyarország egyik legnagyobb ipari vállalatának a fennmaradása.

6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről – irányadó a talaj- és talajvízméréseknél.

Kútvízméréseknél: 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről.

A „Tájékoztató Dunaújváros megyei jogú város környezeti állapotáról” [6] című dokumentum az alábbi ipari eredetű légszennyező anyagokat említi:

Benzol: színtelen vagy világossárga színű vegyület, mely vízben enyhén oldódik. Károsíthatja az immunrendszert és rákkeltő.

Benz(a)pirén: halványsárga kristályok formájában lehet jelen. Nagyon erősen mérgező. Környezetbe jutva különösen veszélyes a vízi élővilágra.

Policiklusos aromás szénhidrogének (PAH): többek között szén (kőszénkátrány) és kőolaj tökéletlen égésekor keletkező vegyületek, melyek bizonyítottan rákkeltőek.

Naftalin: a PAH vegyületekhez tartozó vegyi anyag. Nagyon mérgező a vízi élőlényekre, továbbá egyes feltételezések szerint rákkeltő.

Toluol (metil-benzol): színtelen, jellegzetes szagú folyadék. Belélegezve károsíthatja az idegrendszert, valamint feltehetően negatív hatással van az élőlények reprodukciós képességére. Fokozott környezeti kockázatot jelent a vízi élővilágra.

Xilol: színtelen, jellegzetes szagú anyag. 32 C° felett robbanást okozhat. Károsíthatja a központi idegrendszert, valamint hosszabb távon csökkentheti az élőlények reprodukciós képességét.

A Fejér Megyei Kormányhivatal FE-08/KTF/4056-17/2017. számú határozata [1] szerint az alábbi mennyiségeket mérték szennyező anyagokból:

Talajban

Benzol: a szennyezettségi határérték 196-szorosát mérték.

Policiklusos aromás szénhidrogének (PAH): a „D” szennyezettségi határérték 13 100-szorosában voltak jelen. Ez a szennyező anyag a Vasmű területén belül több ponton is jelen van. Ezek közé tartozik a kokszolói terület, valamint a hideghengermű területe is.

Talajvízben a kokszoló területén

Benzol: koncentrációja egyes területeken a talajvízben a határérték 327-szerese volt.

Policiklusos aromás szénhidrogének (PAH): 23 745 µg/l koncentrátumot mutattak ki, amely többszöröse a megengedettnek.

Naftalin: a PAH-vegyületek egyike, melyből a mért legmagasabb koncentráció 15 738 µg/l, a határérték több, mint 30-szorosa.

Xilol: 9450 µg/l mennyiségben van jelen, mely a vonatkozó határérték majdnem tízszerese.

Toluol: a mérési eredmények tanúsága szerint egyes mintákban a toluol jelenléte eléri a 28 600 µg/l-t, ami a megengedett szint közel hatszorosa.

A hideghengermű területén végeztek ugyan kármentesítést, az azonban nem volt kellően hatékony. A felszín alatti szabad fázisú szénhidrogénnek (olajoknak) csak 6%-át sikerült eltávolítani öt év alatt [7], ezért a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (Felügyelőség) 2014-ben más módszer kidolgozását rendelte el az addigi technológia helyett.

A Vasmű fellebbezett, de a hatóság 2017-ben ismét előírta, hogy a területre új műszaki beavatkozási terv szükséges, amelyet a vállalatnak 2018. június 30-ig kell benyújtania.

A korábbi kármentesítések egyikéről 2011-ben Dunaújváros Önkormányzata adott ki közleményt [8], miszerint 2010-ben 28 ezer m³ talajból 15 ezer m³ szennyezett földet szállítottak el ártalmatlanítás céljából.

2011 utolsó negyedévében 20 ezer m³ talaj visszatöltését kezdték el a szakemberek. Emellett megkezdődött a vízkezelő rendszer téliesítése is. A 33 ezer m³ szennyezett talajvízből 2011 végéig 19 ezer m³ vizet tisztítottak meg a szennyeződésektől.

2013. június 25-én avatták fel az ISD Kokszoló Kft. új vízkezelő telepét [3], amellyel elejét lehet venni az üzem további közvetlen vízszennyezésének.

A kokszóló területének kármentesítésére beavatkozási tervet kell készítenie a vállalatnak 2017. november 30-ig.

2010-ben és 2016-ban a Felügyelőség megbízásából vizsgálatokat rendeltek el, mely a hideghengermű területén további talajszennyezést tárt fel. Az eredmények tanúsága szerint a TPH-szennyezés vertikális mélysége 8-5,5 méterig terjed [7].

A Főfelügyelőség évenként ellenőrzi Dunaújváros levegőjének minőségét. A 2009–2011-ig terjedő időszak eredményeit a Dunaújváros környezeti állapotáról [6] szóló tájékoztató részletesen tartalmazza.

• 2013-ban a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség több, mint 195 millió forintos vízszennyezési bírságot, majd további félmillió forintos komplex bírságot [9] szabott ki a Kokszoló Kft.-re, mert a Dunába engedett szennyvízben több szennyező anyag is meghaladta a vonatkozó határértéket.
• Ugyancsak 2013-ban a Vasműre 57 millió forint vízszennyezési bírságot [10] és 200 000 Ft komplex bírságot szabott ki a Felügyelőség.
• Dunaújváros készített egy levegővédelmi intézkedési tervet, melyet 2005-ben fogadtak el, [11] 2008-ban pedig a hatékonyságnövelés érdekében kiegészítettek. A tervben foglalt intézkedések végrehajtása 2005-ben megkezdődött, és azóta is folyamatosan tart [6].
• 2014-ben a Felügyelőség a hideghengermű területén végzett kármentesítés alacsony hatékonysága miatt új terv kidolgozására és a kármentesítés folytatására, továbbá monitoring rendszer működtetésére kötelezte a Dunaferrt. [7] A cég fellebbezett, de döntését a hatóság 2017-ben megerősítette.
• A kokszóló területének kármentesítésére az elfogadott tényfeltárás alapján szintén beavatkozási tervet [1] kell készítenie a vállalatnak, melynek határideje 2017. november 30.

[1] FE-08/KTF4056-17/2017. számú határozat a kokszoló kármentesítésére szolgáló műszaki beavatkozási terv benyújtásáról – Fejér Megyei Kormányhivatal Székesfehérvári Járási Hivatala, 2017. május 26.

http://www.greenpeace.org//hungary/Global/hungary/kampanyok/vegyi/mergezett_orokseg/ISD%20Dunaferr/4056-17-2017.pdf

[2] Tisztuló levegő Dunaújvárosban – greenfo.hu, 2008. november 02.

http://greenfo.hu/hirek/2008/11/02/tisztulo-levego-dunaujvarosban_1225618805

[3] Vállalat története – dunaferr.hu, ISD Dunaferr

http://www.dunaferr.hu/hu/rolunk/cegbemutato/vallalat-tortenete

[4] Magyar márkák története: Dunaferr – hvg.hu, 2005. március 28.

http://hvg.hu/magyarmarka/20050329dunaferr

[5] A Dunaferr bedőlésétől tartanak a hitelezők – index.hu, 2016. augusztus 18.

http://index.hu/gazdasag/2016/08/18/dunaferr_kifizetesek/

[6] Tájékoztató Dunaújváros Megyei Jogú Város környezeti állapotáról 2013 – dunaujvaros.hu

http://www.dunaujvaros.hu/system/files_force/dokumentumok/kozugy/kornyezet/kornyezeti_allapot_tajekoztato_2013.pdf?download=1

[7] FE-08/KTF-28-7/2017. számú határozat a Hideghengermű vonatkozásában a beavatkozás folytatásáról, továbbá új műszaki beavatkozási és monitoring terv benyújtásáról – Fejér Megyei Kormányhivatal Székesfehérvári Járási Hivatala, 2017. május 26.

www.greenpeace.org/hungary/Global/hungary/kampanyok/vegyi/mergezett_orokseg/ISD%20Dunaferr/28-7-2017.pdf

[8] Tájékoztató a rehabilitációs programról – dunaujvaros.hu, 2011. szeptember 20.

https://dunaujvaros.hu/hir/1618

[9] Az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség 14/10697-6/2013. számú határozata, melyben a Kokszoló Kft.-t kötelezi intézkedési terv kidolgozására a határérték feletti szennyezőanyag-tartalmú szennyvízkibocsátás megelőzésére ill. megszüntetésére – 2014. február 21.

http://kdtktvf.zoldhatosag.hu/birs2010/14/16580-14.pdf

[10] A Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 87669/13. számú, valamint az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 107315/13. számú határozatai intézkedési terv készítésére, amelynek célja, hogy a Vasmű megszüntesse és megelőzze a határérték feletti szennyezőanyag-tartalmú szennyvíz kibocsátását – 2013. október 7. és 2013. december 9.

http://kdtktvf.zoldhatosag.hu/index.php?id=7-2&p=birsuj&keres=Dunaferr

[11] Dunaújváros MJV Közgyűlésének 2005. január 27-ei Közgyűlésének jegyzőkönyvéből: Dunaújváros MJV Közgyűlésének 34/2005. (I/27) KH. számú határozata

http://www.dunaujvaros.hu/system/files_force/dokumentumok/kozugy/kornyezet/34_2005_kh.pdf?download=1