Sajóbábony, a volt Észak-magyarországi Vegyiművek telephelye

A területen lévő szennyeződések legnagyobb része még a volt Észak-magyarországi Vegyiművek (ÉMV) működéséhez köthető.

A Bábony-patak szennyezettségére 2002-ben a Greenpeace hívta fel a figyelmet [1]. Az akkori mérések szerint „[…] acetoklórt, prometrint, terbutrint, EPTC-t, butilátot és cikloátot, valamint két különböző klórozott adalékot és nyolc másik szerves összetevőt, ezenfelül további mérgező anyagot tartalmaz a patak üledéke”. A víz minősége az elkövetkező években sem javult számottevően [2].

Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség (továbbiakban ÉMK) 2011-es vizsgálata talajvízszennyezést mutatott ki egyes kutakban a KSC Kft., valamint a NAB tartályparkjának környezetében (foszgén, molinát, cikloát, butilát).

A volt ÉMV területén jelenleg is vegyszereket gyártanak, amelyek közül több is veszélyes lehet az egészségre [3].

Az elmúlt években többek között foszgént, molinátot, butilátot, acetoklórt, prometrint, terbutrint, EPTC-t és cikloátot, valamint klórozott vegyületeket gyártott a területen a Kischemicals Kft. Ezek a maró hatású anyagok elsősorban a légzést károsítják, emellett irritálják a bőrfelszínt, amellyel sérüléseket okozhatnak. „Mérgező hatásuk rombolja az egészséget. A kijutott vegyi anyagok környezeti károsodást okozhatnak és hosszú távon visszahatnak az ott élők egészségére” – írja Sajóbábony város lakossági tájékoztató kiadványa [3].

Az egykori ÉMV területén korábban is ipari tevékenység folyt. Az ennek során keletkezett szennyező anyagok mennyiségéről és típusairól nincs mérési eredmény az elmúlt 5 évből. Vizsgálatok hiányában csupán feltételezhető, hogy a területen lehetnek a növényvédő szerek gyártása során a talajban felhalmozódó rákkeltő és az emberi egészségre hosszú távon veszélyes anyagok, például foszgén, amely belélegezve 6-8 órán belül tüdővizenyőt és akár halált is okozhat.

A vizsgálatok szerint a vegyipari tevékenység miatt az élőhelyek fokozatos degradálódnak. Az élővilág állapota az üzem területén leromlott, az érzékeny fajok eltűntek (OKTF 2011 júniusi határozata (ügyiratszám: 13402-12/2011. )).

• Meg kell vizsgálni a Bábony-patak szennyezettségét, továbbá ki kell dolgozni egy akciótervet a víz állapotának javítására.
• A volt ÉMV területén talajvizsgálatokat kell végezni, mert nincsenek friss adatok, vagy ha vannak is ilyenek, azok nehezen hozzáférhetők.
• Egy 2011-ben feltárt talajvízszennyezéssel kapcsolatban már végeztek kármentesítést. A beavatkozás eredményességének vizsgálatát jelen kiadványunk készítése idején zárják le. (A  monitoringot 2016. december 31-ig kell lefolytania a Kischemicals Kft-nek (bővebben: 13402-12/2011. dokumentumban).

Az ÉMV elődje, a negyvenes években alapított [4] 1080-as vállalat eleinte hadiüzemként működött. A sajóbábonyi gyárat 1953-ban adták át. Ettől az időponttól beszélhetünk Észak-magyaroszági Vegyiművekről, amely eredetileg a hadigazdaság szolgálatában állt; főként robbanóanyagokat, puskaport, nikkel-kadmium akkumulátorokat, illetve különböző intermediereket gyártott [5].

Az 1960-as években az üzemet tovább bővítették az akkori gazdaságfejlesztési tervek keretében. A gyár fénykorában több mint 3000 munkást foglalkoztatott. Működésének nyomán a település lakossága folyamatosan nőtt.  1949-ben  kevesebb mint ezren laktak Sajóbábonyban,  1980-ban pedig  3 416 főt tartottak nyilván.  Az ÉMV akkoriban meghatározó szerepet töltött be a település mindennapjaiban; a térség gazdaságának motorja volt.

1973-tól ipari és mezőgazdasági célokra főként intermediereket (ezek olyan köztes anyagok, melyek idővel más anyagokká alakulnak át), poliuretánt (műanyagok), gyomirtókat és növényvédő szereket állítottak elő.

1979. június 1-jén Magyarország egyik legnagyobb ipari katasztrófája következett be az ÉMV-nél. Egy hatalmas robbanás rázta meg a gyár egyik TNT-gyártó egységét. A üzemi balesetben 13 munkás vesztette életét. A robbanás során több mint tíz tonna TNT repült a levegőbe [6]. Sajnálatos módon a közelmúltban is történt egy ipari baleset [7] az üzemen belül. 2014. március 25-én, egy keddi hajnalon egy tartály felrobbant a gyár egyik műhelyében, ennek következtében mérgező anyagok kerültek a levegőbe és egy ember életét vesztette, további két dolgozó pedig súlyos sérüléseket szenvedett.

A rendszerváltást követően, 1990 után a vállalat a szovjet piacok megszűnése és a belső kereslet csökkenése miatt a fizetésképtelenség határára került. Az ÉMV-t 7 kisebb cégre darabolták fel[8] és az állami tulajdon jelentős részét privatizálták. 1998-ban a maradék vállalati részek privatizációja is megtörtént. A vevő a TRI Chemical Rt. volt, melyet a new yorki Trans Resources Ilc. alapított. A cég éves szinten 12 000 tonnás gyártókapacitásának 10-15%-a – különösen a termékeikben lévő klórvegyületek – a veszélyes anyagok közé tartoztak. A TRI jogutódjai közül napjainkra a legtöbb vállalat csődbe ment, azonban némelyik jelenleg is sikeresen működik. A legnagyobb ezen vállalatok közül a Kischemicals Gyártó és Kereskedelmi Kft., amely 2008 óta működik az ÉMV egykori telephelyén, miután felvásárolta a tönkrement TRI termelőeszközeit.

A Sajóbábonyi Vegyipari Parkban keletkező veszélyes hulladékot, többek között a Kischemicals hulladékát is az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Kft. ártalmatlanítja.  A cég 2009-ben a Norvég Alaptól nyert 159 millió forintot a hulladékkezelő-beruházáshoz. A fejlesztések eredményeként a veszélyes hulladékokat elégetik, majd a visszamaradt salakból (hulladékfajtától függően az eredeti tömeg 2-30%-a marad vissza) vasfémet nyernek ki. A kinyert vasfémet újrahasznosítják, így kevesebb veszélyes hulladék keletkezik [9].   

Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség 2011-es vizsgálata talajvízszennyezést mutatott ki egyes kutakban a KSC Kft., valamint a NAB tartályparkjának környezetében. Főként karbonát típusú növényvédő szerek (EPTC, molinát, butilát, cikloát), valamint TPH és klórbenzol került a talajvízbe. (A TPH nem volt kimutatható, míg a klórbenzol az áthaladó tehervonatokról származhatott.) A kármentesítés végrehajtásának végső határideje 2016. december 31.  Egy másik, 2014-es ÉMK jelentés megállapítja, hogy azóta a gyártási folyamat során további szennyezés nem történt.

• Foszgén (COCl2): erősen mérgező, színtelen, dohos szénára emlékeztető, fojtó szagú gáz. Belélegezve 6-8 órán belül tüdővizenyőt okoz, ami halálhoz vezethet. Az első világháború során a németek harci gázként vetették be [10] a franciák ellen, ez minden támadás alkalmával számos katona életét követelte. 
  
• Molinát: átlátszó folyadék, melyet gyomirtóként alkalmaznak a mezőgazdaságban. A talajba kerülve a mikroorganizmusok a nagy részét lebontják. A bőrrel érintkezve irritációt okoz. Feltételezhetően karcinogén. Ha belélegezve a légutakba kerül vagy lenyelik, mérgezést okoz. Vizekbe kerülve súlyosan károsíthatja a vízi élővilágot.
  
• Cikloát: a mezőgazdaságban gyomnövények és gombák elleni védekezésben alkalmazzák.
  
• Butilát: a mezőgazdaságban növényvédő szerként használják, főként gabonafélék (kukorica, búza) esetén rovarirtóként. Irritáló hatású. A talajban lévő mikroorganizmusok rövid idő alatt lebontják.

6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről – irányadó a talaj- és talajvízméréseknél.

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal tájékoztatása szerint a kármentesítésre vonatkozó monitoring tevékenységet 2016. december 31-ig kell elvégeznie a Kischemical Kft.-nek egy 2011-ben feltárt vízszennyezés miatt (13402-12/2011.).

• Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 2011 júniusában elrendelte a Sajóbábonyi Vegyipari Park NC, NAB és L jelű tartályparkja és környezete tényfeltárási záródokumentációjának és kármentesítési monitoringjának elbírálását, valamint a kármentesítési monitoring elvégzését. Ennek lefolytatásának végső határidejeként 2016. december 31-ét jelölte meg.
• Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség az egységes környezethasználati engedélyt módosította a volt ÉMV egykori működési területén jelenleg működő Kischemicals Kft. számára. A 2013-ban kiadott dokumentum 2023-ig engedélyezi a területen intermedierek, valamint karbamid és trikarbonát hatóanyagú növényvédő szerek gyártását. Okként az üzem foszgéngyártási kapacitásának bővítését jelölték meg. Ezt 2018. december 31-én felül kell vizsgálni a hatályos jogszabályok alapján (ügyiratszám: 26-13/2014. (20722/2013.)).
• 2013. augusztus 15-én és 16-án változó intenzitású etil-merkaptán szag volt érezhető, ezért a Kischemicals Kft.-nek 200 000 Ft összegű bírságot kellett befizetnie. Az augusztus 15-én elfolyt klór-hangyasav-etil-tioésztert ártalmatlanították (ügyiratszám: 19410-3/2013.).
• 2015-ben a sajóbábonyi önkormányzat [3] és a BM Országos Katasztrófavédelemi Főigazgatóság lakossági tájékoztatót adott ki.
• 2015. augusztus 24-én a Kischemicals Kft. építési engedélyt kapott a felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben intermediergyártás kapacitásának bővítésére (4,6 diklór-pirimidin (DCP), 4-nitro-benzol-klorid (NBC)) a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságtól (szám: 35500/6071-10/2015. ált.).

2002 februárjában a Greenpeace vízmintákat vett a Bábony-patakból, amelyet az Exeteri Egyetemen (University of Exeter) található Greenpeace Research Laboratories-ban értékeltek ki. [5] Az eredményeket a zöldszervezet a nyilvánosság elé tárta, és a helyszínen tiltakozott a súlyos környezetszennyezés miatt.

[1]  Hangnemváltás a szennyezőkkel − www.mno.hu, 2002. június 22.

http://mno.hu/migr_1834/hangnemvaltas-a-szennyezokkel-792324

[2] Sallai Ferenc: A felszíni vízfolyások minősége 2006 − Új KÖR-KÉP. Az Észak-Magyarországi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség lapja, 2007. 1., negyedév −emiktf.hu, 2007.

http://emiktf.hu/Ugyfelinf/korkep/Korkep%202007-05.pdf

[3] Mi a teendő súlyos ipari baleset esetén? − Sajóbábony Város lakossági tájékoztató kiadványa  − www.dszk.sajobabony.hu, 2015.

http://dszk.sajobabony.hu/okf/151015_vedelmi_tajekoztato.pdf

[4] Fejes László: Sajóbábony − ksh.hu, 2010. január

http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/terstat/2010/01/fejes.pdf

[5] Iryna Labunska, David Santillo, Kevin Brigden, Ruth Stringer: Organic pollutants and heavy metals in samples associated with North Hungarian Chemical Works Ltd. (EMV Kft.) Sajobabony, Hungary − www.greenpeace.to, 2002. június
http://www.greenpeace.to/greenpeace/wp-content/uploads/2011/05/EMV-technical-note.pdf [6] 1979. június 1., péntek – Amikor feketébe öltözött Sajóbábony − www.boon.hu, 2016 június 1.

http://www.boon.hu/1979-junius-1-amikor-feketebe-oltozott-sajobabony/3077799

[7] Halálos ipari baleset Sajóbábonyban− www.nepszava.hu, 2014. március 25.

http://nepszava.hu/cikk/1014927-halalos-ipari-baleset-sajobabonyban

[8] Jelentés az Északmagyarországi Vegyiműveknél létesített gazdasági társaságok helyzetének felméréséről és a Porán Kft. privatizálásának szabályszerűségi vizsgálatáról − Állami Számvevőszék − www.docplayer.hu,1993. június

http://docplayer.hu/888034-Jelentes-1993-junius-145-budapesi.html

[9] Tovább ártalmatlanít majd a sajóbábonyi „norvég alapos” projekt − www.boon.hu, 2015. október 7.

http://www.boon.hu/tovabb-artalmatlanit-majd-a-sajobabonyi-norveg-alapos-projekt/2930576

[10] 1915. április 22. | Először vetnek be mérges gázt a nyugati fronton − www.rubicon.hu
http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1915_aprilis_22_eloszor_vetnek_be_merges_gazt_a_nyugati_fronton/

Az Észak-Magyarországi Környezetvédelmi Kft. (ÉMK Kft.) sajóbábonyi szennyvíztisztító telep vízjogi üzemeltetési engedélye, Határozat − Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség −  www.emkkft.hu, 2006. december 1.

http://emkkft.hu/engedelyek/vizjogie.pdf