A Mérgezett örökségünk című Greenpeace-jelentésben eredeti terveink szerint a feltárt összesen 30 elszennyezett terület mellett további szennyezéseket is szerettük volna bemutatni, ám a hatóságok több esetben nem adták ki, vagy csak véleményünk szerint indokolatlanul magas összegért bocsátották volna rendelkezésünkre az igényelt adatokat, amelyek alapján feltérképezhettük volna, hogy milyen állapotok vannak az adott helyszíneken.

FRISSÍTÉS, 2019. január 8.: a hidasi és garéi szennyezés esetében a jogerős bírósági döntés után megkaptuk a Kormányhivataltól a kért adatokat. Az adatokat feldolgoztuk és közzétettük a https://sites.greenpeace.hu/mergezett-oroksegunk/hidas és a https://sites.greenpeace.hu/mergezett-oroksegunk/gare oldalakon.

Kiadványunk megírása előtt megkerestük a környezetvédelemért felelős Földművelésügyi Minisztérium (FM) illetékes munkatársait, hogy együttműködjünk velük. Adatokat kértünk az FM-től a hazai kiemelkedően szennyezett területekről. A minisztériumnak azonban nem álltak ilyen információk a rendelkezésre, csak a FAVI-Kárinfó több ezres listáját mutatták be, amely nem tartalmazza a pontos szennyezési adatokat. Lényegi információ híján egyedi közérdekű adatigénylésekkel fordultunk a környezetvédelmi és egyéb érintett hatóságokhoz.

A kiadványban bemutatott 30 ügyhöz legalább 40-50 egyedi adatkérésünk kapcsolódott, mivel máshogy nem tudtunk volna hozzáférni a szennyezési információkhoz. Az elmúlt években azt tapasztaltuk, hogy a hatóságok gyakran nem tudják érvényesíteni a környezetvédelmi előírásokat, és nem tudnak fellépni a szennyezések megelőzésének érdekében. Ennek egyik oka lehet a hatóságoknál fellépő kapacitáshiány, mely az államigazgatásban végbement átalakításokra vezethető vissza. Ennek során a kormányhivatalokba integrálták a környezetvédelmi és a Katasztrófavédelemhez a vízügyi hatóságokat. Mindennek dacára egyes hatósági képviselők példás hatékonysággal és a jogszabályok szellemének megfelelően adták át a közérdekű adatokat, de voltak olyan esetek is, amikor a hatóságok kifejezetten megnehezítették a szennyezéseket feltáró – az állam helyett elvégzett – közérdekű munkánkat.

A Pesti Megyei Kormányhivatal a Csepel Művek szennyezése esetén 95 152 forintért; a szigetszentmiklósi Bucka-tó szennyezésével kapcsolatban 97 732 forintért; míg a budapesti Metal-Art Zrt. szennyezettségével kapcsolatban 35 665 forintért kaphattuk volna meg a kért információkat. Nézetünk szerint ezek indokolatlanul magas összegek a közérdekű adatok kiadásáért. A Csepel Művek és a Metal-Art Zrt. esetén ráadásul – a hatósági tájékoztatás szerint – már elvégezték a kiszámlázott munka nagy részét, az adatbeszerzést és a digitalizálást; az adatkiadás folyamata pedig magában nem indokolhatja a kiszámlázott tétel összegét. A Bucka-tó szennyezése ügyében a Szigetszentmiklósi Önkormányzattól végül térítésmentesen megkaptuk az adatokat, így az a terület be tudott kerülni a jelen kiadványba. A budapesti Metal-Art Zrt. esetén kifogásainkat fenntartva kifizettük a költségeket, ám a bontással kapcsolatos újabb kérdéseinkre csak részleges válaszokat kaptunk. Így ezt az ügyet, és a Csepel Művek szennyezését végül nem tudtuk feldolgozni és megjelentetni a kötetben.

A volt Budapesti Vegyiművek garéi és a hidasi szennyezéseivel kapcsolatosan a Baranya Megyei Kormányhivatal nem tartotta be a törvényi előírásokat: egyszerűen megtagadta a közérdekű adatok kiadását. A nyilvánvaló törvénysértés miatt a Greenpeace Magyarország a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordult. A NAIH teljes mértékben igazat adott nekünk. Kijelentették, hogy álláspontjuk szerint a Kormányhivatal több ponton megsértette az Infótörvényt, úgy mint

1. Megtagadta az adatkiadást – Infótv. 26. §
2. Rossz jogszabályt alkalmazott – Infótv. 2. §
3. Nem adta indokát az elutasításnak – Infótv. 30. §
4. Nem tájékoztatott a jogorvoslatokról – Infótv. 30. §

A NAIH határozata alapján újra előterjesztettük az adatigényléseinket, az Adatvédelmi Hatóság álláspontjának mellékelésével. A Kormányhivatal azonban ismét nem tett eleget törvényi kötelességének, így nem maradt más lehetőségünk: bírósági úton érvényesítjük a közérdekű adatokhoz való hozzáférési jogunkat.

A hatósági munka esetenként tapasztalt hiányosságai miatt végül négy terület szennyezését nem tudtuk feltárni, és a Mérgezett örökségünk című kiadványunkban közölni. Ezek a következők: a Csepel Művek, a Metal-Art Zrt., valamint a Budapesti Vegyi Művek két Baranya megyei szennyezése: a hidasi gyár és a garéi lerakó.