A területen közel 150 tonna festék, festékiszap és göngyöleg, 37 tonna tetraklór-etilén, 9 tonna fáradt olaj, 7 tonna bitumen, 5 tonna hígító és 1 tonna sav gyűlt össze [1]. Bár ezen anyagok nagy részét elszállították, a kijutott anyagok jelentős szennyezést okoztak. A részletes tényfeltárás korábban fő szennyezésként toluolt és kiterjedt klórozott szénhidrogén-szennyeződést mutatott ki. A vizsgált terület alatt a talajvíz is erős BTEX- és illékony klórozott szénhidrogén-szennyezettséget mutatott. Az egyik fő szennyező anyag a tetraklór-etilén, melynek rákkeltő, irritáló és idegrendszert károsító bomlástermékei (triklór- és diklór-etilén, valamint az 1,1,1-triklór-etán) nagy mennyiségben vannak jelen a területen.

A terület nem lakott, de a szennyeződés a talajvíz mozgása miatt két másik ingatlan felé és a mindössze 1 km távolságban lévő Élővíz-csatorna irányába terjed. A Gyula, Békéscsaba, Békés városokat átszelő folyóvíz jelentős ökológiai, ökoturisztikai és rekreációs értéket képvisel. A szennyeződés környezetében mezőgazdasági művelésű szántóföld található. Ha esetleg ivóvízként vagy öntözővízként használnák az innen származó felszín alatti vizet, az komoly egészségügyi kockázatot jelentene a fogyasztókra nézve. A talajvizet szennyező vegyi anyagok ugyanis lenyelve komoly egészségkárosodást, a bőrrel érintkezve pedig bőrirritációt okozhatnak.

Azonnali teljes kármentesítésre lenne szükség a szennyezés további terjedésének megakadályozása érdekében.

Erről már évekkel ezelőtt megszületett a döntés, megvan az elfogadott terv is, a megvalósítás azonban elakadt, mert az Országos Környezeti Kármentesítési Programnak (OKKP) 2012 óta nincs megfelelő gazdája és forrása [2].

A teendők: először meg kell tisztítani a talajt, majd a megtisztított földet visszatölteni a talajba helyezett vízzáró falak közé. Ezt követően egy olyan bioreaktort és kútrendszert kell kiépíteni, amely segíti a szennyező anyagok helyben történő biológiai lebomlását.

Ha rendelkezésre állna a pénzügyi forrás, akkor a kármentesítés a rekultivációval együtt nagyjából négy évet venne igénybe. A beavatkozás becsült költsége 180-200 millió forint.

A Kőrös-vidéki Vízügyi Igazgatóság honlapja szerint a Békéscsaba, Fényes tanya 1111. sz. alatti terület 50%-os tulajdonosa a felszámolás alatt álló Gyopáros Műszaki Szolgáltató és Környezetvédelmi Önálló GMK volt.  A vállalkozás 1987-ben indult, elsősorban a békéscsabai Kner Nyomdában  keletkező nyomdaipari vegyi hulladékok regenerálására és újraértékesítésére. Tevékenységéhez a GMK megvásárolta a Fényes tanyát, ahol később már más cégektől is vett át vegyi hulladékot.

A hulladékok regenerálása azonban nem történt meg. A vállalkozás a desztillációs maradékot többszöri felszólításra sem ártalmatlanította, így a területen több mint 100 tonna oldószermaradvány és számos egyéb hulladék halmozódott fel. Amikor a fém- és műanyaghordókban tárolt és gyűjtött hulladék már nem fért el az engedélyezett fedett tárolóban, akkor a további vegyi anyagokat a szabadban helyezték el.

A környezetvédelmi hatóság két ízben bírságot szabott ki  a Gyopáros GMK-ra, majd a szabálytalan tárolás miatt a tűzrendészeti hatóság 1995-ben leállíttatta a telep működését. Az üzem csődbe ment, a cég felszámolás alá került. A társaság vagyona a felhalmozott hulladék ártalmatlanítására nem nyújtott fedezetet.

2000. január 12-én a MEGATERRA Kft. vette át munkavégzésre  a területet. A felhalmozott nyomdaipari desztillációs maradékokat, festékiszapokat gyorsintézkedés keretében ártalmatlanította, valamint megvalósíthatósági tanulmányt készített a feltételezett környezetszennyezés felszámolására.

2000. január 20-án ismeretlen okból tűz ütött ki a tanyán, melynek következtében a csarnoképület leégett a benne tárolt veszélyes hulladék egy részével együtt. A tűz hatására a hulladék részben átalakult és szétszóródott a telepen, valamint annak  50-100 méteres körzetében. A megrongálódott hordókból kifolyó anyag, valamint az oltás során használt vegyi anyagokkal keveredett víz a fagyott állapotú talajra került, további talaj- és talajvíz-szennyeződést okozva ezzel [3].

A VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Közhasznú Nonprofit Kft. 2009 és 2012 között készített monitoring jelentései alapján. [4] [5] [6]

2004–2012 közötti, legalacsonyabb és legmagasabb talajvízmérések eredményei. (Közben egy be nem fejezett kármentesítés történtt 2008-2009-ben, aminek révén csökkenhettek a maximális értékek.)

• tetraklór-etilén: gyaníthatóan rákkeltő anyag, amely károsítja a központi idegrendszert. Ebből a legmagasabb mért érték több mint 18-ezerszerese volt a B (normál) határértéknek. <1-183600 ug/l koncentrációban volt jelen (szennyezettségi (B) határérték: 10 ug/l).
• toluol: irritáló és magzatkárosító hatású, tűzveszélyes anyag; <0,1-919 ug/l koncentrációban (határérték: 20 ug/l).
• triklór-etilén: rákkeltő és mutagén hatású vegyi anyag;<0,05-29400 ug/l koncentrációban (határérték: 10 ug/l).
• cisz-1,2-diklór-etilén: irritáló és narkotikus hatású, csökkenti a vörösvértestek számát; <0,05-61722 ug/l koncentrációban.
• 1,1,1-triklór-etán: irritáló anyag; <1-11150 ug/l koncentrációban.
• BTEX: benzol (rákkeltő), toluol (irritáló, magzatokra kockázatos), etil-benzol (károsítja az idegrendszert), xilolok (károsítják a májat, veséket, tüdőt és az idegrendszert).

Vonatkozó határértékek

6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről – irányadó a talaj- és talajvízméréseknél.

• 1999 decemberében az  Országos Környezeti Kármentesítési Program (OKKP) keretében a MEGATERRA Környezetvédelmi Mérnöki Iroda Kft. megkezdte a hulladék elszállítását. A dorogi hulladékégetőben 89 730 kg, az aszódi veszélyes hulladéklerakóban 117 180 kg veszélyes hulladék ártalmatlanítását végezték el.
• 2000. január 20-án tűz keletkezett, ami egy időre leállította a további kármentesítést.
• 2002-ben tényfeltáró vizsgálatot végzett a MEGATERRA, majd 2003-ban ennek alapján 12 300 m³ szennyezett talajvizet tisztítottak meg.
• 2008-2009-ben az Intergeo Kft. további kármentesítésre vonatkozó javaslata alapján a terület legszennyezettebb részét vízzáró fallal zárták körül, majd kitermelték és megtisztították a szennyezett talajt. A munka során a szennyezett talajt alulról fóliával védett prizmákba helyezték, melyben a könnyen felszabaduló szerves oldószereket levegőztető csőrendszer távolította el. Az elszívott levegőt aktívszenes szűrőrendszeren engedték át, a mérési eredmények pedig igazolták is, hogy ez a módszer eredményes.
• A kármentesítés azonban nem fejeződött be. A tervezett bioreaktor és az ahhoz kapcsolódó kútrendszer kialakítására, valamint azok legalább 36-40 hónapos működtetésére már nem volt forrás.
• A kármentesítés határideje 2016. november 30. lett volna, ezt 2020. december 31-ig meghosszabbították. Az indoklás szerint az érintett miniszterek nem tették közzé a kármentesítésekkel megbízott szervezetek nevét, az OKKP-t pedig egyik Alapprogramba sem építették be, azaz nincs a feladat elvégzéséhez forrás.

Hatósági egyéb mérési eredmények

• 2005 és 2008 között a figyelőkutak monitoring vizsgálatát az Intergeo Budapest Kft. végezte. Az előző évek eredményeihez hasonlóan a talajvízben egyöntetűen magas klórozott alifás szénhidrogén-szennyezettséget jeleztek. 2005-ben a tetraklór-etilén koncentrációja százezres nagyságrendű volt a B-IV jelű kútban.
• A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodást Kutató Intézet (VITUKI) 2004 és 2010 között négy alkalommal végzett vizsgálatokat. A figyelőkutak talajvizének szénhidrogén-szennyezettsége a VITUKI mérései szerint is jelentős volt. A 2009 és 2010 februárjában végzett mérések alapján aggasztónak találták a vinil-klorid-koncentráció tendenciózus emelkedését.

[1] Országos Környezeti Kármentesítési Program, Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság
http://www.kovizig.hu/03-vizgazdalkodas/04-kornyezetvedelem/kornyezetvedelem.php

[2] Az alapvető jogok biztosa és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes közös jelentése az AJB-2030/2014 számú ügyben – 2014. május
https://www.ajbh.hu/documents/10180/1117870/Békés+megyei+jelentés+a+Fényes+tanya+kármentesítéséről+2030_2014

[3] Nincs több beetetés – A méreg szivárog az Élővíz felé– szabadfold.hu, 2014. augusztus 23.
http://www.szabadfold.hu/aktualis/nincs_tobb_beetetes__a_mereg_szivarog_az_eloviz_fele

[4] Monitoring jelentés, VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Közhasznú Nonprofit Kft. – 2010. aprilis
http://bit.ly/2gPI8pE

[5] Monitoring jelentés 1. rész, VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Közhasznú Nonprofit Kft. – 2012. április
http://bit.ly/2h25cEs

[6] Monitoring jelentés 1. rész, VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Közhasznú Nonprofit Kft. – 2012. április
http://bit.ly/2gHA61u

Az RTL Klub Fókusz című műsorának riportja a területről: Meddig gyilkolnak az időzített bombák? –  2015. június 2.
http://rtl.hu/rtlklub/fokusz/meddig-gyilkolnak-az-idozitett-bombak