
Mérgezett örökségünk
Szennyezett területek és időzített vegyi bombák Magyarországon

Ezen az oldalon…
- A garéi veszélyeshulladék-lerakó
- Alapadatok
- Milyen szennyeződés van a területen?
- Milyen hatásai lehetnek ennek a környezetre és a környéken lakókra?
- Mik a tennivalók?
- A cég története, átalakulásai
- Főbb szennyezők, és további információ a mérésekről, valamint a szennyeződés mértékéről
- Vonatkozó határértékek
- Volt-e dokumentumokkal igazolható kármentesítés?
- Milyen hatósági intézkedések voltak?
- Bevonódott-e az ügybe helyi vagy országos civil szervezet?
- Hivatkozások
Alapadatok
A cég neve: Budapesti Vegyiművek (BVM)
A szennyezett területek helye:
7812 GaréGPS-koordináták: 45.934530, 18.216141
Iparág: vegyipar, kénsavgyártás, növényvédő szerek gyártása, gyógyszergyártás
Írd alá a petíciót: Méregmentes Magyarországot!
Garé az egyik legsúlyosabb magyarországi környezetszennyezés helyszíne. A 1980-as években a BVM egykori hidasi gyártelepéről szállítottak ide mérgező vegyi anyagokat. A kb. 62 300 db 200 literes tetraklórbenzol-származékot (TCB) tartalmazó vashordót a Garétól kb. 2 km-re fekvő veszélyeshulladék-lerakóban helyezték el. A lerakó azonban eredetileg nem vegyipari hulladékoknak készült, hanem egy húsfeldolgozó vállalat és a pécsi bőrgyár hulladékának befogadására, így nem is volt alkalmas a Hidasról érkező vegyi anyagok tárolására. A sérült vashordókból Hidason a tetraklórbenzol a levegőbe, talajba és a talajvízbe szivárgott, veszélyeztetve Bonyhád vízbázisát [1], a Garéra került hordók pedig a veszélyeshulladék-tárolótól 200 méterre folyó Bosta-patakot. A hordókat azóta elszállították, de a helyszínen ott maradt a klórozott benzollal szennyezett 3000 tonnányi talaj. A 2015-ös vizsgálati jegyzőkönyv szerint a talajban az összes halogénezett aromás szénhidrogén mennyisége több mint 28 000-szerese(!) a normál szennyezettségi határértéknek. [2]
A garéi hulladék 60%-a erősen mérgező, májkárosodást okozó és rákkeltő kockázatú tetraklórbenzol. [3] Az 1988-ban készült légi felvételeken a veszélyeshulladék-tárolótól délre fekvő erdő is jól láthatóan pusztulóban volt. 1989 nyarán a hulladéklerakótól kb. 1 km-re lévő Bostán állatok hullottak el, tetemeik vizsgálatakor a bélrendszerük és a faggyújuk is TCB-t tartalmazott.
A környéken lakók a meleg tavaszi, nyári vagy őszi napokon az erős vegyszerszag miatt nem tudtak szellőztetni. Garé polgármestere szerint a faluban sokan rákos megbetegedés miatt halnak meg. [1] A 2015-ös vizsgálatok alapján kiugróan nagy mennyiségben − a határérték több ezerszeresében − talált vegyi anyagok közül a diklórbenzol feltételezhetően rákkeltő, a triklórbenzol és tetraklórbenzol pedig erősen mérgező, májkárosító hatású.
A szennyezett terület teljes kármentesítése:
- a talajvíz szennyezőforrásainak felszámolása,
- a szennyezett talaj teljes mennyiségének megtisztítása.
A cég története és átalakulásai
Az egykori Budapesti Vegyiművek hazánk első nehézvegyipari vállalata volt. Jogelődje az 1890-ben alakult Magyar Általános Kénsav-, Műtrágya- és Vegyipari Rt., amely 1892-től Hungária Műtrágya-, Kénsav- és Vegyipari Részvénytársaság néven működött.
Főbb tevékenységei 1891-92-től a kénsavgyártás és műtrágyagyártás voltak. Az 1949-es államosítást követően az egyes telephelyek különváltak, majd 1962-ben a Kén utcai Budapesti Kénsavgyár és az Illatos úti Hungária Vegyiművek egyesítésével létrejött a Budapesti Vegyiművek (BVM). Az 1960-as évektől a BVM főbb termékei közé tartozott a marónátron, a klór, a sósav, a hipó, valamint különféle enyvek, műtrágyák, ásványi sók és növényvédő szerek.
A volt hidasi Brikettgyár helyén 1972-ben létrejött a BVM hidasi gyáregysége. A hidasi gyáregységben kezdetben csontenyv és bőrenyv gyártása zajlott, majd megkezdődött a növényvédő szerek gyártása is. 1979-től a növényvédő, rovarirtó szerek csomagolása is itt történt.
A BVM hidasi gyártelepén a vegyipari működés során keletkező szennyező vegyi anyagokat a telep mellett tárolták, 200 literes vashordókban.
1977-ben Garé mellett − a Garé, Bosta és Szalánta települések közti területen − eredetileg a Mőbiusz Húsfeldolgozó Vállalat és a Pécsi Bőrgyár számára ideiglenes hulladéklerakót alakítottak ki. Ezt 1979-ben a BVM megvásárolta, és ide hordta az addig Hidason tárolt szennyező vegyi anyagokat.
A telep működésének végéig 62 300 darab, egyenként 200 literes fémhordót helyeztek el a területen, amelyek összesen 16 000 tonna veszélyes anyagot, tetraklórbenzol-származékot tartalmaztak.
1980-ban már észlelték, hogy a mérgező anyagok a gyorsan rozsdásodó hordókból a szabadba kerültek. A hordók egy kis részét át is csomagolták, nagyobbik részük azonban ottmaradt.
A hatóság későn lépett közbe. Amikor 1988-ban kötelezték a BVM-et a környezetszennyezés megszüntetésére, a telep közelében lévő erdőn már látható jelei voltak a pusztulásnak. Egy évvel később pedig állatelhullásokat jelentettek Bostán. A tetemekből kimutatható volt a tetraklórbenzol.
Az óriási mértékű szennyezés megoldásához többé nem voltak elegendőek a BVM erőforrásai, különösen hogy 1993-ban a hidasi gyártelep már veszteségesen működött.
A gyár által okozott környezetszennyezést innentől kezdve több kormányzat is megpróbálta felszámolni. Először a telepet ideiglenesen műanyag fóliával takarták le, hogy megelőzzék a további szennyező anyagok bemosódását a talajba, majd a lerakó körül figyelőkutakat telepítettek, amelyeken keresztül a szennyezett vizet szivattyúzták ki a talajból.
2001-2002-ben a hordókat kiásták, átcsomagolták és veszélyeshulladék-égetőbe szállították. Az erősen szennyezett talajt pedig depóniába rendezték, a földet fóliával borították.
A BVM felszámolását 2007 októberében kezdeményezte a Fővárosi Bíróság, ugyanebben az évben abbahagyták a szennyezett talajvíz szivattyúzását, mert a BVM-nek tízmilliós tartozása volt a tisztítást végző Pécsváradi Vízmű felé.
2007-ben a garéi telephely őrzése is megszűnt, azt fémtolvajok hordták szét. 2008-ban a BVM befejezte működését, maga után hagyva a területen 3000 tonnányi szennyezett talajt.
A teljes talajcsere helyett költséghatékonyabb kármentesítési módszert javasol egy szakértő: a szennyezést megfelelő vastagságú – több centiméteres – műanyag fóliába csomagolná, majd tömörítené, ezt követően vákuummal légmentesítené.
A viszonyításként feltüntetett határértékeknél a B jelű határérték a normál szennyezettségi határérték, a D jelű pedig az úgynevezett kármentesítési érték, amelyet kármentesítés eredményeként el kell érni.
A 2008-as környezeti állapotvizsgálat [5] és mellékletei [6] szerint
Talajvízben
- Etilbenzol: prenarkotikus a központi idegrendszerre, irritálja a nyálkamembránt és a szemet. A mért érték 270 µg/l volt, ez a B határérték (20 µg/l) közel 15-szöröse, a D határérték (30 µg/l) közel 10-szerese.
- Klórbenzol: nagy mennyiségben mérgező. 314 µg/l volt a mért érték, amely a B határérték (1 µg/l) több mint 300-szorosa, a D határérték (5 µg/l) több mint 60-szorosa.
- Diklórbenzolok: a központi idegrendszerre hatnak, feltételezhetően rákkeltőek. Ezekből az anyagokból 231,7 µg/l-t mértek, ez a B határérték (0,5 µg/l) közel 500-szorosa, a D határérték (1 µg/l) közel 250-szerese.
- Triklórbenzolok: irritálják a bőrt, a szemet, a légzőrendszert, és károsítják a májat. A mért érték 1218,4 µg/l, ez a B határérték (0,1 µg/l) több mint 12 000-szerese, a D határérték (1 µg/l) több mint 1200-szorosa.
- Tetraklórbenzolok: erősen mérgezőek, májkárosodást okozhatnak. Ezekből 2758 µg/l-t mértek, ez a B határérték (0,1 µg/l) közel 30 000-szerese, a D határérték (0,5 µg/l) több mint 5000-szerese
- Pentaklórbenzol: májkárosító, hosszú távon káros hatású az emberi reprodukcióra. 298 µg/l volt a mért érték, ez a B határérték (0,05 µg/l) közel 6000-szerese, a D határérték (0,1 µg/l) közel 3000-szerese.
- Hexaklórbenzol: lehetséges rákkeltő, valamint káros hatással lehet az emberi reprodukcióra és az idegrendszerre. A mért érték 5,2 µg/l volt, ez a B határérték (0,05 µg/l) több mint 100-szorosa, a D határérték (0,1 µg/l) több mint 50-szerese.
A 2015-ös vizsgálati jegyzőkönyv [2] adatai alapján
Talajvízben
- Klórbenzol: nagy mennyiségben mérgező. A mért érték 2191 µg/l volt, ez a B határérték (1 µg/l) több mint 2000-szerese, a D határérték (5 µg/l) több mint 400-szorosa.
- Diklórbenzolok: a központi idegrendszerre hatnak, feltételezhetően rákkeltőek. Ezekből az anyagokból 1880 µg/l-t mértek, ez a normál (B) határérték (0,5 µg/l) közel 4000-szerese, a D határérték (1 µg/l) közel 2000-szerese.
- Triklórbenzolok: irritálják a bőrt, a szemet, a légzőrendszert, és károsítják a májat. A mért érték 1236,4 µg/l volt, ez a B határérték (0,1 µg/l) több mint 12 000-szerese, a D határérték (1 µg/l) több mint 1200-szorosa.
- Tetraklórbenzolok: erősen mérgezőek, májkárosodást okozhatnak, rákkeltő kockázatúak. Ezekből 462,2 µg/l-t mértek, ez a B határérték (0,1 µg/l) több mint 4500-szorosa, a D határérték (0,5 µg/l) közel 1000-szerese.
- Pentaklórbenzol: májkárosító, hosszú távon káros hatású az emberi reprodukcióra. Ebből 42,6 µg/l-t mértek, ez a B határérték (0,05 µg/l) közel 1000-szerese, a D határérték (0,1 µg/l) közel 500-szorosa.
- Hexaklórbenzol: lehetséges rákkeltő, valamint káros hatással lehet az emberi reprodukcióra és az idegrendszerre. A mért érték 1,62 µg/l volt, ez a B határérték (0,05 µg/l) több mint 30-szorosa, a D határérték (0,1 µg/l) több mint 15-szöröse.
Talajban:
Az összes halogénezett aromás szénhidrogén B határértékének (1 mg/kg) több mint 28 000-szerese, a D határérték (5 mg/kg) több mint 5600-szorosa.
Az egyes halogénezett aromás szénhidrogének mért koncentrációi:
- triklórbenzolok: 1148 mg/kg;
- tetraklórbenzolok: 14 655 mg/kg, egy másik mintában még magasabb, 15 409 mg/kg;
- pentaklórbenzol: 11 412 mg/kg;
- hexaklórbenzol: 2002 mg/kg.
- 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet [7] a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről – irányadó a talaj- és talajvízméréseknél.
- Kútvízméréseknél: 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet [8] az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről.
- A BVM 1986-tól a sérült fémhordók kb. 30%-át műanyag hordókba csomagolta, a maradék hordókat leföldelte, majd a területet műanyag fóliával fedte le.
- Az 1990-es években égetőmű létrehozásával kívánták a szennyeződést eltüntetni, ez a helyiek ellenállása miatt nem valósult meg.
- 1994-1995-ben a BVM által szennyezett területeken 22 db figyelőkutat, 3 db termelőkutat és 8 db kísérleti kutat építettek ki a talajvíz minőségének ellenőrzéséhez és a talajvíz tisztításához. Ezeket 2002. decemberig NOV-KÖR Kft., majd ezt követően 2007. február végéig Pécsváradi Víziközmű Kft. üzemeltette.
- Mivel a helyi égetőmű terve nem valósult meg, Dorogon próbálták elégetni a hulladékot, azonban az műszakilag nem volt alkalmas a veszélyes hulladékok megsemmisítésére.
- 2001-ben kiásták a föld alól az utolsó vashordókat. Tartalmukat a helyszínen műanyag hordókba töltötték át, majd németországi, ausztriai és magyarországi (győri) égetőművekbe szállították megsemmisítésre. A helyszínen maradt, klórozott benzollal szennyezett 3000 tonnányi talaj azóta is ott van.
- 1988-ban és 1990-ben a környezetvédelmi főhatóság kötelezte a BVM-et a hulladékok biztonságosabb tárolására és ártalmatlanítására.
- 1994-ben a Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség kötelezte a BVM-et a veszélyes hulladékkal szennyezett talaj- és talajvíz ártalmatlanítására.
- 2017-ben a Greenpeace Magyarország beperelte [9] a Baranya Megyei Kormányhivatalt, miután a hivatal kétszer is megtagadta a Budapesti Vegyiművek hidasi és garéi volt telephelyéről a közérdekű adatok kiadását.
- A Greenpeace Magyarország a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordult az ügyben. A NAIH teljes mértékben igazat adott a környezetvédelmi szervezetnek. [10]
- A bíróság a 2017. december 18-i első fokú döntésével a Greenpeace-nek adott igazat, és kötelezte a kormányhivatalt a szennyezési adatok azonnali és ingyenes kiadására. A Baranya Megyei Kormányhivatal fellebbezett, de 2018. március 29-én a másodfokú, jogerős ítélet is helybenhagyta a döntést, miszerint a kormányhivatalnak át kell adnia a közérdekű adatokat [11] a környezetvédelmi szervezet számára.
https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0021_Vegyipari_hulladekok/ch04.html
[4] Garéi hulladéklerakó – Wikipédiahttps://hu.wikipedia.org/wiki/Gar%C3%A9i_hullad%C3%A9klerak%C3%B3
[5] Teljes körű környezeti állapotvizsgálat, BV Zrt. Garéi hulladéklerakó és Hidasi gyáregység – Waterplan Kft., 2008. augusztus 29. [6] A fenti állapotvizsgálat mellékletei – Waterplan Kft., 2008. augusztus 29. [7] 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről – www.net.jogtar.huhttp://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0900006.KVV
[8] 01/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről – www.net.jogtar.huhttp://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0100201.KOR
[9] Nem és nem: borzasztóan titkolóznak Garé-ügyben – pecsistop.hu, 2017. november 21.https://www.pecsistop.hu/tartalom/cikk/491062_nem_es_nem_borzasztoan_titkoloznak_gare_ugyben [10] Győzött a Greenpeace Magyarország a baranyai adatkérési perben – Greenpeace-sajtóközlemény, 2017. december 19.https://www.greenpeace.org/hungary/hu/sajtokozpont/Gyzott-a-Greenpeace-Magyarorszag-a-baranyai-adatkeresi-perben/ [11] Bíróság: Ki kell adni a közérdekű adatokat a Greenpeace számára – index.hu, 2018. március 29.
https://index.hu/belfold/2018/03/29/birosag_ki_kell_adni_a_kozerdeku_adatokat_a_greenpeace_s
A szennyezett területek listája
Dunántúl
- Az ajkai vörösiszap-tározók
- Az almásfüzitői vörösiszap-tározók
- Bakony Művek, Veszprém
- Szennyezés a Dunaferr környékén
- A garéi veszélyeshulladék-lerakó
- Hidas, a volt Budapesti Vegyiművek telephelye
- A mosonmagyaróvári timföldgyár vörösiszap-tározói
- A neszmélyi vörösiszap-tározó
- Nitrokémia, Balatonfűzfő és környéke
Duna-Tisza köze
- Abasár ivóvízbázisának elszennyeződése
- A KŐPORC balassagyarmati telephelye
- Felsőtárkány, Berva-völgy
- BorsodChem Zrt., Kazincbarcika
- A Diósgyőri Gépgyár körüli szennyezések
- Illegális veszélyes hulladék és szennyezés Kiskunhalason
- A volt Lenin Kohászati Művek szennyezése
- Sajóbábony, a volt Észak-magyarországi Vegyiművek telephelye
- Tiszapalkonyai talaj- és talajvízszennyezés
Budapest és Pest megye
- A Budapesti Vegyiművek felszámolás alatt álló Illatos úti telephelye
- A Budapest Vegyiművek volt Kén utcai telephelye
- Feltáratlan szennyezések: Csepel Művek
- Cséry-telep
- Feltáratlan szennyezések: Metal-Art Zrt.
- Naplás-bányák
- A volt Óbudai Gázgyár
- A gyömrői PEVDI
- Lakóépületek alatti szennyezés Soroksáron
- Talajvízszennyezés Szentendrén
- Szigetszentmiklós, Bucka-tó környéke
- A törökbálinti Mechanikai Művek