Mérgezett örökségünk

Szennyezett területek és időzített vegyi bombák Magyarországon

A garéi veszélyeshulladék-lerakó

Alapadatok

A cég neve: Budapesti Vegyiművek (BVM)

A szennyezett területek helye:
7812 GaréGPS-koordináták: 45.934530, 18.216141

Iparág: vegyipar, kénsavgyártás, növényvédő szerek gyártása, gyógyszergyártás

Írd alá a petíciót: Méregmentes Magyarországot!

Milyen szennyeződés van a területen?

Garé az egyik legsúlyosabb magyarországi környezetszennyezés helyszíne. A 1980-as években a BVM egykori hidasi gyártelepéről szállítottak ide mérgező vegyi anyagokat. A kb. 62 300 db 200 literes tetraklórbenzol-származékot (TCB) tartalmazó vashordót a Garétól kb. 2 km-re fekvő veszélyeshulladék-lerakóban helyezték el. A lerakó azonban eredetileg nem vegyipari hulladékoknak készült, hanem egy húsfeldolgozó vállalat és a pécsi bőrgyár hulladékának befogadására, így nem is volt alkalmas a Hidasról érkező vegyi anyagok tárolására. A sérült vashordókból Hidason a tetraklórbenzol a levegőbe, talajba és a talajvízbe szivárgott, veszélyeztetve Bonyhád vízbázisát [1], a Garéra került hordók pedig a veszélyeshulladék-tárolótól 200 méterre folyó Bosta-patakot. A hordókat azóta elszállították, de a helyszínen ott maradt a klórozott benzollal szennyezett 3000 tonnányi talaj. A 2015-ös vizsgálati jegyzőkönyv szerint a talajban az összes halogénezett aromás szénhidrogén mennyisége több mint 28 000-szerese(!) a normál szennyezettségi határértéknek. [2] 

Milyen hatásai lehetnek ennek a környezetre és a környéken lakókra?

garéi hulladék 60%-a erősen mérgező, májkárosodást okozó és rákkeltő kockázatú tetraklórbenzol. [3] Az 1988-ban készült légi felvételeken a veszélyeshulladék-tárolótól délre fekvő erdő is jól láthatóan pusztulóban volt. 1989 nyarán a hulladéklerakótól kb. 1 km-re lévő Bostán állatok hullottak el, tetemeik vizsgálatakor a bélrendszerük és a faggyújuk is TCB-t tartalmazott.

A környéken lakók a meleg tavaszi, nyári vagy őszi napokon az erős vegyszerszag miatt nem tudtak szellőztetni. Garé polgármestere szerint a faluban sokan rákos megbetegedés miatt halnak meg. [1] A 2015-ös vizsgálatok alapján kiugróan nagy mennyiségben − a határérték több ezerszeresében − talált vegyi anyagok közül a diklórbenzol feltételezhetően rákkeltő, a triklórbenzol és tetraklórbenzol pedig erősen mérgező, májkárosító hatású.

Mik a tennivalók?

A szennyezett terület teljes kármentesítése:

  • a talajvíz szennyezőforrásainak felszámolása,
  • a szennyezett talaj teljes mennyiségének megtisztítása.

A cég története és átalakulásai

Az egykori Budapesti Vegyiművek hazánk első nehézvegyipari vállalata volt. Jogelődje az 1890-ben alakult Magyar Általános Kénsav-, Műtrágya- és Vegyipari Rt., amely 1892-től Hungária Műtrágya-, Kénsav- és Vegyipari Részvénytársaság néven működött.

Főbb tevékenységei 1891-92-től a kénsavgyártás és műtrágyagyártás voltak. Az 1949-es államosítást követően az egyes telephelyek különváltak, majd 1962-ben a Kén utcai Budapesti Kénsavgyár és az Illatos úti Hungária Vegyiművek egyesítésével létrejött a Budapesti Vegyiművek (BVM). Az 1960-as évektől a BVM főbb termékei közé tartozott a marónátron, a klór, a sósav, a hipó, valamint különféle enyvek, műtrágyák, ásványi sók és növényvédő szerek.

A volt hidasi Brikettgyár helyén 1972-ben létrejött a BVM hidasi gyáregysége. A hidasi gyáregységben kezdetben csontenyv és bőrenyv gyártása zajlott, majd megkezdődött a növényvédő szerek gyártása is. 1979-től a növényvédő, rovarirtó szerek csomagolása is itt történt.

A BVM hidasi gyártelepén a vegyipari működés során keletkező szennyező vegyi anyagokat a telep mellett tárolták, 200 literes vashordókban.

A lerakó története: [4]

1977-ben Garé mellett − a Garé, Bosta és Szalánta települések közti területen − eredetileg a Mőbiusz Húsfeldolgozó Vállalat és a Pécsi Bőrgyár számára ideiglenes hulladéklerakót alakítottak ki. Ezt 1979-ben a BVM megvásárolta, és ide hordta az addig Hidason tárolt szennyező vegyi anyagokat.

A telep működésének végéig 62 300 darab, egyenként 200 literes fémhordót helyeztek el a területen, amelyek összesen 16 000 tonna veszélyes anyagot, tetraklórbenzol-származékot tartalmaztak.

1980-ban már észlelték, hogy a mérgező anyagok a gyorsan rozsdásodó hordókból a szabadba kerültek. A hordók egy kis részét át is csomagolták, nagyobbik részük azonban ottmaradt.

A hatóság későn lépett közbe. Amikor 1988-ban kötelezték a BVM-et a környezetszennyezés megszüntetésére, a telep közelében lévő erdőn már látható jelei voltak a pusztulásnak. Egy évvel később pedig állatelhullásokat jelentettek Bostán. A tetemekből kimutatható volt a tetraklórbenzol.

Az óriási mértékű szennyezés megoldásához többé nem voltak elegendőek a BVM erőforrásai, különösen hogy 1993-ban a hidasi gyártelep már veszteségesen működött.

A gyár által okozott környezetszennyezést innentől kezdve több kormányzat is megpróbálta felszámolni. Először a telepet ideiglenesen műanyag fóliával takarták le, hogy megelőzzék a további szennyező anyagok bemosódását a talajba, majd a lerakó körül figyelőkutakat telepítettek, amelyeken keresztül a szennyezett vizet szivattyúzták ki a talajból.

2001-2002-ben a hordókat kiásták, átcsomagolták és veszélyeshulladék-égetőbe szállították. Az erősen szennyezett talajt pedig depóniába rendezték, a földet fóliával borították.

A BVM felszámolását 2007 októberében kezdeményezte a Fővárosi Bíróság, ugyanebben az évben abbahagyták a szennyezett talajvíz szivattyúzását, mert a BVM-nek tízmilliós tartozása volt a tisztítást végző Pécsváradi Vízmű felé.

2007-ben a garéi telephely őrzése is megszűnt, azt fémtolvajok hordták szét. 2008-ban a BVM befejezte működését, maga után hagyva a területen 3000 tonnányi szennyezett talajt.

A teljes talajcsere helyett költséghatékonyabb kármentesítési módszert javasol egy szakértő: a szennyezést megfelelő vastagságú – több centiméteres – műanyag fóliába csomagolná, majd tömörítené, ezt követően vákuummal légmentesítené.

Főbb szennyezők, és további információ a mérésekről, valamint a szennyeződés mértékéről

A viszonyításként feltüntetett határértékeknél a B jelű határérték a normál szennyezettségi határérték, a D jelű pedig az úgynevezett kármentesítési érték, amelyet kármentesítés eredményeként el kell érni.

2008-as környezeti állapotvizsgálat [5] és mellékletei [6] szerint

Talajvízben

  • Etilbenzol: prenarkotikus a központi idegrendszerre, irritálja a nyálkamembránt és a szemet. A mért érték 270 µg/l volt, ez a B határérték (20 µg/l) közel 15-szöröse, a D határérték (30 µg/l) közel 10-szerese.
  • Klórbenzol: nagy mennyiségben mérgező. 314 µg/l volt a mért érték, amely a B határérték (1 µg/l) több mint 300-szorosa, a D határérték (5 µg/l) több mint 60-szorosa.
  • Diklórbenzolok: a központi idegrendszerre hatnak, feltételezhetően rákkeltőek. Ezekből az anyagokból 231,7 µg/l-t mértek, ez a B határérték (0,5 µg/l) közel 500-szorosa, a D határérték (1 µg/l) közel 250-szerese.
  • Triklórbenzolok: irritálják a bőrt, a szemet, a légzőrendszert, és károsítják a májat. A mért érték 1218,4 µg/l, ez a B határérték (0,1 µg/l) több mint 12 000-szerese, a D határérték (1 µg/l) több mint 1200-szorosa.
  • Tetraklórbenzolok: erősen mérgezőek, májkárosodást okozhatnak. Ezekből 2758 µg/l-t mértek, ez a B határérték (0,1 µg/l) közel 30 000-szerese, a D határérték (0,5 µg/l) több mint 5000-szerese
  • Pentaklórbenzol: májkárosító, hosszú távon káros hatású az emberi reprodukcióra. 298 µg/l volt a mért érték, ez a B határérték (0,05 µg/l) közel 6000-szerese, a D határérték (0,1 µg/l) közel 3000-szerese.
  • Hexaklórbenzol: lehetséges rákkeltő, valamint káros hatással lehet az emberi reprodukcióra és az idegrendszerre. A mért érték 5,2 µg/l volt, ez a B határérték (0,05 µg/l) több mint 100-szorosa, a D határérték (0,1 µg/l) több mint 50-szerese.

2015-ös vizsgálati jegyzőkönyv [2] adatai alapján

Talajvízben

  • Klórbenzol: nagy mennyiségben mérgező. A mért érték 2191 µg/l volt, ez a B határérték (1 µg/l) több mint 2000-szerese, a D határérték (5 µg/l) több mint 400-szorosa.
  • Diklórbenzolok: a központi idegrendszerre hatnak, feltételezhetően rákkeltőek. Ezekből az anyagokból 1880 µg/l-t mértek, ez a normál (B) határérték (0,5 µg/l) közel 4000-szerese, a D határérték (1 µg/l) közel 2000-szerese.
  • Triklórbenzolok:  irritálják a bőrt, a szemet, a légzőrendszert, és károsítják a májat. A mért érték 1236,4 µg/l volt, ez a B határérték (0,1 µg/l) több mint 12 000-szerese, a D határérték (1 µg/l) több mint 1200-szorosa.
  • Tetraklórbenzolok: erősen mérgezőek, májkárosodást okozhatnak, rákkeltő kockázatúak. Ezekből 462,2 µg/l-t mértek, ez a B határérték (0,1 µg/l) több mint 4500-szorosa, a D határérték (0,5 µg/l) közel 1000-szerese.
  • Pentaklórbenzol: májkárosító, hosszú távon káros hatású az emberi reprodukcióra. Ebből 42,6 µg/l-t mértek, ez a B határérték (0,05 µg/l) közel 1000-szerese, a D határérték (0,1 µg/l) közel 500-szorosa.
  • Hexaklórbenzol: lehetséges rákkeltő, valamint káros hatással lehet az emberi reprodukcióra és az idegrendszerre. A mért érték 1,62 µg/l volt, ez a B határérték (0,05 µg/l) több mint 30-szorosa, a D határérték (0,1 µg/l) több mint 15-szöröse.

Talajban:

Az összes halogénezett aromás szénhidrogén B határértékének (1 mg/kg) több mint 28 000-szerese, a D határérték (5 mg/kg) több mint 5600-szorosa.

Az egyes halogénezett aromás szénhidrogének mért koncentrációi:

  • triklórbenzolok: 1148 mg/kg;
  • tetraklórbenzolok: 14 655 mg/kg, egy másik mintában még magasabb, 15 409 mg/kg;
  • pentaklórbenzol: 11 412 mg/kg;
  • hexaklórbenzol: 2002 mg/kg.

Vonatkozó határértékek

Volt-e dokumentumokkal igazolható kármentesítés?

  • A BVM 1986-tól a sérült fémhordók kb. 30%-át műanyag hordókba csomagolta, a maradék hordókat leföldelte, majd a területet műanyag fóliával fedte le.
  • Az 1990-es években égetőmű létrehozásával kívánták a szennyeződést eltüntetni, ez a helyiek ellenállása miatt nem valósult meg.
  • 1994-1995-ben a BVM által szennyezett területeken 22 db figyelőkutat, 3 db termelőkutat és 8 db kísérleti kutat építettek ki a talajvíz minőségének ellenőrzéséhez és a talajvíz tisztításához. Ezeket 2002. decemberig NOV-KÖR Kft., majd ezt követően 2007. február végéig Pécsváradi Víziközmű Kft. üzemeltette.
  • Mivel a helyi égetőmű terve nem valósult meg, Dorogon próbálták elégetni a hulladékot, azonban az műszakilag nem volt alkalmas a veszélyes hulladékok megsemmisítésére.
  • 2001-ben kiásták a föld alól az utolsó vashordókat. Tartalmukat a helyszínen műanyag hordókba töltötték át, majd németországi, ausztriai és magyarországi (győri) égetőművekbe szállították megsemmisítésre. A helyszínen maradt, klórozott benzollal szennyezett 3000 tonnányi talaj azóta is ott van.

Milyen hatósági intézkedések voltak?

  • 1988-ban és 1990-ben a környezetvédelmi főhatóság kötelezte a BVM-et a hulladékok biztonságosabb tárolására és ártalmatlanítására.
  • 1994-ben a Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség kötelezte a BVM-et a veszélyes hulladékkal szennyezett talaj- és talajvíz ártalmatlanítására.

Bevonódott-e az ügybe helyi vagy országos civil szervezet?

  • 2017-ben a Greenpeace Magyarország beperelte [9] a Baranya Megyei Kormányhivatalt, miután a hivatal kétszer is megtagadta a Budapesti Vegyiművek hidasi és garéi volt telephelyéről a közérdekű adatok kiadását.
  • A Greenpeace Magyarország a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordult az ügyben. A NAIH teljes mértékben igazat adott a környezetvédelmi szervezetnek. [10]
  • A bíróság a 2017. december 18-i első fokú döntésével a Greenpeace-nek adott igazat, és kötelezte a kormányhivatalt a szennyezési adatok azonnali és ingyenes kiadására. A Baranya Megyei Kormányhivatal fellebbezett, de 2018. március 29-én a másodfokú, jogerős ítélet is helybenhagyta a döntést, miszerint a kormányhivatalnak át kell adnia a közérdekű adatokat [11] a környezetvédelmi szervezet számára.

Hivatkozások

[1] A cég megszűnt, de a vegyszereket az eső továbbra is mossa a talajba Garéban – bama.hu, 2015. június 5.

https://www.bama.hu/kozelet/a-ceg-megszunt-de-a-vegyszereket-az-eso-tovabbra-is-mossa-a-talajba-gareban-614497/

[2] Vizsgálati jegyzőkönyv – Baranya Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály, Környezetvédelmi mérőközpont, 2015. április

http://www.greenpeace.org/hungary/Global/hungary/kampanyok/vegyi/mergezett_orokseg/Hidas/68%20%208662-1-2015%20Vizsg%c3%a1lati%20jegyz%c5%91k%c3%b6nyv.pdf

[3] A garéi hulladéklerakó története – a keletkezéstől a felszámolásig – tankonyvtar.hu, 2011.

https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0021_Vegyipari_hulladekok/ch04.html

[4] Garéi hulladéklerakó – Wikipédia

https://hu.wikipedia.org/wiki/Gar%C3%A9i_hullad%C3%A9klerak%C3%B3

[5] Teljes körű környezeti állapotvizsgálat, BV Zrt. Garéi hulladéklerakó és Hidasi gyáregység – Waterplan Kft., 2008. augusztus 29.

http://www.greenpeace.org/hungary/Global/hungary/kampanyok/vegyi/mergezett_orokseg/Hidas/63%20%20Gar%c3%a9%20Hidas%20%20K%c3%b6rnyezeti%20%c3%a1llapot%20%c3%a9rt.pdf

[6] A fenti állapotvizsgálat mellékletei – Waterplan Kft., 2008. augusztus 29.

http://www.greenpeace.org/hungary/Global/hungary/kampanyok/vegyi/mergezett_orokseg/Hidas/64%20Gar%c3%a9%20H%c3%addas%20K%c3%b6rny%20%c3%a1llapot%201%20mell%c3%a9klet-compressed.pdf

[7] 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről – www.net.jogtar.hu

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0900006.KVV

https://www.bama.hu/kozelet/a-ceg-megszunt-de-a-vegyszereket-az-eso-tovabbra-is-mossa-a-talajba-gareban-614497/

[8] 01/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről – www.net.jogtar.hu

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0100201.KOR

[9] Nem és nem: borzasztóan titkolóznak Garé-ügyben – pecsistop.hu, 2017. november 21.https://www.pecsistop.hu/tartalom/cikk/491062_nem_es_nem_borzasztoan_titkoloznak_gare_ugyben

[10] Győzött a Greenpeace Magyarország a baranyai adatkérési perben – Greenpeace-sajtóközlemény, 2017. december 19.
https://www.greenpeace.org/hungary/hu/sajtokozpont/Gyzott-a-Greenpeace-Magyarorszag-a-baranyai-adatkeresi-perben/

[11] Bíróság: Ki kell adni a közérdekű adatokat a Greenpeace számára – index.hu, 2018. március 29.
https://index.hu/belfold/2018/03/29/birosag_ki_kell_adni_a_kozerdeku_adatokat_a_greenpeace_s

Scroll to Top