A gázgyár több mint hét évtizedes működése alatt a gáz tisztításának melléktermékeként közel 200 ezer tonnányi talajt szennyeztek el cianiddal, arzénnal és egyéb, fokozottan veszélyes vegyületekkel szennyezett gázmasszával, amit a területen ástak el. A lerakott veszélyes hulladék már évtizedek óta szennyezi a talajvizet és a talajt, ezenfelül alacsony vízállás esetén a Dunába ömlik. A helyzet olyan súlyos, hogy a gázmassza már a Budapest számára létfontosságú ivóvízbázisokat is veszélyezteti.

A gáziszapban megtalálható vegyületek a mai napig szennyezik a talajt és a talajvizet. A vegyületek közül több erősen mérgező és rákkeltő (lásd később részletesen). Alacsony vízállás idején a sárgás, jellegzetes szagú folyadék a Dunába ömlik. A vizsgálatok kimutatták, hogy a szennyeződés veszélyezteti Budapest ivóvízbázisát.

A Graphisoft Park közlése szerint a szennyezések a Graphisoft Park eddig beépített területét nem, vagy csak kis mértékben érintették. Ezek a kisebb talajszennyezési foltok az épületek alapozása során eltávolításra kerültek. A cég tájékoztatása szerint az ott dolgozók egészségét – beleértve a Park mintegy 20 éve ott dolgozó vezetőségét – nem fenyegeti a szennyeződésből eredő veszély. Ezt a Microsoft írországi szakértőinek 2009-ben elvégzett – nem nyilvános – vizsgálata is igazolta.

A területen közel 200 ezer tonna gázmasszával – azaz számos, erősen mérgező vegyi anyaggal – szennyezett föld található. Az elkészült kármentesítési tervnek megfelelően a szennyező források megszüntetésére, valamint talajvíztisztításra és teljes talajcserére van szükség. A várható összköltséget kezdetben 10 milliárd forintra becsülték, időközben azonban kiderült, hogy jóval nagyobb összeg szükséges. A szennyezés felszámolásának költsége egyes becslések szerint elérheti a 20-25 milliárd forintot is.

A legutolsó, 2017-es közbeszerzés eredménytelenül zárult, mert (a 24.hu forrásai szerint) egyszerűen alulbecsülték a rekultiváció összegét [1], és az adott kereteken belül azt senki nem vállalta. 

A 2018 októberében tapasztalt alacsony vízállás során jól láthatóan szennyezett víz szivárgott a talajból a Dunába. A helyzet ebben az időpontban olyan súlyos, hogy a gázmassza már a Budapest számára létfontosságú ivóvízbázisokat is veszélyezteti.

A XIX. század végére dinamikusan növekedett a fűtőgáz iránti igény, amelyet a város meglévő gázgyárai már nem voltak képesek kielégíteni. A megoldást egy nagy kapacitású, új üzem felépítése jelentette, mely Óbudán a Duna partjára települt, ugyanis a gázgyártás alapanyagául szolgáló kőszenet uszályokon, valamint vasúttal szállították a gyárba.

Az üzem 1913-ban kezdte meg működését. A II. világháború során számos bombatalálatot kapott, így az épületeket újjá kellett építeni. Az 1960-as évek végén jelentős fejlesztéseket hajtottak végre mind a kapacitások kibővítése, mind az előállított gáz energiatartalmának növelése érdekében. Ebben az időszakban azonban megkezdődött a háztartások és az ipar átállása a városi gázról a földgázra, ezért a hetvenes években már csökkent a termelés, a Gázgyár csupán a devizabevételeket is jelentő kokszgyártásból tartotta fenn magát. 1984-ben aztán végleg leállította termelését a komplexum.

A területet a rendszerváltás után, 1995-ben a Főgáz vásárolta meg, vállalva a kármentesítést. Ez azóta is várat magára, de az utóbbi időszak fejleményei bizakodásra adnak okot. 2004-ben a terület a Főgáz Zrt-től a Fővárosi Önkormányzat tulajdonába került.Többször felmerült egy átfogó városrehabilitációs terv megvalósítása. A tervek szerint az építészetileg is jelentős értéket képviselő épületek köré kulturális negyedet vagy technopoliszt építenének, melynek keretein belül végrehajtanák a terület kármentesítését.

A legfrissebb ismert tervek szerint kerékpáros stadion épülne [2] Óbudára, a Gázgyár egykori területére.

A Greenpeace Magyarország megrendelésére 2018 októberében [3], akkreditált laboratóriumban bevizsgált minták alapján:

• Egészségkárosító naftalinok: a két, naftalinokra vizsgált mintából az egyikben 75, míg a másikban 400 µg/l (mikrogramm/liter) feletti volt a naftalinok koncentrációja. Ez nagyon jelentősen túllépi a talajvízre megengedett határértékeket, melyek talajvízre literenként 2 µg-ot, a felszíni vizekre literenként évi 2,4 µg-ot engednek meg. A naftalin „valószínűleg emberi rákkeltő” besorolású.
• Mérgező PAH-ok: teljes koncentrációjuk 157, illetve 238 µg volt literenként, míg a talajvizekre megengedett határérték 2 µg. Egyes PAH-ok esetében még jelentősebb volt a határérték-túllépés. Az acenaftén koncentrációja több mint 3000-szeresen haladta meg a talajvízre megadott értéket.  
• Rákkeltő benzol: 66,7 µg/l volt a legmagasabb mért koncentráció, míg a talajvizekre megadott határérték 1 µg.
• Idegrendszerre káros xilolok: a legmagasabb mért érték 262 µg/l volt, míg a talajvízre megadott határérték 20 µg/l.
• Rákkeltő arzén: az egyik mintában 57,7 µg/l volt a szintén rákkeltő arzén koncentrációja, mely ugyancsak többszörösen lépi túl a talajvízre megadott 10 µg/l-t és a felszíni vizekre megengedett 20 µg/l-t.

Pár kiemelt PAH-szennyező maximális mért koncentrációja:

PAH	Maximális mért koncentráció a 2 mérésből (µg/l)	6/2009 szerinti felszín alatti víz határérték (µg/l)
Acenaftilén	26,9	0,2
Acenaftén	167	0,05
Fluorén	32,5	0,05
Fenantrén	20,5	0,1
Antracén	0,62	0,05
Fluorantén	0,56	0,1
Pirén	0,21	0,1

További információ a szennyező anyagokról és a szennyezés mértékéről:

Arzén: mérgező hatása évezredek óta ismeretes. Ezenfelül a 20. században a tudósok kimutatták, hogy rákkeltő is. Vízi környezetben hosszan tartó károsodást okoz.

Benzol: színtelen vagy világossárga folyadék. Bizonyítottan rákkeltő, ezenfelül gyengíti az immunrendszert. Igen illékony, ezért általában belégzéssel kerül a szervezetbe.

Cianidok: a gáz tisztítása során vonták ki, így került a gáztisztító masszába. Keserűmandula illatú, erősen illékony anyag. A természetben egyes gyümölcsök magjában található meg (pl. sárgabarack-magban).

Etil-benzol: Lehetséges rákkeltő anyag. Irritálja a szemet és a nyálkahártyát.

Higany: ezüstös színű, folyékony, toxikus fém. A területen a kőszén elégetése miatt halmozódott fel. Sejt- és idegméreg. Gátolja az enzimek működését, valamint felhalmozódik az emberi szervezetben.

Naftalin: fehér színű, kristályos anyag. Hosszú távon súlyosan roncsolja a vörösvérsejteket, valamint fokozza a rögképződést. Súlyos szövődményeket idézhet elő.

Ólom: erősen mérgező nehézfém. 90%-a vörösvérsejtekhez kötődik, felhalmozódik a szervezetben, valamint súlyos károsodásokat okoz a központi idegrendszerben.

TPH (C5-C40): ásványolaj szénhidrogének (olajok, üzemanyagok).

Xilolok: főleg a kőszénkátrányban fordulnak elő. Levegővel elegyedve robbanásveszélyesek.

A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (KDVKTVF) 2009 októberi mérési eredményei alapján a talajban:

• A cianid mindhárom mérési pontban meghaladta a határértéket.
• Az arzén és az ólom mennyisége a hatszorosa volt a megengedett határértéknek.
• Határértéken túli eredményt mutattak ki az etil-benzolból, a xilolokból és a naftalinokból is egy vagy több mérési ponton.
• A talajban a cink, a higany és a THP (C5-C40) szintén túllépte a szennyezettségi határt.

2008 októberében a KDVKTVF méréseket végzett egy bejelentés nyomán, mivel alacsony vízállás esetén a dunai oldalon elszíneződött víz folyt a Dunába. A mérések eredményei alapján a fentebb említett szennyezők minden esetben többszörösen túllépték a megengedett határértékeket. [4]

A 6/2009. (IV. 14.) KVVM-EÜM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről – irányadó a talaj- és talajvízméréseknél.

• 1995: a Főgáz megvásárolta a területet és vállalta, hogy a vételár mérséklésének fejében elvégzi a szükséges kármentesítést, azonban ennek az ígéretének nem tett eleget.
• 2002: a Környezetvédelmi Hatóság elfogadta a Főgáz által bemutatott kármentesítési tervet és annak végrehajtására kötelezte a vállalatot. Ezt követően azonban hat évig nem készült el a műszaki beavatkozási terv.
• 2009: a Budapesti Városfejlesztési és Városrehabilitációs Zrt. (BVV) 18 000 tonna szennyezett földet szállított el. Ugyanebben az évben a Főgáz a bírósághoz fordult és kérte a kármentesítési költségek jelentős részének átvállalását. Ezzel párhuzamosan felelősségét és érintettségét nem tagadta.
• 2011-es költségvetésében a kármentesítésre a Főgáz 5,7 milliárd Ft céltartalékot különített el. A földmunkát a bűzhatás miatt a téli időszakra tervezték, amikor az kevésbé zavarta volna a lakosságot és a közeli irodák dolgozóit.
• 2012-ben született egy fővárosi határozat a munkálatok mihamarabbi megkezdéséről, amelyet a Főgáznak kell finanszíroznia.
• 2013-ban Tállai András, akkori belügyminisztériumi államtitkár elmondta [5], hogy a kármentesítés műszaki tartalmának tisztázása miatt húzódik a munkálatok megkezdése.
• 2014. június 30.: a KDVKTF-fel egyeztetve a Főgáz benyújtotta a beavatkozási tervet a Fővárosnak, mely tartalmazza annak várható költségeit és műszaki, valamint technikai hátterét. A tervek szerint kulturális negyedet szeretnének, mely a Budapest 2020 Településfejlesztési Stratégia szerint a jelenlegi időszak egyik legnagyobb barnamezős beruházása lehet.
• 2015. március: a Főváros határozott arról, hogy 10 milliárd Ft-ért 2 éven belül végre kell hajtani a terület kármentesítését. [6] A 44/2015-ös rendelet tartalmazta a kármentesítés részleteit. A szennyezés méretét jól mutatja, hogy a tervekben 669 753 tonna talaj eltávolítása szerepel. Ebből várhatóan 182 281 tonnát elszállítanak és ártalmatlanítanak. A fennmaradó 487 472 tonna szennyezett talajt a helyszínen ideiglenesen deponálják, majd visszatöltik. További 182 281 tonna új talajt terítenek szét a területen.
• 2016. január 27.: a Fővárosi Közgyűlés tárgyalt az Óbudai Gázgyár kármentesítésének finanszírozási kérdéseiről. Az ügyben hamarosan a kármentesítés megindítása várható.
• A Főgáz 2016. szeptember 29-i ülésén tárgyalt a kármentesítést érintő kérdésekről, ekkor határoztak a közbeszerzés meghirdetéséről (FPH058/412-38/2015).

A 2017-es kármentesítés becsült összege 9,49 milliárd Ft, amelyből a Főgáz Zrt. 6,49 milliárd Ft-ot, míg az RWE és a Főváros 1,5-1,5 milliárd Ft-ot biztosított volna a munkálatok elvégzéséhez. Az eljárás tervezett időtartama több mint 3 év, melyet 4 éves monitoring folyamat követ. A költségek alulbecslése miatt a projekt nem valósult meg, mert nem volt senki, aki elvállalta volna a kivitelezést a megadott keretből.

• 1996-ban a Budapesti Felügyelőség jogelődje – az indoklás szerint a talajvíz és a talaj szennyezettsége miatt – határozatban kötelezte a Fővárosi Gázműveket a területen korábban végzett tevékenység környezetre gyakorolt hatásának kivizsgálására.
• 2000-ben a Budapesti Felügyelőség elfogadta a részleges környezetvédelmi felülvizsgálatról benyújtott jelentést [7], és egyúttal kötelezte a Gázműveket intézkedési terv és kármentesítési terv készítésére.
• 2002-ben a KDVKTVF a Fővárosi Gázművek Zrt-t határozatban kötelezte műszaki beavatkozási terv benyújtására, mert megállapításuk alapján a területen található kutak és a talaj egyaránt szennyezett volt. A KF 413/2002 rendelkezést 90 napon belül kellett volna végrehajtania a Főgáznak, azonban a kármentesítési terv benyújtására csak 2009. március 2-án került sor.
• A Budapesti Felügyelőség 2006. június 14-én helyszíni ellenőrzést végzett, majd határozatban kötelezte a Gázműveket a tényfeltárási záródokumentáció és a műszaki beavatkozási terv aktualizálására, amely ellen a Fővárosi Gázművek fellebbezést nyújtott be.
• 2008-ban a környezetvédelmi szakhatóság előírta, hogy 2010 szeptemberéig el kell távolítani a talajt erősen szennyező gázmasszát [8], nehogy a veszélyes anyag károsítsa a Duna élővilágát. Ezt később újabb határozatokkal módosították; a terület megtisztítására kijelölt határidők nem teljesültek.
• 2009-ben a 15061-43/2009. számú határozatban foglaltak nem teljesítése miatt a Budapesti Felügyelőség eljárási bírsággal sújtotta a Gázműveket, amely ellen a cég fellebbezett, de a Felügyelőség helybenhagyta a végzést. [7]

Bevonódott-e az ügybe helyi vagy országos civil szervezet?

2011-ben több civil szervezet, többek között a Greenpeace, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Kerékpárosklub és a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) párbeszédet kezdeményezett a főváros vezetésével [9] többek között az Óbudai Gázgyár körül  kialakult helyzet rendezéséről.

2018 októberében a Greenpeace Magyarország mintákat vett a helyszínen, és nyilvánosságra hozta az eredményeket. [10] A vizsgálat kimutatta, hogy egyes rákkeltőnek minősített szennyezők több százszorosan, más súlyos mérgek pedig több ezerszeresen meghaladták a talajvízre megengedett határértéket. Felszólították az illetékes szerveket, hogy sürgősen hozzák nyilvánosságra a kármentesítési terveket, ütemezéssel, határidőkkel, és a szennyezők felelősségre vonásával.

A Greenpeace Magyarország egyúttal bejelentést tett a területileg illetékes kormányhivatalnak és a vízügyi hatóságnak, tájékoztatta a Fővárosi Vízműveket, valamint a kerületi önkormányzatot is a vízpart és a vízbázis szennyeződéséről.

[1] Több százezer tonna mérgező anyag van Óbudán, az állam mégis ezen spórol  – 24.hu, 2017. augusztus 30.
https://24.hu/belfold/2017/08/30/tobb-szazezer-tonna-mergezo-anyag-van-obudan-az-allam-megis-ezen-sporol/

[2] Végleg eltűnhet a patinás budapesti Velodrom  – zoom.hu, 2017. szeptember 5.
https://zoom.hu/hir/2017/09/05/vegleg-eltunhet-a-patinas-budapesti-velodrom/

[3] Vizsgálati jegyzőkönyv, Wessling Hungary Kft.  –  2018. október 17.
https://secured-static.greenpeace.org/hungary/Global/hungary/kampanyok/vegyi/mergezett_orokseg/Gazgyar/495062_Greenpeace___2018_K_08206___Obuda_Duna_1.pdf

[4] Gázgyári méreg szivárog a Dunába – mno.hu, 2009. július 4.
http://mno.hu/migr_1834/gazgyari_mereg_szivarog_a_dunaba_-319014

[5] Rendben mennek a dolgok? – Válaszolt a kormány – kdnp.hu, 2013. november 20.
http://kdnp.hu/naplo/rendben-mennek-dolgok-%E2%80%93-valaszolt-kormany

[6] Földcsere a Gázgyárban – obuda.hu, 2015. május 20.
http://obuda.hu/hirek/foldcsere-a-gazgyarban/

[7] Az alapvető jogok biztosának jelentése az AJB-813/2012. számú ügyben − www.ajbh.hu, 2013. április
http://www.ajbh.hu/documents/10180/111959/201200813.pdf

[8] Kármentesítés előtt az óbudai gázgyári terület – mno.hu, 2008. november 17.
http://mno.hu/migr/karmentesites_elott_az_obudai_gazgyari_terulet-351306

[9] Környezetvédő civil szervezetek válasza Tarlós István Fehér könyvére – levego.hu, 2011. július 15.
https://www.levego.hu/hirek/2011/07/kornyezetvedo-civil-szervezetek-valasza-tarlos-istvan-feher-konyvere

[10] Mérgek csorognak a Dunába az Óbudai Gázgyárnál – a Greenpeace Magyarország sajtóközleménye, 2018. október 19.
https://www.greenpeace.org/hungary/hu/sajtokozpont/Mergek-csorognak-a-Dunaba-az-Obudai-Gazgyarnal/

Óbudai gázgyár projekt. Piszkos földek – Magyar Narancs, 2006./22., 2006.  június 1.http://magyarnarancs.hu/belpol/az_obudai_gazgyar_projekt_-_piszkos_foldek-65583

Adódtak bizonyos gondok: nem tisztul a Gázgyár területe – nol.hu,  2015. április 8.
http://nol.hu/belfold/nem-sietnek-a-karmentesitessel-1526731

Időzített bombák – valasz.hu, 2010. november 18.
http://valasz.hu/itthon/idozitett-bombak-33393/