Mérgezett örökségünk

Szennyezett területek és időzített vegyi bombák Magyarországon

A volt Óbudai Gázgyár

Alapadatok

A szennyezett terület helye: 1031 Budapest, Gázgyár u. 1-69. (Hrsz.: 19333/51., 19333/52.).

A volt Óbudai Gázgyár 21 hektáron, egy háromszög alakú területen helyezkedik el a Duna jobb partján, az Újpesti vasúti hídtól délre, egészen az Óbudai-sziget (Mozaik utca) bejáratáig.

A kármentesítés során három fő területet határoztak meg, ahol szükséges a talaj cseréje és a szennyezett talajvíz megtisztítása. Ezen területek közé tartoznak a kátrányüzem és hatásterülete, a nedvestisztító és környezete, valamint egyéb területek (Közbeszerzési dokumentum).

Iparág: Energetikai szektor: gázgyártás nem kőolajból nyert szén elgázosításával.

Írd alá a petíciót: Méregmentes Magyarországot!

A Duna szennyezése ellen tiltakozott a Greenpeace az Óbudai Gázgyárnál

Milyen szennyeződés van a területen?

A gázgyár több mint hét évtizedes működése alatt a gáz tisztításának melléktermékeként közel 200 ezer tonnányi talajt szennyeztek el cianiddal, arzénnal és egyéb, fokozottan veszélyes vegyületekkel szennyezett gázmasszával, amit a területen ástak el. A lerakott veszélyes hulladék már évtizedek óta szennyezi a talajvizet és a talajt, ezenfelül alacsony vízállás esetén a Dunába ömlik. A helyzet olyan súlyos, hogy a gázmassza már a Budapest számára létfontosságú ivóvízbázisokat is veszélyezteti.

Bár már 1995-ben kötelezték a Gázgyár jogutódjait a mérgek eltávolítására, ám azt a hatóságok mégsem tudták évtizedek alatt elérni, hogy az állami tulajdonban lévő cég – 2024-ben az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. – végrehajtsa a kötelezettségét.

Milyen hatásai lehetnek ennek a környezetre és a környéken lakókra?

A gáziszapban megtalálható vegyületek a mai napig szennyezik a talajt és a talajvizet. A vegyületek közül több erősen mérgező és rákkeltő (lásd később részletesen). Alacsony vízállás idején a sárgás, jellegzetes szagú folyadék a Dunába ömlik. A vizsgálatok kimutatták, hogy a szennyeződés veszélyezteti Budapest ivóvízbázisát.

A Graphisoft Park közlése szerint a szennyezések a Graphisoft Park eddig beépített területét nem, vagy csak kis mértékben érintették. Ezek a kisebb talajszennyezési foltok az épületek alapozása során eltávolításra kerültek. A cég tájékoztatása szerint az ott dolgozók egészségét – beleértve a Park mintegy 20 éve ott dolgozó vezetőségét – nem fenyegeti a szennyeződésből eredő veszély. Ezt a Microsoft írországi szakértőinek 2009-ben elvégzett – nem nyilvános – vizsgálata is igazolta.

Mik a tennivalók, mennyire sürgős a beavatkozás, és mi a becsült költsége?

A területen közel 200 ezer tonna gázmasszával – azaz számos, erősen mérgező vegyi anyaggal – szennyezett föld található. Az elkészült kármentesítési tervnek megfelelően a szennyező források megszüntetésére, valamint talajvíztisztításra és teljes talajcserére van szükség. A várható összköltséget kezdetben 10 milliárd forintra becsülték, időközben azonban kiderült, hogy jóval nagyobb összeg szükséges. A szennyezés felszámolásának költsége egyes becslések szerint elérheti akár a  30 milliárd forintot is.

A legutolsó, 2017-es közbeszerzés eredménytelenül zárult, mert (a 24.hu forrásai szerint) egyszerűen alulbecsülték a rekultiváció összegét [1], és az adott kereteken belül azt senki nem vállalta.

A 2018, majd 2023 októberében tapasztalt alacsony vízállás során jól láthatóan szennyezett víz szivárgott a talajból a Dunába. A helyzet olyan súlyos, hogy a gázmassza már a Budapest számára létfontosságú ivóvízbázisokat is veszélyezteti.

A cég története, átalakulásai

A XIX. század végére dinamikusan növekedett a fűtőgáz iránti igény, amelyet a város meglévő gázgyárai már nem voltak képesek kielégíteni. A megoldást egy nagy kapacitású, új üzem felépítése jelentette, mely Óbudán a Duna partjára települt, ugyanis a gázgyártás alapanyagául szolgáló kőszenet uszályokon, valamint vasúttal szállították a gyárba.

Az üzem 1913-ban kezdte meg működését. A II. világháború során számos bombatalálatot kapott, így az épületeket újjá kellett építeni. Az 1960-as évek végén jelentős fejlesztéseket hajtottak végre mind a kapacitások kibővítése, mind az előállított gáz energiatartalmának növelése érdekében. Ebben az időszakban azonban megkezdődött a háztartások és az ipar átállása a városi gázról a földgázra, ezért a hetvenes években már csökkent a termelés, a Gázgyár csupán a devizabevételeket is jelentő kokszgyártásból tartotta fenn magát. 1984-ben aztán végleg leállította termelését a komplexum.

A területet a rendszerváltás után, 1995-ben a Főgáz vásárolta meg, vállalva a kármentesítést. Ez azóta is várat magára. 2004-ben a terület a Főgáz Zrt-től a Fővárosi Önkormányzat tulajdonába került. Többször felmerült egy átfogó városrehabilitációs terv megvalósítása, melynek keretein belül végrehajtották volna a terület kármentesítését, ám erre nem került sor. Szintén voltak tervek kerékpáros stadion építésére [2].

A terület 2008-ban a Graphisoft Parkhoz került – a projekt keretében másfélszeresére szeretnék bővíteni a már meglévő komplexumot az egykori Óbudai Gázgyár beépítésével, de a kármentesítés csúszása miatt továbbra sem tudni, mikor kezdhetnek építkezni. A kármentesítésért továbbra is a Fővárosi Gázművek utódja, az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. felel.

Főbb szennyezők

A Greenpeace Magyarország megrendelésére 2023 októberében [3], akkreditált laboratóriumban bevizsgált minták alapján:

  • Rákkeltő benzol: 19,4 µg/l a legmagasabb mért koncentráció a kicsorgó vízben, míg a talajvízre megadott határérték 1 µg. 
  • Polciklusos aromás szénhidrogének, PAH-ok: teljes koncentrációjuk 130,42, illetve 517,93 µg volt literenként, ami több mint kétszázötvenszerese a talajvízre megengedett 2 µg/l-es határértéknek. Egyes PAH-ok esetében még jelentősebb volt a határérték-túllépés. Az acenaftén koncentrációja az egyik mintában 2160-szorosan, míg a másik mintában 8580-szorosan haladta meg a talajvízre megadott határértéket. A kiemelten mérgező acenaftilén és fluorén PAH-ok esetén több százszoros volt a felszín alatti vizekre megadott határértékhez képest mért érték. Az egyik üledékminta is jelentős PAH- és naftalin szennyezettséget mutatott, az egyik mintában a határérték közel húszszorosát mutatták ki. 
  • Egészségkárosító naftalinok: mindkét vízmintában jelentősen meghaladta a naftalinoknál a felszín alatti vízre megadott 2 µg/l-t és a felszíni vizekre megengedett éves 2,4 µg/l értékeket a mért 167,62 µg/l-es, illetve 407.48  µg/l-es mért érték. A naftalin „valószínűleg emberi rákkeltő” besorolású. 
  • Rákkeltő arzén: az egyik talajvízből kifolyó mintában 51,8 µg/l míg a másikban 21,4, melyek ugyancsak többszörösen lépik túl a talajvízre megadott 10 µg/l-t és a felszíni vizekre megengedett 20 µg/l-t. Az egyik iszap mintában a cink koncentráció kismértékben haladta meg a talajokra megadott határértéket.
  • Idegrendszerre káros xilolok: mindkét kicsurgó vízmintában magasabb volt a mért érték, mint a talajvízre megadott 20 µg/l határérték: 81µg/l illetve 152 µg/l volt. Egyéb alkilbenzolok 20 µg/l helyett 52 µg/l, illetve 188 µg/l. Az egyik iszapmintában is határérték feletti xilol és egyéb alkilbenzol koncentrációt talált a Greenpeace vizsgálata.
  • Az egyik folyadékminta összes cianid tartalma is meghaladta a talajvíz határértéket.

A Greenpeace Magyarország megrendelésére 2018 októberében [4], akkreditált laboratóriumban bevizsgált minták alapján:

  • Egészségkárosító naftalinok: a két, naftalinokra vizsgált mintából az egyikben 75, míg a másikban 400 µg/l (mikrogramm/liter) feletti volt a naftalinok koncentrációja. Ez nagyon jelentősen túllépi a talajvízre megengedett határértékeket, melyek talajvízre literenként 2 µg-ot, a felszíni vizekre literenként évi 2,4 µg-ot engednek meg. A naftalin „valószínűleg emberi rákkeltő” besorolású.
  • Mérgező PAH-ok: teljes koncentrációjuk 157, illetve 238 µg volt literenként, míg a talajvizekre megengedett határérték 2 µg. Egyes PAH-ok esetében még jelentősebb volt a határérték-túllépés. Az acenaftén koncentrációja több mint 3000-szeresen haladta meg a talajvízre megadott értéket.
  • Rákkeltő benzol: 66,7 µg/l volt a legmagasabb mért koncentráció, míg a talajvizekre megadott határérték 1 µg.
  • Idegrendszerre káros xilolok: a legmagasabb mért érték 262 µg/l volt, míg a talajvízre megadott határérték 20 µg/l.
  • Rákkeltő arzén: az egyik mintában 57,7 µg/l volt a szintén rákkeltő arzén koncentrációja, mely ugyancsak többszörösen lépi túl a talajvízre megadott 10 µg/l-t és a felszíni vizekre megengedett 20 µg/l-t.

Pár kiemelt PAH-szennyező maximális mért koncentrációja:

PAHMaximális mért koncentráció a 2 mérésből (µg/l)6/2009 szerinti felszín alatti víz határérték (µg/l)
Acenaftilén26,90,2
Acenaftén1670,05
Fluorén32,50,05
Fenantrén20,50,1
Antracén0,620,05
Fluorantén0,560,1
Pirén0,210,1

További információ a szennyező anyagokról és a szennyezés mértékéről:

Arzén: mérgező hatása évezredek óta ismeretes. Ezenfelül a 20. században a tudósok kimutatták, hogy rákkeltő is. Vízi környezetben hosszan tartó károsodást okoz.

Benzol: színtelen vagy világossárga folyadék. Bizonyítottan rákkeltő, ezenfelül gyengíti az immunrendszert. Igen illékony, ezért általában belégzéssel kerül a szervezetbe.

Cianidok: a gáz tisztítása során vonták ki, így került a gáztisztító masszába. Keserűmandula illatú, erősen illékony anyag. A természetben egyes gyümölcsök magjában található meg (pl. sárgabarack-magban).

Etil-benzol: Lehetséges rákkeltő anyag. Irritálja a szemet és a nyálkahártyát.

Higany: ezüstös színű, folyékony, toxikus fém. A területen a kőszén elégetése miatt halmozódott fel. Sejt- és idegméreg. Gátolja az enzimek működését, valamint felhalmozódik az emberi szervezetben.

Naftalin: fehér színű, kristályos anyag. Hosszú távon súlyosan roncsolja a vörösvérsejteket, valamint fokozza a rögképződést. Súlyos szövődményeket idézhet elő.

Ólom: erősen mérgező nehézfém. 90%-a vörösvérsejtekhez kötődik, felhalmozódik a szervezetben, valamint súlyos károsodásokat okoz a központi idegrendszerben.

TPH (C5-C40): ásványolaj szénhidrogének (olajok, üzemanyagok).

Xilolok: főleg a kőszénkátrányban fordulnak elő. Levegővel elegyedve robbanásveszélyesek.

A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (KDVKTVF) 2009 októberi mérési eredményei alapján a talajban:

  • cianid mindhárom mérési pontban meghaladta a határértéket.
  • Az arzén és az ólom mennyisége a hatszorosa volt a megengedett határértéknek.
  • Határértéken túli eredményt mutattak ki az etil-benzolból, a xilolokból és a naftalinokból is egy vagy több mérési ponton.
  • A talajban a cink, a higany és a THP (C5-C40) szintén túllépte a szennyezettségi határt.

2008 októberében a KDVKTVF méréseket végzett egy bejelentés nyomán, mivel alacsony vízállás esetén a dunai oldalon elszíneződött víz folyt a Dunába. A mérések eredményei alapján a fentebb említett szennyezők minden esetben többszörösen túllépték a megengedett határértékeket. [5]

Vonatkozó határtékek

6/2009. (IV. 14.) KVVM-EÜM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről – irányadó a talaj- és talajvízméréseknél.

Volt-e dokumentumokkal igazolható kármentesítés?

  • 1995: a Főgáz megvásárolta a területet és vállalta, hogy a vételár mérséklésének fejében elvégzi a szükséges kármentesítést, azonban ennek az ígéretének nem tett eleget.
  • 2002: a Környezetvédelmi Hatóság elfogadta a Főgáz által bemutatott kármentesítési tervet és annak végrehajtására kötelezte a vállalatot. Ezt követően azonban hat évig nem készült el a műszaki beavatkozási terv.
  • 2009: a Budapesti Városfejlesztési és Városrehabilitációs Zrt. (BVV) 18 000 tonna szennyezett földet szállított el. Ugyanebben az évben a Főgáz a bírósághoz fordult és kérte a kármentesítési költségek jelentős részének átvállalását. Ezzel párhuzamosan felelősségét és érintettségét nem tagadta.
  • 2011-es költségvetésében a kármentesítésre a Főgáz 5,7 milliárd Ft céltartalékot különített el. A földmunkát a bűzhatás miatt a téli időszakra tervezték, amikor az kevésbé zavarta volna a lakosságot és a közeli irodák dolgozóit.
  • 2012-ben született egy fővárosi határozat a munkálatok mihamarabbi megkezdéséről, amelyet a Főgáznak kell finanszíroznia.
  • 2013-ban Tállai András, akkori belügyminisztériumi államtitkár elmondta [6], hogy a kármentesítés műszaki tartalmának tisztázása miatt húzódik a munkálatok megkezdése.
  • 2014. június 30.: a KDVKTF-fel egyeztetve a Főgáz benyújtotta a beavatkozási tervet a Fővárosnak, mely tartalmazza annak várható költségeit és műszaki, valamint technikai hátterét. A tervek szerint kulturális negyedet szeretnének, mely a Budapest 2020 Településfejlesztési Stratégia szerint a jelenlegi időszak egyik legnagyobb barnamezős beruházása lehet.
  • 2015. március: a Főváros határozott arról, hogy 10 milliárd Ft-ért 2 éven belül végre kell hajtani a terület kármentesítését. [7] A 44/2015-ös rendelet tartalmazta a kármentesítés részleteit. A szennyezés méretét jól mutatja, hogy a tervekben 669 753 tonna talaj eltávolítása szerepel. Ebből várhatóan 182 281 tonnát elszállítanak és ártalmatlanítanak. A fennmaradó 487 472 tonna szennyezett talajt a helyszínen ideiglenesen deponálják, majd visszatöltik. További 182 281 tonna új talajt terítenek szét a területen.
  • 2016. január 27.: a Fővárosi Közgyűlés tárgyalt az Óbudai Gázgyár kármentesítésének finanszírozási kérdéseiről. 
  • A Főgáz 2016. szeptember 29-i ülésén tárgyalt a kármentesítést érintő kérdésekről, ekkor határoztak a közbeszerzés meghirdetéséről (FPH058/412-38/2015).
  • A 2017-es kármentesítés becsült összege 9,49 milliárd Ft, amelyből a Főgáz Zrt. 6,49 milliárd Ft-ot, míg az RWE és a Főváros 1,5-1,5 milliárd Ft-ot biztosított volna a munkálatok elvégzéséhez. Az eljárás tervezett időtartama több mint 3 év, melyet 4 éves monitoring folyamat követ. A költségek alulbecslése miatt a projekt nem valósult meg, mert nem volt senki, aki elvállalta volna a kivitelezést a megadott keretből.
  • Egy 2021-ben elfogadott kormányrendelet alapján a kármentesítés határideje 2022. december 31. (illetve egyes részfeladatokra 2024. április 30.) lett volna. Ezt a határidőt az MVM Next kérésére ismét módosították. A kármentesítés elvégzésére és a záródokumentáció benyújtására 2024. december 31-et, az egyes részterületek kármentesítésére és a felszín alatti vizeket érintő határidőre 2026. április 30-at határoztak meg. Ám a közelgő határidők ellenére 2024 elejéig nem történt semmi érdemi lépés a kármentesítés érdekében.

Milyen hatósági intézkedések voltak?

  • 1996-ban a Budapesti Felügyelőség jogelődje – az indoklás szerint a talajvíz és a talaj szennyezettsége miatt – határozatban kötelezte a Fővárosi Gázműveket a területen korábban végzett tevékenység környezetre gyakorolt hatásának kivizsgálására.
  • 2000-ben a Budapesti Felügyelőség elfogadta a részleges környezetvédelmi felülvizsgálatról benyújtott jelentést [8], és egyúttal kötelezte a Gázműveket intézkedési terv és kármentesítési terv készítésére.
  • 2002-ben a KDVKTVF a Fővárosi Gázművek Zrt-t határozatban kötelezte műszaki beavatkozási terv benyújtására, mert megállapításuk alapján a területen található kutak és a talaj egyaránt szennyezett volt. A KF 413/2002 rendelkezést 90 napon belül kellett volna végrehajtania a Főgáznak, azonban a kármentesítési terv benyújtására csak 2009. március 2-án került sor.
  • A Budapesti Felügyelőség 2006. június 14-én helyszíni ellenőrzést végzett, majd határozatban kötelezte a Gázműveket a tényfeltárási záródokumentáció és a műszaki beavatkozási terv aktualizálására, amely ellen a Fővárosi Gázművek fellebbezést nyújtott be.2008-ban a környezetvédelmi szakhatóság előírta, hogy 2010 szeptemberéig el kell távolítani a talajt erősen szennyező gázmasszát [9], nehogy a veszélyes anyag károsítsa a Duna élővilágát. Ezt később újabb határozatokkal módosították; a terület megtisztítására kijelölt határidők nem teljesültek.
  • 2009-ben a 15061-43/2009. számú határozatban foglaltak nem teljesítése miatt a Budapesti Felügyelőség eljárási bírsággal sújtotta a Gázműveket, amely ellen a cég fellebbezett, de a Felügyelőség helybenhagyta a végzést.

Bevonódott-e az ügybe helyi vagy országos civil szervezet?

2011-ben több civil szervezet, többek között a Greenpeace, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Kerékpárosklub és a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) párbeszédet kezdeményezett a főváros vezetésével [10] többek között az Óbudai Gázgyár körül  kialakult helyzet rendezéséről.

2018 októberében a Greenpeace Magyarország mintákat vett a helyszínen, és nyilvánosságra hozta az eredményeket. [11] A vizsgálat kimutatta, hogy egyes rákkeltőnek minősített szennyezők több százszorosan, más súlyos mérgek pedig több ezerszeresen meghaladták a talajvízre megengedett határértéket. Felszólították az illetékes szerveket, hogy sürgősen hozzák nyilvánosságra a kármentesítési terveket, ütemezéssel, határidőkkel, és a szennyezők felelősségre vonásával.

A Greenpeace Magyarország egyúttal bejelentést tett a területileg illetékes kormányhivatalnak és a vízügyi hatóságnak, tájékoztatta a Fővárosi Vízműveket, valamint a kerületi önkormányzatot is a vízpart és a vízbázis szennyeződéséről.

2023 októberében a Greenpeace újabb, még részletesebb méréseket végzett a terület mellett a Duna-parton, hogy felmérje a szennyezés alakulását. [12] A mintákat a szervezet a kiszivárgó, bűzös, olajos folyadékból és a part iszapjából vette. A vizsgálat eredményei rákkeltő arzént és benzolt, mérgező policiklusos aromás szénhidrogéneket (PAH-okat) mutattak ki, amelyek a határértékeket jelentősen, akár százszorosan, ezerszeresen is meghaladták.

Hivatkozások

[1] Több százezer tonna mérgező anyag van Óbudán, az állam mégis ezen spórol  – 24.hu, 2017. augusztus 30.
https://24.hu/belfold/2017/08/30/tobb-szazezer-tonna-mergezo-anyag-van-obudan-az-allam-megis-ezen-sporol/

[2] Végleg eltűnhet a patinás budapesti Velodrom  – zoom.hu, 2017. szeptember 5.

[3] Vizsgálati jegyzőkönyv, eurofins Analytical Services – 2023. november 8.
https://www.greenpeace.org/static/planet4-hungary-stateless/2023/11/e4503900-839266_greenpeace___2023_k_11611___gazgyar_1_gdpr.pdf

[4] Vizsgálati jegyzőkönyv, Wessling Hungary Kft.  –  2018. október 17.
https://www.greenpeace.org/static/planet4-hungary-stateless/2024/02/c3b7539f-c3b7539f-495062_greenpeace___2018_k_08206___obuda_duna_1_GDPR.pdf

[5] Gázgyári méreg szivárog a Dunába – mno.hu, 2009. július 4.

[6] Rendben mennek a dolgok? – Válaszolt a kormány – kdnp.hu, 2013. november 20.
https://kdnp.hu/naplo/rendben-mennek-dolgok-%E2%80%93-valaszolt-kormany

[7] Földcsere a Gázgyárban – obuda.hu, 2015. május 20.
https://obuda.hu/hirek/foldcsere-a-gazgyarban/

[8] Az alapvető jogok biztosának jelentése az AJB-813/2012. számú ügyben − www.ajbh.hu, 2013. Április
https://www.ajbh.hu/documents/10180/111959/201200813.pdf

[9] Kármentesítés előtt az óbudai gázgyári terület – mno.hu, 2008. november 17.

[10] Környezetvédő civil szervezetek válasza Tarlós István Fehér könyvére – levego.hu, 2011. július 15.
https://www.levego.hu/hirek/2011/07/kornyezetvedo-civil-szervezetek-valasza-tarlos-istvan-feher-konyvere

[11] Mérgek csorognak a Dunába az Óbudai Gázgyárnál – a Greenpeace Magyarország sajtóközleménye, 2018. október 19.
https://www.greenpeace.org/hungary/hu/sajtokozpont/Mergek-csorognak-a-Dunaba-az-Obudai-Gazgyarnal/

[12] Súlyos Duna-szennyezést mutatnak a Greenpeace friss mérései az Óbudai Gázgyárnál – a Greenpeace Magyarország sajtóközleménye, 2023. november 9.
https://www.greenpeace.org/hungary/sajtokozlemeny/10699/sulyos-duna-szennyezest-mutatnak-a-greenpeace-friss-meresei-az-obudai-gazgyarnal/

Néhány, az üggyel kapcsolatban megjelent további cikk

Óbudai gázgyár projekt. Piszkos földek – Magyar Narancs, 2006./22., 2006.  június 1.https://magyarnarancs.hu/belpol/az_obudai_gazgyar_projekt_-_piszkos_foldek-65583

Időzített bombák – valasz.hu, 2010. november 18.

Adódtak bizonyos gondok: nem tisztul a Gázgyár területe – nol.hu,  2015. április 8.

Óbudai metánszivárgás – Telex, 2023. október 12. 
https://telex.hu/belfold/2023/10/12/obuda-gazgyar-rakkelto-mereg-talajviz-szivargas

Greenpeace: rákkeltő anyagokkal szennyezett a Duna az Óbudai Gázgyárnál – Euronews, 2023. november 29.
https://hu.euronews.com/2023/11/29/duna-szennyezes-rakkelto-anyagok-greenpeace-gazgyar

Scroll to Top