Mérgezett örökségünk

Szennyezett területek és időzített vegyi bombák Magyarországon

Hidas, a volt Budapesti Vegyiművek telephelye

Alapadatok

A cég neve: Budapesti Vegyiművek (BVM), Hidasi gyártelep

A szennyezett területek helye:

7696 Hidas
GPS-koordináták: 46.264043, 18.524306

Iparág: vegyipar, kénsavgyártás, növényvédő szerek gyártása, gyógyszergyártás

Írd alá a petíciót: Méregmentes Magyarországot!

Milyen szennyeződés van a területen?

Hidas környezete évtizedek óta erősen szennyezett az egykori Budapesti Vegyiművek tevékenysége miatt. A hidasi gyártelepen 16 ezer tonna tetraklórbenzol-származék (TCB) keletkezett 1968 és 1987 között, melyet átmenetileg 1 hektáros területen a telep mellett, 200 literes vashordókban tároltak. A vashordók egy része megsérült, [1] a szennyező vegyi anyagok a talajba szivárogtak, ezzel tíz hektáros területen szennyezve el a talajvizet. A 2015-ös mérések szerint a rákkeltő kockázatú tetraklórbenzolok koncentrációja a talajvízben a normál határérték több mint 1600-szorosa, a triklórbenzoloké közel 1200-szorosa volt. A kb. 62 300 db, 200 literes vashordót 1980-tól Hidasról Garéra szállították, [2] egy eredetileg nem is vegyipari hulladékok elhelyezésére tervezett lerakóba. A szennyező anyagok, amelyek kijutottak a tárolóedényekből, továbbra is jelen vannak a területen.

Milyen hatásai lehetnek ennek a környezetre és a környéken lakókra?

A Hidason és Garén a környezetbe került vegyi anyagok húszezer ember ivóvizét [1] és a környék élővilágát is veszélyeztetik. Hidason a talajvízben az erősen mérgező, májkárosodást okozó és rákkeltő kockázatú tetraklórbenzol mennyisége a 2008-as mérések szerint a normál határérték 4000-szerese volt. [3] A legfrissebb rendelkezésre álló mérések 2015-ösek, [4] ezek tertaklórbenzolból még mindig 1600-szoros mennyiséget mértek, de igen jelentős, 1200-szoros volt a triklórbenzol, és 60-szoros a központi idegrendszerre ható, és feltételezhetően rákkeltő diklórbenzolok mennyisége is. A szennyezett területhez legközelebb eső lakóházak 100-300 méterre találhatók az egykori lerakótól.

Hidason az érintett terület szennyeződések szempontjából fokozottan érzékenynek minősül, mivel a Bonyhád déli vízbázis hidrogeológiai védőterületén belül helyezkedik el, így a szennyezés veszélyezteti Bonyhád vízbázisát. A szennyezett terület 5 km-es sugarú környezetében Natura 2000-es területek vannak, melyek az Európai Unió ökológiai hálózatának részei, azaz uniós irányelvek alapján is védendők.

Mik a tennivalók?

A szennyezett terület teljes kármentesítése:

  • a talajvíz szennyezőforrásainak felszámolása,
  • a szennyezett talaj teljes mennyiségének megtisztítása.

A cég története és átalakulásai

Az egykori Budapesti Vegyiművek hazánk első nehézvegyipari vállalata volt. Jogelődje az 1890-ben alakult Magyar Általános Kénsav-, Műtrágya- és Vegyipari Rt., amely 1892-től Hungária Műtrágya-, Kénsav- és Vegyipari Részvénytársaság néven működött.

Főbb tevékenységei 1891-92-től a kénsavgyártás és műtrágyagyártás voltak. Az 1949-es államosítást követően az egyes telephelyek különváltak, majd 1962-ben a Kén utcai Budapesti Kénsavgyár és az Illatos úti Hungária Vegyiművek egyesítésével létrejött a Budapesti Vegyiművek (BVM). Az 1960-as évektől a BVM főbb termékei közé tartozott a marónátron, a klór, a sósav, a hipó, valamint különféle enyvek, műtrágyák, ásványi sók és növényvédő szerek.

A volt hidasi Brikettgyár helyén 1972-ben létrejött a BVM hidasi gyáregysége. A hidasi gyáregységben kezdetben csontenyv és bőrenyv gyártása zajlott, majd megkezdődött a növényvédő szerek gyártása is. 1979-től a növényvédő, rovarirtó szerek csomagolása is itt történt.

A BVM hidasi gyártelepén a vegyipari működés során keletkező szennyező vegyi anyagokat a telep mellett tárolták, 200 literes vashordókban.

1977-ben Garé mellett − a Garé, Bosta és Szalánta települések közti területen − eredetileg a Mőbiusz Húsfeldolgozó Vállalat és a Pécsi Bőrgyár számára ideiglenes hulladéklerakót alakítottak ki. Ezt 1979-ben a BVM megvásárolta, és ide hordta az addig Hidason tárolt szennyező vegyi anyagokat.

1990-ben a kénsavgyártást leállították. 1993-ban a hidasi gyártelep már veszteségesen működött, 1999 óta pedig a BVM, illetve akkor már BV Zrt. a területen nem folytatott semmilyen termelő tevékenységet.

Hidason a majdnem 10 000 m²-nyi szennyezett területet még 1998-ban lehatárolták; átlagosan 4 méter, de van, ahol 10 méter mélyen kitermelték; és a több mint 40 000 m³-nyi földet depóniákba rendezték. Történt kísérlet a szennyezett talaj biológiai tisztítására is, ez azonban nem bizonyult eredményesnek.

BVM [5] felszámolását 2007 októberében kezdeményezte a Fővárosi Bíróság.

Hidason és Garéban 2007-ben abbahagyták a szennyezett talajvíz szivattyúzását is, mert a BVM-nek tízmilliós tartozása volt a tisztítást végző Pécsváradi Vízmű felé.

Főbb szennyezők, és további információ a mérésekről, valamint a szennyeződés mértékéről

A viszonyításként feltüntetett határértékeknél a B jelű határérték a normál szennyezettségi határérték, a D jelű pedig az úgynevezett kármentesítési érték, amelyet kármentesítés eredményeként el kell érni.

A 2008-ban készített környezeti állapotvizsgálat [3] és mellékletei [6] szerint

Talajban

  • Összes halogénezett aromás szénhidrogén: 1429 mg/kg, az összes halogénezett aromás szénhidrogén a normál (B) határértékének (1 mg/kg) közel 1500-szorosa, a D határérték (5 mg/kg) közel 300-szorosa.

Talajvízben

  • Klórbenzol: nagy mennyiségben mérgező. 2008-ban 13 µg/l-es értéket mértek, amely a B határérték (1 µg/l) 13-szorosa, a D határérték (5 µg/l) közel 3-szorosa.
  • Diklórbenzolok: a központi idegrendszerre hatnak, feltételezhetően rákkeltőek. A mért érték 67,1 µg/l volt: ez közel 150-szerese a B határértéknek (0,5 µg/l), a D határérték (1 µg/l) közel 70-szerese.
  • Triklórbenzolok: irritálják a bőrt, a szemet, a légzőrendszert, és károsítják a májat. A mért érték 270,8 µg/l volt: ez a B hatérérték (0,1 µg/l) közel 3000-szerese, a D határérték (1 µg/l) közel 300-szorosa.
  • Tetraklórbenzolok: erősen mérgezőek, májkárosodást okozhatnak, rákkeltő kockázatúak.  A mért 429 µg/l-es érték a B határérték (0,1 µg/l) több mint 4000-szerese, a D határérték (0,5 µg/l) közel 1000-szerese.
  • Pentaklórbenzol: májkárosító, hosszú távon károsíthatja a reprodukciós képességeket. Ebből 46 µg/l értéket elérő szennyezést is mértek, ami a B határérték (0,05 µg/l) közel 1000-szerese, a D határérték (0,1 µg/l) közel 500-szorosa.
  • Hexaklórbenzol: lehetséges rákkeltő, valamint az emberi reprodukcióra és az idegrendszerre is káros hatással lehet. A mért koncentráció 0,924 µg/l volt: a B határérték (0,05 µg/l) 18-szorosa, a D határérték (0,1 µg/l) 9-szerese.

2015-ös Vizsgálati jegyzőkönyv [4] alapján

Talajvízben

  • Klórbenzol: nagy mennyiségben mérgező. 2015-ben 3,53 µg/l-t mértek: ez a B határérték (1 µg/l) 3,5-szerese, a D határértéket (5 µg/l) nem éri el.
  • Diklórbenzolok: a központi idegrendszerre hatnak, feltételezhetően rákkeltőek. Ezekből az anyagokból 28,34 µg/l-t mértek, ami a B határérték (0,5 µg/l) közel 60-szorosa, a D határérték (1 µg/l) 30-szorosa.
  • Triklórbenzolok: irritálják a bőrt, a szemet, a légzőrendszert, és károsítják a májat. A mért érték 118,386 µg/l volt, ami a B határérték (0,1 µg/l) közel 1200-szorosa, a D határérték (1 µg/l) közel 120-szorosa.
  • Tetraklórbenzolok: erősen mérgezőek, májkárosodást okozhatnak, rákkeltő kockázatúak. A mért érték 162,18 µg/l volt, ami a B határérték (0,1 µg/l) több mint 1600-szorosa, a D határérték (0,5 µg/l) több mint 300-szorosa.
  • Pentaklórbenzol: májkárosító, hosszú távon káros hatású az emberi reprodukcióra.  Ebből 15,3 µg/l-t mértek, ami a B határérték (0,05 µg/l) több mint 300-szorosa, a D határérték (0,1 µg/l) 150-szerese.
  • Hexaklórbenzol: lehetséges rákkeltő, káros hatással lehet az emberi reprodukcióra és az idegrendszerre. A mért érték 0,096 µg/l volt: ez a B határérték (0,05 µg/l) minimális túllépését jelenti, és a D határértéket (0,1 µg/l) nem éri el.

Vonatkozó határértékek

Volt-e dokumentumokkal igazolható kármentesítés?

1998-ban Hidason 10 000 m² lehatárolt területen 40 000-45 000 m³ szennyezett földet termeltek ki, és ott a helyszínen depóniákba rendezték. Később történt kísérlet a szennyezett talaj biológiai tisztítására, ez azonban nem bizonyult eredményesnek.

1994-1995-ben a BVM által szennyezett területeken 22 db figyelőkutat, 3 db termelőkutat és 8 db kísérleti kutat építettek ki a talajvíz minőségének ellenőrzéséhez és a talajvíz tisztításához. Ezeket 2002. decemberig NOV-KÖR Kft., majd ezt követően 2007. február végéig Pécsváradi Víziközmű Kft. üzemeltette. A kutakból kitermelt klórbenzollal szennyezett víz tisztítása vízkezelő rendszerrel történt.

A BVM 2007. február vége óta nem tisztítja a veszélyes anyagnak számító tetraklórbenzollal szennyezett talajvizet Hidason és Garén.

Milyen hatósági intézkedések voltak?

  • 2002 márciusában a Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség (a továbbiakban: Felügyelőség) elrendelte a hidasi gyáregység területén a talajvíztisztítást, amelynek határideje 2010. december 31. volt.
  • 2004 januárjában a Felügyelőség a hidasi gyáregységben keletkezett szennyezett talaj ártalmatlanításának folytatásáról is rendelkezett, amelynek 2007. október 31. volt a határideje.

Bevonódott-e az ügybe helyi vagy országos civil szervezet?

  • Greenpeace Magyarország beperelte [9] a Baranya Megyei Kormányhivatalt, miután a hivatal kétszer is megtagadta a Budapesti Vegyiművek hidasi és garéi volt telephelyéről a közérdekű adatok kiadását.
  • A bíróság a 2017. december 18-i elsőfokú döntésével a Greenpeace-nek adott igazat, és kötelezte a kormányhivatalt a szennyezési adatok azonnali és ingyenes kiadására. A Baranya Megyei Kormányhivatal fellebbezett, de 2018. március 29-én a másodfokú, jogerős ítélet is helybenhagyta a döntést, miszerint át kell adnia a közérdekű adatokat [10] a környezetvédelmi szervezetnek.

Hivatkozások

[1] Tovább szennyez Garé és Hidas – boon.hu, 2007. április 11.

http://www.boon.hu/tovabb-szennyez-gare-es-hidas/haon-news-charlotteInform-20070411-0243242470

[2] A Greenpeace Magyarország adatlapja a garéi szennyezésről:

https://www.greenpeace.org/archive-hungary/hu/mergezett-oroksegunk/gare

[3] Teljes körű környezeti állapotvizsgálat, BV Zrt. Garéi hulladéklerakó és Hidasi gyáregység – Waterplan Kft. , 2008. augusztus 29.

http://www.greenpeace.org/hungary/Global/hungary/kampanyok/vegyi/mergezett_orokseg/Hidas/63%20%20Gar%c3%a9%20Hidas%20%20K%c3%b6rnyezeti%20%c3%a1llapot%20%c3%a9rt.pdf

[4] Vizsgálati jegyzőkönyv – Baranya Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály, Környezetvédelmi mérőközpont, 2015. április

http://www.greenpeace.org/hungary/Global/hungary/kampanyok/vegyi/mergezett_orokseg/Hidas/68%20%208662-1-2015%20Vizsg%c3%a1lati%20jegyz%c5%91k%c3%b6nyv.pdf

[5] A Budapesti Vegyiművek felszámolás alatt álló Illatos úti telephelye – Greenpeace Magyarország, 2016. december 12.

https://www.greenpeace.org/hungary/hu/mergezett-oroksegunk/bvm/

[6] Mellékletek, Teljes körű környezeti állapotvizsgálat, BV Zrt. Garéi hulladéklerakó és Hidasi gyáregység – Waterplan Kft. , 2008. augusztus 29.

http://www.greenpeace.org/hungary/Global/hungary/kampanyok/vegyi/mergezett_orokseg/Hidas/64%20Gar%c3%a9%20H%c3%addas%20K%c3%b6rny%20%c3%a1llapot%201%20mell%c3%a9klet-compressed.pdf

[7] 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről – www.net.jogtar.hu,

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0900006.KVV

https://www.bama.hu/kozelet/a-ceg-megszunt-de-a-vegyszereket-az-eso-tovabbra-is-mossa-a-talajba-gareban-614497/

[8] 01/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről – www.net.jogtar.hu

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0100201.KOR

[9] Nem és nem: borzasztóan titkolóznak Garé-ügyben – pecsistop.hu, 2017. november 21.

https://www.pecsistop.hu/tartalom/cikk/491062_nem_es_nem_borzasztoan_titkoloznak_gare_ugyben

[10] Bíróság: Ki kell adni a közérdekű adatokat a Greenpeace számára – index.hu, 2018. március 29.

https://index.hu/belfold/2018/03/29/birosag_ki_kell_adni_a_kozerdeku_adatokat_a_greenpeace_s

Scroll to Top