https://www.flickr.com/photos/greenpeacehu/albums/72157688994985864

A területen alapvetően a volt Budapesti Vegyiművek (BVM) tevékenységéhez köthető szennyeződés található. A talajban és a talajvízben jelentős a szénhidrogén- és fémszennyeződés, amit tovább növelhetett a terület későbbi gazdájának, a CF Pharmának a tevékenysége is.

A vizsgálatok nagy mennyiségű szénhidrogént (TPH, BTEX és PAH vegyületeket), azaz üzemanyagokat, ásványolajokat és azok különböző származékait, oldószereket, vegyipari alapanyagokat, köztük rákkeltő és idegrendszert károsító mérgező anyagokat mutattak ki.

A talajvízben kiugróan magas volt a diklór-metán-szennyezettség, amely egy illékony, de az éternél lassabban párolgó, mérgező vegyület. A mért mennyiség több mint tízezerszerese a határértéknek. Rákkeltő, hormonkárosító kadmiumot a határérték több mint 12-ezerszeresében mértek.

Az egyik üzemterületen, a vasúti lefejtőnél savas, 2,4-es pH-jú talajvizet észleltek. A fémek közül jelentősen túllépi a talajban a „B” határértéket többek között az idegméreg ólom, a mérgező, rákkeltő arzén és a cink koncentrációja.

A szennyeződés főként iparterületeket érint, de a közelben, a Gubacsi úton vannak lakóépületek és intézmények is, pl. szociális foglalkoztató és iskola. A környék talajvizében, így a fúrt kutakban a szennyezők megjelenhetnek, bár a területen nem ismert jelentősebb talajvízkivétel. Az emberi egészségre inkább az illékony, párolgó vegyületek lehetnek hatással, mint amilyen a benzol, a tetrahidrofurán vagy a kloroform, bár a szakértők a jelenlegi területhasználat mellett nem azonosítottak humán-egészségügyi kockázatot. A szél azonban a terület szennyezett porát terítheti a környéken.

A területen található szénhidrogén-szennyeződések csaknem mindegyike egészségkárosító. Az emberi szervezetbe jutva tüdőkárosodást, gyomor- és bélrendszeri tüneteket, súlyos máj- és vesekárosodást, szívritmuszavart, idegrendszeri tüneteket okozhatnak, és vannak, amelyek rákkeltőek. A területen található különböző nehézfémek eltérő kockázatúak lehetnek: az ólom idegrendszeri károsodást okozhat, a kadmium rákkeltő és károsítja a hormonrendszert, a nikkel is rákkeltő kockázatú, ahogyan a szintén jelen lévő arzén is.

Ökológiai szempontból a szennyezés terjedése mindenképp kockázatot hordoz. A legmobilisabb komponens, a benzol a terjedési modellezés szerint elérheti a ráckevei Duna-ágat. [1]

A telephely szennyezettségének részletes vizsgálatát már elvégezték, és a kármentesítéshez szükséges műszaki beavatkozások megtervezése, valamint az alkalmazható módszerek tesztelése is elkezdődött, de a kármentesítés még várat magára.

A területen kémiai, biodegradációs, valamint fizikai beavatkozásokra is szükség van a szennyezett talaj és talajvíz megtisztításához.

Az egyik legsürgetőbb feladat a szennyezés terjedésének megállítása, illetve olyan mértékű lassítása, amely már elfogadhatóan kis környezeti kockázatot jelent az 5-600 méterre lévő Duna-ágra.

A telephelyen 1890-től folyik ipari tevékenység, amikor a Magyar Általános Kénsav-, Műtrágya- és Vegyipari Rt. megkezdte működését. 1891-ben kezdődött a kénsav gyártása eleinte ólomkamrás eljárással, 1892-ben pedig a műtrágyagyártás ásványi foszfátból. 1962-ben a Budapesti Kénsavgyárat és a Hungária Vegyiműveket egyesítették, létrejött a Budapesti Vegyiművek (BVM). Ezt követően a telephelyen elkezdtek növényvédő szereket is gyártani.

1990-ben a kénsavgyártást leállították, a BVM a továbbiakban szervetlen vegyipari tevékenységeket (trinátrium-foszfát, kénsavtárolás, SO2-kiszerelés), műtrágyagyártást (pl. szuperfoszfát, folisol) és növényvédőszer-gyártást végzett a telephelyen.

1996-tól a BVM a Kén utcai telephelyet több részletben eladta a CF Pharma Gyógyszergyártó Kft.-nek (CF Pharma), mely 2000. január 1-én kezdte meg gyógyszer intermedierek és gyógyszeralapanyagok előállítását. 2003 végén a CF Pharma Kft. a Kén utca – Gubacsi út – Strabag Zrt. telephelye – külső Mester utca által határolt telektömb 100%-ának tulajdonosává vált.

A CF Pharma Kft. a terület megvásárlása során szóbeli tájékoztatást kapott, hogy a területen talajszennyezettség miatt 11 talajvízfigyelő kút működik. Ezek fenntartását a CF Pharma vállalta.

A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (Felügyelőség) 2011 decemberében felfüggesztette a CF Pharma Gyógyszergyártó Kft. Kén u. 5. telephelyén végzett tevékenységét. [2] A határozatban a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság megállapítását idézik: „Számos hordó teteje korrodálódott, felpuffadt, kilyukadt. (…) Továbbá nyitott tárolóban vízzel hevesen reagáló anyagot tároltak. (…) A tároló eszközök szerkezetének, anyagának elöregedettsége miatt veszélyes anyagok kiszabadulása valószínűsíthető. A tárolók környezetében szúrós, szemet és nyálkahártyát ingerlő szag tapasztalható.”

A cég azonban nem sokkal később újraindult. Ahogy a CF Pharma 2016-os Biztonsági Elemzése összefoglalja [3]:„A CF Pharma Kft. 2009-2010 között csődhelyzetbe került, amiből egy gazdasági befektető hatására 2014 szeptemberéig újra működőképessé vált. (…) A CF Pharma Kft. Kén utcai gyárában jelenleg 77 fő dolgozik.”

Még 2011-ben a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség részletes tényfeltárás elvégzésére kötelezte a CF Pharma Gyógyszergyártó Kft.-t. A cég 2015. májusában bízta meg a BIOKÖR Kft.-t a tényfeltárás elvégzésére, mely el is készült. Ebben több javaslatot is tettek a kármentesítésre. [1]

6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről – irányadó a talaj- és talajvízméréseknél.

Kútvízméréseknél: 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről.

A zöldhatóság dokumentuma megállapítja, hogy a „talajvíz rendkívül agresszív, melyet az alacsony pH értéke és szulfát tartalma igazol. A savas közeg (talajvíz) a fémeket oldja és oldatban is tartja, és a szennyezés gócától távolabbra szállítja, amivel további szennyezést idéz elő. A szennyezett talajvíz az agresszivitásával az épített környezetet is komolyan veszélyezteti.”[2]

A Felügyelőség Környezetvédelmi Laboratóriuma 2010-ben készített vizsgálata szerint számos szerves, halogénezett szerves és szervetlen anyag jelentősen meghaladja a normál szennyezettségi határértéken túl a (D) kármentesítési célállapot határértékeket is.

A felszín alatti víz maximális szennyezettsége 2010-ben, az 5012/2010. számú vizsgálati jegyzőkönyv szerint [2]:

Szerves anyagok:

• Benzol: genetikai károsodást és rákot okozhat. Károsíthatja a csontvelőt és a központi idegrendszert. Mennyisége 145-szörösen (145 µg/l) haladta meg a „B” határértéket.
• Toluol: irritáló és magzatkárosító hatású, tűzveszélyes anyag. A „B” határérték több, mint ezerszeresében (20 850 µg/l, míg a határérték: 20 µg/l) volt jelen.
• Összes alifás szénhidrogén (TPH) 33 370 µg/l mennyiségben, míg a határérték 100 µg/l.
• Halogénezett alifás szénhidrogének: elsősorban azokra veszélyesek, akik közvetlenül kapcsolatba kerülnek ezekkel a vegyi anyagokkal. Rákkeltő és mutagén hatásúak, de akut mérgező hatásuk is lehet. Károsítják a központi idegrendszert, valamint bőr- és nyálkahártya-irritációt, gyomor-, illetve bélrendszeri tüneteket, máj-, vese-, szív-, továbbá érrendszeri károsodást válthatnak ki. Ezen vegyületek ártalmasak a vízi élővilágra, perzisztensek (sokáig nem bomlanak le), és felhalmozódhatnak az élő szervezetekben. Mennyiségük összesen 12 080 µg/l (a „B” határérték 40µg/l), ezen belül pl. diklór-etánok 8822 µg/l (a „B” határérték 1 µg/l), kloroform 632 µg/l (a „B” határérték 5 µg/l).

Szervetlen szennyezők:

• Arzén: embernél gyomor- és bélrendszeri vérzéseket, szív- és érrendszeri tüneteket, idegrendszeri károsodást okozhat, ami végül halálhoz is vezethet. 57-szeres határérték-túllépést mértek.
• Kobalt: rákkeltő, valamint reprodukciós toxicitással is rendelkezik; a vízi élővilágra akut és krónikus mérgező hatása van. 6400-szoros határérték-túllépést regisztráltak.
• Réz: önmagában nem káros, de egyes rézvegyületek akut és krónikus módon mérgezőek vízi környezetben, illetve bőr- és nyálkahártya-irritációt, akut mérgezést és súlyos szemkárosodást okozhatnak. A mért mennyiség 289 000 µg/l, amely a határérték 1440-szerese.
• Nikkel: a nikkel és vegyületei az emberi szervezetbe kerülve mérgező és potenciális rákkeltő hatásúak, valamint túlérzékenységet okozhatnak. A vízi szervezetekre ártalmasak, a vízi környezetben hosszan tartó károsodást okozhatnak. A határérték- túllépés 226-szoros volt.
• Kadmium: belélegezve nagyon mérgező. A fogamzóképességre vagy nemzőképességre ártalmas lehet, a születendő gyermeket károsíthatja. Rákkeltő. Nagyon mérgező a vízi szervezetekre is. A mért mennyiség 61 400 µg/l, ami a „B” határérték több, mint 12-ezerszerese.
• Cink: létfontosságú elem, nagyobb mennyiségben mérgező az élő szervezetekre. Ionja az enzimműködést befolyásolja. 311 000 µg/l -t mértek. A „B” határérték 200 µg/l.
• Bór: a genetikai állományt károsítja, magzatkárosító. 182-szeres határérték-túllépést észleltek.
• Ólom: enzimméreg, károsítja a vérképzést, ártalmas az idegrendszerre, vese- és szívkárosító, magzatkárosító hatású. 675 µg/l-t mértek. A „B” határérték 10 µg/l.
• Szulfát 124 800 mg/l, melyből a határérték 250 mg/l.

Szennyező anyagok maximális mért értéke a talajban:

Szerves szennyezők:

• összes alifás szénhidrogén: 1120 mg/kg („B” határérték: 100 mg/kg),
• benzol: 1,49 mg/kg („B” határérték: 0,2 mg/kg),
• toluol: 21,5 mg/kg („B” határérték: 0,5 mg/kg),
• halogénezett alifás szénhidrogének összesen: 7,96 mg/kg („B” határérték: 0,1 mg/kg),
• halogénezett aromás szénhidrogének összesen 18,61 mg/kg („B” határérték: 1 mg/kg),
• policiklikus aromás szénhidrogének összesen (összes PAH): 25,3 mg/kg („B” határérték: 1 mg/kg),
• poliklórozott bifenilek (PCB): 0,31 mg/kg („B” határérték: 0,1 mg/kg).

Szervetlen szennyezők:

• arzén: 488 mg/kg („B” határérték: 15 mg/kg),
• cink: 25 710 mg/kg („B” határérték: 200 mg/kg),
• kadmium: 212 mg/kg („B” határérték: 1 mg/kg),
• ólom: 33 300 mg/kg („B” határérték: 100 mg/kg),
• réz: 8 880 mg/kg („B” határérték: 75 mg/kg).

Továbbá több talajvízminta pH-értéke kívül esik a 6,5–9,0 tartományon. A K-5 jelű figyelőkútból származó talajvízminta esetében a pH 2,4 volt, azaz igen savas.

Nem volt.

• A zöldhatóság a KF:7554/2003 számú levelében tájékoztatta a CF Pharmát, hogy a BVM-et teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatra és ezen belül részletes tényfeltárásra kötelezte.
• A területen korábban feltárt, a BVM tevékenységéhez köthető talaj- és talajvízszennyezésre vonatkozó tényfeltárás I., majd II. üteméről szóló záródokumentációkat a Felügyelőség szakhatóság bevonásával elfogadta, és a piritfeltöltés okozta szennyezéssel összefüggésben szulfát, ammónium, nitrát, fémek és félfémek tekintetében („D”) kármentesítési célállapot határértéket állapított meg.
• A benyújtott műszaki beavatkozási tervet a felügyelőség a KTVF: 13565/2008. számú határozatban elfogadta, és egyben rendelkezett a kármentesítési monitoring végzéséről.
• 2010. december 9-én a Felügyelőség a Kén u. 5. szám alatti ingatlanon helyszíni szemlével egybekötött hatósági mintavételt végzett.

2012-ben részletes tényfeltárás elvégzésére kötelezték a CF Pharma Gyógyszergyártó Kft.-t, melyet a cég el is végeztetett a BIOKÖR Kft.-vel 2015-re.

[1] Részletes tényfeltárási záródokumentáció a CF Pharma Gyógyszergyártó Kft. Kén utca 5. szám alatti telephely – Biokör Technológiai és Környezetvédelmi Kft., 2016. november 10.

http://www.greenpeace.org/hungary/Global/hungary/kampanyok/vegyi/mergezett_orokseg/Kenutca/Tenyfeltarasi_zarodokumentacio_CF%20Pharma.pdf

[2] A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség KTVF: 64-79/2011 számú határozata a CF Pharma Kén u. 5. szám alatti tevékenységének megtiltásáról, környezethasználati engedélyének visszavonásáról, 2011. december

http://kdvktf.zoldhatosag.hu/dokumentumok/hirek/2808/680/64-79.pdf

[3] CF Pharma Kft. Biztonsági Elemzés, 2016. április

http://www.ferencvaros.hu/doks/hirdetmenyek/hirdetm_160523_CFPharma_Kozmeghallg_M3.pdf