https://www.flickr.com/photos/greenpeacehu/albums/72157673383105713

1998-ban egy korábbi olajszennyezés vizsgálata során a MOL Rt. területén egy másik szennyeződést, tetraklór-etilént fedeztek fel [1], amely a kutató fúratok alapján 15 méter mélységig leszivárgott a talajba. A Bálint Analitika Kft. 1999-es mérése során a talajvízben a határértéket 460-szorosan meghaladó mennyiségben mért tetraklór-etilént.

A szennyeződés valószínűleg jóval korábban, a KŐPORC működésének idején folyhatott ki. A zsírtalanításhoz használt vegyi anyag a homokos rétegből továbbterjedt és beszivárgott az alsóbb kavicsos, jó vízelvezető rétegbe. Az 59 355 m² szennyezett területen a becslések szerint 251 161 m³ szennyezett víz lehetett jelen. A kármentesítés sorozatos késedelmei miatt megnőtt annak a lehetősége, hogy a szennyezés a talaj természetes és mesterséges hézagain, áttörésein keresztül alsóbb vízzáró rétegekbe jutva továbbterjed.

A  legnagyobb  kockázatot  a  tetraklór-etilénnek  a  környező családi házak ásott kútjaiban való megjelenése okozza. Egy családi ház kútjában [2] bizonyítottan meg is jelent a  perklór-etilén-szennyezés:  a  mért  érték  (24,6  µg/l)  duplája volt a határértéknek.

A  tetraklór-etilén kloroformra emlékeztető, a víznél nehezebb, színtelen folyadék. A nemzetközi besorolás alapján B2-es kategóriába tartozik, azaz feltételezhetően rákkeltő, továbbá károsítja a központi idegrendszert.

A másik, azonosított szennyező anyag a szén-tetraklorid (több határozatban VOCI-ként szerepel), amely illékony, színtelen, a víznél nehezebb, édes illatú vegyszer. Vízzel nem elegyedik, de jól oldódik szerves oldószerekben. Több országban már kivonták a forgalomból, mert valószínűleg rákkeltő, mérgező, károsítja az ózonréteget, ráadásul igen stabil, több évtizedig is a légkörben marad. Ha valaki belélegzi, akkor szédülést, fejfájást, álmosságot,  hányingert és hányást okozhat. Emellett irritálja a bőrt, lenyelve pedig hasmenést, hasfájást idéz elő. Régebben oldószerként és száraztisztításra használták.

Ha a szennyező anyagok terjedését nem sikerül megfékezni, azok könnyen az Ipoly vízrendszerébe juthatnak, és elérhetik a Duna-Ipoly Nemzeti Parkot [3] is.

Fel kell mérni a terület jelenlegi szennyezettségét és mihamarabb meg kell kezdeni a kármentesítést.

Mivel a felszámolás alatt álló KŐPORC fedezet hiányában nem tudja elvégezni a kármentesítést, ezért a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség még 2014-ben javasolta az állami szerepvállalást.

A szennyezés mértékéről és méretéről nem áll rendelkezésre aktuális információ, ezért a terület megtisztításának várható költségét nem lehet előre megbecsülni.2002-ben − az akkori információk alapján − 700 millió Ft-ra becsülték [3].

Az államosításokat követően, az ötvenes évek vége felé alapították meg a Finomkerámiai Országos Vállalatot (FOV), mely a hatvanas évek közepéig fogta össze az ország finomkerámiai vállalatait. A FOV irányítása alá tartozott a Kőbányai Porcelángyár is, amely 1959-ben kezdte meg a termelést Balassagyarmaton.

A hatvanas évek közepétől a Finomkerámiai Művek (FIM) [4] vette át a FOV szerepét. Ezt az időszakot tekintjük a hazai porcelángyártás, egyben a KŐPORC „aranykorának” is. Az üzemben laboratóriumi, egészségügyi és egyéb porcelántermékeket, háztartási eszközöket, üvegtermékeket gyártottak. A balassagyarmati porcelángyár is jelentős megrendelésekhez jutott akkor, amikor a lakótelep-építések nyomán megnövekedett az igény a különböző porcelánokra. A hetvenes években nagy volt a kereslet híradástechnikai alkatrészekre és más, az iparban használt eszközökre is, így a gyár kapacitását akkoriban tovább növelték [5].

A rendszerváltás után − több más porcelángyárhoz hasonlóan − a Kőbányai Porcelángyárat is privatizálták [4], ennek ellenére a gazdasági átalakulás nagy vesztesei közé tartozik.

A KŐPORC telephelyét 1994-ben felszámolási eljárás [2] keretében értékesítették. A perklór-etilén-szennyezést a MOL Rt. fedezte fel 1998-ban egy olajszennyezés vizsgálata során azon a területen, amely korábban a KŐPORC-é volt.

Az ARGUNIVER megbízásából a Bálint Analitika Kft. végzett vizsgálatot 1999 júliusában. [6] [7] [8] A mérések alapján „[…] a legmagasabb perklór-etilén koncentrációt a permsó fém-gyűjtőtartály közelében mutatták ki a K2 fúrási pontban (18 700 mikrogramm/liter), illetve a szabad fázisban tártak fel” (Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség előterjesztése [továbbiakban: KTF] 3442-1/2014.). Az összes halogénezett alifás szénhidrogénekre a határérték 40 mikrogramm˛/liter, amelyet 460-szorosan halad meg a mért érték.

A Wessling Kft. 2004-es mérésének [9] tanúsága szerint a szennyező anyagok bekerültek a környező családi házak kertjeibe és kimutathatók a kútvízből. A Vízy András u. 5. szám alatt található családi ház kútjában például a vegyszer mennyisége 24,6 mg/l volt, ami több mint kétszerese a normál (B) határértéknek.

A felszámoló 2007. február 16-án benyújtott beadványa szerint a VOCl-szennyezés (illékony klórozott szénhidrogén-szennyezés) bizonyos területeken egy, korábbi tevékenységekkel nem összekapcsolható olaj- és benzinszennyezéssel együtt fordul elő. A legnagyobb veszélyt azonban a perklór-etilén továbbterjedése jelenti.

6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről – irányadó a talaj- és talajvízméréseknél.

Nem volt. A szennyezés 1998-as felfedezését követően a Budapesti Felügyelőség jogelődje, a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Vízügyi és Természetvédelmi Felügyelőség 1999-ben perklór-etilén kármentesítési terv kidolgozására kötelezte a KŐPORC-ot. Az ÁFI Felszámoló és Vagyonkezelő Zrt. a KŐPORC felszámolását lebonyolító szervként 2000 márciusában benyújtotta a végrehajtási tervet. A kármentesítés határidejének 2001. december 31-ét jelölte meg. A következő években a KŐPORC pénzügyi nehézségeire hivatkozva mind a kármentesítés megvalósításához, mind a kiegészítő tényfeltárás elvégzéséhez állami segítséget kért, melyet 2003-ban meg is kapott. 2005 márciusában a PROFES Környezetbiztonsági Programiroda Kft. átvállalta a kármentesítést [2] azzal a feltétellel, hogy az általa  kármentesítésre  benyújtott KIOP pályázat eredményes lesz. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium azonban felfüggesztette a KIOP-ot, így megszakadtak a tárgyalások a cég és az állam képviselői között. 2007-ben a Felügyelőség indoklása szerint továbbra sem állt rendelkezésre elegendő pénz a területen már évtizedek óta jelenlévő szennyezés felszámolására A zöldhatóság 3442-1/2014. számú rendelete alapján a kármentesítést legkésőbb 2015. december 22-ig végre kellett volna hajtani. Azóta nincs elérhető, friss információ a helyzetről.  

• 1999 május-júniusában a Bálint Analitika Kft. részletesen felmérte a Kőporc telephelyén fellelhető felszín alatti vizek állapotát.
• 2004-ben a Wessling Kft. végzett méréseket és készített részletes jegyzőkönyvet (Balassagyarmat 2004/2540.) a talajvízben fellelhető szennyező anyagokról.
• „A 2004-től eltelt időszakra vonatkozóan − az akkor végzett kiegészítő tényfeltárási dokumentáció vizsgálatai óta − újabb információ nem áll rendelkezése.” (KTF: 3442-1/2014.)

Az 1998 óta eltelt időszakban több hatósági kísérlet is történt a kármentesítésre, de a tényfeltárás késlekedése és a KŐPORC folyamatosan fennálló fizetésképtelensége miatt a mai napig nem történt érdemi előrelépés.

[1] Környezetszennyezés Balassagyarmaton − origo.hu, 1999. január 23.

http://www.origo.hu/itthon/19990123kornyezetszennyezes.html#

[2] Az alapvető jogok biztosának jelentése az AJB-813/2012. számú ügyben − www.ajbh.hu, 2013. április

http://www.ajbh.hu/documents/10180/111959/201200813.pdf

[3] Mi maradt a Kőporc után − valasz.hu, 2002. május 10.

http://valasz.hu/itthon/mi-maradt-a-koporc-utan-4017

[4] Schleiffer E., Tóth L.: A finomkerámia gyártás helyzete Magyarországon. Építőanyag, 61. évf. (2009.) 3. sz. −  epa.oszk.hu

http://epa.oszk.hu/02200/02231/00019/pdf/EPA02231_Epitoanyag_200903_077-080.pdf

[5] Nógrád Megyei Hírlap, 1971. április (27. évfolyam. 77-101. szám) − hungaricana.hu

https://library.hungaricana.hu/hu/view/NogradMegyeiHirlap_1971_04/?pg=40&layout=s

[6] Vizsgálati jegyzőkönyv − Bálint Analitika Márnöki Kutató és Szolgáltató Kft., 1999. május

https://secured-static.greenpeace.org/hungary/Global/hungary/kampanyok/vegyi/mergezett_orokseg/Bgyarmat/KOPORC%20vizsgalati%20jkv%201999%201.pdf

[7] Vizsgálati jegyzőkönyv, Kromatogramok VOCl − Bálint Analitika Márnöki Kutató és Szolgáltató Kft., 1999. május

https://secured-static.greenpeace.org/hungary/Global/hungary/kampanyok/vegyi/mergezett_orokseg/Bgyarmat/KOPORC%20vizsgalati%20jkv%201999%201.pdf

[8] Vizsgálati jegyzőkönyv, Kromatogramok TPH – GC − Bálint Analitika Márnöki Kutató és Szolgáltató Kft., 1999. május

https://secured-static.greenpeace.org/hungary/Global/hungary/kampanyok/vegyi/mergezett_orokseg/Bgyarmat/KOPORC%20vizsgalati%20jkv%201999%203.pdf

[9] Vizsgálati jegyzőkönyv – Dr. E. Wessling Kémiai Laboratórium Kft., 2004. június

https://secured-static.greenpeace.org/hungary/Global/hungary/kampanyok/vegyi/mergezett_orokseg/Bgyarmat/KO