A volt Lenin Kohászati Művek szennyezése

Miskolcon több olyan nagy kiterjedésű terület is van, amely a korábbi nehézipari tevékenységből fakadóan még ma is erősen szennyezett. A volt Lenin Kohászati Művek (LKM) területén [1] a talajban toxikus fémek és szénhidrogének találhatók nagy mennyiségben. Többek között ólom, rákkeltő kadmium és higany; ez utóbbiból például a határérték harmincszorosát mérték. A TPH (olajok és üzemanyagok) mennyisége ugyancsak kimagasló, negyvenszerese a megengedettnek.

A Kohászati Művek egykori nádasréti salaklerakójánál sem jobb a helyzet. A talaj és a talajvíz is erősen szennyezett: nikkel, kadmium, króm, ólom, valamint arzén található a területen. Mindezt tetézi, hogy az LKM és a salaklerakó területén a hivatalos beszámolók szerint több ezer tonna nem veszélyes hulladék is megtalálható, köztük vágókorongok, beton, 27 000 tonna kezeletlen salak, szigetelőanyag és gumiabroncsok.

A különböző nehézfémek eltérő kockázatúak lehetnek: a szervezetbe került ólom károsítja az idegrendszert, súlyos kitettség a vörösvértestek nagyfokú pusztulásához vezet, a kadmium rákkeltő és a csontok elváltozását okozhatja, a higany sejt- és idegméreg. A toxikus, rákkeltő arzén ötszörös mennyiségben van az LKM telephelyén és a nádasréti lerakóban egyaránt. A szennyezett iparterületek 500 méteres körzetében már lakóházak találhatók. A szénhidrogéneknek való folyamatos kitettség tüdőkárosodást, gyomor- és bélrendszeri tüneteket, súlyos máj- és vesekárosodást, szívritmuszavart, idegrendszeri tüneteket okozhat.

• Az LKM és a nádasréti salaklerakó területén is szükséges a talajcsere, valamint a talajvíz megtisztítása különböző víztisztítási technológiák alkalmazásával.
• Az LKM területén maradt nem veszélyes hulladékokat mielőbb át kell adni a jogerős hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező szervezetnek.

A kohászati tevékenység [2] a 18. század második felében kezdődött Miskolc környékén. Ekkor indított kohóipari vállalkozást Fazola Henrik egri kovácsmester Felsőhámorban. Az üzem az idők során számos névváltoztatáson esett át: volt Magyar Királyi Vasgyári Hivatal, Diósgyőri Vas- és Acélgyár, 1949-től pedig MÁVAG Kohászati Üzemek Nemzeti Vállalatnak hívták.

1953-ban választották le róla a Diósgyőri Gépgyárat (DIGÉP). Az üzem ekkor kapta a Lenin Kohászati Művek elnevezést, ahogyan ma is ismerjük.

A gyárban hadiipari termékeket (lövedéket és fegyvereket), síneket, nagyméretű vas- és acélöntvényeket, egyedi kovácstermékeket, hengerelt termékeket és csavarokat gyártottak. Egyes acéltermékei beépültek a MÁVAG és a Ganz járműveibe, generátorokba és vezetékrendszerekbe.

Az első világháborút követően a termelőberendezések egy részét elszállították, majd a második világháborúban a gyárat bombatámadás érte. Számos üzemrész, így az 1912-ben épült szennyvíztisztító telep is megsérült.

1945-től az LKM gyártási folyamatai során keletkező szennyvizek (ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó kenőolaj, fenol, kátrány, pakura, reve, valamint a kommunális szennyeződések) tisztítatlanul jutottak a Sajóba, valamint a Szinva-patakba.

A Sajóba kerülő szennyvíz mennyisége – amely elsősorban az LKM-ből származott, de a Diósgyőri Papírgyár és a DIGÉP is ide vezette szennyező anyagait – 43 000–51 500 m3/nap között volt. A kristálytiszta karsztvízforrásból táplálkozó Szinva-patak az 1950-es években a szennyeződés miatt vöröses, sűrű iszapos, olajos és bűzös szagú patakká vált. Minden egyes napon kb. 900 kg fenol került a patak vizébe. Ez a kristályos vegyipari alapanyag nagyobb mennyiségben a szervezetbe jutva légzés- és szívbénulást okozhat. A fenol- és kátrányszennyezés csak akkor szűnt meg, amikor 1969-ben a gyár átállt földgáztüzelésre.

A nehézipar fejlesztése politikai prioritást élvezve az 1980-as évek végéig tartott, azt követően a technológiai innovációk egyre lassabban érték el Magyarországot, így a gyár versenyhátrányba került. A rendszerváltáskor a különböző egységek gazdasági társaságokká alakultak, a gyár nevét pedig 1989-ben DIMAG Rt.-re (Diósgyőri Metallurgiai és Alakítástechnológiai Gyárak Részvénytársasága) változtatták.

1991-ben privatizálták [3], ezt követően a tulajdonosok gyorsan váltották egymást. 1990-től 15 év alatt az 5. tulajdonos az ukrán érdekeltségű DAM 2004 Acél- és Hengermű Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. lett, mely 2004. október 1-jén kezdte meg működését. A 2008-as gazdasági válság miatt szüneteltetni kényszerültek a termelést, 2009. február 23-án pedig bejelentették, hogy a DAM 2004 Kft. befejezte működését.

A Lenin Kohászati Művek területén jelenleg az ÖKO-FERR Hulladékkezelést Koordináló Közhasznú Nonprofit Kft. tevékenykedik.

• 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről – irányadó a talaj- és talajvízméréseknél.
• Kútvízméréseknél: 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről.

Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség (a továbbiakban Felügyelőség) 2004. évi vizsgálatai alapján ([4], Melléklet: [5]) az alábbi szennyezők találhatóak a területen:

Talaj

Az alábbiak haladták meg a legnagyobb mértékben a „B” szennyezettségi határértéket az LKM területén:

• TPH (C5-C40): ásványolaj-szénhidrogének (olajok, üzemanyagok), töményen belélegezve tüdőkárosodást, tüdőgyulladást és szívritmuszavarokat okozhatnak. Nagy mennyiségben lenyelve gyomor- és bélrendszeri panaszokat, súlyos máj- és vesekárosodást, illetve idegrendszeri tüneteket válthatnak ki. A TPH mért mennyisége (3863 mg/kg) a határérték (100 mg/kg) közel negyvenszerese.

• Kadmium: rákkeltő, a vesét, a májat, a csontokat, valamint a hormonrendszert károsító anyag. A mért mennyiség 13,2 mg/kg, a határérték tizenháromszorosa.
• Higany: ezüstös színű, folyékony, toxikus fém; sejt- és idegméreg. 14,9 mg/kg mennyiségben van jelen, ami közel harmincszoros határérték-túllépést jelent.
• Szelén: az ember számára nélkülözhetetlen mikroelem, de nagy mennyiségben mérgező lehet, a haj és a testszőrzet hullását, bőrelváltozásokat, fogkárosodást és idegrendszeri zavarokat okozhat. Majdnem hússzoros mennyiséget mértek (19,7 mg/kg), mint amennyi a szennyezettségi határérték.
• Króm: a három vegyértékű króm szükséges a szervezet számára, csak nagyobb mennyiségben toxikus, másik formája azonban, a hat vegyértékű króm daganatkeltő, mérgező anyag, a határérték majdnem tízszeresében (627 mg/kg) van jelen.
• Ólom: idegméreg, sejtméreg, amely az emberi szervezetbe bejutva kiszorít egyéb, létfontosságú fémeket, és nagyobb adagban ólommérgezést okoz. A határérték hétszeresében (743 mg/kg) található meg.
• Arzén: mérgező és rákkeltő anyag. A „B” szennyezettségi határérték több, mint ötszörösében (80,4 mg/kg) van jelen.

További szennyező anyagok

• Molibdén: Nélkülözhetetlen az élő szervezeteknek, ám nagyobb mennyiségben mérgező. Májműködési zavarokat és az állatkísérletek szerint magzati elváltozásokat okozhat. A mért mennyiség:11 mg/kg.
• Nikkel: lehetséges rákkeltő anyag. Erősen izgató, emiatt a bőr és a légutak nyálkahártyájának gyulladását váltja ki. Hosszabb időn át belélegezve súlyos egészségkárosodást okozhat. Ártalmas a vízi élővilágra is. A mért mennyiség:102,1 mg/kg.
• Cink: létfontosságú elem az élővilág és az ember számára, ám nagyobb mennyiségben egészségügyi kockázatot jelent és mérgező az élő szervezetekre. Ionja az enzimműködést befolyásolja. A mért mennyiség: 1370 mg/kg.
• Bárium: a veszélyes hulladékokat tartalmazó területeken rendszerint megtalálható. A vízben oldott bárium nagy mennyiségű felvétele bénulást és akár halált is okozhat. A mért mennyiség: 2790 mg/kg.
• Kobalt: esszenciális elem, az emlősöknek szükségük van kis mennyiségű kobaltra. Belélegezve nagyobb mennyiségben (20 mg/m3 felett) veszélyes. A fém kobalt kontakt bőrallergiát is okoz. A mért mennyiség: 42,5 mg/kg.
• Réz: krónikus kitettség esetén a vesére és a májra káros. A mért mennyiség: 447 mg/kg.

Talajvízben

• Az arzén mennyisége 11,5 µg/l (a „B” szennyezettségi határérték: 10 µg/l),
• a molibdén 34 µg/l, ami a „B” szennyezettségi határérték (20 µg/l) közel másfélszerese,
• a TPH 304 µg/l, ami a „B” szennyezettségi határérték (100 µg/l) több, mint háromszorosa.

A nádasréti salaklerakó területén ([6], Nádasrét-melléklet: [7]) az alábbi szennyező anyagok mutathatóak ki:

Talajban

• A kadmium mennyisége 9,36 mg/kg, ami a „B” szennyezettségi határérték (1 mg/kg) több, mint kilencszerese.
• A nikkel mennyisége 52,4 mg/kg, ami meghaladja a „B” szennyezettségi határértéket (40 mg/kg).
• Az ólom 1010 mg/kg, ami a „B” szennyezettségi határérték (100 mg/kg) több, mint tízszerese.
• A króm 804 mg/kg, ami a „B” szennyezettségi határérték (75 mg/kg) több, mint tízszerese.
• A cink 2490 mg/kg, ami a „B” szennyezettségi határérték (200 mg/kg) több, mint tizenkétszerese.
• A réz 146 mg/kg, ami a „B” szennyezettségi határérték (75 mg/kg) közel kétszerese.
• Az arzén 73,3 mg/kg, ami a „B” szennyezettségi határérték (15 mg/kg) közel ötszöröse.

Talajvízben

• A nikkel mért mennyisége 27,9 µg/l, ami meghaladja a „B” szennyezettségi határértéket (20 µg/l).
• Az ólom 29,4 µg/l, ami a „B” szennyezettségi határérték (10 µg/l) közel háromszorosa.
• Az arzén mennyisége 12,3 µg/l, ez szintén meghaladja a „B” szennyezettségi határértéket (10 µg/l).

Az elérhető dokumentáció alapján nem volt.

• A Felügyelőség 2010-ben hivatalból eljárást indított az ÖKO-FERR Kft-vel szemben a hulladékgazdálkodásra vonatkozó egyes szabályokkal, különös tekintettel az adminisztratív kötelezettségekkel kapcsolatban.
• 2011. június 28-án a Felügyelőség a Vasgyári út 17. alatti telephelyen helyszíni ellenőrzést tartott, három területen ASEA és UHP salakot talált.
• 2012 októberében ismét ellenőriztek: a három területből az egyiken változatlannak találták az ASEA salak mennyiségét, a többi salakot elszállították.
• 2012-ben a Felügyelőség kötelezte az ÖKO-FERR Kft-t a hulladékokra vonatkozó teljes körű leltár felvételére, valamint a hulladéknyilvántartás aktualizálására.
• 2013-tól többször kötelezték a céget arra, hogy a veszélyes és nem veszélyes hulladékokat adják át a környezetvédelmi hatóság jogerős hulladékgazdálkodási engedélyével rendelkező szervezetének.
• 2014-ben az ÖKO-FERR Kft. a veszélyes hulladékokat elszállíttatta, a nem veszélyes hulladékok ott maradtak.

Kapcsolat a MAL Zrt.-vel: Tolnay Lajos 1986-ban a Lenin Kohászati Művek műszaki igazgatója, majd 1989-ben vezérigazgatója volt, később a MAL Zrt. igazgatósági elnöke [8] és áttételesen tulajdonosa. Ez az a cég, melynek Ajka melletti vörösiszap-tározója 2010-ben átszakadt, halálos áldozattal járó katasztrófát okozva.

A 2014-es országgyűlési választás előtt azzal kampányoltak a miskolci Fidesz-jelöltek, hogy újraindítják az acélgyártást Diósgyőrben, ez azonban máig csak ígéret maradt. [9]

Kapcsolat a MAL Zrt.-vel: Tolnay Lajos 1986-ban a Lenin Kohászati Művek műszaki igazgatója, majd 1989-ben vezérigazgatója volt, később a MAL Zrt. igazgatósági elnöke [8] és áttételesen tulajdonosa. Ez az a cég, melynek Ajka melletti vörösiszap-tározója 2010-ben átszakadt, halálos áldozattal járó katasztrófát okozva.

A 2014-es országgyűlési választás előtt azzal kampányoltak a miskolci Fidesz-jelöltek, hogy újraindítják az acélgyártást Diósgyőrben, ez azonban máig csak ígéret maradt. [9]

Hivatkozások

[1] Miskolc környezeti helyzete és a környezet állapotát alakító tényezők – www.zoldinfolanc.hu, 2005.

http://www.zoldinfolanc.hu/doksik/miskolc/kornyhelyzet2005.pdf

[2] A diósgyőri kohászat története – wikipedia.hu, 2017. április 7.

https://hu.wikipedia.org/wiki/A_di%C3%B3sgy%C5%91ri_koh%C3%A1szat_t%C3%B6rt%C3%A9nete

[3] Megvalósíthatósági előtanulmány Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdag ipari örökségének idegenforgalmi hasznosítására, az „Európai kulturális utak” programjába történő bekapcsolására – ipari.bzlogi.hu, 2005. október

http://www.ipari.bzlogi.hu/dokumentumok/Szakmai%20dokumentumok/Megvalosithatosagi%20tanulmany/Tanulmany.pdf

[4] Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség: Összefoglaló jelentés a volt Lenin Kohászati Művek területének felderítő jellegű tényfeltárásáról, 2004. március–október

http://www.greenpeace.org/hungary/Global/hungary/kampanyok/vegyi/mergezett_orokseg/LKM/%c3%96sszefoglal%c3%b3%20jelent%c3%a9s%20LKM.pdf

[5] Mellékletek – A volt Lenin Kohászati Művek területének felderítő jellegű tényfeltárásáról, Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség, 2004. szeptember 27.

http://www.greenpeace.org/hungary/Global/hungary/kampanyok/vegyi/mergezett_orokseg/LKM/Mell%c3%a9kletek%20LKM.pdf

[6] Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség: Összefoglaló jelentés a Miskolc Nádasrét volt LKM kohászati salaklerakó felderítő jellegű tényfeltárásáról, 2004. március–október

http://www.greenpeace.org/hungary/Global/hungary/kampanyok/vegyi/mergezett_orokseg/LKM/%c3%96sszefoglal%c3%b3%20jelent%c3%a9s%20N%c3%a1dasr%c3%a9t.pdf

[7] Mellékletek – A Miskolc Nádasrét volt LKM kohászati salaklerakó felderítő jellegű tényfeltárásáról, Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség, 2004. július 19.

http://www.greenpeace.org/hungary/Global/hungary/kampanyok/vegyi/mergezett_orokseg/LKM/Mell%c3%a9kletek%20N%c3%a1dasr%c3%a9t.pdf

[8] A ’90-es évek nagy játékosai állnak az iszapkatasztrófás cég mögött – origo.hu, 2010. október 7.

http://www.origo.hu/itthon/20101007-iszapkatasztrofa-a-mal-zrt-tulajdonosai-tolnay-lajos-bakonyi-arpad-petrusz.html

[9] Acélmű helyett ígéretgyár – nepszava.hu, 2017. március

http://nepszava.hu/cikk/1123843-acelmu-helyett-igeretgyar