
Mérgezett örökségünk
Szennyezett területek és időzített vegyi bombák Magyarországon

Ezen az oldalon…
- A volt Lenin Kohászati Művek szennyezése
- Alapadatok
- Milyen szennyeződés van a területen?
- Milyen hatásai lehetnek ennek a környezetre és a környéken lakókra?
- Mik a tennivalók, és mennyire sürgős a beavatkozás?
- A cég története, átalakulásai
- Vonatkozó határértékek
- Főbb szennyezők, és további információ a mérésekről, valamint a szennyeződés mértékéről
- Volt-e dokumentumokkal igazolható kármentesítés?
- Milyen hatósági intézkedések voltak?
- Egyéb fontos információk
- Hivatkozások
Alapadatok
A cég neve: Lenin Kohászati Művek
A szennyezett területek helye:
- 3540 Miskolc, Vasgyári út 43., Szélesség: 48,094303 | Hosszúság: 20,731714;
- a nádasréti salaklerakó: 48,081393 | 20,793449
Iparág: kohászat
Írd alá a petíciót: Méregmentes Magyarországot!

Miskolcon több olyan nagy kiterjedésű terület is van, amely a korábbi nehézipari tevékenységből fakadóan még ma is erősen szennyezett. A volt Lenin Kohászati Művek (LKM) területén [1] a talajban toxikus fémek és szénhidrogének találhatók nagy mennyiségben. Többek között ólom, rákkeltő kadmium és higany; ez utóbbiból például a határérték harmincszorosát mérték. A TPH (olajok és üzemanyagok) mennyisége ugyancsak kimagasló, negyvenszerese a megengedettnek.
A Kohászati Művek egykori nádasréti salaklerakójánál sem jobb a helyzet. A talaj és a talajvíz is erősen szennyezett: nikkel, kadmium, króm, ólom, valamint arzén található a területen. Mindezt tetézi, hogy az LKM és a salaklerakó területén a hivatalos beszámolók szerint több ezer tonna nem veszélyes hulladék is megtalálható, köztük vágókorongok, beton, 27 000 tonna kezeletlen salak, szigetelőanyag és gumiabroncsok.
A különböző nehézfémek eltérő kockázatúak lehetnek: a szervezetbe került ólom károsítja az idegrendszert, súlyos kitettség a vörösvértestek nagyfokú pusztulásához vezet, a kadmium rákkeltő és a csontok elváltozását okozhatja, a higany sejt- és idegméreg. A toxikus, rákkeltő arzén ötszörös mennyiségben van az LKM telephelyén és a nádasréti lerakóban egyaránt. A szennyezett iparterületek 500 méteres körzetében már lakóházak találhatók. A szénhidrogéneknek való folyamatos kitettség tüdőkárosodást, gyomor- és bélrendszeri tüneteket, súlyos máj- és vesekárosodást, szívritmuszavart, idegrendszeri tüneteket okozhat.
- Az LKM és a nádasréti salaklerakó területén is szükséges a talajcsere, valamint a talajvíz megtisztítása különböző víztisztítási technológiák alkalmazásával.
- Az LKM területén maradt nem veszélyes hulladékokat mielőbb át kell adni a jogerős hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező szervezetnek.
A kohászati tevékenység [2] a 18. század második felében kezdődött Miskolc környékén. Ekkor indított kohóipari vállalkozást Fazola Henrik egri kovácsmester Felsőhámorban. Az üzem az idők során számos névváltoztatáson esett át: volt Magyar Királyi Vasgyári Hivatal, Diósgyőri Vas- és Acélgyár, 1949-től pedig MÁVAG Kohászati Üzemek Nemzeti Vállalatnak hívták.
1953-ban választották le róla a Diósgyőri Gépgyárat (DIGÉP). Az üzem ekkor kapta a Lenin Kohászati Művek elnevezést, ahogyan ma is ismerjük.
A gyárban hadiipari termékeket (lövedéket és fegyvereket), síneket, nagyméretű vas- és acélöntvényeket, egyedi kovácstermékeket, hengerelt termékeket és csavarokat gyártottak. Egyes acéltermékei beépültek a MÁVAG és a Ganz járműveibe, generátorokba és vezetékrendszerekbe.
Az első világháborút követően a termelőberendezések egy részét elszállították, majd a második világháborúban a gyárat bombatámadás érte. Számos üzemrész, így az 1912-ben épült szennyvíztisztító telep is megsérült.
1945-től az LKM gyártási folyamatai során keletkező szennyvizek (ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó kenőolaj, fenol, kátrány, pakura, reve, valamint a kommunális szennyeződések) tisztítatlanul jutottak a Sajóba, valamint a Szinva-patakba.
A Sajóba kerülő szennyvíz mennyisége – amely elsősorban az LKM-ből származott, de a Diósgyőri Papírgyár és a DIGÉP is ide vezette szennyező anyagait – 43 000–51 500 m3/nap között volt. A kristálytiszta karsztvízforrásból táplálkozó Szinva-patak az 1950-es években a szennyeződés miatt vöröses, sűrű iszapos, olajos és bűzös szagú patakká vált. Minden egyes napon kb. 900 kg fenol került a patak vizébe. Ez a kristályos vegyipari alapanyag nagyobb mennyiségben a szervezetbe jutva légzés- és szívbénulást okozhat. A fenol- és kátrányszennyezés csak akkor szűnt meg, amikor 1969-ben a gyár átállt földgáztüzelésre.
A nehézipar fejlesztése politikai prioritást élvezve az 1980-as évek végéig tartott, azt követően a technológiai innovációk egyre lassabban érték el Magyarországot, így a gyár versenyhátrányba került. A rendszerváltáskor a különböző egységek gazdasági társaságokká alakultak, a gyár nevét pedig 1989-ben DIMAG Rt.-re (Diósgyőri Metallurgiai és Alakítástechnológiai Gyárak Részvénytársasága) változtatták.
1991-ben privatizálták [3], ezt követően a tulajdonosok gyorsan váltották egymást. 1990-től 15 év alatt az 5. tulajdonos az ukrán érdekeltségű DAM 2004 Acél- és Hengermű Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. lett, mely 2004. október 1-jén kezdte meg működését. A 2008-as gazdasági válság miatt szüneteltetni kényszerültek a termelést, 2009. február 23-án pedig bejelentették, hogy a DAM 2004 Kft. befejezte működését.
A Lenin Kohászati Művek területén jelenleg az ÖKO-FERR Hulladékkezelést Koordináló Közhasznú Nonprofit Kft. tevékenykedik.
- 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről – irányadó a talaj- és talajvízméréseknél.
- Kútvízméréseknél: 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről.
Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség (a továbbiakban Felügyelőség) 2004. évi vizsgálatai alapján ([4], Melléklet: [5]) az alábbi szennyezők találhatóak a területen:
Talaj
Az alábbiak haladták meg a legnagyobb mértékben a „B” szennyezettségi határértéket az LKM területén:
- TPH (C5-C40): ásványolaj-szénhidrogének (olajok, üzemanyagok), töményen belélegezve tüdőkárosodást, tüdőgyulladást és szívritmuszavarokat okozhatnak. Nagy mennyiségben lenyelve gyomor- és bélrendszeri panaszokat, súlyos máj- és vesekárosodást, illetve idegrendszeri tüneteket válthatnak ki. A TPH mért mennyisége (3863 mg/kg) a határérték (100 mg/kg) közel negyvenszerese.
- Kadmium: rákkeltő, a vesét, a májat, a csontokat, valamint a hormonrendszert károsító anyag. A mért mennyiség 13,2 mg/kg, a határérték tizenháromszorosa.
- Higany: ezüstös színű, folyékony, toxikus fém; sejt- és idegméreg. 14,9 mg/kg mennyiségben van jelen, ami közel harmincszoros határérték-túllépést jelent.
- Szelén: az ember számára nélkülözhetetlen mikroelem, de nagy mennyiségben mérgező lehet, a haj és a testszőrzet hullását, bőrelváltozásokat, fogkárosodást és idegrendszeri zavarokat okozhat. Majdnem hússzoros mennyiséget mértek (19,7 mg/kg), mint amennyi a szennyezettségi határérték.
- Króm: a három vegyértékű króm szükséges a szervezet számára, csak nagyobb mennyiségben toxikus, másik formája azonban, a hat vegyértékű króm daganatkeltő, mérgező anyag, a határérték majdnem tízszeresében (627 mg/kg) van jelen.
- Ólom: idegméreg, sejtméreg, amely az emberi szervezetbe bejutva kiszorít egyéb, létfontosságú fémeket, és nagyobb adagban ólommérgezést okoz. A határérték hétszeresében (743 mg/kg) található meg.
- Arzén: mérgező és rákkeltő anyag. A „B” szennyezettségi határérték több, mint ötszörösében (80,4 mg/kg) van jelen.
További szennyező anyagok
- Molibdén: Nélkülözhetetlen az élő szervezeteknek, ám nagyobb mennyiségben mérgező. Májműködési zavarokat és az állatkísérletek szerint magzati elváltozásokat okozhat. A mért mennyiség:11 mg/kg.
- Nikkel: lehetséges rákkeltő anyag. Erősen izgató, emiatt a bőr és a légutak nyálkahártyájának gyulladását váltja ki. Hosszabb időn át belélegezve súlyos egészségkárosodást okozhat. Ártalmas a vízi élővilágra is. A mért mennyiség:102,1 mg/kg.
- Cink: létfontosságú elem az élővilág és az ember számára, ám nagyobb mennyiségben egészségügyi kockázatot jelent és mérgező az élő szervezetekre. Ionja az enzimműködést befolyásolja. A mért mennyiség: 1370 mg/kg.
- Bárium: a veszélyes hulladékokat tartalmazó területeken rendszerint megtalálható. A vízben oldott bárium nagy mennyiségű felvétele bénulást és akár halált is okozhat. A mért mennyiség: 2790 mg/kg.
- Kobalt: esszenciális elem, az emlősöknek szükségük van kis mennyiségű kobaltra. Belélegezve nagyobb mennyiségben (20 mg/m3 felett) veszélyes. A fém kobalt kontakt bőrallergiát is okoz. A mért mennyiség: 42,5 mg/kg.
- Réz: krónikus kitettség esetén a vesére és a májra káros. A mért mennyiség: 447 mg/kg.
Talajvízben
- Az arzén mennyisége 11,5 µg/l (a „B” szennyezettségi határérték: 10 µg/l),
- a molibdén 34 µg/l, ami a „B” szennyezettségi határérték (20 µg/l) közel másfélszerese,
- a TPH 304 µg/l, ami a „B” szennyezettségi határérték (100 µg/l) több, mint háromszorosa.
A nádasréti salaklerakó területén ([6], Nádasrét-melléklet: [7]) az alábbi szennyező anyagok mutathatóak ki:
Talajban
- A kadmium mennyisége 9,36 mg/kg, ami a „B” szennyezettségi határérték (1 mg/kg) több, mint kilencszerese.
- A nikkel mennyisége 52,4 mg/kg, ami meghaladja a „B” szennyezettségi határértéket (40 mg/kg).
- Az ólom 1010 mg/kg, ami a „B” szennyezettségi határérték (100 mg/kg) több, mint tízszerese.
- A króm 804 mg/kg, ami a „B” szennyezettségi határérték (75 mg/kg) több, mint tízszerese.
- A cink 2490 mg/kg, ami a „B” szennyezettségi határérték (200 mg/kg) több, mint tizenkétszerese.
- A réz 146 mg/kg, ami a „B” szennyezettségi határérték (75 mg/kg) közel kétszerese.
- Az arzén 73,3 mg/kg, ami a „B” szennyezettségi határérték (15 mg/kg) közel ötszöröse.
Talajvízben
- A nikkel mért mennyisége 27,9 µg/l, ami meghaladja a „B” szennyezettségi határértéket (20 µg/l).
- Az ólom 29,4 µg/l, ami a „B” szennyezettségi határérték (10 µg/l) közel háromszorosa.
- Az arzén mennyisége 12,3 µg/l, ez szintén meghaladja a „B” szennyezettségi határértéket (10 µg/l).
Az elérhető dokumentáció alapján nem volt.
- A Felügyelőség 2010-ben hivatalból eljárást indított az ÖKO-FERR Kft-vel szemben a hulladékgazdálkodásra vonatkozó egyes szabályokkal, különös tekintettel az adminisztratív kötelezettségekkel kapcsolatban.
- 2011. június 28-án a Felügyelőség a Vasgyári út 17. alatti telephelyen helyszíni ellenőrzést tartott, három területen ASEA és UHP salakot talált.
- 2012 októberében ismét ellenőriztek: a három területből az egyiken változatlannak találták az ASEA salak mennyiségét, a többi salakot elszállították.
- 2012-ben a Felügyelőség kötelezte az ÖKO-FERR Kft-t a hulladékokra vonatkozó teljes körű leltár felvételére, valamint a hulladéknyilvántartás aktualizálására.
- 2013-tól többször kötelezték a céget arra, hogy a veszélyes és nem veszélyes hulladékokat adják át a környezetvédelmi hatóság jogerős hulladékgazdálkodási engedélyével rendelkező szervezetének.
- 2014-ben az ÖKO-FERR Kft. a veszélyes hulladékokat elszállíttatta, a nem veszélyes hulladékok ott maradtak.
Kapcsolat a MAL Zrt.-vel: Tolnay Lajos 1986-ban a Lenin Kohászati Művek műszaki igazgatója, majd 1989-ben vezérigazgatója volt, később a MAL Zrt. igazgatósági elnöke [8] és áttételesen tulajdonosa. Ez az a cég, melynek Ajka melletti vörösiszap-tározója 2010-ben átszakadt, halálos áldozattal járó katasztrófát okozva.
A 2014-es országgyűlési választás előtt azzal kampányoltak a miskolci Fidesz-jelöltek, hogy újraindítják az acélgyártást Diósgyőrben, ez azonban máig csak ígéret maradt. [9]
Kapcsolat a MAL Zrt.-vel: Tolnay Lajos 1986-ban a Lenin Kohászati Művek műszaki igazgatója, majd 1989-ben vezérigazgatója volt, később a MAL Zrt. igazgatósági elnöke [8] és áttételesen tulajdonosa. Ez az a cég, melynek Ajka melletti vörösiszap-tározója 2010-ben átszakadt, halálos áldozattal járó katasztrófát okozva.
A 2014-es országgyűlési választás előtt azzal kampányoltak a miskolci Fidesz-jelöltek, hogy újraindítják az acélgyártást Diósgyőrben, ez azonban máig csak ígéret maradt. [9]
Hivatkozások
[1] Miskolc környezeti helyzete és a környezet állapotát alakító tényezők – www.zoldinfolanc.hu, 2005.http://www.zoldinfolanc.hu/doksik/miskolc/kornyhelyzet2005.pdf
[2] A diósgyőri kohászat története – wikipedia.hu, 2017. április 7.https://hu.wikipedia.org/wiki/A_di%C3%B3sgy%C5%91ri_koh%C3%A1szat_t%C3%B6rt%C3%A9nete
[3] Megvalósíthatósági előtanulmány Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdag ipari örökségének idegenforgalmi hasznosítására, az „Európai kulturális utak” programjába történő bekapcsolására – ipari.bzlogi.hu, 2005. október [4] Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség: Összefoglaló jelentés a volt Lenin Kohászati Művek területének felderítő jellegű tényfeltárásáról, 2004. március–október [5] Mellékletek – A volt Lenin Kohászati Művek területének felderítő jellegű tényfeltárásáról, Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség, 2004. szeptember 27. [6] Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség: Összefoglaló jelentés a Miskolc Nádasrét volt LKM kohászati salaklerakó felderítő jellegű tényfeltárásáról, 2004. március–október [7] Mellékletek – A Miskolc Nádasrét volt LKM kohászati salaklerakó felderítő jellegű tényfeltárásáról, Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség, 2004. július 19. [8] A ’90-es évek nagy játékosai állnak az iszapkatasztrófás cég mögött – origo.hu, 2010. október 7. [9] Acélmű helyett ígéretgyár – nepszava.hu, 2017. márciusA szennyezett területek listája
Dunántúl
- Az ajkai vörösiszap-tározók
- Az almásfüzitői vörösiszap-tározók
- Bakony Művek, Veszprém
- Szennyezés a Dunaferr környékén
- A garéi veszélyeshulladék-lerakó
- Hidas, a volt Budapesti Vegyiművek telephelye
- A mosonmagyaróvári timföldgyár vörösiszap-tározói
- A neszmélyi vörösiszap-tározó
- Nitrokémia, Balatonfűzfő és környéke
Duna-Tisza köze
- Abasár ivóvízbázisának elszennyeződése
- A KŐPORC balassagyarmati telephelye
- Felsőtárkány, Berva-völgy
- BorsodChem Zrt., Kazincbarcika
- A Diósgyőri Gépgyár körüli szennyezések
- Illegális veszélyes hulladék és szennyezés Kiskunhalason
- A volt Lenin Kohászati Művek szennyezése
- Sajóbábony, a volt Észak-magyarországi Vegyiművek telephelye
- Tiszapalkonyai talaj- és talajvízszennyezés
Budapest és Pest megye
- A Budapesti Vegyiművek felszámolás alatt álló Illatos úti telephelye
- A Budapest Vegyiművek volt Kén utcai telephelye
- Feltáratlan szennyezések: Csepel Művek
- Cséry-telep
- Feltáratlan szennyezések: Metal-Art Zrt.
- Naplás-bányák
- A volt Óbudai Gázgyár
- A gyömrői PEVDI
- Lakóépületek alatti szennyezés Soroksáron
- Talajvízszennyezés Szentendrén
- Szigetszentmiklós, Bucka-tó környéke
- A törökbálinti Mechanikai Művek