Fotók a helyszínről

A korábbi kavicskitermelésből származó bányagödrök talajdegradációt idéztek elő, a gödrök hulladékokkal való feltöltése pedig – gyakorlatilag már a 70-es évektől – jelentős talajvíz- és talajszennyezést okozott. Azóta több millió köbméter hulladékot raktak itt le úgy, hogy a bányagödröket annak idején nem látták el semmilyen műszaki védelemmel, azaz az üregekben elhelyezett hulladékok közvetlenül érintkeznek a talajjal. A szennyező anyagok fajtáiról csak 1979 és 1994 között, az FKFV idejéből vannak információk. A dokumentáció szerint a területen a kommunális hulladékon túl többek között oldószerek, savak, lúgok, azbeszttartalmú szigetelőanyagok, elhasznált fénycsövek, akkumulátorok és sejtosztódást gátló, a sejteket mérgező gyógyszerek vannak lerakva.

A 2005-2007-es időszakból van elérhető talajvízmérési eredmény [1].  A jelenleg érvényes szennyezettségi határértéket a nikkel, a bór, a bárium, a BTEX-ek (toxikus, illetve rákkeltő, kőolaj eredetű aromás szénhidrogének), a szelén, a klór-benzol (négyszerese a határértéknek) és az ammónia haladták meg.

A területen lerakott hulladékban az emberi egészségre  veszélyes vegyi anyagok vannak, például belélegezve rákkeltő, azbeszttartalmú szigetelőanyagok, valamint kemoterápia során használt gyógyszermaradványok (sejtmérgek) is. A helytelen takarás miatt gyakori volt a bűz és jelentős a kiporzás, valamint a szél általi hulladékelhordás, hiszen akkoriban nem használtak kompaktort; csupán a beszállító teherautók súlya tömörítette a hulladékot a gödrökben. A szennyezett talajvíz a környék vízbázisait, a fúrt kutak vizét veszélyezteti; különösen az ivóvízben megjelenő rákkeltő szennyezők jelentenek kockázatot.

A rendszerváltást követően a térségben tömegesen tűntek fel a guberálók és a hajléktalanok. A bánya területén gyakori volt a kábelégetés, amivel évente 1-2 alkalommal fel is gyújtották a lerakót. Az uralkodó északnyugati szélirány miatt a fekete füst eljutott a lakóházakig, növelve a légúti megbetegedések, az asztmás panaszok és a daganatos megbetegedések kockázatát. A területen jelenleg is zajlik hulladéklerakás.

A legfontosabb teendő egy naprakész, részletes tényfeltárás elkészítése, majd a terület megtisztítása és helyreállítása [2].

A területen jelenleg is folyik hulladéklerakás, amelynek kérdéses a törvényessége, ezért mind a jogi hátteret, mind pedig a tevékenység környezeti kockázatait fontos lenne kivizsgálni.

A lerakónak négy, egymástól jól elkülönített korszaka volt.

A II. világháború alatt, majd az azt követő évtizedekben kavicsot termeltek ki a területen. A bányászat nyomán kisebb-nagyobb gödrök keletkeztek a mai Naplás úttól keletre fekvő terület elsősorban nyugati, északnyugati részein.

Az 1950-es, 60-as években az akkor még Micsurin út (Naplás út) melletti terület gödreibe jelentős mennyiségű, ismeretlen összetételű ipari és lakossági hulladék került nem szervezett módon.

1979 és 1994 között a Közterület-fenntartó Vállalat szállított be és ártalmatlanított települési szilárd hulladékot a területen. Ebben az időszakban a hulladék gödrökbe való tömörítése és a bányászati tevékenység egy időben zajlott. A bányaművelő Rákosvölgye Mgtsz, a Fővárosi Tanács, illetve a kerületi önkormányzat is nagy mennyiségű hulladékot szállíttatott ide azért, hogy betömjék vele a gödröket és rekultiválják a területet.

1995–2001 között, a FKFV távozása után többször is engedély nélkül, szabálytalanul raktak le hulladékot a területen.  Ebben az időszakban a bányaművelő és a haszonbérlők végeztek rátöltési és tereprendezési munkákat ismeretlen koncepció alapján. Az 1995–1999 között beszállított anyagok mennyiségéről, fajtájáról, továbbá a lerakásuk helyéről nincs pontos információ. A Közterület-fenntartó Vállalat távozását követően, 1999-ben és 2000-ben vaspondró-invázió [3] jelentkezett a területen, illetve a patkányok sem voltak ritkák.

A rekultiváció befejezésére és fenntartására az Önkormányzat létrehozta a Naplás Erdőgazdálkodási és Környezetvédelmi Kht.-t, amely 2000-ig működött.

2001-től napjainkig a lerakó egykori területének nagy része magántulajdonba került, azóta állítólagos tereprendezési munkálatok folynak, de valójában a feltöltése jelenleg is folyamatban van.

A négy korszak eredménye több ismeretlen összetételű hulladékhalom: alul az 50-es, 60-as évekből származó azonosítatlan hulladék, felette a Közterület-fenntartó Vállalat szilárd hulladéka, legfelül pedig általában építési hulladék, valamint földszerűnek nevezett, gyakran bizonytalan eredetű és minőségű rátöltések foglalnak helyet.

A Legfelsőbb Bíróságnak a témában született ítélete alapján – bár többen többféle hulladékot helyeztek ki a területre – a kármentesítés kötelezettje az FKF Zrt.

Az illegális hulladéklerakást nem állították le, sőt a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség nem jogerős KTVF 156-2/2008. sz. határozatában egy magánszemély (Banovics József) részére a nyugati bányában, a lakóterületek védőtávolságán belüli inerthulladék-lerakó üzemeltetésére adott környezetvédelmi működési engedélyt. A lerakó 2009-ben is üzemelt. Az ügy érdekessége, hogy korábban, 2001-ben ugyanennek a magánszemélynek megtiltották a hulladéklerakást a területen.

A Naplás-bányák területén jelenleg is zajló többféle hulladéklerakás törvényessége továbbra is kérdéses.

Nikkel:  rákkeltő anyag. Erősen izgató, emiatt a bőr és a légutak nyálkahártyájának gyulladását váltja ki. Hosszabb időn át belélegezve súlyos egészségkárosodást okozhat. Ártalmas a vízi élővilágra is.

Bór: ivóvízbe és felszíni vizekbe szennyvízzel (pl. mosogatószerrel) kerülhet. Patkányokon, egereken fejlődési rendellenességet okoz. Akut toxicitás esetén hányingert, hányást idéz elő.

Bárium: a veszélyes hulladékokat tartalmazó területeken rendszerint szintén megtalálható. A vízben oldott bárium nagy mennyiségű felvétele bénulást és akár halált is okozhat.

BTEX: toxikus, illetve rákkeltő, kőolaj eredetű aromás szénhidrogének – benzol, toluol, etil-benzol és xilol – összegzett koncentrációja egy környezeti mintában.

Szelén:  az ember számára nélkülözhetetlen mikroelem, de nagy mennyiségben mérgező lehet, a haj és a testszőrzet hullását, bőrelváltozásokat, fogkárosodást és idegrendszeri zavarokat okozhat.

Klór-benzol: gőzei belélegezve altató hatásúak. Kevésbé mérgező, mint a benzol.

Azbeszt: ásványi anyag, amelynek a szálai a levegőbe kerülve, onnan belélegezve rákkeltő hatásúak. Az azbesztpala és azbesztcement összetörésükkor jelentenek veszélyt, mert ekkor jutnak a levegőbe a szálak.

A VITUKI által 2007-ben készített tényfeltárás [4] zárójelentése szerint – az FKFV dokumentációjára hivatkozva – 1979 és 1994 között a következőket rakták le a területen:

szervetlen növényvédő szerek és faanyagvédő szerek, benzin, tüzelőolaj és dieselolaj, motor- és kenőolajok, ólomakkumulátorok, olajat és szénkátrányt tartalmazó kábelek, veszélyes anyagokat tartalmazó kazánhamu és -salak, oldószerek, savak, lúgok, valamint aszbeszttartalmú szigetelőanyagok és sejtosztódást gátló, a sejteket mérgező gyógyszerek.

• 6/2009. (IV. 14.) KVVM-EÜM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről – irányadó a talaj- és talajvízméréseknél;
• 20/2006 KVVM-rendelet a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről;
• 30/1964. (XII. 2.) Korm. rendelet az építésügyről szóló 1964. évi III. törvény végrehajtásáról (uralkodó szélirány, védőtáv) (a nyolcvanas években ezt vették figyelembe).

A VITUKI által 2007-ben készített  tényfeltárás zárójelentése [6] alapján (Budapest, XVII. kerület, Naplás úti Keleti bánya és hulladéklerakó. Részleges környezetvédelmi felülvizsgálat és környezeti tényfeltárás I. kötet, Zárójelentés,  2007. március 1.) a következő szennyező anyagok találhatóak a területen:

Talajvízben:

2005-2007-ben a Bálint Analitika vizsgálta a felszín alatti vizek szennyezettségét. A mintákat 17 mintavételi helyen vettek, ebből egy a Szilas-patak volt. A Szilas-patakban nem találtak határérték feletti mennyiséget egyik vizsgált komponensből sem (toxikus fémek, BTEX, policiklikus aromás szénhidrogének, peszticidek, klór-fenolok). A többi 16 mintavételi pont a felszín alatti vizeket mérte. Itt 6 minta esetében a pH 9,45-12,59 közötti, azaz lugos volt. A toxikus fémek/félfémek közül a bór, a bárium és a nikkel volt határérték felett. A halogénezett aromás szénhidrogének esetében a klór-benzol az egyik mintában 9,56 μg/l volt – a határérték több mint négyszerese –, a többi minta esetében is éppen a határérték (2 μg/l) alatti értékeket mértek. A tetrahidrofurán esetében a határérték 1 μg/l, egy minta esetében 3 μg/l-t mértek.

A hagyományos kémiai komponenseket és toxikus fémeket vizsgálva súlyos szennyezésre utal a magas szulfidion-, szulfátion- és foszfátion-koncentráció is.

Levegőben:

A kábelégetések miatt dioxinok mérhetők a levegőben. Ezek szerves oldószerekben és zsiradékokban (többek között zsírszövetekben is) kiválóan oldódnak, így felhalmozódnak az élő szövetekben. Egyesek közülük bizonyítottan karcinogének, mások az immunrendszert károsítják.

Volt-e dokumentumokkal igazolható kármentesítés?

A terület nincs kármentesítve, bár a kármentesítési kötelezettségről több határozat született.

• 1993-94-ben a teljes bányaterületre kiterjedő környezeti állapotfelmérést végeztetett Rákosmente Önkormányzata a Pro-Geo Kft., a Biokör Kft., a Flá Kft. és a Környezetgazdálkodási Intézet szakértőinek bevonásával.
• 1995-ben az Önkormányzat 1 560 000 Ft haszonbérleti díj megfizetésére szólította fel az FKFV-t és kötelezte az elmaradt rekultivációra. Erre a célra 1996-ban az Önkormányzat 32 millió Ft-ot vett át a Rákosvölgye Szövetkezettől, az összeg azonban eltűnt.
• Még ugyanebben az évben az Önkormányzat megvásárolta 4 hektárnyi terület tulajdonjogát, és 1997-ben felkérte az FKFV jogutódját, az FKF Zrt.-t, hogy települési szilárd hulladékkal töltse fel a területet. A hulladéklerakás feltételei voltak többek között 10 db figyelőkút megtervezése, valamint ásványi szigetelés biztosítása a bányagödrök alján, hogy a Szilas-patakba csak tiszta csapadékvíz kerülhessen.  A rekultiváció határideje 2010. október 31. volt.
• 2000-ben más, magánkézben lévő területrészek mellett az Önkormányzat 4 hektárját is haszonbérbe adták a Kordély 2000 Bt.-nek, amely szabálytalanul rakott le hulladékot a területen.
• 2001-ben a Golder Associates Magyarország Kft. az Önkormányzat tulajdonában lévő területen végzett vizsgálatokat, amelynek eredményei a 2007-es, VITUKI által készített tényfeltárási dokumentáció II. kötetében olvashatók.
• Rákosmente Önkormányzata beépítette a terület rekultivációjának feladatát mint célt a 2008-2013-as Integrált Városfejlesztési Stratégiába (IVS) [5], de a cél még nem valósult meg.

Egyéb hatósági mérések

• VITUKI Consult, az FKF Zrt. megbízásából,  2007. március [4].

Bevonódott-e az ügybe helyi vagy országos civil szervezet?

• A Rákoscsaba-Újtelepért Egyesület már a 1999-ben tiltakozott [6] az inert hulladék lerakása ellen, ám ezt nem vették figyelembe az Önkormányzatnál, és a Kordély 2000 Bt.-nek 2004-ig engedélyt adtak a lerakásra.
• A Rákoscsaba-Újtelepért Egyesület környezetkárosítás miatt beperelte a korábbi területhasználókat, az Önkormányzatot, valamint a Rákosvölgye Mezőgazdasági és Ipari Szövetkezetet. A legnagyobb felelősséget az Önkormányzatnak tulajdonították, hiszen már 2009-ben beismerték a szabálytalan hulladéklerakást a saját területükön, mégsem cselekedtek azonnal. Az ítélet, mely szerint [7] az Önkormányzatnak nemcsak a saját tulajdonában lévő területért, hanem az egész bányatérségért felelnie kell, nem jogerős.
• A helyi lakosság nyomására megtiltották  a salakpernye lerakását, valamint az Önkormányzat kötelezte a  Rákosvölgye Szövetkezetet kerítés építésére, illetve az időnként kábelt is égető a guberálók távoltartására.

[1] Bálint Analitika Kft. vizsgálatai 2005-2007 között − greenpeace.org https://www.greenpeace.org/static/planet4-hungary-stateless/2018/10/ff55bea9-ff55bea9-balintanalitika_2006_2007.pdf

[2] Budapest Főváros Településszerkezeti Terve − budapest.hu, 2005. április
http://budapest.hu/Documents/TSZT.pdf

[3] Permetezés lesz Rákosmentén az undort keltő vaspondró ellen − 17.kerulet.ittlakunk.hu, 2014. szeptember 25.
http://17.kerulet.ittlakunk.hu/termeszet/140925/permetezes-lesz-rakosmenten-az-undort-kelto-vaspondro-ellen

[4] Budapest, XVII. kerület, Naplás úti Keleti bánya és hulladéklerakó. Részleges környezetvédelmi felülvizsgálat és környezeti tényfeltárás I. kötet. Zárójelentés. (VITUKI CONSULT Zrt.)  2007. március 1. − greenpeace.org
http://tinyurl.hu/DSMq/

[5] XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata: Integrált városfejlesztési stratégia 2008-2013.  − terport.hu
http://www.terport.hu/webfm_send/3595

[6] Helyi Hírek − hatvanizoltan.hu, 2010. január
http://www.hatvanizoltan.hu/doc/helyihirek/2010_01_21.pdf

[7] Levegő Munkacsoport: Precedens értékű ítélet a Naplás térség környezetveszélyeztetése ügyében. A Rákoscsaba-Újtelepért Egyesület közleménye − levego.hu
https://www.levego.hu/node/3673

Néhány, az üggyel kapcsolatban megjelent további cikk

Így változott Rákosmente az elmúlt évtizedben − rakosvidek.hu, 2016. június 27.
https://rakosvidek.hu/2016/06/27/igy-valtozott-rakosmente-az-elmult-evtizedben/

Naplás-bányák: időzített bomba? − greenfo.hu, 2001. október 6.    http://greenfo.hu/hirek/2001/10/09/naplas-banyak-idozitett-bomba_1002599410

Rákoscsaba-Újtelepért Egyesület: Budapesten, Rákosmentén, a Naplás bányatérségben környezetveszélyeztetés van − racsute.x3.hu, 2011. október 27.
http://www.racsute.x3.hu/blog/?p=79