Tiszapalkonyai talaj- és talajvízszennyezés

A terület a több évtizedes intenzív ipari tevékenység folytán már régóta szennyezett.

A Hőerőmű föld alatti tüzelőolaj-tárolójának környékén a talajban és a talajvízben jelentős PAH- (policiklusos aromás szénhidrogének) és TPH-szennyeződést [1] tártak fel; többek között naftalint és pentaklórfenolt is találtak. A szennyeződés a vizsgálatok alapján 25-30 éve keletkezhetett. Kármentesítés után, 2011-ben a PAH mennyisége az egyik figyelőkút vizében még mindig csaknem kilencszerese volt (17,6 µg/l) a normál határértéknek.

A volt Hőerőmű IV. számú zagytere tekintetében a szennyező anyagokról nem állnak rendelkezésre pontos információk.

Tiszapalkonya határában a felszín alatti vízben a szénhidrogének finomításához és feldolgozásához kapcsolódó szennyező anyagok vannak jelen. Ezek a TVK-TIFO ipari komplexum területén az 1960-as években kezdődött szénhidrogén alapú technológiák alkalmazása során kerültek a talajvízbe. A vizsgálati eredmények alapján a fő szennyező anyag az ún. MTBE, azaz metil-terc-butil-éter. [2]

A Hőerőmű által okozott szénhidrogén-szennyeződések (TPH, PAH) csaknem mindegyike az emberi szervezetbe jutva egészségkárosító: tüdőkárosodást, gyomor- és bélrendszeri tüneteket, súlyos máj- és vesekárosodást, szívritmuszavart, idegrendszeri tüneteket okozhatnak, és vannak, amelyek rákkeltőek (pl. naftalin, PAH). Ezen vegyületek komponenseinek mutagén és magzatkárosító hatásai is ismertek.

Több szennyező fokozottan veszélyes a vízi szervezetekre és élőhelyekre, ami a Tisza közelsége miatt problémás. Tiszapalkonyán a TVK­-TIFO ipari komplexumból származó MTBE­ szennyezés megjelen­het a település határában lévő kutak vizében, ezért a hatóságok várhatóan elrendelik a vízkivételi tilalmat, amely – az évenkénti felülvizsgálat eredményének függvényében – három évig tarthat. Előfordultak olyan jelzések a helyiek részéről, hogy a kutak vize fekete színű, sőt többen benzinszagra panaszkodtak, illetve arra,

hogy a talajvíztisztító kútrendszerek kárt tesznek majd a házaikban. [3] A MOL az esetek tisztázására szakértőkkel vonult ki a hely­színre: épületstatikai vizsgálatokat végzett, valamint rendszere­sen vízmintákat vesz a kutakból, és folyamatosan tájékoztatja a lakosságot az eredményekről.

A Hőerőmű üzemanyag-tartályainak környezetében a 2008-ban megkezdett, majd évekig szünetelő kármentesítést folytatni kell. Mivel időközben a szennyezés felszámolásáért felelős céget, az AES Borsodi Energetikai Kft.-t felszámolták, a kötelezettség teljesítését az új tulajdonosokra írták át. [4] Ők az üzemanyag-tartályok okozta szennyezés megszüntetéséért és a hőerőmű IV. számú zagyterének rekultivációjáért is felelősek. Az átírást a 2017. szeptember 21-i határozat rögzíti, amely kiadványunk összeállításakor még nem jogerős. A zagytér rekultivációjának határideje 2027.

A TVK-TIFO okozta szennyeződést az 1990-es években kezdték meg felszámolni. A TVK jogutódjaként a MOL és a MOL Petrolkémia a talajvíz tisztítására szolgáló kútsor próbaüzemét 2017 júliusában indította el Tiszapalkonya határában, de még sok év vagy akár évtized mire befejeződhet ez a folyamat. [5]

A tiszapalkonyai szennyezés egyik forrása a Tiszapalkonyai Hőerőmű, melynek építése 1951-ben [6] kezdődött a Sajó menti mezőgazdasági területen. A cél az volt, hogy az iparvidék energiaszükségletét a szénhidrogén alapú áramtermelés segítségével folyamatosan biztosítani tudják. A főként szén- és olajtüzelésű erőmű beépített kapacitása 90 MW volt, és több évtizeden keresztül családok százainak nyújtott biztos megélhetést. 1996-ban az AES Borsod Energetikai Kft. vásárolta meg a a magyar államtól a Hőerőművet. 2007-ben a föld alatti tüzelőolaj-tároló megszüntetésekor talajt és talajvizet érintő szénhidrogén-szennyezést észleltek, és még abban az évben lépéseket is tettek a szennyezés megszüntetésére. A szennyezett talaj egy részét eltávolították, majd egy aktívszénszűrővel és levegőztető szondákkal ellátott kármentesítő rendszert építettek ki. A munkálatok 2011-ben zárultak.

Eközben a folyamatosan növekvő szén- és biomasszaárak miatt, valamint az emelkedő fenntartási költségek következtében a Hőerőmű veszteségessé vált, így a tulajdonosok az üzem bezárása mellett döntöttek. A vállalat felszámolás alá került, majd az erőművet 2012-ben végérvényesen bezárták. 2014-ben az ukrán FMG-BUD befektetői csoport vásárolta meg [7] a Berentei Hőerőművel egyetemben.

A másik jelentős szennyező forrás a műanyagipari alapanyagokat és petrolkémiai alapanyagot gyártó TVK-TIFO. A Hőerőmű megépítése után a hatvanas és hetvenes években sorra épültek az új gyárak és üzemegységek Tiszaújvárosban, Tiszapalkonya határában. [8] Elsőként a romániai földgáz fogadására alkalmas gázüzemet építettek meg, majd következett a lakkfesték- és műgyantagyár, a műtrágyagyár, a gépgyár, az olefin- és műanyaggyár, valamint a Tiszai Finomító. A TIFO első berendezéseit 1975-ben helyezték üzembe, 1980-ban pedig elindult a motorbenzinkeverő-üzem, és rá két évre, ‘82-ben az MTBE-üzem, melyhez az alapanyag egy része a TVK olefingyárából érkezett. A Tiszapalkonyát érintő nagy kiterjedésű MTBE-szennyeződés ebből az időből származik, azaz 30-40 évvel ezelőtt keletkezett.

1996-ban a TVK-t privatizálták. A MOL-nak 2004-ben már 50% feletti tulajdonrésze volt, 2015-ben pedig teljes egészében bekebelezte a TVK-t, [9] amely azóta a MOL leányvállalatként, MOL Petrolkémia néven működik tovább.

Tiszaújvárosban a vegyipari beruházások napjainkban is zajlanak. 2015 végén adták át a 35 milliárdos beruházással megépült új butadiénüzemet [10], amely műgumi-alapanyag, nélkülözhetetlen például a latextermékek, szigetelőanyagok, autógumik gyártásához.

6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről – irányadó a talaj- és talajvízméréseknél.

Kútvízméréseknél: 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről.

MTBE (metil-terc-butil-éter): az ólmozott benzin kivonása óta a legelterjedtebb oktánszámnövelő alapanyag, tisztított formában pedig a gyógyszergyártás során használt oldószer. Színtelen, vízben kiválóan oldható, kevéssé illékony, jellegzetes terpénszagú, alacsony viszkozitású folyadék. Mivel jól oldódik a vízben, ezért más szénhidrogénekhez hasonlóan gyorsan terjed.

Naftalin: nagyon mérgező a vízi élőlényekre, valamint hosszú távon károsíthatja a különböző szervezeteket. Egyes feltételezések szerint rákkeltő.

Pentaklórfenol: jellegzetes szagú, fehér színű, kristályos vagy szilárd anyag. Szem- és bőrirritációt okozhat, valamint a szervezetbe kerülve szív-érrendszeri panaszokhoz vezethez. Súlyos esetben szívelégtelenséget idézhet elő. A pentaklórbenzol feltételezhetően rákkeltő, továbbá fokozottan veszélyezteti a vízi élőlényeket.

Policiklusos aromás szénhidrogének (PAH): többek között szén (kőszénkátrány) és kőolaj tökéletlen égésekor keletkező vegyületek, melyek bizonyítottan rákkeltőek. Legismertebb ilyen vegyület a petrolkémiában alkalmazott naftalin.

TPH (C5-C40): ásványolaj-szénhidrogének (olajok, üzemanyagok), melyek töményen belélegezve tüdőkárosodást, tüdőgyulladást és szívritmuszavarokat okozhatnak.

Talajban, a Hőerőmű felszámolt tüzelőolaj-tartályainak környékén

Az Enviroinvest Környezetvédelmi Befektetési és Tanácsadó Kft. a kármentesítés eredményének ellenőrzésére végzett vizsgálatokat 2011-ben [1]:

• A TPH vegyületeket 4,5 m mélységben sikerült a „D” kármentesítési határérték (3000 mg/kg) alá csökkenteni.
• A PAH koncentrációja azonban ugyanitt 11,7 mg/kg, a „D” kármentesítési határérték (5 mg/kg) több, mint kétszerese.
• A mélyebbről vett mintákban, 6,5 m méter mélységben sikerült a „D” kármentesítési határérték alá csökkenteni a PAH- és TPH-szennyezést, de a TPH mennyisége egy kivételével minden talajmintában meghaladta a normál, azaz „B” határértéket.

Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (ÉMI-KTVF) maga is végzett mérésekkel egybekötött helyszíni ellenőrzést. [1] Ez alapján:

A talajvízben, a Hőerőmű tüzelőolaj-tartályainak környékén

• A PAH naftalinok nélkül a TPF-1 jelű kútban 17,6 µg/l, a 2-es kútban 11,6 µg/l, amely jelentősen meghaladja a 2 µg/l „B” szennyezettségi határértéket.
• A TPH az 1-es kútban 42,83 µg/l, a 2-esben pedig 30,465 µg/l koncentrációt érte el, amely határértékek alatt marad.

A volt Tiszapalkonyai Hőerőmű IV. számú zagytere tekintetében a szennyező anyagokról nem állnak rendelkezésre pontos információk, ahogy a TVK-TIFO ipari komplexum teljes területén észlelt szennyező anyagok, így az MTBE mennyiségéről sem.

• A Hőerőmű föld alatti olajtartályainál 2007-ben feltárt PAH- és TPH-szennyezést részben felszámolták. A 2009 és 2011 között zajló kármentesítés során 6179,5 m³ szennyezett vizet, valamint 298 liter olajszármazékot távolítottak el [1] a felszámolt tüzelőolaj-tartályok környezetéből. A területet azonban nem sikerült maradéktalanul megtisztítani a környezetbe került szénhidrogénektől, ezért a jelenlegi tulajdonosoknak folytatni kell a kármentesítést.
• A másik jelentős szennyezés, az MTBE tekintetében a MOL Nyrt. és a MOL Petrolkémia Zrt. 2017 januárjában kezdte a kármentesítést. 70 talajvíz-kitermelő kútból álló kútsorral távolítják el a szennyezett talajvizet a területről. A 3 km-es talajvíztisztító rendszer 2017 júliusának közepén kezdte meg próbaüzemét. [11] A kármentesítés várhatóan 2018 januárjában fog lezárulni, de egyes források szerint akár évtizedekig is működtethetik [5] a kutakat. Egyelőre a lakosok nem használhatják a település határában fúrt kutakat. A kúthasználat felülvizsgálatára a tervek szerint három év múlva, 2021-ben kerülhet sor.
• A Tiszapalkonyai Hőerőmű IV. számú zagyterén a rekultiváció határideje 2027 január 31. [4]

• Az ÉMI-KTVF 2011-ben elrendelte a kármentesítés és a monitoring folytatását, mert a két éve tartó beavatkozás végén is maradt PAH- és TPH-szennyeződés a Hőerőmű üzemanyagtartályainak környékén. A hatóság azt is előírta, hogy ki kell vizsgálni, mi az oka a monitoring kutakban észlelt megnövekedett TPH-szennyeződésnek. [1]
• A kötelezettséget a hatóság a 2017 szeptemberében módosított határozatával átírta az időközben eladott terület új tulajdonosaira, az FMG-BUD konzorcium tagjaira [11] (First Solar Kft., Nagy Mercatus Kft., Komoró Invest Kft., Serfőző Szabolcs, Alternatív Energia Alapítvány). Eszerint a tartályparkkal kapcsolatos beavatkozásokat és a Hőerőmű IV. számú zagyterének rekultivációját is el kell végezniük.

[1] 16403-13/2011. számú határozat az üzemanyagtartályok térségében a beavatkozás és monitoring folytatásáról – Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség, 2011. december 6.

https://sites.greenpeace.hu/wp-content/uploads/2021/10/2011-16403-13.pdf

[2] Hetven kúttal, három kilométeren – tiszatv.hu

http://kronika.tiszatv.hu/index.php/aktualis/11602-hetven-kuttal-harom-kilometeren

[3] Tiszapalkonyán a falak alatt van az ördög – mno.hu, 2016. december 30.

https://mno.hu/belfold/tiszapalkonyan-a-falak-alatt-van-az-ordog-1378768

[4] BO-08/KT-7721-4/2017. számú határozat kötelezettek személyének módosításáról – Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatala, 2017. szeptember 21.

https://sites.greenpeace.hu/wp-content/uploads/2021/10/2017-7721-4.pdf

[5] Földindulástól rettegnek Borsodban, Orbánhoz fordulnának – mno.hu, 2017. május 30.

https://mno.hu/belfold/budos-a-fold-foldindulastol-rettegnek-borsodban-orbanhoz-fordulnanak-2399987

[6] 50 éve avatták a Tiszai Vegyi Kombinátot – mfor.hu, 2015. november 28.

http://www.mfor.hu/cikkek/mesel_a_mult/50_eve_avattak_a_Tiszai_Vegyi_Kombinatot.html

[7] Erőmű lesz, vagy hulladék? – boon.hu, 2014. november 7.

http://www.boon.hu/eromu-lesz-vagy-hulladek/2692343

[8] TVK 60 – TVK Nyrt., 2013

https://sites.greenpeace.hu/wp-content/uploads/2021/10/tvk60_teljes_31_final.pdf

[9] Bekebelezte a Mol, most új nevet kap a TVK – privatbankar.hu, 2015. augusztus 28.

http://privatbankar.hu/reszveny/bekebelezte-a-mol-most-uj-nevet-kap-a-tvk-285007

[10] Az üzem, amely ontja magából a szadomazo szerkók alapanyagát – hvg.hu, 2016. június 3.

http://hvg.hu/kkv/20160603_mol_uzem_tiszaujvarosban_tvk_szadomazo_szerkok_alapanyaga_m