Az ipari park több körzete is szennyezett. Az elegyüzem területén ásványolaj-, szénhidrogén- és fémszennyezést (bárium, kadmium, szelén, réz, cink) találtak egy 2002-es vizsgálat során [1]. 11 évvel később, 2013-ban szintén fémeket és szénhidrogén-szennyeződést (ezüst, kobalt, szelén, higany, TPH) [2] mutattak ki a területen. A 2002 óta megnövekedett szelénmennyiség hátterében valószínűleg a 2004-ben történt petárdaraktár-robbanás [3] állhat, amelyben három ember életét vesztette. Az ipari park más részei is szennyeződtek, ott poliaromás szénhidrogéneket (PAH), báriumot, a robbanótéren pedig TNT-t (TPH, 2,4,6-trinitrotoluol) azonosítottak. A területen ismerten nagy mértékű ipari és kommunális szennyvíztárolás, -kezelés és -szikkasztás történt, valamint számos helyen találhatók illegális hulladékelhelyezés nyomai.  

A szénhidrogének töményen belélegezve tüdőkárosodást, tüdőgyulladást és szívritmuszavarokat okozhatnak. Nagy mennyiségben lenyelve gyomor- és bélrendszeri panaszokat, súlyos máj- és vesekárosodást, illetve idegrendszeri tüneteket válthatnak ki.

A különböző nehézfémek eltérő kockázatúak lehetnek: a kadmium rákkeltő, hormonkárosító tulajdonságokkal rendelkezik, elváltozást okozhat a csontokban; a cink létfontosságú elem az élőlények számára, ám nagyobb mennyiségben ez is egészségügyi kockázatot jelent, ionja az enzimműködést befolyásolja. A réznek való krónikus kitettség káros a vesére és a májra, valamint idegrendszeri károsodást is okozhat. A fémek legnagyobb környezeti kockázata az, hogy felhalmozódnak az élő szervezetekben.

A területet kisebb-nagyobb cégek bérlik, így az itt dolgozók számára egészségügyi kockázatot jelenthetnek a szennyező anyagok. A terület környékén hétvégi telkek sorakoznak. Az itt „pihenő” emberek számára kockázatott jelent, ha szennyezett talajvízből nyerik a locsolásra, esetleg fogyasztásra használt vizet.

Komplett állapotfelmérést követően a terület kármentesítése; ehhez csatlakozóan a felelősségi körök megállapítása – ennek lehetetlensége esetén az állami szerepvállalás ütemtervének kidolgozása és végrehajtása. A költségeket ebben a stádiumban még nem lehet megbecsülni.

A Mechanikai Művek elődje, a Fémáru-, Fegyver- és Gépgyár Rt. 1935-ben alakult Soroksáron az akkori Fegyvergyár és Lámpagyár fúziójával. Az új cég gép- és iparcikkgyártás mellett alapvetően fegyvergyártással foglalkozott.

A törökbálinti telepen a harmincas évek végétől lőszeralkatrész előállítása és lőszergyártás (kézigránátok, aknák, tüzérségi és harckocsilőszerek) folyt. Az 1948-as államosítás során az FFG-t két állami vállalattá alakították: a polgári célokra történő termelés a Lampartnál, polgári és katonai jellegű termékek előállítása a Mechanikai Művekben történt. Az ötvenes évek végéig az üzem szigorúan zárt katonai területnek számított.

1957-től kezdődően fokozatosan csökkentek a hazai hadiipari igények, így a katonai termelés lassan visszaszorult. A gyárba polgári célú termelési egységek kerültek (kondenzátorok, olajkályhák gyártása stb.). A Mechanikai Művek Állami Vállalat 1998-ban részvénytársasággá alakult (Mechanikai Művek Rt.), és az ÁPV Rt. kezelésébe került, aki létrehozta az MM Speciális Rt-t, mely ekkor négy nagyobb egységre bontva működött: elegyüzem, robbantóterület, szerelőüzem, présüzem. A termelés nagyobb részét éles gyártmányok elkészítése és ipari robbantószerek előállítása (katonai robbantószerekből történő kiszerelés, majd újraösszeszerelés révén) jelentette, amelyet külföldre exportáltak. A termelés volumene fokozatosan csökkent.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 2008-ban árverésre bocsátotta az  addigra már alig termelő céget: így kerültek a műszaki berendezések, raktárak és raktárkészlet, kiszolgáló létesítmények a területtel együtt több tulajdonos birtokába. (A végelszámoló tájékoztatása alapján 2002-ben 54 tulajdonos, 2015-ben 100-nál több tulajdonos birtokolta a területet.)

A MM Speciális Védelmi Termékeket Gyártó Zrt-t 1998-ban alapították, ekkor alapvetően a fegyvergyártás ágazatában tevékenykedett. Jelenleg (2016-ban) saját tulajdonú és bérelt ingatlan bérbeadásával, üzemeltetésével foglalkozik.

A Perfekting Mérnöki Iroda Kft. 2002-es környezeti állapotfelmérése [1] és a VIVA Natura Biztonságos Környezetért Közhasznú Alapítvány által 2012-ben végzett vizsgálatok [2] alapján.

A volt elegyüzem területén mért adatok

2002: THP- (összes ásványolaj szénhidrogén) és fémszennyezés (bárium, kadmium, szelén, réz, cink) a felszín közelében;

2013: ezüst, kobalt, szelén, higany, TPH a határértéket meghaladó mennyiségben.

A volt belső robbanóterület területén mért adatok

2002: THP és fémek (kadmium és szelén);

2013: nem mértek a 6/2009. sz. rendeletben megadott határértékeket meghaladó mennyiségeket.

A volt szerelde területén mért adatok

2002: PAH (poliaromás szénhidrogének) és fémek (bárium, kadmium, szelén, ólom), TPH;

2013: a 6/2009. sz. rendeletben megadott határértéket meghaladja a következő anyagoknál: ezüst, szelén.

A volt présüzem területén mért adatok

2002: fémek (ezüst, bárium, kadmium, réz, nikkel, ólom, szelén, cink) és TPH

2013: a 6/2009. sz. rendeletben megadott határértéket meghaladja a következő anyagoknál: TPH.

A volt raktár területén mért adatok

2002: TPH;

2013: a 6/2009. sz. rendeletben megadott határértéket meghaladja a következő anyagoknál: szelén, TPH.

A volt külső robbanótér területén mért adatok

2002: fémek (ólom és higany), robbanószer-maradványok;

2013: a 6/2009. sz. rendeletben megadott határértéket meghaladja a következő anyagoknál: ezüst, bárium, kadmium, összes króm, réz, molibdén, nikkel, ólom, szelén, ón, cink, higany, TPH, 2,4,6-trinitotoluol (TNT) – robbanóanyagokra nincs határérték!

Talajvízből mért adatok

2002: halogénezett alifás szénhidrogének (diklór-, triklór- és tetraklór-etilén), TPH-GC, PCB (PCB28 és PCB52), fémek és félfémek (bór és ólom);

2013: a 6/2009. sz. rendeletben megadott határértéket meghaladja a következő anyagoknál: bór, szelén. Az elvégzett mérések szerint a talajvíz vizsgálatához használt monitoringkutak vizében nem voltak halogénezett alifás szénhidrogének a 6/2009. sz. rendeletben meghatározott határérték feletti mennyiségben.

A 2002 óta megnövekedett szelénmennyiség hátterében a 2004-ben történt – három ember halálát követelő – petárdaraktár-robbanás állhat. A jelentős vagyoni kárt is okozó balesetben a Pyro-Technic Kft. által gyártott/raktározott pirotechnikai eszközök robbantak fel a kérdéses helyszínen. A pirotechnikai eszközök alkotóeleme lehet a szelén, mert felhasználják lángfestő tulajdonságát (kékre festi a lángot).

A Perfecting Mérnöki Iroda Kft. által 2002-ben benyújtott állapotfelmérés [1]  adatai alapján nem volt a mérés idején halogénezett szénhidrogén- és BTEX-szennyeződés (illékony aromás vegyületek: benzol, toluol, etilbenzol, xilol) a területen.

A területen ismerten nagy mértékű ipari és kommunális szennyvíztárolás, -kezelés és -szikkasztás történt, valamint több helyen is találhatók illegális hulladéklerakás nyomai (építési és bontási hulladékok, lomok, elektronikai berendezések), melyek nyilvánvalóan – valamint ismeretlen mértékben és módon – módosítják a szennyező anyagok spektrumát

6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről – irányadó a talaj- és talajvízméréseknél

A terület egészére vonatkozóan nem történt átfogó és megnyugtató kármentesítés. Egy-két kisebb cég javított valamennyit az állapotokon, pl. a Previa Szolgáltató Bt. talajcserét és tereprendezést végzett [4]. Több, a területen üzemelő cég azonban megtámadta az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség kármentesítésre vonatkozó határozatait, ezért azok végrehajtása még várat magára.

A Pyro-Technik Kft. petárdaraktára 2004 augusztusában [3] történt robbanása kapcsán a Katasztrófavédelem illetékes egységei jelentek meg a helyszínen. Ők és a baleset körülményeit vizsgáló nyomozó hatóságok, valamint a cég felelősségbiztosításáért felelős biztosítótársaságok szakértői végezhettek olyan méréseket, melyek relevánsak lehetnek a környezetszennyezést illetően.

Hatósági határozatok az ügyben

• 2001-ben a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség  teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzésre kötelezte a Mechanikai Művek Rt.-t
• 2003-ban a Mechanikai Művek Rt. végelszámolására való tekintettel visszavonta a fenti határozatát, és a végelszámolót kötelezte a vizsgálat elvégzésére  
• 2004-ben az akkor már szintén végelszámolás alatt álló MM Speciális Rt.-t kötelezte a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség a kármentesítés műszaki beavatkozási tervének elkészítésére. A határozatban – az akkor hatályos, a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről szóló 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet szerinti  (D) kármentesítési határértékeket határozták meg:

Talajra:

• DNT: 3,08 mg/kg
• RDX: 27 mg/kg
• TNT: 176 mg/kg
• Ólom: 150 mg/kg
• Higany: 1,0 mg/kg

[1] Pirotechnikai raktár robbant Törökbálinton − index.hu, 2004. augusztus 8.
http://index.hu/bulvar/robb0805/

[2] MM. Speciális Rt. V. A. környezeti állapotfelmérése, Perfekting Mérnöki Iroda Kft., 2002. február  − greenpeace.org
http://www.greenpeace.org/hungary/Global/hungary/kampanyok/vegyi/mergezett_orokseg/Torokbalint/0_MM_Spec_Allapotfelmeres_I_2002_feb.PDF

[3] Tényfeltárási Záródokumentáció a Törökbálint 0152 hrsz. és Budapest XXII. ker., 239916/2 hrsz. alatti ingatlanon végzett környezeti állapotvizsgálatokkal kapcsolatban, VIVA Natura Biztonságos Környezetért Közhasznú Alapítvány, 2013. január  − greenpeace.org
http://tinyurl.hu/knmB/

[4] Previa Bt. nyilatkozata az általa végzett talajcseréről, 2014. február 10.  − greenpeace.org
http://www.greenpeace.org/hungary/Global/hungary/kampanyok/vegyi/mergezett_orokseg/Torokbalint/1_Mechanikai_Muvek_Previa_level_2014-02-20_(3).pdf