Mit tettünk 2020-ban?

Mit tettünk 2020-ban?

Közhasznúsági jelentés 2020

Előszó

A 2020-as év megmutatta: nem élhetünk tovább úgy, ahogy eddig. A koronavírus-járvány kíméletlenül hívta fel a figyelmet társadalmunk sérülékenységére, miközben világossá vált, hogy a járvány utáni újjáépítéssel a klíma- és ökológiai válságra is megoldást kell találnunk, vagy a jövőben még súlyosabb krízisekkel kell szembenéznünk. A Greenpeace Magyarországnál továbbra is elszántan és kitartóan dolgozunk azért, hogy hazánk talaja, levegője, erdei és vizei tiszták legyenek; megóvjuk természeti kincseinket; az éghajlati válság enyhítése érdekében elősegítsük a megújuló energiaforrások terjedését; és mindannyian egészséges, vegyszermentes élelmiszert fogyaszthassunk. 2020-ban számos sikert könyvelhettünk el:

  • Elértük, hogy a magyar kormány támogassa az uniós klímacél elfogadását.
  • Áttörést értünk el – törvény született az egyszer használatos műanyagok kivezetésére.
  • Pert nyertünk a magyar állammal szemben, a bíróság kimondta: törvényesen védtük Kishantos ökológiai gazdálkodással megművelt földjeit 2014-ben.
  • Kampánytevékenységünknek köszönhetően tovább folytatódott hazánk mérgezett örökségeinek felszámolása.
Mező János Bálint, a Greenpeace Magyarország ügyvezető igazgatója
Mező János Bálint, a Greenpeace Magyarország ügyvezető igazgatója

Szakértőnk 2020-ban is részt vett az Országos Környezetvédelmi Tanács munkájában. Szakpolitikai ajánlásaink számos témát felöleltek. Véleményeztük többek között a hulladékgazdálkodási törvényjavaslatokat és az egyes műanyag termékek forgalomba hozatalának korlátozásáról szóló jogszabálycsomagot. Függetlenek vagyunk és kitartóak. A természeti kincseink megőrzéséért küzdünk, egy zöldebb, igazságosabb és egészségesebb Magyarországért. A világon mindenütt nyomást gyakorlunk azokra a kormányokra és vállalatokra, amelyek nem teljesítik kötelességüket az emberekért és a Földért.

A 2020-as év mindannyiunkat próbára tett, de egyúttal esélyt is adott az újrakezdésre. Átértékeltük, mik az igazán fontos dolgok a számunkra, és megtapasztalhattuk, milyen korlátozások között élni. Tanulnunk kell ebből a válságból, vissza kell találnunk a természethez, a közösségeinkhez, újra meg kell tanulnunk a bolygónk szabta keretek között élni. Így és csakis így tudjuk elkerülni a klíma- és ökológiai katasztrófát és megteremteni közös, biztonságos jövőnket, ahol békében élünk egymással és a természettel. Az év minden napján ezért dolgoztunk itthon, és hálásan köszönjük annak a több százezer magyar embernek, akik támogatásukkal segítették a munkánkat.

KAMPÁNYUNK A MŰANYAGSZENNYEZÉS FELSZÁMOLÁSÁÉRT

2020-ban tovább folytattuk munkánkat az eldobható műanyagok és az egyszer használatos csomagolóanyagok kivezetéséért, a műanyagszennyezéstől mentes Magyarországért. Támogatóinknak, követőinknek és évek kitartó küzdelmének köszönhetően elértük, hogy megszületett hazánkban a műanyagszennyezés felszámolását célzó törvény, mely az uniós előírásokat túlteljesítve kiterjed az eldobható műanyag zacskókra és poharakra is.

Nyáron csatlakoztunk a „Műanyagmentes július”-kihíváshoz, melynek keretében a Balatonnál és a fővárosban egy óriási, műanyagszeméttel megtöltött halat formáló installációval hívtuk fel a figyelmet az eldobható kultúra természetpusztítására, augusztusban pedig önkénteseink segítségével megtisztítottuk a Körösök mentét a hulladéktól. Mivel óránként 180 000 PET-palack kerül Magyarországon a kukába, elindítottuk „STOP PET”-petíciónkat az eldobható italcsomagolások kivezetéséért. Ennek is volt köszönhető, hogy a Parlament év végén megszavazta az italcsomagolások kötelező visszaváltását.

Siker: elértük, hogy hazánkban korlátozzák az egyszer használatos zacskókat

A Parlament júliusban elfogadta az egyszer használatos műanyagok kivezetését célzó jogszabályt, amely az uniós előírás értelmében 2021. július 1-től betilt számos egyszer használatos műanyag terméket és csomagolóanyagot. Negyedmillió ember által támogatott kampányunknak köszönhetően a magyar jogszabály kiterjed a műanyag zacskók használatának korlátozására is – túlteljesítve ezzel az uniós előírást. Az új szabályozás jelentős előrelépés a műanyagszennyezés felszámolásáért. Mindazonáltal felhívtuk a figyelmet arra, hogy a jogszabály nem tesz eleget a kormány korábbi ígéretének, amely szerint Magyarországon betiltják a műanyag zacskókat.

Kutatásunk kimutatta, hogy hazánk vizei mikroműanyaggal szennyezettek

Februárban mutattuk be azt a mikroműanyag-mérési vizsgálatot, amelyet a WESSLING Hungary Kft. független laboratórium szakembereivel végeztettünk a Dunában és a Dunából parti szűréssel tisztított budapesti csapvízben. A Dunában köbméterenként 147 mikroműanyag-részecskét mutatott ki a vizsgálat. A kapott eredmények alapján a hazai csapvíz is mikroműanyaggal szennyezett, ám a szenynyezettség jóval kisebb, mint a korábban vizsgált palackozott ásványvizeké. Az eredményekkel még egyértelműbbé vált: ki kell vezetni az egyszer használatos műanyagokat, és helyettük az újratölthető, tartós termékeket, illetve a betétdíjas rendszereket kell visszahozni.

Csatlakoztunk a „Műanyagmentes július”- kampányhoz

Egy egész hónapon át tartó interaktív kampánnyal készültünk a Műanyagmentes júliusra, melynek során támogatóinkat, követőinket arra bátorítottuk, hogy az általunk megadott kihívások teljesítésével mondjanak nemet az eldobható műanyagokra. Hogy még kézzelfoghatóbbá tegyük a kampányt, önkénteseink segítségével egy óriási halat formázó, fémhálóból készült üres szobrot állítottunk ki Siófokon, majd a budapesti Deák téren, amelybe bárki bedobálhatta műanyag szemetét, szép lassan feltöltve a halat. Az installáció így egyszerre volt látványos köztéri művészeti projekt és figyelemfelhívó esemény, mellyel azt üzentük: a műanyagszennyezés elpusztítja az élővilágunkat. A kampány során szervezett sajtóeseményen arra is rávilágítottunk, hogy akadozik a műanyag-újrahasznosítás Magyarországon.

Megtisztítottuk a Körösök mentét a hulladéktól

Augusztusban önkéntes csapatunk kenukba és kajakokba szállt, hogy megtisztítsa a Körösök mentét a hulladéktól. 25 lelkes evezős 4 nap alatt több mint 40 folyamkilométert tisztított meg több köbméternyi hulladéktól. A vízből kihalászott hulladék legnagyobb részét műanyag palackok tették ki. A válogatva gyűjtött szemét zsákokba került, majd szelektív gyűjtőkonténerekben lett elhelyezve.

Petíciót indítottunk az eldobható italcsomagolások kivezetéséért

Petíciót indítottunk az italcsomagolások kötelező újrahasznosításának és újratöltésének bevezetéséért. Magyarországon ugyanis óránként 180 000, évente több mint másfél milliárd darab PET-palackot hoznak forgalomba, melynek csupán kevesebb mint egyharmadát hasznosítják újra, a többi lerakókon, égetőkben vagy a legrosszabb esetben a természetben végzi. Erre a mértéktelen és pazarló fogyasztásra hívtuk fel a figyelmet a budapesti Kossuth téren, amikor több mint 30 bálányi összepréselt PET-palackot vittünk a Parlament elé, hogy a problémát orvosló jogszabályt követeljük. Novemberben végzett reprezentatív közvélemény-kutatásunk is megmutatta, hogy az emberek döntő többsége támogatja a palackok visszaváltását és újratöltését.

SIKER: A Parlament megszavazta a kötelező visszaváltást

Saját sikerünknek is tartjuk, hogy az Országgyűlés decemberben megszavazta azt a törvénycsomagot, amely alapján kötelezően visszaválthatóak lesznek az italcsomagolások. Ezek körébe tartoznak az üveg- és műanyag palackok, valamint a fémdobozok. Hangsúlyoztuk azonban, hogy a törvényjavaslatot nem találjuk kellőképpen ambiciózusnak a klíma- és ökológiai válság jelenlegi fázisában. Petíciónkban ezért továbbra is azt várjuk, hogy a kormány a valódi fenntarthatóság jegyében garantálja: kötelezővé teszik az újratöltést is, és a visszaváltási rendszert érdemben működőképessé teszik.


KAMPÁNYUNK A BIODIVERZITÁS MEGŐRZÉSÉÉRT

Kilencedik éve dolgozunk az ökológiai mezőgazdaság minél szélesebb körű hazai elterjesztésén. Célunk, hogy a káros vegyszerektől mentes élelmiszerek a magyar lakosság számára is elérhetőek legyenek. Az egészséges, klímabarát élelmiszerek és a fenntartható mezőgazdaság népszerűsítéséért folytatott kampánymunkánk mellett 2020-ban Ferenc pápa szavaival üzentünk a döntéshozóknak: a pusztító klíma- és ökológiai vészhelyzetben kiemelkedő szerepe van a természet teljes körű védelmének.

Kampányt indítottunk az erdőirtások felszámolásáért, és több civil szervezettel együtt kiálltunk a hazai nagy tavaink védelméért. Ősszel egy több éve húzódó peres eljárás végére került pont azzal, hogy Kishantos és a Greenpeace jogerősen nyert a magyar állammal szemben.

Folytattuk a munkát az egészséges közétkeztetésért

2020-ban tovább folytattuk munkánkat az egészséges óvodai, iskolai menzák elterjesztéséért, hogy minél több helyben, ökológiai módszerekkel termelt élelmiszer kerüljön gyermekeink asztalára, társadalmi és szociális helyzetüktől függetlenül. A gyermekeink a legérzékenyebbek az élelmiszereinkben található növényvédő szerek maradványaira – fontos, hogy a nekik készült étel jó minőségű, egészséges alapanyagokból készüljön.

A koronavírus-járvány miatt bevezetett tavaszi lezárások előtt, márciusban még tartottunk egy sikeres ökomenza workshopot Túrkevén, amelyen közétkeztetők, élelmezésvezetők, helyi gazdálkodók és az önkormányzat munkatársai vettek részt. Már működő hazai ökomenzákat mutattunk be példaként, hogy segítsünk ebbe az irányba fejleszteni a közétkeztetést.

Kapcsolatba léptünk továbbá Magyarország legnagyobb közétkeztető cégeivel, akik több 10 000 adagos konyhákat irányítanak. Arra ösztönözzük őket, hogy növeljék a hazai ökogazdálkodásból származó alapanyagok arányát, hisz a koronavírus-válságban ez most még fontosabbá vált egészségügyi és gazdasági szempontból is.

Bár a kormány évekkel ezelőtt saját céljául tűzte ki, hogy 2020 végéig elérjük a 30%-os bio-arányt a közétkeztetésben, ez nem történt meg. Petíciónkban konkrét lépéseket várunk a döntéshozóktól, hogy a bioélelmiszereken alapuló egészséges közétkeztetést a kormány minden lehetséges eszközével támogassa. Ez nemcsak egészségügyi, hanem természet- és klímavédelmi szempontból is kulcsfontosságú.

Ferenc pápa szavaival üzentünk a döntéshozóknak a természet védelméért

„A természet soha nem bocsát meg” feliratot vetítettük ki a Karmelita kolostor falára a biológiai sokféleség világnapjának hetén. Ferenc pápa szavaival üzentünk a döntéshozóknak, hogy a kormány tétlenségével, a klímát és az élővilágot pusztító gazdasági rendszer támogatásával a magyar emberek jövőjét ássa alá. Az akcióval hangsúlyoztuk, hogy azt várjuk a magyar kormánytól: állítsa vissza Magyarországon a környezet- és természetvédelmi minisztériumot, biztosítsa független természetvédelmi hatóságokkal hazánk természeti értékeinek megóvását, és csatlakozzon a klíma és élővilág megőrzéséért fellépő európai államokhoz.

Kampányt indítottunk az erdőirtások felszámolásáért

Az Európai Bizottság nyilvános konzultációt indított, hogy kikérje az emberek véleményét, milyen szabályozásokat vezessen be a világon zajló erdőirtások megfékezéséért. Egy olyan online eszközt tettünk elérhetővé, amellyel bárki könnyen részt vehetett a konzultációban, és elmondhatta: olyan erős jogszabályt szeretne, amely kitiltja az erdőirtáshoz köthető termékeket az európai piacról. Az erdőirtások csaknem 80 százalékáért a nagyüzemi mezőgazdaság rohamos terjeszkedése a felelős, ezen belül az olyan termékek előállítása, mint a marhahús, a tejtermékek, a takarmánynak szánt szója, a pálmaolaj, a kakaó és a papír. Bár a világ erdeinek csupán 4%-a található az Európai Unióban, az erdőpusztításokhoz tapadó termékek fogyasztása miatt az EU felelős a globális erdőirtások több mint 10%-áért.

Közreadtuk az IPBES-jelentés vezetői összefoglalóját magyar nyelven

Májusban lefordítottuk és közreadtuk az IPBES (Biodiverzitás és Ökoszisztéma-szolgáltatások védelmével foglalkozó Kormányközi Platform) jelentésének vezetői összefoglalóját magyar nyelven. Ez az élővilág helyzetét felmérő eddigi legátfogóbb globális jelentés, amelyet elküldtünk az összes magyar EP-képviselőnek, valamint a közjogi méltóságoknak. A jelentésben szerepel az a sokkoló megállapítás, hogy mára globális szinten 1 millió faj került közvetlenül a kihalás szélére. A jelentés vezetői összefoglalóját azzal a céllal tettük közzé, hogy segítsük a témában dolgozó kutatókat, szakdolgozókat, szakpolitikai döntéseket megalapozó dokumentumok szerzőit megbízható forrásból származó ismereteket szerezni magyar nyelven.

Kishantos és a Greenpeace pert nyert a magyar állammal szemben

Fővárosi Törvényszék jogerős döntése alapján Kishantos és a Greenpeace Magyarország 2020. október 8-án pert nyert a magyar állammal szemben. A magyar biogazdálkodás fellegvárának számító kishantosi ökogazdaság kálváriája 2013-ban indult, amikor egy jogszabályokat sértő eljárás során a gazdaság elveszítette a földjeit. Mi a biogazdaság elpusztítása ellen demonstráltunk békésen 2014-ben, amiért az állam pert indított ellenünk. Az eljárás öt éven át zajlott, ebből négy évig halasztották. A perben a magyar állam valótlan vádak alapján 14 millió forintot és ennek kamatait akarta megfizettetni szervezetünkkel és a Kishantosi Vidékfejlesztési Központtal. 2013 óta folyamatosan támogatjuk Kishantos harcát az igazságért, erről egy idővonalat is készítettünk.

Több civil szervezettel együtt kiálltunk nagy tavaink védelméért

73 civil szervezettel közösen foglaltunk állást a Balaton, a Fertő tó, a tatai Öreg-tó és a Velencei-tó védelme mellett. A tavaknál olyan beruházásokat terveznek, amelyek kizárólag szűk gazdasági érdekcsoportok rövid távú haszonszerzését helyezik előtérbe és nem felelnek meg a fenntarthatóság alapelveinek, illetve annak a kötelességünknek, hogy természeti örökségünket megőrizzük a jövő generációk számára is. Közös nyilatkozatunkban felszólítottuk a magyar kormányt és minden illetékes szervet: garantálják, hogy a természeti örökségünknek számító, kiemelt értéket képviselő nagy tavaink nem esnek áldozatul állami és magánberuházásoknak.


KAMPÁNYUNK A KLÍMAVÉDELEMÉRT

2020-ban tovább dolgoztunk azért, hogy az ország politikai és üzleti döntéshozói szerepet vállaljanak a klímaválság elleni harcban. Ennek részeként közvélemény-kutatásban kérdeztük az embereket arról, hogy milyen klímavédelmi intézkedéseket támogatnak, zöld javaslatcsomagot küldtünk a Fővárosnak a klímabarát Budapestért, ajánlásokat fogalmaztunk meg Magyarország zöld újjáépítéséért, és a gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó javaslatcsomagot állítottunk össze a Magyar Nemzeti Bank számára.

Az év második felében látványos demonstrációkkal álltunk ki az éghajlat védelméért. Széchenyi Istvántól vett idézettel hívtuk fel a figyelmet a kormány elégtelen klímavédelmi intézkedéseire, majd 65 órán át tartó demonstrációnkon tudósokkal, művészekkel és klímaaktivistákkal együtt kértük a magyar miniszterelnököt, hogy támogassa a tudomány által meghatározott Európai Uniós klímacélt. Mindeközben tovább küzdöttünk azért, hogy a kormányzat minél hamarabb elkötelezze magát a szennyező és klímagyilkos mátrai szénerőmű bezárása mellett.

Közvélemény-kutatásunkból kiderül: az emberek klímavédelmet várnak a kormánytól

Az év elején publikáltuk közvélemény-kutatásunk eredményét, mely világossá tette, hogy a magyar lakosság ambiciózus klímavédelmi intézkedést vár a kormánytól. A megkérdezettek túlnyomó többsége támogatja az olyan éghajlatvédelmi intézkedéseket, mint a szélenergia újraengedélyezése, a szennyező energiák és járművek kivezetése, vagy az épületek energiahatékonyságára fordított kormányzati források növelése. A kapott eredmények is alátámasztották annak szükségességét, hogy a kormánynak a klímaválság elleni küzdelem élére kell állnia mindannyiunk biztonságos jövőjének megteremtése érdekében.

„Élhető, klímabarát Budapest 2030” címmel javaslatcsomagot küldtünk a Fővárosnak

Zöld javaslatcsomagot állítottunk össze a Főváros részére, melyben pontokba szedve összefoglaltuk, milyen intézkedések megtételére van szükség ahhoz, hogy Budapest 2030-ra zöld, egészséges, adaptív és reziliens város legyen, mely a klímaválság közepette is élhető marad. A javaslatcsomag kiterjed a tiszta és takarékos energiahasználat megvalósítására, a tiszta közlekedés fejlesztésére, a zéró hulladék elvének érvényesítésére, a zöldterületek védelmére és kiterjesztésére, valamint az emberek egészségének megőrzésére.

Ajánlásokat fogalmaztunk meg Magyarország zöld újjáépítéséért

Az 50. Föld napján közzétettük javaslatcsomagunkat, melyben azt várjuk a kormánytól, hogy a koronavírus-járvány leküzdésével párhuzamosan éljen történelmi felelősségével, és a gazdaságélénkítésre szánt közpénzből egy zöldebb, egészségesebb és igazságosabb Magyarországot építsen újra. A járvány utáni újjáépítéssel ugyanis a klíma- és ökológiai válságra is megoldást kell találnunk, különben a jövőben még súlyosabb krízisekkel kell szembenéznünk. Követeléseinket öt pontban foglaltuk össze egy petíció formájában.

A Mátrai Erőmű bezárását követeltük a kormánytól

Decemberben értesültünk arról, hogy szénbányát bővítenének a Mátrai Erőműnél. Mindeközben az Innovációs és Technológiai Minisztérium az erőmű „zöld jövőképének” kialakításáról kezdett kommunikálni olyan, a klímaválság szempontjából álmegoldásoknak számító technológiai fejlesztésekkel, mint a hulladék-/biomassza-égetés és új gázturbinák építése. Nyomatékosítottuk, hogy a kormánytól továbbra is azt várjuk, hogy hivatalosan is jelentse be: legkésőbb az üzemidő lejártával, 2025. végével bezárja a szennyező erőművet, emellett eláll a bányabővítési szándékától, és az erőmű pótlását valóban klímabarát, megújuló energiával oldja meg.

65 órás kiállással demonstráltunk a klímavédelemért

Október 12-én, három nappal a kibocsátáscsökkentési célszámokról történő uniós tárgyalások előtt 65 órás demonstrációba kezdtünk tudósokkal, művészekkel és klímaaktivistákkal a Karmelita kolostornál. Kiállásunkkal arra kértük a kormányfőt, hogy az Európai Tanács október 15-16-i ülésén ne blokkolja, hanem támogassa egy ambiciózus uniós klímacél mihamarabbi elfogadását. A 65 órás demonstrációval a résztvevők azt nyomatékosították: a tudomány álláspontja szerint Európában legalább 65%-os kibocsátáscsökkentésre van szükség 2030-ig ahhoz, hogy elkerüljük a klíma- és ökológiai katasztrófát. Demonstrációnk sikeres volt: Magyarország végül nem bojkottálta az uniós klímacélt az Európai Tanácsban.

Gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó javaslatcsomagot küldtünk az MNB részére

Március közepén felkérés érkezett hozzánk a Magyar Nemzeti Banktól: a jegybank konzultációt kezdeményezett környezetvédelemmel, fenntarthatósággal foglalkozó szervezetekkel, szakértőkkel arról, hogyan lehetne a koronavírus-járvány okozta válságból úgy helyreállítani a gazdaságot, hogy a kilábalás ökológiai értelemben is fenntartható legyen. Erre válaszként összeállítottuk a gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó zöld javaslatunkat, mely kiterjed többek között a klíma-és ökoszisztéma védelmére, a transzparencia elvére, az energiahatékonyságra és a hazai élelmiszertermelés ökológiailag fenntartható átalakítására.

Széchenyivel üzentünk a kormánynak a klíma védelméért

„A tett első, a szó második” – Széchenyi István jól ismert szavait vetítettük ki októberben Budapest fölé, felhívva ezzel a figyelmet a kormány elégtelen klímavédelmi intézkedéseire. A demonstráció aktualitását az Európai Unióban zajló történelmi jelentőségű folyamatok adták: a tagállamoknak a tervek szerint ősszel kellett ugyanis megállapodniuk az Unió klímacéljainak szigorításában. A megállapodásban oroszlánrésze volt a magyar miniszterelnöknek is, akitől azt kértük, hogy ezúttal támogassa az uniós klímamegállapodást, ahelyett, hogy blokkolja, ahogyan azt 2019 nyarán tette. Egy levélküldő kampányt is indítottunk, amelyben a lakosság közvetlenül is kérhette a miniszterelnököt, hogy álljon végre az éghajlatvédelmi törekvések élére, és a párizsi megállapodással összhangban támogassa azt a célt, hogy az Unió 2030-ig 65%-kal csökkentse a kibocsátásait.


KAMPÁNYUNK A TISZTA LEVEGŐÉRT

2020-ban tovább dolgoztunk azért, hogy Magyarország levegője tiszta és egészséges legyen. Jelentések sorát hoztuk nyilvánosságra, amelyek rávilágítottak a légszennyezés okozta egészségügyi költségekre és gazdasági károkra, a világjárvány kirobbanása után pedig felhívtuk a figyelmet a koronavírus és a légszennyezés közötti összefüggésre.

Nyáron a járműforgalom elől lezárt budapesti rakparton álltunk ki a levegő tisztaságáért, véleményeztük a Főváros 2021-2020 időszakra szóló Környezetvédelmi Programját, valamint közzétettük az európai közlekedés 2040-ig történő dekarbonizációjának ütemtervét. Az év során a sajtó munkatársaival Budapest több pontján végeztünk légszennyezettségi méréseket.