Mit tettünk 2020-ban?
Előszó
- Elértük, hogy a magyar kormány támogassa az uniós klímacél elfogadását.
- Áttörést értünk el – törvény született az egyszer használatos műanyagok kivezetésére.
- Pert nyertünk a magyar állammal szemben, a bíróság kimondta: törvényesen védtük Kishantos ökológiai gazdálkodással megművelt földjeit 2014-ben.
- Kampánytevékenységünknek köszönhetően tovább folytatódott hazánk mérgezett örökségeinek felszámolása.
Szakértőnk 2020-ban is részt vett az Országos Környezetvédelmi Tanács munkájában. Szakpolitikai ajánlásaink számos témát felöleltek. Véleményeztük többek között a hulladékgazdálkodási törvényjavaslatokat és az egyes műanyag termékek forgalomba hozatalának korlátozásáról szóló jogszabálycsomagot. Függetlenek vagyunk és kitartóak. A természeti kincseink megőrzéséért küzdünk, egy zöldebb, igazságosabb és egészségesebb Magyarországért. A világon mindenütt nyomást gyakorlunk azokra a kormányokra és vállalatokra, amelyek nem teljesítik kötelességüket az emberekért és a Földért.
A 2020-as év mindannyiunkat próbára tett, de egyúttal esélyt is adott az újrakezdésre. Átértékeltük, mik az igazán fontos dolgok a számunkra, és megtapasztalhattuk, milyen korlátozások között élni. Tanulnunk kell ebből a válságból, vissza kell találnunk a természethez, a közösségeinkhez, újra meg kell tanulnunk a bolygónk szabta keretek között élni. Így és csakis így tudjuk elkerülni a klíma- és ökológiai katasztrófát és megteremteni közös, biztonságos jövőnket, ahol békében élünk egymással és a természettel. Az év minden napján ezért dolgoztunk itthon, és hálásan köszönjük annak a több százezer magyar embernek, akik támogatásukkal segítették a munkánkat.
Támogasd munkánkat!
Kampányunk a műanyagszennyezés felszámolásáért
2020-ban tovább folytattuk munkánkat az eldobható műanyagok és az egyszer használatos csomagolóanyagok kivezetéséért, a műanyagszennyezéstől mentes Magyarországért. Támogatóinknak, követőinknek és évek kitartó küzdelmének köszönhetően elértük, hogy megszületett hazánkban a műanyagszennyezés felszámolását célzó törvény, mely az uniós előírásokat túlteljesítve kiterjed az eldobható műanyag zacskókra és poharakra is.
Nyáron csatlakoztunk a „Műanyagmentes július”-kihíváshoz, melynek keretében a Balatonnál és a fővárosban egy óriási, műanyagszeméttel megtöltött halat formáló installációval hívtuk fel a figyelmet az eldobható kultúra természetpusztítására, augusztusban pedig önkénteseink segítségével megtisztítottuk a Körösök mentét a hulladéktól. Mivel óránként 180 000 PET-palack kerül Magyarországon a kukába, elindítottuk „STOP PET”-petíciónkat az eldobható italcsomagolások kivezetéséért. Ennek is volt köszönhető, hogy a Parlament év végén megszavazta az italcsomagolások kötelező visszaváltását.
A Parlament júliusban elfogadta az egyszer használatos műanyagok kivezetését célzó jogszabályt, amely az uniós előírás értelmében 2021. július 1-től betilt számos egyszer használatos műanyag terméket és csomagolóanyagot. Negyedmillió ember által támogatott kampányunknak köszönhetően a magyar jogszabály kiterjed a műanyag zacskók használatának korlátozására is – túlteljesítve ezzel az uniós előírást. Az új szabályozás jelentős előrelépés a műanyagszennyezés felszámolásáért. Mindazonáltal felhívtuk a figyelmet arra, hogy a jogszabály nem tesz eleget a kormány korábbi ígéretének, amely szerint Magyarországon betiltják a műanyag zacskókat.
Februárban mutattuk be azt a mikroműanyag-mérési vizsgálatot, amelyet a WESSLING Hungary Kft. független laboratórium szakembereivel végeztettünk a Dunában és a Dunából parti szűréssel tisztított budapesti csapvízben. A Dunában köbméterenként 147 mikroműanyag-részecskét mutatott ki a vizsgálat. A kapott eredmények alapján a hazai csapvíz is mikroműanyaggal szennyezett, ám a szenynyezettség jóval kisebb, mint a korábban vizsgált palackozott ásványvizeké. Az eredményekkel még egyértelműbbé vált: ki kell vezetni az egyszer használatos műanyagokat, és helyettük az újratölthető, tartós termékeket, illetve a betétdíjas rendszereket kell visszahozni.
Egy egész hónapon át tartó interaktív kampánnyal készültünk a Műanyagmentes júliusra, melynek során támogatóinkat, követőinket arra bátorítottuk, hogy az általunk megadott kihívások teljesítésével mondjanak nemet az eldobható műanyagokra. Hogy még kézzelfoghatóbbá tegyük a kampányt, önkénteseink segítségével egy óriási halat formázó, fémhálóból készült üres szobrot állítottunk ki Siófokon, majd a budapesti Deák téren, amelybe bárki bedobálhatta műanyag szemetét, szép lassan feltöltve a halat. Az installáció így egyszerre volt látványos köztéri művészeti projekt és figyelemfelhívó esemény, mellyel azt üzentük: a műanyagszennyezés elpusztítja az élővilágunkat. A kampány során szervezett sajtóeseményen arra is rávilágítottunk, hogy akadozik a műanyag-újrahasznosítás Magyarországon.
Saját sikerünknek is tartjuk, hogy az Országgyűlés decemberben megszavazta azt a törvénycsomagot, amely alapján kötelezően visszaválthatóak lesznek az italcsomagolások. Ezek körébe tartoznak az üveg- és műanyag palackok, valamint a fémdobozok. Hangsúlyoztuk azonban, hogy a törvényjavaslatot nem találjuk kellőképpen ambiciózusnak a klíma- és ökológiai válság jelenlegi fázisában. Petíciónkban ezért továbbra is azt várjuk, hogy a kormány a valódi fenntarthatóság jegyében garantálja: kötelezővé teszik az újratöltést is, és a visszaváltási rendszert érdemben működőképessé teszik.
Augusztusban önkéntes csapatunk kenukba és kajakokba szállt, hogy megtisztítsa a Körösök mentét a hulladéktól. 25 lelkes evezős 4 nap alatt több mint 40 folyamkilométert tisztított meg több köbméternyi hulladéktól. A vízből kihalászott hulladék legnagyobb részét műanyag palackok tették ki. A válogatva gyűjtött szemét zsákokba került, majd szelektív gyűjtőkonténerekben lett elhelyezve.
Petíciót indítottunk az italcsomagolások kötelező újrahasznosításának és újratöltésének bevezetéséért. Magyarországon ugyanis óránként 180 000, évente több mint másfél milliárd darab PET-palackot hoznak forgalomba, melynek csupán kevesebb mint egyharmadát hasznosítják újra, a többi lerakókon, égetőkben vagy a legrosszabb esetben a természetben végzi. Erre a mértéktelen és pazarló fogyasztásra hívtuk fel a figyelmet a budapesti Kossuth téren, amikor több mint 30 bálányi összepréselt PET-palackot vittünk a Parlament elé, hogy a problémát orvosló jogszabályt követeljük. Novemberben végzett reprezentatív közvélemény-kutatásunk is megmutatta, hogy az emberek döntő többsége támogatja a palackok visszaváltását és újratöltését.
Kampányunk a biodiverzitás megőrzéséért
Kilencedik éve dolgozunk az ökológiai mezőgazdaság minél szélesebb körű hazai elterjesztésén. Célunk, hogy a káros vegyszerektől mentes élelmiszerek a magyar lakosság számára is elérhetőek legyenek. Az egészséges, klímabarát élelmiszerek és a fenntartható mezőgazdaság népszerűsítéséért folytatott kampánymunkánk mellett 2020-ban Ferenc pápa szavaival üzentünk a döntéshozóknak: a pusztító klíma- és ökológiai vészhelyzetben kiemelkedő szerepe van a természet teljes körű védelmének.
Kampányt indítottunk az erdőirtások felszámolásáért, és több civil szervezettel együtt kiálltunk a hazai nagy tavaink védelméért. Ősszel egy több éve húzódó peres eljárás végére került pont azzal, hogy Kishantos és a Greenpeace jogerősen nyert a magyar állammal szemben.
2020-ban tovább folytattuk munkánkat az egészséges óvodai, iskolai menzák elterjesztéséért, hogy minél több helyben, ökológiai módszerekkel termelt élelmiszer kerüljön gyermekeink asztalára, társadalmi és szociális helyzetüktől függetlenül. A gyermekeink a legérzékenyebbek az élelmiszereinkben található növényvédő szerek maradványaira – fontos, hogy a nekik készült étel jó minőségű, egészséges alapanyagokból készüljön.
A koronavírus-járvány miatt bevezetett tavaszi lezárások előtt, márciusban még tartottunk egy sikeres ökomenza workshopot Túrkevén, amelyen közétkeztetők, élelmezésvezetők, helyi gazdálkodók és az önkormányzat munkatársai vettek részt. Már működő hazai ökomenzákat mutattunk be példaként, hogy segítsünk ebbe az irányba fejleszteni a közétkeztetést.
Kapcsolatba léptünk továbbá Magyarország legnagyobb közétkeztető cégeivel, akik több 10 000 adagos konyhákat irányítanak. Arra ösztönözzük őket, hogy növeljék a hazai ökogazdálkodásból származó alapanyagok arányát, hisz a koronavírus-válságban ez most még fontosabbá vált egészségügyi és gazdasági szempontból is.
Bár a kormány évekkel ezelőtt saját céljául tűzte ki, hogy 2020 végéig elérjük a 30%-os bio-arányt a közétkeztetésben, ez nem történt meg. Petíciónkban konkrét lépéseket várunk a döntéshozóktól, hogy a bioélelmiszereken alapuló egészséges közétkeztetést a kormány minden lehetséges eszközével támogassa. Ez nemcsak egészségügyi, hanem természet- és klímavédelmi szempontból is kulcsfontosságú.
„A természet soha nem bocsát meg” feliratot vetítettük ki a Karmelita kolostor falára a biológiai sokféleség világnapjának hetén. Ferenc pápa szavaival üzentünk a döntéshozóknak, hogy a kormány tétlenségével, a klímát és az élővilágot pusztító gazdasági rendszer támogatásával a magyar emberek jövőjét ássa alá. Az akcióval hangsúlyoztuk, hogy azt várjuk a magyar kormánytól: állítsa vissza Magyarországon a környezet- és természetvédelmi minisztériumot, biztosítsa független természetvédelmi hatóságokkal hazánk természeti értékeinek megóvását, és csatlakozzon a klíma és élővilág megőrzéséért fellépő európai államokhoz.
Az Európai Bizottság nyilvános konzultációt indított, hogy kikérje az emberek véleményét, milyen szabályozásokat vezessen be a világon zajló erdőirtások megfékezéséért. Egy olyan online eszközt tettünk elérhetővé, amellyel bárki könnyen részt vehetett a konzultációban, és elmondhatta: olyan erős jogszabályt szeretne, amely kitiltja az erdőirtáshoz köthető termékeket az európai piacról. Az erdőirtások csaknem 80 százalékáért a nagyüzemi mezőgazdaság rohamos terjeszkedése a felelős, ezen belül az olyan termékek előállítása, mint a marhahús, a tejtermékek, a takarmánynak szánt szója, a pálmaolaj, a kakaó és a papír. Bár a világ erdeinek csupán 4%-a található az Európai Unióban, az erdőpusztításokhoz tapadó termékek fogyasztása miatt az EU felelős a globális erdőirtások több mint 10%-áért.
Májusban lefordítottuk és közreadtuk az IPBES (Biodiverzitás és Ökoszisztéma-szolgáltatások védelmével foglalkozó Kormányközi Platform) jelentésének vezetői összefoglalóját magyar nyelven. Ez az élővilág helyzetét felmérő eddigi legátfogóbb globális jelentés, amelyet elküldtünk az összes magyar EP-képviselőnek, valamint a közjogi méltóságoknak. A jelentésben szerepel az a sokkoló megállapítás, hogy mára globális szinten 1 millió faj került közvetlenül a kihalás szélére. A jelentés vezetői összefoglalóját azzal a céllal tettük közzé, hogy segítsük a témában dolgozó kutatókat, szakdolgozókat, szakpolitikai döntéseket megalapozó dokumentumok szerzőit megbízható forrásból származó ismereteket szerezni magyar nyelven.
Fővárosi Törvényszék jogerős döntése alapján Kishantos és a Greenpeace Magyarország 2020. október 8-án pert nyert a magyar állammal szemben. A magyar biogazdálkodás fellegvárának számító kishantosi ökogazdaság kálváriája 2013-ban indult, amikor egy jogszabályokat sértő eljárás során a gazdaság elveszítette a földjeit. Mi a biogazdaság elpusztítása ellen demonstráltunk békésen 2014-ben, amiért az állam pert indított ellenünk. Az eljárás öt éven át zajlott, ebből négy évig halasztották. A perben a magyar állam valótlan vádak alapján 14 millió forintot és ennek kamatait akarta megfizettetni szervezetünkkel és a Kishantosi Vidékfejlesztési Központtal. 2013 óta folyamatosan támogatjuk Kishantos harcát az igazságért, erről egy idővonalat is készítettünk.
73 civil szervezettel közösen foglaltunk állást a Balaton, a Fertő tó, a tatai Öreg-tó és a Velencei-tó védelme mellett. A tavaknál olyan beruházásokat terveznek, amelyek kizárólag szűk gazdasági érdekcsoportok rövid távú haszonszerzését helyezik előtérbe és nem felelnek meg a fenntarthatóság alapelveinek, illetve annak a kötelességünknek, hogy természeti örökségünket megőrizzük a jövő generációk számára is. Közös nyilatkozatunkban felszólítottuk a magyar kormányt és minden illetékes szervet: garantálják, hogy a természeti örökségünknek számító, kiemelt értéket képviselő nagy tavaink nem esnek áldozatul állami és magánberuházásoknak.
Kampányunk a klímavédelemért
2020-ban tovább dolgoztunk azért, hogy az ország politikai és üzleti döntéshozói szerepet vállaljanak a klímaválság elleni harcban. Ennek részeként közvélemény-kutatásban kérdeztük az embereket arról, hogy milyen klímavédelmi intézkedéseket támogatnak, zöld javaslatcsomagot küldtünk a Fővárosnak a klímabarát Budapestért, ajánlásokat fogalmaztunk meg Magyarország zöld újjáépítéséért, és a gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó javaslatcsomagot állítottunk össze a Magyar Nemzeti Bank számára.
Az év második felében látványos demonstrációkkal álltunk ki az éghajlat védelméért. Széchenyi Istvántól vett idézettel hívtuk fel a figyelmet a kormány elégtelen klímavédelmi intézkedéseire, majd 65 órán át tartó demonstrációnkon tudósokkal, művészekkel és klímaaktivistákkal együtt kértük a magyar miniszterelnököt, hogy támogassa a tudomány által meghatározott Európai Uniós klímacélt. Mindeközben tovább küzdöttünk azért, hogy a kormányzat minél hamarabb elkötelezze magát a szennyező és klímagyilkos mátrai szénerőmű bezárása mellett.
Az év elején publikáltuk közvélemény-kutatásunk eredményét, mely világossá tette, hogy a magyar lakosság ambiciózus klímavédelmi intézkedést vár a kormánytól. A megkérdezettek túlnyomó többsége támogatja az olyan éghajlatvédelmi intézkedéseket, mint a szélenergia újraengedélyezése, a szennyező energiák és járművek kivezetése, vagy az épületek energiahatékonyságára fordított kormányzati források növelése. A kapott eredmények is alátámasztották annak szükségességét, hogy a kormánynak a klímaválság elleni küzdelem élére kell állnia mindannyiunk biztonságos jövőjének megteremtése érdekében.
Zöld javaslatcsomagot állítottunk össze a Főváros részére, melyben pontokba szedve összefoglaltuk, milyen intézkedések megtételére van szükség ahhoz, hogy Budapest 2030-ra zöld, egészséges, adaptív és reziliens város legyen, mely a klímaválság közepette is élhető marad. A javaslatcsomag kiterjed a tiszta és takarékos energiahasználat megvalósítására, a tiszta közlekedés fejlesztésére, a zéró hulladék elvének érvényesítésére, a zöldterületek védelmére és kiterjesztésére, valamint az emberek egészségének megőrzésére.
Az 50. Föld napján közzétettük javaslatcsomagunkat, melyben azt várjuk a kormánytól, hogy a koronavírus-járvány leküzdésével párhuzamosan éljen történelmi felelősségével, és a gazdaságélénkítésre szánt közpénzből egy zöldebb, egészségesebb és igazságosabb Magyarországot építsen újra. A járvány utáni újjáépítéssel ugyanis a klíma- és ökológiai válságra is megoldást kell találnunk, különben a jövőben még súlyosabb krízisekkel kell szembenéznünk. Követeléseinket öt pontban foglaltuk össze egy petíció formájában.
Decemberben értesültünk arról, hogy szénbányát bővítenének a Mátrai Erőműnél. Mindeközben az Innovációs és Technológiai Minisztérium az erőmű „zöld jövőképének” kialakításáról kezdett kommunikálni olyan, a klímaválság szempontjából álmegoldásoknak számító technológiai fejlesztésekkel, mint a hulladék-/biomassza-égetés és új gázturbinák építése. Nyomatékosítottuk, hogy a kormánytól továbbra is azt várjuk, hogy hivatalosan is jelentse be: legkésőbb az üzemidő lejártával, 2025. végével bezárja a szennyező erőművet, emellett eláll a bányabővítési szándékától, és az erőmű pótlását valóban klímabarát, megújuló energiával oldja meg.
Október 12-én, három nappal a kibocsátáscsökkentési célszámokról történő uniós tárgyalások előtt 65 órás demonstrációba kezdtünk tudósokkal, művészekkel és klímaaktivistákkal a Karmelita kolostornál. Kiállásunkkal arra kértük a kormányfőt, hogy az Európai Tanács október 15-16-i ülésén ne blokkolja, hanem támogassa egy ambiciózus uniós klímacél mihamarabbi elfogadását. A 65 órás demonstrációval a résztvevők azt nyomatékosították: a tudomány álláspontja szerint Európában legalább 65%-os kibocsátáscsökkentésre van szükség 2030-ig ahhoz, hogy elkerüljük a klíma- és ökológiai katasztrófát. Demonstrációnk sikeres volt: Magyarország végül nem bojkottálta az uniós klímacélt az Európai Tanácsban.
Március közepén felkérés érkezett hozzánk a Magyar Nemzeti Banktól: a jegybank konzultációt kezdeményezett környezetvédelemmel, fenntarthatósággal foglalkozó szervezetekkel, szakértőkkel arról, hogyan lehetne a koronavírus-járvány okozta válságból úgy helyreállítani a gazdaságot, hogy a kilábalás ökológiai értelemben is fenntartható legyen. Erre válaszként összeállítottuk a gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó zöld javaslatunkat, mely kiterjed többek között a klíma-és ökoszisztéma védelmére, a transzparencia elvére, az energiahatékonyságra és a hazai élelmiszertermelés ökológiailag fenntartható átalakítására.
„A tett első, a szó második” – Széchenyi István jól ismert szavait vetítettük ki októberben Budapest fölé, felhívva ezzel a figyelmet a kormány elégtelen klímavédelmi intézkedéseire. A demonstráció aktualitását az Európai Unióban zajló történelmi jelentőségű folyamatok adták: a tagállamoknak a tervek szerint ősszel kellett ugyanis megállapodniuk az Unió klímacéljainak szigorításában. A megállapodásban oroszlánrésze volt a magyar miniszterelnöknek is, akitől azt kértük, hogy ezúttal támogassa az uniós klímamegállapodást, ahelyett, hogy blokkolja, ahogyan azt 2019 nyarán tette. Egy levélküldő kampányt is indítottunk, amelyben a lakosság közvetlenül is kérhette a miniszterelnököt, hogy álljon végre az éghajlatvédelmi törekvések élére, és a párizsi megállapodással összhangban támogassa azt a célt, hogy az Unió 2030-ig 65%-kal csökkentse a kibocsátásait.
Kampányunk a tiszta levegőért
2020-ban tovább dolgoztunk azért, hogy Magyarország levegője tiszta és egészséges legyen. Jelentések sorát hoztuk nyilvánosságra, amelyek rávilágítottak a légszennyezés okozta egészségügyi költségekre és gazdasági károkra, a világjárvány kirobbanása után pedig felhívtuk a figyelmet a koronavírus és a légszennyezés közötti összefüggésre.
Nyáron a járműforgalom elől lezárt budapesti rakparton álltunk ki a levegő tisztaságáért, véleményeztük a Főváros 2021-2020 időszakra szóló Környezetvédelmi Programját, valamint közzétettük az európai közlekedés 2040-ig történő dekarbonizációjának ütemtervét. Az év során a sajtó munkatársaival Budapest több pontján végeztünk légszennyezettségi méréseket.
Bemutattuk a Greenpeace és a Centre for Research on Energy and Clean Air (CREA) jelentését, melyből kiderült, hogy a fosszilis tüzelőanyagok – elsősorban a szén, az olaj és a gáz – égetéséből származó légszennyezés világszerte mintegy 4,5 millió ember halálát okozza évente. Ez 2900 milliárd dollárba, a globális GDP 3,3 százalékába kerül. A jelentés magyar adatokkal is szolgál: hazánkban a fosszilisek égetéséből származó légszennyezés átlagosan 13 000 magyar haláláért felelős évente, és a GDP csaknem 6 százalékát kitevő gazdasági kárt okoz. A jelentés kapcsán a döntéshozóktól a probléma megoldását követeltük: vonják ki a dízel- és benzines járműveket, fejlesszék a tiszta közösségi közlekedést, zárják be a szénerőműveket és állítsák át az országot a megújuló energiaforrások használatára.
Júniusban a gépjárműforgalom elől lezárt pesti rakparton egy óriási, „Tiszta levegőt” feliratú transzparenst helyeztünk el önkénteseinkkel, hogy felhívjuk a figyelmet a légszennyezésre. A koronavírus első hullámában elrendelt lezárások időszakában csökkent a gépjárműforgalom, a városok csendesebbek lettek, a levegő pedig tisztább, egészségesebb. A járvány ideje alatt rekordszámú ember ült kerékpárra a fővárosban, és sokan választottak más környezetbarát közlekedési módokat (séta, roller stb.). Ezt több város, köztük Budapest is segítette azzal, hogy különböző intézkedések bevezetésével támogatta a kerékpáros és a gyalogos közlekedés terjedését. A koronavírus miatt bevezetett korlátozások feloldásával azonban ismét megnőtt a forgalom, és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai alapján a közlekedésből származó légszennyezők koncentrációja magasabb lett, mint a járvány előtti időszakban.
Felhívtuk a figyelmet a 2020-ban megjelent számos tudományos jelentésre, melyek szerint a szennyezett levegő nemcsak könnyíti a koronavírus terjedését, de súlyosabbá is teszi a betegség lefolyását. A „State of Global Air” jelentés szerint a légszennyezés globálisan a negyedik halálokká lépett elő. Egy másik kutatás szerint Magyarországon a koronavírus miatti halálozások negyede köthető a légszennyezéshez. Egyértelművé vált, hogy a légszennyezés egyre nagyobb mértékben felelős az emberi egészség romlásáért, ezzel szemben a hazai városokban még mindig többször mértek az egészségügyi határérték feletti szmogos levegőt. A kutatási eredményekre alapozva számonkértük a döntéshozóktól, hogy miért nem intézkednek a levegő minőségének javítása érdekében.
Elemeztük és eljuttattuk a sajtó munkatársainak az Európai Népegészségügyi Szövetség (EPHA) tanulmányát, melyből kiderül: évente mintegy 3300 millió euró, a Budapesten megtermelt GDP 6,2 százalékának megfelelő összegű veszteséget okoz fővárosunkban a szennyezett levegő. Az egy lakosra jutó veszteség súlyossága tekintetében a vizsgált 432 európai város között Budapest a huszonkettedik helyen végzett évi 1860 euróval. A kutatás a légszennyezés miatti megbetegedések és halálozások költségeit vette górcső alá 432 európai városban. A tanulmány kiemeli, hogy a levegő szennyezettsége a kelet-közép-európai országokban döntő mértékben a fűtésből és a közlekedésből ered. A tanulmány megállapításainak tükrében azonnali levegőtisztasági intézkedéseket követeltünk mind országos, mind városi szinten.
Üdvözöltük, hogy a Főváros elkészítette környezetvédelmi programját a 2021-2026 közötti időszakra, és azt is örömmel fogadtuk, hogy széles körű társadalmi vitára bocsátották az anyagot. A Főváros kérésére a programot szakértőink is véleményezték. A Környezetvédelmi Program egészére vonatkozó általános észrevételeinkben, illetve az egyes intézkedésekhez kapcsolódó javaslatainkban hangsúlyoztuk, hogy a klíma- és ökológiai válság idején legfőbb prioritássá kell tenni a súlyos légszennyezést is okozó benzin- és dízeljárművek miharabbi kivonását célzó intézkedéseket, valamint a klímavédelmet konkrét célokkal, garanciákkal, felelősségi körök meghatározásával kell biztosítani.
Szeptemberben hoztuk nyilvánosságra azt a Greenpeace megbízásából készített ütemtervet, mely a tiszta közlekedésre való átállás cselekvési pontjait fogalmazza meg. A jelentésben részleteztük, miként lehet az európai közlekedési ágazatot 2040-ig zéró kibocsátásúvá tenni, ezen belül pedig az európai közlekedési ágazat hogyan tud méltányosan hozzájárulni azokhoz a globális erőfeszítésekhez, amelyekkel a Föld felmelegedése a Párizsi Klímaegyezmény értelmében 1,5°C alatt tartható. Ehhez át kell állni a szennyező üzemanyagok helyett a megújuló energiákkal működő közlekedésre, el kell kerülni a természetvédelmi szempontból káros bioüzemanyagokat, valamint az emberek és az áruk mozgásának átalakításával jelentősen csökkenteni kell az üvegházhatásúgáz-kibocsátást.
Kampányunk a méregmentes Magyarországért
2020-ban folytattuk kampányunkat a tiszta, méregmentes Magyarországért, azért, hogy tűnjenek el a talajt és talajvizet mérgező régi szennyeződések, és szülessen végre jogszabály az ipari és egyéb szennyezések megelőzésére. Kampánymunkánkban számos sikert könyvelhettünk el ebben az évben: a kormány kihirdette az illegális hulladéklerakók felszámolását, és célba ért sok éves munkánk, amikor bejelentették a veszélyes hulladék elszállítását a kiskunhalasi veszélyeshulladék-telepről.
Több éves munkánknak köszönhetően új, a korábbinál jelentősen szigorúbb engedélyt adtak ki az almásfüzitői vörösiszap-tározóra, november végén pedig kiírták a közbeszerzést a szentendrei ivóvízbázist veszélyeztető szennyezés kármentesítésére. Tovább dolgoztunk az Illatos úti volt Budapesti Vegyiművek szennyezett területének megtisztításáért, mellyel sok éve adós a hatóság – augusztus ban adatigényléssel követeltük ennek ütemtervét.
Saját sikerként könyveltük el és üdvözöltük, hogy a kormány bejelentette: végre megkezdődik az illegális hulladéklerakók felszámolása hazánkban. Egyúttal azonban arra hívtuk fel a figyelmet, hogy Magyarország megtisztulása érdekében a hulladék keletkezését kell megakadályozni. Ehhez nem csak az erdőszélen illegálisan tárolt hulladék lerakását kell büntetni. A cégeket is rá kell venni a felelős működésre, és a szennyezések megakadályozása érdekében jogszabályokkal kell érvényesíteni a „szennyező fizet”-elvet. A területek megtisztítása mellett olyan jogszabályi környezetre van szükség, amely megelőzi újabb illegális hulladéklerakatok és szennyezések kialakulását, illetve a szennyezőt teszi anyagilag felelőssé az okozott kárért.
Kilenc év munkájával elértük, hogy egy olyan új engedélyt adjanak ki az almásfüzitői vörösiszap-tározóra, amely szigorú határértéket szab a bejövő hulladékokra, továbbá a behozható hulladékok körét is szűkíti. 2011 óta folyamatosan jogvitában álltunk a tározó üzemeltetőjével és a hatóságokkal azt követelve, hogy a Duna mellett működő veszélyes hulladékokat befogadó üzem ne működhessen úgy, hogy közben óriási környezeti kockázatot jelent. Az új engedélyt üdvözöltük, de álláspontunk továbbra is az, hogy elsősorban a veszélyes hulladék keletkezését kell megelőzni, a keletkezett hulladékot pedig mindenhol a környezetvédelmi szempontból legszigorúbb normák szerint és a legkörültekintőbb módon kell hasznosítani, ártalmatlanítani vagy lerakni.
2020 augusztusában adatigényléssel fordultunk Tarnai Richárd Pest Megyei kormánymegbízotthoz, valamint az állami felszámolóhoz, hogy minél hamarabb kiderüljön: pontosan mikor és milyen ütemterv szerint tervezik az Illatos úti volt Budapesti Vegyiművek szennyezett területének megtisztítását és milyen új mérési eredmények állnak rendelkezésre a terület szennyezettségéről. Bár a több ezer tonnányi, veszélyes mérgeket tartalmazó hordókat a BVM Illatos úti telephelyéről elszállították, a talaj és a talajvíz továbbra is tele van mérgekkel. Korábbi hatósági mérések szerint a rákkeltő benzol és klórbenzol a határérték száz-háromszázezerszeresében volt jelen a talajvízben. Egy 2015-ös mérés szerint a DDT mennyisége a határérték ötszázhúszszorosa volt a területen vett talajmintában.
Több éves kitartó munkával elértük, hogy az adóhatóság végre közbeszerzést írt ki a Kiskunhalas külső részén található elhagyott veszélyeshulladék-telepen lévő, körülbelül ezer tonnányi hulladék elszállítására. Helyi civil szervezetekkel közösen 2016-ban tártuk fel, hogy Kiskunhalas külső részén, a lakóházaktól 100-150 méterre található ingatlanon nagyobb műanyag tárolókban és kisebb fémhordókban veszélyes hulladékok (festékek, olajok, oldószerek, savak, vegyszerek) vannak, a hordók és tárolók egy része megrongálódott, kiszakadt. Négy éven keresztül rendszeresen végeztünk méréseket a helyszínen, és akciókkal hívtuk fel a figyelmet a veszélyre. Azonban továbbra is hangsúlyozzuk: a hulladékok elszállítása mellett fontos, hogy a teljes körű kármentesítés is elkezdődjön, és ne maradjon szennyezés a talajban.
Nyomásgyakorlásunkkal elértük, hogy november végén közbeszerzést írtak ki a szentendrei ivóvízbázist veszélyeztető szennyezés kármentesítésére, ahol korábbi mérések során rákkeltő és idegrendszert károsító mérgező anyagokat mutattak ki a felszín alatti vizekben. Az elmúlt években többször felhívtuk a figyelmet arra, hogy haladéktalanul meg kell kezdeni a kármentesítést, mielőtt a szennyezés elérné a település ivóvízkútjait – a terület ívóvízbázis, az itt található vízműkutakból biztosítják 16 település 90 000 lakosának ívóvízellátását. A szennyezés egyik forrása valószínűsíthetően a volt szentendrei szovjet laktanya, ahonnan a harckocsik karbantartására használt oldószer kerülhetett ki a környezetbe. A másik a Pest megyei Vegyi és Divatcikkipari Vállalat (PEVDI), ahol az írószergyártás során használt vegyszerek szennyezhették el a környezetet és a talajvizet. Amennyiben sikeres lesz a közbeszerzés, hamarosan végre megkezdődhet a mérgek eltávolítása a szennyezett területről.
Önkéntesség
Összesen nyolc információs alkalmat tartottunk az önkéntes csapatunkhoz csatlakozni kívánók számára, a járványügyi helyzetre való tekintettel nagyrészt online. Viszont ez sem szegte kedvét az újonnan érkezőknek, így önkéntes csapatunk 231 taggal bővült a 2020-as évben. Regisztrált önkénteseink száma 2000 fő felett van, közülük mintegy 500-an folyamatosan és aktívan vesznek részt munkánkban.
A koronavírus-járvány megfékezése érdekében bevezetett korlátozó intézkedések kevesebb lehetőséget adtak a személyes találkozásra, de a kihívások ellenére önkénteseink 85 különböző programon vettek részt, az összesített munkaórákat tekintve pedig 5000 órával tudtak hozzájárulni 2020. évi működésünkhöz. Önkénteseink továbbra is az egész országból jelentkeznek hozzánk. Legnagyobb önkéntes csoportunk Budapesten működik, de aktív tagjaink vannak többek között Kecskeméten, Egerben, Pécsett, Szegeden, Nyíregyházán, Veszprémben, Székesfehérváron, Sopronban, Gödöllőn, Szombathelyen is.
Önkénteseink sok színes eseményen vettek részt 2020-ban. Februárban egy, a műanyagszennyezés ellen kiálló zenekar koncertjén gyűjtöttek aláírást műanyagkampányunkhoz, a Föld napja 50. évfordulóján pedig 24 órán át tartó esemény keretében álltak ki egy zöldebb, igazságosabb, egészségesebb Magyarországért. Nyáron a járműforgalom elől lezárt pesti alsó rakparton feszítettek ki egy óriási transzparenst a tiszta levegőért, és a „Műanyagmentes július” kihíváshoz csatlakozva, időt, energiát nem kímélve kapcsolódtak be a kampányhoz készített köztéri installációnk körüli tevékenységekbe a Balatonnál és Budapesten. Augusztusban önkénteseink vízre szálltak, hogy a Körösök mentén kajakokban és kenukban evezve gyűjtsék a szemetet. Mindezeken túl önkéntes csapatunk az év során több alkalommal nyújtott segítséget az eseményeinken használt traszparensek elkészítésében, a fővárosban pedig több ponton mérték a levegő szennyezettségét. Bármilyen tevékenységről legyen szó, önkénteseink lelkesedése és kitartása idén is példaértékű volt.
Önkéntes csapatunk havi rendszerességgel önképző workshopok szervezésébe kezdett. A programsorozat részeként kitalálták, otthonukban hogyan tudnak minél inkább átállni a csomagolásmentes életmódra, valamint a környezetbarát kozmetikumok és tisztítószerek használatára. Emellett a házi gilisztakomposzt készítését is együtt kísérletezték ki, és beszélgetést szerveztek arról, hogyan tudnak otthon megújuló energiaforrásokat használni. A felmerülő témákban rengeteget kutattak, egyeztettek, szervezkezdtek. Mindemellett júliusban önkénteseink ellátogattak a Római-partra, hogy segítsenek a part rendben tartásában, szemetet szedtek, szelektíven gyűjtve a hulladékot.
2020-ban is igyekeztünk minden szakmai és logisztikai támogatást megadni a fiatalok klímavédő mozgalmának, hogy a járványhelyzet ellenére is fel tudják hívni a figyelmet a klímaválság problémájára. Segítettünk Magyarország első online klímatüntetésének technikai megvalósításában, és biztosítottuk a logisztikai hátterét egy látványos, ugyanakkor járványügyi szempontból biztonságos akciónak, melynek keretében a klímavédő fiatalok egy óriási transzparenst feszítettek ki a budapesti Szabadság-hídra.
Nyáron klímatábort szerveztünk a klímavédő fiataloknak. A több tucat résztvevő egy háromnapos esemény során sajátíthatta el, hogyan kell nyilvános beszédet tartani, milyen egy jól felépített kampánystratégia, illetve hogyan lehet ötvözni az aktivizmust a művészetekkel.
Adományszervezés
Politikailag és anyagilag független környezetvédelmi szervezet vagyunk. Bevételeink kizárólag magánszemélyektől és magánszemélyek által alapított alapítványoktól származnak, főként Magyarországról és a közép- és kelet-európai Greenpeace-irodától. Államoktól, kormányoktól, pártoktól, vállalatoktól nem fogadunk el semmilyen anyagi támogatást sem itthon, sem a világ más pontjain. Ez garantálja teljes politikai és anyagi függetlenségünket.
2020-as hazai adományszervezői munkánk
Magyarországon jelenleg több mint 10 000 aktív támogatónk van, akik átlagosan 2341 forinttal járulnak hozzá munkánkhoz.
A magyarországi támogatások összege 2020-ban mintegy 121 826 000 forint volt, mely magyarországi magánszemélyek adományaiból és a személyi jövedelemadó 1%-ok felajánlásaiból adódik össze.
2020-ban a postai úton küldött adománygyűjtő leveleinkre 4 442 853 forint támogatás érkezett.
2020-ban is indítottunk telefonos adománygyűjtő kampányt. Ennek keretében a már nem aktív adományozóinkat telefonon kerestük meg, hogy lehetőségeikhez mérten indítsák újra támogatásukat. Megkerestük azokat a támogatóinkat is, akik egyszeri adománnyal segítették a környezetvédelmi munkánkat, illetve petícióink aláíróit is arra kértük, hogy ha tudják, támogassák munkánkat rendszeres adománnyal. A telefonos adománygyűjtő kampányok közvetlen (egyszeri) bevétele 271 559 forint volt, rendszeres bevétele pedig 1 427 800 forint, amely szerepel az összesített rendszeres bevételeink között.
A munkánk iránt érdeklődőket különböző csatornákon (Facebook, Instagram, e-mail hírlevél, petíciók, weboldal) keresztül tájékoztattuk rendszeresen kampányainkról, és arra kértük őket, támogassák adományukkal tevékenységünket. Ilyen formában, valamint spontán banki utalással, illetve spontán bankkártyás támogatással 2020-ban összesen 8 065 238 forint összegben érkezett adomány szervezetünkhöz.
2020-ban folytattuk az egyszer használatos műanyagok visszaszorításáért folytatott munkánkat, melyet egy online adománygyűjtő kampánnyal egészítettünk ki. Ennek keretében 2020-ban 5 411 781 forint egyszeri támogatás folyt be szervezetünkhöz a greenpeace.hu/muanyag weboldalon keresztül.
Minden egyes támogatást ezúton is nagyon szépen köszönünk!
A Greenpeace Magyarország Egyesület tagja az Etikus Adománygyűjtő Szervezetek több mint húsztagú csoportjának, és mindenben megfelel az etikai kódexben foglalt szigorú előírásoknak. Mindez garantálja, hogy adományszervezési munkánkat az előírt törvényi kereteket is túlteljesítve, átláthatóan végezzük.
A Greenpeace Magyarország Egyesület 2002 óta működik. Pénzügyileg és politikailag független, nonprofit, közhasznú környezetvédő szervezet, több mint 10 ezer magyar támogatóval és százezres online követői bázissal. Természeti környezetünk és mindannyiunk egészségének védelméért dolgozunk, hogy hazánk egy tisztább, élhetőbb ország legyen.
Jelenleg több mint 55 országban van Greenpeace-iroda a világon, a Greenpeace Magyarország ezek egyike. A közép- és kelet-európai régió (CEE) részeként működünk 7 másik országgal együtt (Ausztria, Bulgária, Horvátország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szlovénia). Közös a nevünk, a célunk és az értékeink: kitartóan, látványosan, bátran és mindig erőszakmentesen hívjuk fel a figyelmet a környezeti problémákra – és azok megoldásaira. Aktívan cselekszünk a pozitív változásokért, egy élhető és békés jövő érdekében.
A Greenpeace Magyarország 2020-as éves bevétele összesen 310 862 000 forint volt. Ebből 104 164 000 forint származik magyar magánszemélyektől, akik átlagosan 2341 forintos támogatásokkal segítik munkánkat. 17 662 000 forint érkezett szervezetünkhöz azoktól a Magyarországon adózó állampolgároktól, akik a Greenpeace Magyarországnak ajánlották fel 2020-ban személyi jövedelemadójuk 1%-át. A Greenpeace Magyarország része a Greenpeace közép- és kelet-európai irodájának. A régió országainak magánszemélyi adományaiból 173 488 000 forint támogatás érkezett a Greenpeace Magyarországhoz. A Greenpeace Magyarország Egyesületnek emellett további 14 195 000 forint bevétele származott más Greenpeace-irodákból. A kerekítési különbözetekből, devizaárfolyam-különbözetekből és hasonló technikai tranzakciókból további 1 353 000 forint bevételünk származott.
2020-as kiadásaink összege 310 862 000 forint volt. Szakmai tevékenységünkhöz és működésünkhöz kapcsolódó munkabérekre, megbízási díjakra – adókkal és járulékokkal együtt – 203 086 000 forintot költöttünk. Kampányszervezetként jelentős összegeket fordítunk szakmai tevékenységünkre (laboratóriumi mérések, kiadványok, tanulmányok, rendezvények, események, elemzések, kommunikációs költségek stb.), amit kiegészítenek az iroda működtetéséhez szükséges kiadásaink, mint amilyen az irodabérlet, a rezsiköltség, a könyvelés, a könyvvizsgálat és a telekommunikációs szolgáltatások díjai, valamint egyéb működési költségek. Mindezeknek – az eredménykimutatásunkban anyagjellegű ráfordításokként szereplő költségeknek – az összege 2020-ban 101 322 000 forint volt. Emellett 6 181 000 forintot számoltunk el eszközeink és immateriális javaink értékcsökkenési leírására, további 256 000 forintot költöttünk egyéb ráfordításokra és 17 000 forintot a pénzügyi műveletek ráfordításaira.
Köszönjük, hogy 2020-ban is mellettünk álltatok!
Folytassuk 2021-ben is, tegyünk együtt hazánkért és a Földért!