Mit tettünk 2021-ben?

Mező János Bálint, a Greenpeace Magyarország ügyvezető igazgatója

Áprilisban önkénteseink márkavizsgálattal egybekötött szemétgyűjtést végeztek a Szentendrei-szigeten, majd nyáron kenukban evezve tisztították meg a Körösök mentét a hulladéktól. Júliusban végre eljött a nap, amire vártunk: Magyarországon is életbe lépett a műanyagtilalom. Az év második felében tovább folytattuk szakmai munkánkat azért, hogy a hazánkban 2023-tól életbe lépő betétdíjas rendelet valóban segítse a műanyaghegyek felszámolását.

Júliusban a Humusz Szövetséggel, a Zöldövezet Társulással és további civil szervezetekkel együtt közösen követeltük a kormánytól az italcsomagolások hatékony betétdíjas rendszerének, újratöltésének kialakítását. A követelésbe bekerült az általunk javasolt kötelező újratöltési kvóta. Az állásfoglalást a 2021-es Zöld Civil Országos Találkozón a mandátummal részt vevő szervezetek képviselői is elfogadták, mellyel ez a zöld civil szervezetek közös ügyévé vált.

Új kampányvideót adtunk ki a műanyagokról, melynek szövegét Fluor Tomi énekes mondta fel. A kampány a cégvezetőket szólítja meg, hogy vállaljanak ők is szerepet a világszintű műanyagválság megoldásában. A probléma mára akkora, hogy a piac nem háríthatja tovább a fogyasztókra a felelősséget: a cégek feladata, hogy a fogyasztók számára fenntartható megoldásokat tegyenek elérhetővé, és minél előbb visszaszorítsák az eldobható műanyagok gyártását és használatát.

Július 1-én életbe lépett hazánkban a műanyagok egy körét korlátozó uniós tilalom. A rendelet többek között az eldobható műanyag szívószálakra, evőeszközökre és fültisztító pálcikákra terjed ki. Saját sikerünknek tartjuk, hogy a magyarországi szabályozás még az uniós tilalomnál is erősebb, mert itthon bekerült a törvénybe a műanyag zacskók korlátozása is – közel negyedmillió ember írta alá a műanyag zacskók tilalmát követelő petíciónkat, mely hazánk legnagyobb támogatottságú környezetvédelmi petíciójává vált.

2021-ben tovább folytattuk a munkát azért, hogy minél több helyi, ökológiai módszerekkel termelt élelmiszer kerüljön a közétkeztetésbe, gyermekeink asztalára. Ez ugyanis nemcsak egészségügyi, hanem természet- és klímavédelmi szempontból is kulcsfontosságú, ráadásul a helyi közösségeket erősíti, hiszen a helyi gazdáknak ad biztos felvevőpiacot és méltányos bevételt.

Ősszel újabb jó példát bemutató videót készítettünk egy olyan általános iskolában, ahol komplex pedagógiai programot állítottak az étkezés mögé. Ebben a iskolában nincsenek műanyag zacskók és agyoncsomagolt élelmiszerek a büfében, hazai és helyben termelt bioalapanyagokat is használnak a konyhán, megismertetik a gyerekeket az étkezés egészségre, valamint környezetre gyakorolt hatásaival, ellátogatnak a termelőkhöz és maguk is megtanulnak ételeket elkészíteni a tankonyhán.

A Védegylet Egyesülettel közösen „Új trendek a világ vezető agráregyetemein” címmel nemzetközi online konferenciát szerveztünk. A rendezvényen a világ legjobb külföldi agráregyetemeiről érkezett előadók mutatták be az új oktatási és kutatási irányokat a mezőgazdaság és az élelmezés területén. A konferencia résztvevői választ kaptak arra, miként lehet megtermelni az emberiség számára az élelmiszereket úgy, hogy közben megoldást találunk az egyre súlyosbodó ökológiai és klímaválságra, valamint az élelmezési és társadalmi problémákra. Mindezek ismeretében ráláthattak arra, hogy melyek a legfontosabb feladatok a jövő mezőgazdasági szakembereinek képzésében. 

Bízunk benne, hogy a legjobb külföldi agráregyetemek jó gyakorlatait „hazahozva” támogatni tudjuk a kormánynak azt a célkitűzését, hogy a több egyetem összevonásával létrejött Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem a világ legjobbjai közé kerüljön, és így a hazai felsőoktatásban is kellő súlyt kapjon majd az ökológiai szemléletű mezőgazdaság oktatása, kutatása.

A korábban már valószínűsíthetően rákkeltő kategóriába sorolt gyomirtót 2017-ben hazánk támogatásával korlátozott időre újra engedélyezték az EU-ban. A glifozát további sorsáról 2022-ben lesz uniós döntés. Magyarország a témáért felelős három másik tagállammal közösen ismét engedélyezésre javasolta ezt az egészségünkre és környezetünkre egyaránt kockázatos vegyszert, pedig számos szakértői vélemény látott napvilágot a glifozát egészségügyi kockázatairól.

Júliusban nyílt levelet írtunk Orbán Viktornak, melyben arra kértük a magyar miniszterelnököt, hogy lépjen fel a természetpusztító beépítések, különösképpen a Fertő tónál folyó kormányzati luxusberuházás ellen. Levelünkre augusztus közepén Nagy István agrárminiszter válaszolt, kiállva a Fertő tavi gigaberuházás mellett.

A Fertő egy vadregényes vízi világ, amely kis csatornáival, belső tavaival, nádasaival madarak tízezreinek nyújt otthont és az európai vándormadarak százezreinek táplálkozóhelyet. Különleges élővilága miatt hazai és nemzetközi védelem alatt is áll, nemzeti park és UNESCO világörökségi terület. Magyarország kormánya ennek ellenére a legnagyobb idegenforgalmi beruházását hajtja itt végre: 100 szobás szállodát, apartmanházakat, 880 parkolóhelyet, fedett sportkomplexumot, valamint több további épületet épít összesen 53 hektáron, veszélyeztetve ezzel a Fertő páratlan élővilágát. Egy aloldalt is indítottunk a Fertőről, és arról, hogyan veszélyezteti a terület különleges természeti értékeit a tervezett beruházás.

A kérdés már csak az, hogy ki adja vissza Kishantos földjeit, és mikor kártalanítják végre a mintagazdaságot.

Önkéntes csapatunk szerves részét képezi működésünknek; tevékenységeink elképzelhetetlenek lennének nélkülük. Lelkes segítségük, a környezetvédelmi aktivitásokra fordított idejük, kreatív energiájuk és sokszínű tudásuk elengedhetetlen ahhoz, hogy különböző eseményeink, méréseink megvalósulhassanak. Az ő részvételük nélkül nem tudnánk hatékonyan küzdeni klímánk védelméért, levegőnk tisztaságáért, vizeink megóvásáért, országunk természeti értékeinek megőrzéséért.

A 2021-es évben is aktívan jelen volt még a koronavírus-járvány hazánkban, és így kellett megküzdenünk együtt a pandémia jelentette mindennapi kihívásokkal. Ám odaadó önkéntes csapatunkkal sikerrel vettük az elénk gördülő akadályokat, és töretlen hittel léptünk fel közösen a hazánkban zajló környezet- és természetpusztítások ellen. Számos képzést tartottunk, mely segítette, hogy aktivistáink lelkesedése megmaradjon, sőt új jelentkezők is csatlakoztak a szervezethez.

2021-ben összesen tíz információs alkalmat tartottunk, ahova az új érdeklődők és csatlakozni vágyók szép számmal érkeztek. A járvány adta keretek miatt online tartottuk meg ezeket az alkalmakat – ez egyúttal segítette a távolság leküzdését, így a fővárostól távolabb élők is könnyen megismerhették a Greenpeace munkásságát, valamint az aktivizmus adta lehetőségeket. Önkéntes csapatunk ebben az évben 256 új taggal bővült. Ezzel regisztrált önkénteseink száma 3700 fő fölé emelkedett.

A koronavírus-járvány megfékezése érdekében bevezetett korlátozó intézkedések miatt önkénteseinknek a megszokottnál továbbra is kevesebb lehetőségük volt a személyes találkozókon való részvételre, de ennek ellenére több mint 100 különböző programon vettek részt, és összesen mintegy 7200 órával, vagyis 900 munkanappal járultak hozzá a Greenpeace tevékenységéhez.

Önkéntes csapatunk legnagyobb része Budapesten él, ám aktivisták továbbra is az ország számos pontjáról érkeznek hozzánk. Legyen szó az Őrségről, Pécsről vagy Kecskemétről, a távolság számukra nem akadály.

Egy sűrű őszi nap reggelén Greenpeace-aktivisták átkeretezték a Budapesten megrendezett nemzetközi vadászati kiállítás plakátján lévő reklámüzenetet, aznap délután pedig a VI. Globális klímasztrájkon segítették a klímamenetben vonuló fiatalokat. Novemberben az állam által finanszírozott Fenntarthatósági Expón az aktivisták egy óriásmolinót lelógatva mutattak rá a Magyarországon zajló természetpusztításokra, majd a kiállításon a színpadra feljutva hívták fel a figyelmet a kormány zöldre festésére.

Önkénteseink ebben az évben is sok időt szántak arra, hogy egymás közötti tudásátadással fejlesszék környezetvédelmi ismereteiket, így számtalan workshopot, előadássorozatot és beszélgetést szerveztek zöld témákkal kapcsolatban. Csapatépítő programot tartottak, melynek során körbebiciklizték a Tisza-tavat, és egy szemétszedő kenutúra keretében megtisztították a Körösök mentét a hulladéktól. Emellett más szervezetek által életre hívott szemétszedő akciókhoz is csatlakoztak, például a TeSzedd Budapest kezdeményezéséhez, de gyűjtöttek hulladékot Kecskeméten is.

Aktivitásokból és programokból 2021-ben sem volt hiány, így nagy lelkesedéssel csapunk bele a következő évbe. Arra törekszünk, hogy még több új jelentkezővel és aktív programmal tudjuk segíteni a klíma- és ökológiai válság megoldását.