Mit tettünk 2021-ben?
Közhasznúsági jelentés 2021Előszó
2021-ben a világ tudósai újra figyelmeztettek minket: 2030-ig van időnk cselekedni, hogy megelőzzük a klímaválság katasztrofális hatásait. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület jelentése arról számol be, hogy a jövőben egyre több és súlyosabb extrém időjárási eseménnyel kell szembenéznünk, de nem zárható ki a jégtakarók összeomlása és az óceánok áramlásainak változása sem. Mindeközben az ökológiai válságra is sürgősen megoldást kell találnunk, elképesztő mértékben fogy körülöttünk a természet. A koronavírus-járvány mindannyiunk számára megmutatta, hogy mennyire sérülékenyek a rendszereink, az egészségünk. Éppen ezért mindent meg kell tennünk, hogy védjük a minket is éltető csodálatos természeti rendszereket.

Mező János Bálint, a Greenpeace Magyarország ügyvezető igazgatója
A Greenpeace Magyarországnál kitartással és töretlen hittel küzdünk azért, hogy a döntéshozók olyan érdemi intézkedéseket hozzanak, amelyek megvédik a magyar lakosságot a környezeti válságok súlyos következményeitől. Azt szeretnénk elérni, hogy ne lehessen Magyarországon éghajlatunk és természeti kincseink kárára döntéseket hozni.
Munkánkban 2021-ben is számos sikert könyvelhettünk el:
- Magyarországon életbe lépett a műanyagtilalom, mely munkánknak köszönhetően kiterjed a műanyag zacskók korlátozására is.
- Tiltakozásunkkal elértük, hogy a MOL visszavonja az Őrségi Nemzeti Parkot érintő fúrási terveit.
- Történelmi pillanatot teremtettünk: Magyarországon először ütköztették álláspontjaikat miniszterelnök-jelöltek zöld kérdésekről.
- Sok éves pereskedés zárult le azzal, hogy a Kúrián is győzött Kishantos és a Greenpeace.
- Kampánytevékenységünknek köszönhetően megkezdődött a kiskunhalasi méregtelep felszámolása.
Szakértőnk 2021-ben is részt vett az Országos Környezetvédelmi Tanács munkájában. Tevékenységünk nyomán a Tanács számos szakterületen beépítette a Greenpeace szakmai álláspontját a minisztériumoknak megküldött állásfoglalásába, többek között az újratöltés előnyben részesítését a hulladékgazdálkodásban, valamint a Duna hajózásának zöldítését.
Anyagilag és politikailag függetlenek vagyunk. Közös erővel, együttműködést keresve dolgozunk a jövőnket fenyegető legnagyobb válságok megoldásán, hogy elkerüljük a klíma- és ökológiai összeomlást itthon és a világon mindenhol. Ez az előttünk álló legfontosabb feladat, ha azt szeretnénk, hogy bolygónk a jövő generációi számára is élhető legyen.
„A 2021-es évben koncentráltan jelent meg az, ahogy a természettel bánunk. Védett területen fejlesztésnek nevezett pusztítás zajlik hazánkban: nádast irtanak, iszapot kotornak, betonoznak, tönkreteszik az élővilágot, hogy mederbe nyúló luxusszálloda, óriási vitorláskikötő és műfüves focipálya épülhessen. Ha nem szabunk gátat mindennek, akkor végérvényesen elpusztítjuk azt, ami Magyarország páratlan élővilágából még megmaradt. Hazánk mindenkori döntéshozóinak a magyar emberek érdekeit kell képviselniük a pusztítás, rombolás és a nagy szennyezők támogatása helyett. Hálásan köszönjük mindenkinek, aki velünk tartott ebben az évben és támogatásával segítette a munkánkat.”
1. Kampányunk a műanyagszennyezés felszámolásáért
2021-ben a politikai és üzleti élet döntéshozóit célozva tovább dolgoztunk azon, hogy az egyszer használatos műanyag palackokat, zacskókat és dobozokat minél szélesebb körben felváltsák az újrahasználható és újratölthető csomagolások. Nyílt levélben fordultunk a kormányhoz, hogy garantálja az italcsomagolások kötelező újrahasznosítását és újratöltését, és kreatív videóban szólítottuk fel a cégeket, hogy tegyenek végre érdemi lépéseket a műanyagválság ellen.
Áprilisban önkénteseink márkavizsgálattal egybekötött szemétgyűjtést végeztek a Szentendrei-szigeten, majd nyáron kenukban evezve tisztították meg a Körösök mentét a hulladéktól. Júliusban végre eljött a nap, amire vártunk: Magyarországon is életbe lépett a műanyagtilalom. Az év második felében tovább folytattuk szakmai munkánkat azért, hogy a hazánkban 2023-tól életbe lépő betétdíjas rendelet valóban segítse a műanyaghegyek felszámolását.
A kötelező újrahasznosítás és újratöltés bevezetéséért kampányoltunk
Üdvözöltük, hogy februárban az Országgyűlés újra megszavazta azt a törvénycsomagot, amely alapján Magyarországon várhatóan 2023. július 1-től kötelezően visszaválthatóak lesznek az italcsomagolások. Mivel a konkrétumok szabályozása a törvénycsomag alapján megszülető kormányrendelet feladata, így nyílt levélben fordultunk az illetékes miniszterekhez. Kértük, hogy a kormány garantálja: minél hamarabb bevezetnek egy működőképes, kötelező visszaváltási rendszert, illetve a szabályozás az italcsomagolások újratöltésére is meg fog határozni ambiciózus célszámokat. Petíciónkban továbbra is azt várjuk, hogy a kormány a valódi fenntarthatóság jegyében ennek megfelelően cselekedjen.
Júliusban a Humusz Szövetséggel, a Zöldövezet Társulással és további civil szervezetekkel együtt közösen követeltük a kormánytól az italcsomagolások hatékony betétdíjas rendszerének, újratöltésének kialakítását. A követelésbe bekerült az általunk javasolt kötelező újratöltési kvóta. Az állásfoglalást a 2021-es Zöld Civil Országos Találkozón a mandátummal részt vevő szervezetek képviselői is elfogadták, mellyel ez a zöld civil szervezetek közös ügyévé vált.
Kreatív videóval szólítottuk fel a cégeket, hogy tegyenek a műanyagválság ellen
Új kampányvideót adtunk ki a műanyagokról, melynek szövegét Fluor Tomi énekes mondta fel. A kampány a cégvezetőket szólítja meg, hogy vállaljanak ők is szerepet a világszintű műanyagválság megoldásában. A probléma mára akkora, hogy a piac nem háríthatja tovább a fogyasztókra a felelősséget: a cégek feladata, hogy a fogyasztók számára fenntartható megoldásokat tegyenek elérhetővé, és minél előbb visszaszorítsák az eldobható műanyagok gyártását és használatát.
A kampányhoz kapcsolódó honlapunkon egy négy részből álló ajánláscsomagot is összeállítottunk a cégeknek arról, hogy mit tehetnek a műanyag szemét kiiktatásáért – ezek között szerepel a disztribúció, a termékek, a csomagolás és a hulladék hasznosításának újragondolása.
Megtisztítottuk a Szentendrei-sziget egy részét és a Körösök mentét a hulladéktól
2021-ben aktivistáink két szemétszedő akcióban vettek részt. Áprilisban csatlakoztak a Maradjanak a FÁK a Rómain civil csoport önkénteseihez, és összesen 80 zsák hulladékot gyűjtöttek össze a Szentendrei-Duna-ág melletti erdős területen. A begyűjtött hulladékot az önkéntesek átvizsgálták, hogy felmérjék, pontosan mely cégektől származik a környezetbe kikerült hulladék, amelynek jelentős része PET-palack volt. A márkavizsgálat megmutatta, hogy a beazonosított szemét leginkább olyan jól ismert nagyvállalatokhoz kötődik, mint a Coca-Cola, a PepsiCo és a Szentkirályi Magyarország Kft.
Nyáron önkénteseink vízre szálltak, és kenukban evezve gyűjtötték a szemetet a Körösök mentén. 4 nap alatt több mint 30 zsák szemetet szedtek össze, melynek nagy része PET-palack volt. A szétválogatott műanyagot önkénteseink mindkét esetben visszajuttatták az újrahasznosító rendszerbe.
SIKER: Életbe lépett Magyarországon a műanyagtilalom
Július 1-én életbe lépett hazánkban a műanyagok egy körét korlátozó uniós tilalom. A rendelet többek között az eldobható műanyag szívószálakra, evőeszközökre és fültisztító pálcikákra terjed ki. Saját sikerünknek tartjuk, hogy a magyarországi szabályozás még az uniós tilalomnál is erősebb, mert itthon bekerült a törvénybe a műanyag zacskók korlátozása is – közel negyedmillió ember írta alá a műanyag zacskók tilalmát követelő petíciónkat, mely hazánk legnagyobb támogatottságú környezetvédelmi petíciójává vált.
2. Kampányunk a biodiverzitás megőrzéséért
Egy évtizede dolgozunk azon, hogy az ökológiai szemléletű mezőgazdaság minél szélesebb körben elterjedjen hazánkban. Az ugyanis, hogy hogyan állítjuk elő az élelmiszereinket, kulcsfontosságú kérdés bolygónk élővilágának megőrzésében. A pusztító vegyszerekre építő mezőgazdaságot át kell állítani ökológiai szemléletű élelmiszer-termelésre. Ezzel összefüggésben nagyszabású nemzetközi agroökológia-konferenciát szerveztünk online, és ismét felléptünk a glifozát ellen.
Folytattuk a munkát azért, hogy minél több helyi ökoélelmiszer kerüljön a menzákra
2021-ben tovább folytattuk a munkát azért, hogy minél több helyi, ökológiai módszerekkel termelt élelmiszer kerüljön a közétkeztetésbe, gyermekeink asztalára. Ez ugyanis nemcsak egészségügyi, hanem természet- és klímavédelmi szempontból is kulcsfontosságú, ráadásul a helyi közösségeket erősíti, hiszen a helyi gazdáknak ad biztos felvevőpiacot és méltányos bevételt.
Nagy eredménynek tartjuk, hogy változott a közétkeztetési közbeszerzés szabályozása Magyarországon: 2022. január 1-jétől az élelmiszerek legalább 60%-át hazai forrásból, rövid ellátási láncból kell beszerezni, és bekerült az elbírálás szempontjai közé az is, hogy minél nagyobb arányban legyen ökológiai gazdálkodásból származó termék. Úgy gondoljuk, hogy ebben a mi több éves kitartó munkánknak is szerepe volt, hiszen mindent megtettünk azért, hogy meggyőzzük ennek fontosságáról a döntéshozókat.
Ősszel újabb jó példát bemutató videót készítettünk egy olyan általános iskolában, ahol komplex pedagógiai programot állítottak az étkezés mögé. Ebben a iskolában nincsenek műanyag zacskók és agyoncsomagolt élelmiszerek a büfében, hazai és helyben termelt bioalapanyagokat is használnak a konyhán, megismertetik a gyerekeket az étkezés egészségre, valamint környezetre gyakorolt hatásaival, ellátogatnak a termelőkhöz és maguk is megtanulnak ételeket elkészíteni a tankonyhán.
Petíciót indítottunk hazánk élővilágának megóvásáért
A következő tíz évre meghatározza a természet védelmének itthoni irányvonalait Magyarország készülő Nemzeti Biodiverzitás Stratégiája, ezért fontosnak tartottuk, hogy az elkészült dokumentum valóban ambiciózus legyen. Egy átfogó petíciót indítottunk természeti kincseink védelméért, mellyel azt szeretnénk elérni, hogy hazánk biodiverzitás stratégiája összhangban legyen az európai uniós célokkal, és valóban biztosítsa erdeink, vizes élőhelyeink, valamint a beporzók védelmét Magyarországon, továbbá támogassa a természetközeli mezőgazdaságot.
Nemzetközi agroökológia-konferenciát szerveztünk
A Védegylet Egyesülettel közösen „Új trendek a világ vezető agráregyetemein” címmel nemzetközi online konferenciát szerveztünk. A rendezvényen a világ legjobb külföldi agráregyetemeiről érkezett előadók mutatták be az új oktatási és kutatási irányokat a mezőgazdaság és az élelmezés területén. A konferencia résztvevői választ kaptak arra, miként lehet megtermelni az emberiség számára az élelmiszereket úgy, hogy közben megoldást találunk az egyre súlyosbodó ökológiai és klímaválságra, valamint az élelmezési és társadalmi problémákra. Mindezek ismeretében ráláthattak arra, hogy melyek a legfontosabb feladatok a jövő mezőgazdasági szakembereinek képzésében.
Bízunk benne, hogy a legjobb külföldi agráregyetemek jó gyakorlatait „hazahozva” támogatni tudjuk a kormánynak azt a célkitűzését, hogy a több egyetem összevonásával létrejött Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem a világ legjobbjai közé kerüljön, és így a hazai felsőoktatásban is kellő súlyt kapjon majd az ökológiai szemléletű mezőgazdaság oktatása, kutatása.
A rákkockázatú glifozát tilalmát követeltük az agrárminisztertől
A korábban már valószínűsíthetően rákkeltő kategóriába sorolt gyomirtót 2017-ben hazánk támogatásával korlátozott időre újra engedélyezték az EU-ban. A glifozát további sorsáról 2022-ben lesz uniós döntés. Magyarország a témáért felelős három másik tagállammal közösen ismét engedélyezésre javasolta ezt az egészségünkre és környezetünkre egyaránt kockázatos vegyszert, pedig számos szakértői vélemény látott napvilágot a glifozát egészségügyi kockázatairól.
Több fronton felléptünk a Fertő védelméért
Júliusban nyílt levelet írtunk Orbán Viktornak, melyben arra kértük a magyar miniszterelnököt, hogy lépjen fel a természetpusztító beépítések, különösképpen a Fertő tónál folyó kormányzati luxusberuházás ellen. Levelünkre augusztus közepén Nagy István agrárminiszter válaszolt, kiállva a Fertő tavi gigaberuházás mellett.
A Fertő egy vadregényes vízi világ, amely kis csatornáival, belső tavaival, nádasaival madarak tízezreinek nyújt otthont és az európai vándormadarak százezreinek táplálkozóhelyet. Különleges élővilága miatt hazai és nemzetközi védelem alatt is áll, nemzeti park és UNESCO világörökségi terület. Magyarország kormánya ennek ellenére a legnagyobb idegenforgalmi beruházását hajtja itt végre: 100 szobás szállodát, apartmanházakat, 880 parkolóhelyet, fedett sportkomplexumot, valamint több további épületet épít összesen 53 hektáron, veszélyeztetve ezzel a Fertő páratlan élővilágát. Egy aloldalt is indítottunk a Fertőről, és arról, hogyan veszélyezteti a terület különleges természeti értékeit a tervezett beruházás.
Hőlégballonról üzentünk Ferenc pápa szavaival a természet védelméért
„Nagyon vigyázzatok Földanyánkra!” – egy Földet ábrázoló hatalmas hőlégballonra rögzítettük a Ferenc pápától származó idézetet, mellyel budapesti látogatása alkalmából üdvözöltük a katolikus egyházfőt szeptemberben. A látványos eseménnyel arra hívtuk fel a figyelmet, hogy a klíma- és ökológiai válság jelenlegi, kritikus szintjén egyéni és rendszerszinten egyaránt közös összefogásra van szükség ahhoz, hogy megmentsük a Földet, annak csodálatos élővilágát és az emberiséget.
Greenpeace-aktivisták meghekkelték a vadászati kiállítás plakátját
Greenpeace-aktivisták a kormány zöldre festésére hívták fel a figyelmet
SIKER: A Kúrián is győzött Kishantos és a Greenpeace
A kérdés már csak az, hogy ki adja vissza Kishantos földjeit, és mikor kártalanítják végre a mintagazdaságot.
3. Kampányunk a klímavédelemért
Az év során tovább dolgoztunk azon, hogy Magyarországon kiemelt szerepet kapjon a klímavédelem, és hazánk is lépjen fel érdemben az éghajlatromboló kibocsátások ellen. Nyílt levélben fordultunk a kormányhoz, hogy készítsen zöld cselekvési tervet a gazdaság újraindítására, majd kampányt indítottunk a MOL Őrségi Nemzeti Parkban tervezett fúrásai ellen, melynek eredményeképpen a MOL végül visszavonta a kijelölt helyszínt érintő fúrási terveket.
Egy új petíciót is indítottuk, melyben zöld programot követeltünk a miniszterelnök-jelöltektől, októberben pedig a HVG-vel közösen megszerveztük, hogy Magyarországon először ütköztessék álláspontjaikat a miniszterelnök-jelöltek zöld kérdésekről. 2021 során számos zöld ajánlást és javaslatcsomagot is készítettünk a klímavédelem jegyében a kormány, a Főváros, a 2022-es országgyűlési választásokon induló ellenzéki együttműködés pártjai, valamint a Magyar Nemzeti Bank számára.
Közvélemény-kutatásunk megmutatta: a magyar lakosság zöld újraindítást vár a kormánytól
Kampányt indítottunk a MOL Őrségi Nemzeti Parkban tervezett fúrásai ellen
Áprilisban 111 civil szervezettel közös nyilatkozatban szólítottuk fel a MOL-t, hogy álljon el a tervezett beruházástól, valamint arra kértük a gazdasági és politikai élet szereplőit, hogy az Alaptörvény értelmében biztosítsák hazánk országos jelentőségű védett területeinek védelmét. Egy héttel később „A természettel ki számol?” feliratú transzparensekkel tüntettünk a MOL-székháznál az olajvállalat éves közgyűlése alatt, melynek során átadtuk a MOL-nak a civilekkel közös állásfoglalásunkat. Munkánk sikerrel járt: augusztusban a MOL visszavonta eredeti fúrási terveit az Őrségi Nemzeti Parkban.

Greenpeace az Őrségi Nemzeti Park védelmében | Fotó: Dörgő Zsuzsi
Az Országos Atomenergia Hivatalhoz fordultunk Paks II. létesítési engedélyezése kapcsán
Továbbra is hangsúlyoztuk, hogy a nukleáris energia veszélyes, drága, és nem jelent megoldást a klímaváltozásra. Az éghajlati válságból való kilábaláshoz a lehető leghamarabb, az energiatakarékossági és -hatékonysági potenciál kiaknázása mellett a fenntartható, tiszta és biztonságos megújulókra kell átállítani az energiarendszereket.
Zöld programot követeltünk a 2022-es országgyűlési választáson induló jelöltektől
A Mátrai Erőmű mihamarabbi bezárásáért és az igazságos átmenetért kampányoltunk
Ugyan több éve tartó kampányunk után februárban bejelentette a kormány a Mátrai Erőmű 2025-ös leállítását, az erőmű visontai lignitbányájának sorsa nem tisztázódott, a bánya bővítésének tervét nem vonták vissza. Erre az ellentmondásra hívtuk fel a figyelmet a Föld napján a bányából, követelve annak bejelentését, hogy a szénbányát nem bővítik és megújulókkal váltják ki a bezáró szénerőművet.
Emellett workshopokon vettünk részt, melyeket a kormány a Mátrai Erőmű fenntartható és igazságos átmenete érdekében, az uniós Igazságos Átmenet Alap keretében folytatott „LIFE-IP North-HU-Trans” projekt kapcsán szervezett, és javaslatokat fűztünk az erőmű munkavállalóinak jövőjéről szóló tervezetekhez.
Szakmai ajánlásokat fogalmaztunk meg a zöld Magyarországért
2021-ben számos zöld ajánlást és javaslatcsomagot készítettünk a zöld Magyarországért. Februárban véleményeztük a Magyar Nemzeti Bank pénzintézeteknek szóló Zöld Ajánlásának tervezetét, majd szakmai ajánlásokat fogalmaztunk meg az MNB Zöld Ajánlás konferenciáján, ahol a kormány, az MNB és a bankszektor felelősségére hívtuk fel a figyelmet.
Szintén részletes szakmai véleményezést nyújtottunk be Budapest Fenntartható Energia- és Klíma Akciótervére, hangsúlyozva, hogy ma már semmiképpen nem fogadható el olyan klímavédelmi stratégia, amely nem tűzi ki célul a karbonsemlegesség mihamarabbi elérését. Emellett észrevételeket fogalmaztunk meg Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének tervezetéhez, többek között a vízgazdálkodás, a fenntartható közlekedés, a zöld energia és a körforgásos gazdaságra való átállás tekintetében.
Májusban több szakmai szervezettel együtt hívtuk fel a figyelmet arra, hogy az Európai Unió Igazságos Átmenet Alapjából járó 104 milliárd forintos támogatással nem a szennyező nagyvállalatokat, hanem a szén kivezetésében és az átállásban leginkább érintett helyi munkavállalókat, kkv-kat és közösségeket kell segíteni, és hogy az ipari területek, bányák kármentesítését a szennyező vállalatoknak (pl. a Mátrai Erőműnek) kell finanszíroznia. Nyáron véleményeztük az ellenzéki együttműködés pártjai Közös Alap programtervezetét – üdvözöltük, hogy az igyekszik megoldást találni a világot és hazánkat sújtó éghajlati és ökológiai válságra, azonban kevésnek tartottuk a célok megvalósításának garanciáját nyújtó konkrét lépéseket, intézkedéseket az anyagban, amelyeket a leendő kormány az elkövetkezendő négy évben hajtana végre.
4. Kampányunk a tiszta levegőért
2021-ben folytattuk munkánkat a tiszta, egészséges levegőért. Az év elején közzétettük legfrissebb budapesti légszennyezettség-méréseink eredményét. Februárban az Európai Bíróság elítélte hazánkat a magas légszennyezettség miatt, ezért nyílt levélben kerestük meg Orbán Viktor miniszterelnököt és Karácsony Gergely főpolgármestert, hogy tegyenek végre konkrét és érdemi lépéseket a tiszta levegőért.
Méréseink kimutatták: a kórházaknál is szennyezett a levegő
Nyílt levélben kértük a Kormányt és a Fővárost: tegyenek a légszennyezettség ellen
Együttműködésre és cselekvésre szólítottuk fel a Kormányt és a Fővárost a magyarok egészsége érdekében. Február végén nyílt levélben fordultunk a magyar miniszterelnökhöz és a budapesti főpolgármesterhez, hogy konkrét intézkedésekkel végre valóban lépjenek fel a magyarok millióinak egészségét károsító légszennyezés ellen. Levelünkben a szennyező autók importjának korlátozását és a városokból való kiszorítását, a környezetbarát közlekedésre való mielőbbi átállást, a tiszta fűtési módok támogatását, valamint az illegális hulladékégetés felszámolását követeltük a döntéshozóktól.
Átadtuk Tiszta levegőt! petíciónkat a budapesti városvezetésnek
Látványos akciókkal követeltünk tiszta levegőt a magyar embereknek
Nyár közepén Greenpeace-aktivisták egy hatalmas Tiszta levegőt! feliratot eresztettek le a budapesti Váralagút bejáratánál. Az akció kapcsán azt követeltük a Kormánytól, hogy a magyar lakosság egészségének védelmében ne halogassa tovább a roncsautók behozatalának korlátozását, valamint tegye lehetővé, hogy a nagyvárosokból fokozatosan kitilthatóak legyenek a legszennyezőbb járművek. Továbbá azt kértük az országos választásokon induló minden párttól és miniszterelnök-jelölttől, hogy hozzák nyilvánosságra, kormányra kerülés esetén 2022-től mit tennének a légszennyezettség csökkentéséért. Ennek eredményeképpen a választási kampány során az összes miniszterelnök-jelölt megjelölt légszennyezettség-csökkentési célokat a programjában.
Szeptemberben, az európai autómentes nap alkalmából a főváros számos forgalmas csomópontján több ezer, keresztet ábrázoló inverz graffitivel hívtuk fel a figyelmet a halálos légszennyezettségre. A keresztek a légszennyezés következtében elvesztett emberéleteket szimbolizálták. Akciónkkal egyúttal azt is hangsúlyoztuk, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) frissen kiadott jelentésében jelentős mértékben csökkentette a légszennyező anyagokra vonatkozó irányértékeit – a városokban jellemzően a közlekedésből származó éves nitrogén-dioxid célértéket például 75%-kal csökkentette. A megadott értéket már eddig is többször túlléptünk hazánkban. A nitrogén-dioxidra, illetve a kis részecskékre vonatkozó egészségügyi célértéket minden hazai mérőponton meghaladták az általunk mért értékek.
5. Kampányunk a méregmentes Magyarországért
2021-ben újabb sikert könyvelhettünk el a tiszta, méregmentes Magyarországért indított kampányunkban. Helyi civil szervezetekkel közösen elértük, hogy sok éves huzavona után végre megkezdődött a kiskunhalasi méregtelep felszámolása.
A korábbi hazai szennyezési ügyek utánkövetése mellett több ipari beruházási, potenciális szennyezési ügyben segítettük a helyi civil szervezetek és az érintett lakosok erőfeszítéseit mind szakértői tanácsokkal, mind pedig hivatalos és szakmai anyagok értelmezésével, értékelésével. Az esetek részleteivel kapcsolatban folyamatos tájékoztatást nyújtottunk az érintetteknek és a sajtónak.
SIKER: Megkezdődött a kiskunhalasi méregtelep felszámolása
Üdvözöltük, hogy öt év után végre megkezdődött a mérgekkel teli hordók és tárolók elszállítása a kiskunhalasi elhagyott veszélyeshulladék-telepről. Az évek során számos helyszíni méréssel bizonyítottuk a mérgek jelenlétét a területen, és követeltük a veszélyes anyagok elszállítását. Kitartó munkánk meghozta gyümölcsét, azonban hangsúlyoztuk: fontos, hogy felmérjék a talajba kifolyt mérgek okozta szennyezést is, és történjen meg mihamarabb a szükséges kármentesítés. Emellett nem halogatható tovább a „szennyező fizet” elv törvénybe iktatása, amellyel többek között garantálható lenne, hogy egy hasonló szennyezés költségeit minden esetben a károkozó fizesse meg az állampolgárok helyett.
6. Önkéntesség és mozgalmak
Önkéntes csapatunk szerves részét képezi működésünknek; tevékenységeink elképzelhetetlenek lennének nélkülük. Lelkes segítségük, a környezetvédelmi aktivitásokra fordított idejük, kreatív energiájuk és sokszínű tudásuk elengedhetetlen ahhoz, hogy különböző eseményeink, méréseink megvalósulhassanak. Az ő részvételük nélkül nem tudnánk hatékonyan küzdeni klímánk védelméért, levegőnk tisztaságáért, vizeink megóvásáért, országunk természeti értékeinek megőrzéséért.
A 2021-es évben is aktívan jelen volt még a koronavírus-járvány hazánkban, és így kellett megküzdenünk együtt a pandémia jelentette mindennapi kihívásokkal. Ám odaadó önkéntes csapatunkkal sikerrel vettük az elénk gördülő akadályokat, és töretlen hittel léptünk fel közösen a hazánkban zajló környezet- és természetpusztítások ellen. Számos képzést tartottunk, mely segítette, hogy aktivistáink lelkesedése megmaradjon, sőt új jelentkezők is csatlakoztak a szervezethez.
Online információs napjaink alkalmával számos új önkéntes csatlakozott hozzánk
2021-ben összesen tíz információs alkalmat tartottunk, ahova az új érdeklődők és csatlakozni vágyók szép számmal érkeztek. A járvány adta keretek miatt online tartottuk meg ezeket az alkalmakat – ez egyúttal segítette a távolság leküzdését, így a fővárostól távolabb élők is könnyen megismerhették a Greenpeace munkásságát, valamint az aktivizmus adta lehetőségeket. Önkéntes csapatunk ebben az évben 256 új taggal bővült. Ezzel regisztrált önkénteseink száma 3700 fő fölé emelkedett.
A koronavírus-járvány megfékezése érdekében bevezetett korlátozó intézkedések miatt önkénteseinknek a megszokottnál továbbra is kevesebb lehetőségük volt a személyes találkozókon való részvételre, de ennek ellenére több mint 100 különböző programon vettek részt, és összesen mintegy 7200 órával, vagyis 900 munkanappal járultak hozzá a Greenpeace tevékenységéhez.
Önkéntes csapatunk legnagyobb része Budapesten él, ám aktivisták továbbra is az ország számos pontjáról érkeznek hozzánk. Legyen szó az Őrségről, Pécsről vagy Kecskemétről, a távolság számukra nem akadály.
Önkénteseink a frontvonalban segítették munkánkat
Online környezetvédelmi előadássorozatot és képzést tartottunk
Egy sűrű őszi nap reggelén Greenpeace-aktivisták átkeretezték a Budapesten megrendezett nemzetközi vadászati kiállítás plakátján lévő reklámüzenetet, aznap délután pedig a VI. Globális klímasztrájkon segítették a klímamenetben vonuló fiatalokat. Novemberben az állam által finanszírozott Fenntarthatósági Expón az aktivisták egy óriásmolinót lelógatva mutattak rá a Magyarországon zajló természetpusztításokra, majd a kiállításon a színpadra feljutva hívták fel a figyelmet a kormány zöldre festésére.

Részvételünk a nemzetközi Greenpeace tevékenységeiben
Önkénteseink saját tevékenységeket is meg tudtak valósítani
Önkénteseink ebben az évben is sok időt szántak arra, hogy egymás közötti tudásátadással fejlesszék környezetvédelmi ismereteiket, így számtalan workshopot, előadássorozatot és beszélgetést szerveztek zöld témákkal kapcsolatban. Csapatépítő programot tartottak, melynek során körbebiciklizték a Tisza-tavat, és egy szemétszedő kenutúra keretében megtisztították a Körösök mentét a hulladéktól. Emellett más szervezetek által életre hívott szemétszedő akciókhoz is csatlakoztak, például a TeSzedd Budapest kezdeményezéséhez, de gyűjtöttek hulladékot Kecskeméten is.
Aktivitásokból és programokból 2021-ben sem volt hiány, így nagy lelkesedéssel csapunk bele a következő évbe. Arra törekszünk, hogy még több új jelentkezővel és aktív programmal tudjuk segíteni a klíma- és ökológiai válság megoldását.
Támogattuk a klímavédő fiatalokat
Elindítottuk a BOLYGÓ közösségi helyet
7. Adományszervezés
Politikailag és anyagilag független környezetvédelmi szervezet vagyunk
Milyen forrásokból működünk?
A Greenpeace Magyarország 2021-ben 218 922 000 forint támogatást kapott a Közép- és Kelet-Európai Greenpeace-irodától.
Magyarországon jelenleg több mint 10 000 aktív támogatónk van. Közülük a rendszeres támogatóink átlagosan havi 1500-2000 forinttal járulnak hozzá munkánkhoz. A magyarországi támogatások összege 2021-ben összesen 136 876 857 forint volt.
2021-es hazai adományszervezői munkánk és bevételeink
2021-ben rendszeresen adományozó támogatóink 95 065 863 forinttal segítették környezetvédelmi munkánkat. A 2021-es év során SZJA 1%-os felajánlásokból összesen 21 478 248 forintot gyűjtöttünk.
2021-ben a postai úton küldött adománygyűjtő leveleinkre 3 243 156 forint támogatás érkezett.
2021-ben is indítottunk telefonos adománygyűjtő kampányt. Ennek keretében a környezetvédelmi petícióink aláíróit telefonon kerestük meg, és arra kértük őket, hogy lehetőségeikhez mérten támogassák munkánkat havi rendszerességgel. Megkerestük azokat a támogatóinkat is, akik egyszeri adománnyal segítették a környezetvédelmi munkánkat, illetve a már nem aktív adományozóinkat is arra kértük, hogy ha lehetőségük van rá, támogassák munkánkat rendszeres adománnyal. A telefonos adománygyűjtő kampányok összes bevétele 8 992 822 forint volt, amelyből a hozzánk érkezett rendszeres adományok összege szerepel az összesített rendszeres bevételeink között.
A munkánk iránt érdeklődőket különböző csatornákon (Facebook, Instagram, e-mail hírlevél, petíciók, weboldal) keresztül tájékoztattuk aktuális kampányainkról, és arra kértük őket, támogassák adományukkal tevékenységünket. Ilyen formában, valamint spontán banki utalással, illetve spontán bankkártyás támogatással 2021-ben összesen 13 659 090 forint összegben érkezett adomány szervezetünkhöz.
2021 végén elindítottuk „Apránként a világ megmentéséért” című online adománygyűjtő kampányunkat, amelyen keresztül egy interaktív földgömbön bárki kiválaszthatja a világ valamely apró darabját, melyet aztán tetszés szerint elnevezhet és örökbe fogadhat. Minden Föld-darabhoz tartozik egy informatív leírás, amely bemutatja a klímaváltozás hatásait az adott területen. Ezután az örökbefogadó a kiválasztott Föld-darabkát el is ajándékozhatja. Az adományozáshoz kötött kampány célja, hogy minél több olyan ember csatlakozzon támogatóként, aki tenni szeretne a klíma- és ökológiai válság ellen. Az adománygyűjtéshez 278 rendszeres támogató csatlakozott. A kampány tárgyévi összesített bevétele 768 000 forint, amely szerepel az összesített rendszeres bevételeink között.
Minden egyes támogatást ezúton is nagyon szépen köszönünk!
Etikus adománygyűjtő szervezet vagyunk
A Greenpeace Magyarország Egyesület tagja az Etikus Adománygyűjtő Szervezetek több mint húsztagú csoportjának, és mindenben megfelel az etikai kódexben foglalt szigorú előírásoknak. Mindez garantálja, hogy adományszervezési munkánkat az előírt törvényi kereteket is túlteljesítve, átláthatóan végezzük.
A Greenpeace Magyarország Egyesület 2002 óta működik. Pénzügyileg és politikailag független, nonprofit, közhasznú környezetvédő szervezet, több mint 10 ezer magyar támogatóval és több százezres online követői bázissal. Természeti környezetünk és mindannyiunk egészségének védelméért dolgozunk, hogy hazánk egy tisztább, élhetőbb ország legyen.
Jelenleg több mint 55 országban van Greenpeace-iroda a világon, a Greenpeace Magyarország ezek egyike. A közép- és kelet-európai régió (CEE) részeként működünk 7 másik országgal együtt (Ausztria, Bulgária, Horvátország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szlovénia). Közös a nevünk, a célunk és az értékeink: kitartóan, látványosan, bátran és mindig erőszakmentesen hívjuk fel a figyelmet a környezeti problémákra – és azok megoldásaira. Aktívan cselekszünk a pozitív változásokért, egy élhető és békés jövő érdekében.
Nézd meg videón is a 2021-es Greenpeace évet!
Köszönjük, hogy 2021-ben is mellettünk álltatok!
