Mit tettünk 2021-ben?
Közhasznúsági jelentés 2021
Előszó
2021-ben a világ tudósai újra figyelmeztettek minket: 2030-ig van időnk cselekedni, hogy megelőzzük a klímaválság katasztrofális hatásait. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület jelentése arról számol be, hogy a jövőben egyre több és súlyosabb extrém időjárási eseménnyel kell szembenéznünk, de nem zárható ki a jégtakarók összeomlása és az óceánok áramlásainak változása sem. Mindeközben az ökológiai válságra is sürgősen megoldást kell találnunk, elképesztő mértékben fogy körülöttünk a természet. A koronavírus-járvány mindannyiunk számára megmutatta, hogy mennyire sérülékenyek a rendszereink, az egészségünk. Éppen ezért mindent meg kell tennünk, hogy védjük a minket is éltető csodálatos természeti rendszereket.
A Greenpeace Magyarországnál kitartással és töretlen hittel küzdünk azért, hogy a döntéshozók olyan érdemi intézkedéseket hozzanak, amelyek megvédik a magyar lakosságot a környezeti válságok súlyos következményeitől. Azt szeretnénk elérni, hogy ne lehessen Magyarországon éghajlatunk és természeti kincseink kárára döntéseket hozni.
Munkánkban 2021-ben is számos sikert könyvelhettünk el:
- Magyarországon életbe lépett a műanyagtilalom, mely munkánknak köszönhetően kiterjed a műanyag zacskók korlátozására is.
- Tiltakozásunkkal elértük, hogy a MOL visszavonja az Őrségi Nemzeti Parkot érintő fúrási terveit.
- Történelmi pillanatot teremtettünk: Magyarországon először ütköztették álláspontjaikat miniszterelnök-jelöltek zöld kérdésekről.
- Sok éves pereskedés zárult le azzal, hogy a Kúrián is győzött Kishantos és a Greenpeace.
- Kampánytevékenységünknek köszönhetően megkezdődött a kiskunhalasi méregtelep felszámolása.
Szakértőnk 2021-ben is részt vett az Országos Környezetvédelmi Tanács munkájában. Tevékenységünk nyomán a Tanács számos szakterületen beépítette a Greenpeace szakmai álláspontját a minisztériumoknak megküldött állásfoglalásába, többek között az újratöltés előnyben részesítését a hulladékgazdálkodásban, valamint a Duna hajózásának zöldítését.
Anyagilag és politikailag függetlenek vagyunk. Közös erővel, együttműködést keresve dolgozunk a jövőnket fenyegető legnagyobb válságok megoldásán, hogy elkerüljük a klíma- és ökológiai összeomlást itthon és a világon mindenhol. Ez az előttünk álló legfontosabb feladat, ha azt szeretnénk, hogy bolygónk a jövő generációi számára is élhető legyen.
„A 2021-es évben koncentráltan jelent meg az, ahogy a természettel bánunk. Védett területen fejlesztésnek nevezett pusztítás zajlik hazánkban: nádast irtanak, iszapot kotornak, betonoznak, tönkreteszik az élővilágot, hogy mederbe nyúló luxusszálloda, óriási vitorláskikötő és műfüves focipálya épülhessen. Ha nem szabunk gátat mindennek, akkor végérvényesen elpusztítjuk azt, ami Magyarország páratlan élővilágából még megmaradt. Hazánk mindenkori döntéshozóinak a magyar emberek érdekeit kell képviselniük a pusztítás, rombolás és a nagy szennyezők támogatása helyett. Hálásan köszönjük mindenkinek, aki velünk tartott ebben az évben és támogatásával segítette a munkánkat.”
1. Kampányunk a műanyagszennyezés felszámolásáért
1. Kampányunk a műanyagszennyezés felszámolásáért
2021-ben a politikai és üzleti élet döntéshozóit célozva tovább dolgoztunk azon, hogy az egyszer használatos műanyag palackokat, zacskókat és dobozokat minél szélesebb körben felváltsák az újrahasználható és újratölthető csomagolások. Nyílt levélben fordultunk a kormányhoz, hogy garantálja az italcsomagolások kötelező újrahasznosítását és újratöltését, és kreatív videóban szólítottuk fel a cégeket, hogy tegyenek végre érdemi lépéseket a műanyagválság ellen.
Áprilisban önkénteseink márkavizsgálattal egybekötött szemétgyűjtést végeztek a Szentendrei-szigeten, majd nyáron kenukban evezve tisztították meg a Körösök mentét a hulladéktól. Júliusban végre eljött a nap, amire vártunk: Magyarországon is életbe lépett a műanyagtilalom. Az év második felében tovább folytattuk szakmai munkánkat azért, hogy a hazánkban 2023-tól életbe lépő betétdíjas rendelet valóban segítse a műanyaghegyek felszámolását.
A kötelező újrahasznosítás és újratöltés bevezetéséért kampányoltunk
Üdvözöltük, hogy februárban az Országgyűlés újra megszavazta azt a törvénycsomagot, amely alapján Magyarországon várhatóan 2023. július 1-től kötelezően visszaválthatóak lesznek az italcsomagolások. Mivel a konkrétumok szabályozása a törvénycsomag alapján megszülető kormányrendelet feladata, így nyílt levélben fordultunk az illetékes miniszterekhez. Kértük, hogy a kormány garantálja: minél hamarabb bevezetnek egy működőképes, kötelező visszaváltási rendszert, illetve a szabályozás az italcsomagolások újratöltésére is meg fog határozni ambiciózus célszámokat. Petíciónkban továbbra is azt várjuk, hogy a kormány a valódi fenntarthatóság jegyében ennek megfelelően cselekedjen.
Júliusban a Humusz Szövetséggel, a Zöldövezet Társulással és további civil szervezetekkel együtt közösen követeltük a kormánytól az italcsomagolások hatékony betétdíjas rendszerének, újratöltésének kialakítását. A követelésbe bekerült az általunk javasolt kötelező újratöltési kvóta. Az állásfoglalást a 2021-es Zöld Civil Országos Találkozón a mandátummal részt vevő szervezetek képviselői is elfogadták, mellyel ez a zöld civil szervezetek közös ügyévé vált.
Kreatív videóval szólítottuk fel a cégeket, hogy tegyenek a műanyagválság ellen
Új kampányvideót adtunk ki a műanyagokról, melynek szövegét Fluor Tomi énekes mondta fel. A kampány a cégvezetőket szólítja meg, hogy vállaljanak ők is szerepet a világszintű műanyagválság megoldásában. A probléma mára akkora, hogy a piac nem háríthatja tovább a fogyasztókra a felelősséget: a cégek feladata, hogy a fogyasztók számára fenntartható megoldásokat tegyenek elérhetővé, és minél előbb visszaszorítsák az eldobható műanyagok gyártását és használatát.
A kampányhoz kapcsolódó honlapunkon egy négy részből álló ajánláscsomagot is összeállítottunk a cégeknek arról, hogy mit tehetnek a műanyag szemét kiiktatásáért – ezek között szerepel a disztribúció, a termékek, a csomagolás és a hulladék hasznosításának újragondolása.
Megtisztítottuk a Szentendrei-sziget egy részét és a Körösök mentét a hulladéktól
2021-ben aktivistáink két szemétszedő akcióban vettek részt. Áprilisban csatlakoztak a Maradjanak a FÁK a Rómain civil csoport önkénteseihez, és összesen 80 zsák hulladékot gyűjtöttek össze a Szentendrei-Duna-ág melletti erdős területen. A begyűjtött hulladékot az önkéntesek átvizsgálták, hogy felmérjék, pontosan mely cégektől származik a környezetbe kikerült hulladék, amelynek jelentős része PET-palack volt. A márkavizsgálat megmutatta, hogy a beazonosított szemét leginkább olyan jól ismert nagyvállalatokhoz kötődik, mint a Coca-Cola, a PepsiCo és a Szentkirályi Magyarország Kft.
Nyáron önkénteseink vízre szálltak, és kenukban evezve gyűjtötték a szemetet a Körösök mentén. 4 nap alatt több mint 30 zsák szemetet szedtek össze, melynek nagy része PET-palack volt. A szétválogatott műanyagot önkénteseink mindkét esetben visszajuttatták az újrahasznosító rendszerbe.
SIKER: Életbe lépett Magyarországon a műanyagtilalom
Július 1-én életbe lépett hazánkban a műanyagok egy körét korlátozó uniós tilalom. A rendelet többek között az eldobható műanyag szívószálakra, evőeszközökre és fültisztító pálcikákra terjed ki. Saját sikerünknek tartjuk, hogy a magyarországi szabályozás még az uniós tilalomnál is erősebb, mert itthon bekerült a törvénybe a műanyag zacskók korlátozása is – közel negyedmillió ember írta alá a műanyag zacskók tilalmát követelő petíciónkat, mely hazánk legnagyobb támogatottságú környezetvédelmi petíciójává vált.
2. Kampányunk a biodiverzitás megőrzéséért
2. Kampányunk a biodiverzitás megőrzéséért
Egy évtizede dolgozunk azon, hogy az ökológiai szemléletű mezőgazdaság minél szélesebb körben elterjedjen hazánkban. Az ugyanis, hogy hogyan állítjuk elő az élelmiszereinket, kulcsfontosságú kérdés bolygónk élővilágának megőrzésében. A pusztító vegyszerekre építő mezőgazdaságot át kell állítani ökológiai szemléletű élelmiszer-termelésre. Ezzel összefüggésben nagyszabású nemzetközi agroökológia-konferenciát szerveztünk online, és ismét felléptünk a glifozát ellen.
2021-ben egy átfogó petíciót indítottunk hazánk természeti kincseinek védelméért, felléptünk nagy tavainkért, és több fronton kiálltunk a Fertő tó élővilágát pusztító kormányzati nagyberuházás ellen. Ősszel Ferenc pápa magyarországi látogatása alkalmával hőlégballonról üzentünk az egyházfő szavaival a természet védelméért, majd Greenpeace-aktivisták a budapesti vadászati világkiállítás plakátját hekkelték meg, az állam által szervezett Fenntarthatósági Expón pedig felhívták a figyelmet a kormány számtalan természet- és éghajlatromboló tevékenységére. November végén sikert könyvelhettünk el: hat évig zajló abszurd per zárult le azzal, hogy a Kúrián is győzött Kishantos és a Greenpeace.
Folytattuk a munkát azért, hogy minél több helyi ökoélelmiszer kerüljön a menzákra
2021-ben tovább folytattuk a munkát azért, hogy minél több helyi, ökológiai módszerekkel termelt élelmiszer kerüljön a közétkeztetésbe, gyermekeink asztalára. Ez ugyanis nemcsak egészségügyi, hanem természet- és klímavédelmi szempontból is kulcsfontosságú, ráadásul a helyi közösségeket erősíti, hiszen a helyi gazdáknak ad biztos felvevőpiacot és méltányos bevételt.
Nagy eredménynek tartjuk, hogy változott a közétkeztetési közbeszerzés szabályozása Magyarországon: 2022. január 1-jétől az élelmiszerek legalább 60%-át hazai forrásból, rövid ellátási láncból kell beszerezni, és bekerült az elbírálás szempontjai közé az is, hogy minél nagyobb arányban legyen ökológiai gazdálkodásból származó termék. Úgy gondoljuk, hogy ebben a mi több éves kitartó munkánknak is szerepe volt, hiszen mindent megtettünk azért, hogy meggyőzzük ennek fontosságáról a döntéshozókat.
Ősszel újabb jó példát bemutató videót készítettünk egy olyan általános iskolában, ahol komplex pedagógiai programot állítottak az étkezés mögé. Ebben a iskolában nincsenek műanyag zacskók és agyoncsomagolt élelmiszerek a büfében, hazai és helyben termelt bioalapanyagokat is használnak a konyhán, megismertetik a gyerekeket az étkezés egészségre, valamint környezetre gyakorolt hatásaival, ellátogatnak a termelőkhöz és maguk is megtanulnak ételeket elkészíteni a tankonyhán.
Petíciót indítottunk hazánk élővilágának megóvásáért
A következő tíz évre meghatározza a természet védelmének itthoni irányvonalait Magyarország készülő Nemzeti Biodiverzitás Stratégiája, ezért fontosnak tartottuk, hogy az elkészült dokumentum valóban ambiciózus legyen. Egy átfogó petíciót indítottunk természeti kincseink védelméért, mellyel azt szeretnénk elérni, hogy hazánk biodiverzitás stratégiája összhangban legyen az európai uniós célokkal, és valóban biztosítsa erdeink, vizes élőhelyeink, valamint a beporzók védelmét Magyarországon, továbbá támogassa a természetközeli mezőgazdaságot.
Nemzetközi agroökológia-konferenciát szerveztünk
Nemzetközi agroökológia-konferenciát szerveztünk
A Védegylet Egyesülettel közösen „Új trendek a világ vezető agráregyetemein” címmel nemzetközi online konferenciát szerveztünk. A rendezvényen a világ legjobb külföldi agráregyetemeiről érkezett előadók mutatták be az új oktatási és kutatási irányokat a mezőgazdaság és az élelmezés területén. A konferencia résztvevői választ kaptak arra, miként lehet megtermelni az emberiség számára az élelmiszereket úgy, hogy közben megoldást találunk az egyre súlyosbodó ökológiai és klímaválságra, valamint az élelmezési és társadalmi problémákra. Mindezek ismeretében ráláthattak arra, hogy melyek a legfontosabb feladatok a jövő mezőgazdasági szakembereinek képzésében.
Bízunk benne, hogy a legjobb külföldi agráregyetemek jó gyakorlatait „hazahozva” támogatni tudjuk a kormánynak azt a célkitűzését, hogy a több egyetem összevonásával létrejött Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem a világ legjobbjai közé kerüljön, és így a hazai felsőoktatásban is kellő súlyt kapjon majd az ökológiai szemléletű mezőgazdaság oktatása, kutatása.
A rákkockázatú glifozát tilalmát követeltük az agrárminisztertől
A WWF Magyarországgal, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel, a Magyar Természetvédők Szövetségével és további hazai zöld szervezetekkel közösen nyílt levélben fordultunk Nagy István agrárminiszterhez, hogy az Európai Unió biodiverzitási stratégiájával összhangban és hazánk elkeserítő daganatos megbetegedési adataira is tekintettel ne támogassa a kockázatos glifozát növényvédőszer-hatóanyag újbóli uniós engedélyezését a mezőgazdaságban és további érzékeny felhasználások során.
A korábban már valószínűsíthetően rákkeltő kategóriába sorolt gyomirtót 2017-ben hazánk támogatásával korlátozott időre újra engedélyezték az EU-ban. A glifozát további sorsáról 2022-ben lesz uniós döntés. Magyarország a témáért felelős három másik tagállammal közösen ismét engedélyezésre javasolta ezt az egészségünkre és környezetünkre egyaránt kockázatos vegyszert, pedig számos szakértői vélemény látott napvilágot a glifozát egészségügyi kockázatairól.
Több fronton felléptünk a Fertő védelméért
Több fronton felléptünk a Fertő védelméért
A terület védelmében alakult helyi civil kezdeményezés mellé állva áprilisban bíróságon támadtuk meg a kormány által közpénzből finanszírozott Fertő tavi természetromboló nagyberuházást. A biológiai sokféleség világnapján civilekkel, valamint hazai ismert színészekkel – Udvaros Dorottyával, Földes Eszterrel és Für Anikóval – együtt álltunk ki a Fertő tó és hazánk kulcsfontosságú nagy tavainak védelmében, ahol hasonló állami és magánberuházásokkal pusztítják az élővilágot.
Júniusban már az UNESCO is a Fertő tavi nagyberuházás leállítását sürgette, mi pedig a Ramsari Egyezmény Magyar Nemzeti Bizottságához fordultunk, arra kérve a testületet: vizsgálja felül korábbi, a Fertő tavi beruházással kapcsolatos döntését. Emellett aktivistáink Udvaros Dorottya színésznővel a fecskék védelmében léptek fel egy fertői akcióban: az aktivisták a vízen evezve azokat a „madárvédő hálóknak” nevezett műanyag rácsozatokat szedték le a tavon akkor még álló cölöpházakról, melyeket a beruházó cég emberei szereltek fel, hogy így akadályozzák meg a fecskék fészkelését a lebontásra váró épületeken.
Közben a nemzetközi botrány egyre csak dagadt a Fertő tavi luxusberuházás körül – Ramsari Egyezmény nemzetközi titkársága arra kérte a magyar bizottságot, hogy juttasson el részére olyan anyagokat és tanulmányokat, amelyek segítségével ellenőrizheti, hogy mi alapján járult hozzá a beruházáshoz a magyar testület.
Júliusban nyílt levelet írtunk Orbán Viktornak, melyben arra kértük a magyar miniszterelnököt, hogy lépjen fel a természetpusztító beépítések, különösképpen a Fertő tónál folyó kormányzati luxusberuházás ellen. Levelünkre augusztus közepén Nagy István agrárminiszter válaszolt, kiállva a Fertő tavi gigaberuházás mellett.
Novemberben egy új videót adtunk ki, melyben Litkai Gergely humorista szarkasztikus elemekkel fűszerezett alternatív tárlatvezetést tart a Fertő Part nevű üdülőkomplexumot építő cég soproni propagandakiállításán. A videó rengeteg megtekintést hozott, a magyar internetezők mintegy 10%-át elérte.
Decemberben a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordultunk, és megtámadtuk a Fertőre kiírt közbeszerzést, melyet a beruházó cég pár nap múlva vissza is vont. Azonban szenteste újra kiírták a botrányos közbeszerzést egy, az eredetinél még nagyobb létesítményre – ezt ismételten megtámadtuk, folytatva ezzel a hosszú hónapok óta zajló küzdelmet a Fertő megmentéséért.
A Fertő egy vadregényes vízi világ, amely kis csatornáival, belső tavaival, nádasaival madarak tízezreinek nyújt otthont és az európai vándormadarak százezreinek táplálkozóhelyet. Különleges élővilága miatt hazai és nemzetközi védelem alatt is áll, nemzeti park és UNESCO világörökségi terület. Magyarország kormánya ennek ellenére a legnagyobb idegenforgalmi beruházását hajtja itt végre: 100 szobás szállodát, apartmanházakat, 880 parkolóhelyet, fedett sportkomplexumot, valamint több további épületet épít összesen 53 hektáron, veszélyeztetve ezzel a Fertő páratlan élővilágát. Egy aloldalt is indítottunk a Fertőről, és arról, hogyan veszélyezteti a terület különleges természeti értékeit a tervezett beruházás.
Hőlégballonról üzentünk Ferenc pápa szavaival a természet védelméért
„Nagyon vigyázzatok Földanyánkra!” – egy Földet ábrázoló hatalmas hőlégballonra rögzítettük a Ferenc pápától származó idézetet, mellyel budapesti látogatása alkalmából üdvözöltük a katolikus egyházfőt szeptemberben. A látványos eseménnyel arra hívtuk fel a figyelmet, hogy a klíma- és ökológiai válság jelenlegi, kritikus szintjén egyéni és rendszerszinten egyaránt közös összefogásra van szükség ahhoz, hogy megmentsük a Földet, annak csodálatos élővilágát és az emberiséget.
Greenpeace-aktivisták meghekkelték a vadászati kiállítás plakátját
Szeptember végén Greenpeace-aktivisták kreatív módon hekkelték meg az állam által finanszírozott vadászati világkiállítás óriásplakátját Budapesten. A mászóaktivisták egy épület tetejéről leereszkedve „Vadászati Kiállítás: Lőttek a természetvédelemnek!” feliratú molinót helyeztek el a kiállítás egyik plakátja elé. Az akcióval az aktivisták arra hívták fel a figyelmet, hogy miközben a kormány természetvédelmi eseményként hirdeti a kiállítást, a költségvetése sokszorosa annak, mint amennyit egy év alatt az állam a valódi természetvédelemre, például a nemzeti parkok fenntartására költ: a vadászati világkiállításra több mint 2,5-szeresét költötte az állam, mint 10 nemzeti parkunkra összesen.
Greenpeace-aktivisták a kormány zöldre festésére hívták fel a figyelmet
Fertő tó tönkretétele, növekvő kibocsátások, klímavétó, súlyos légszennyezés. Greenpeace-aktivisták egy Pac-Man figurát ábrázoló szófelhővel hívták fel a figyelmet a kormány számtalan természet- és éghajlatromboló tevékenységére az állam által szervezett Fenntarthatósági Expó bejáratánál. A kiállítás másnapján pedig az aktivisták „PR-mutatványok helyett cselekvés” feliratú transzparenssel szakították meg Dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter előadását a színpadon.
Mindkét akció arra mutatott rá, hogy miközben a kormány a fenntarthatóság jegyében szervez kiállítást, káros tevékenységeivel folyamatosan pusztítja hazánk élővilágát, és nem tesz eleget azért, hogy csökkenjenek Magyarország kibocsátásai. Ezért azt követeltük Orbán Viktor miniszterelnöktől, hogy PR-mutatványok helyett érdemi cselekvéssel bizonyítsa, hogy megvédi a lakosságot a klíma- és ökológiai összeomlástól, továbbá hozza nyilvánosságra 2022-es kormányra kerülése esetén érvényes zöld programját.
SIKER: A Kúrián is győzött Kishantos és a Greenpeace
Hat évig zajló per zárult le azzal, hogy a Kúrián is győzött Kishantos és a Greenpeace. Az ítélet kimondja, hogy jogosan próbálta megakadályozni Kishantos és a Greenpeace, hogy a kishantosi gazdaság aratás előtt lévő bionövényeit az új bérlők elpusztítsák.
A magyar biogazdálkodás fellegvárának számító kishantosi ökogazdaság kálváriája 2013-ban kezdődött, amikor egy jogszabályokat sértő eljárás során a gazdaság elveszítette a földjeit. Mi 2014-ben a biogazdaság elpusztítása ellen demonstráltunk békésen, amiért az állam pert indított ellenünk. Az eljárás hat éven át zajlott, ebből négy évig halasztották. A perben a magyar állam valótlan vádak alapján 14 millió forintot és ennek kamatait akarta megfizettetni szervezetünkkel és a Kishantosi Vidékfejlesztési Központtal. 2013 óta folyamatosan támogatjuk Kishantos harcát az igazságért, erről egy idővonalat is készítettünk.
A kérdés már csak az, hogy ki adja vissza Kishantos földjeit, és mikor kártalanítják végre a mintagazdaságot.
3. Kampányunk a klímavédelemért
3. Kampányunk a klímavédelemért
Az év során tovább dolgoztunk azon, hogy Magyarországon kiemelt szerepet kapjon a klímavédelem, és hazánk is lépjen fel érdemben az éghajlatromboló kibocsátások ellen. Nyílt levélben fordultunk a kormányhoz, hogy készítsen zöld cselekvési tervet a gazdaság újraindítására, majd kampányt indítottunk a MOL Őrségi Nemzeti Parkban tervezett fúrásai ellen, melynek eredményeképpen a MOL végül visszavonta a kijelölt helyszínt érintő fúrási terveket.
Egy új petíciót is indítottuk, melyben zöld programot követeltünk a miniszterelnök-jelöltektől, októberben pedig a HVG-vel közösen megszerveztük, hogy Magyarországon először ütköztessék álláspontjaikat a miniszterelnök-jelöltek zöld kérdésekről. 2021 során számos zöld ajánlást és javaslatcsomagot is készítettünk a klímavédelem jegyében a kormány, a Főváros, a 2022-es országgyűlési választásokon induló ellenzéki együttműködés pártjai, valamint a Magyar Nemzeti Bank számára.
Közvélemény-kutatásunk megmutatta: a magyar lakosság zöld újraindítást vár a kormánytól
Az év elején publikáltuk közvélemény-kutatásunk eredményét, mely megmutatta, hogy a magyar lakosság a koronavírus-járvány utáni újjáépítéssel zöld újraindítást vár a kormánytól. A megkérdezettek túlnyomó többsége egyetértett a felvetéssel, hogy a kormánynak nem szabad olyan gazdasági mentőcsomagokat nyújtania, amelyek tovább fokozzák a klíma- és ökológiai válságot, például a vegyszeres nagyüzemi mezőgazdálkodás és az olajcégek támogatásával, valamint repülőtársaságoknak nyújtott adókedvezményekkel. Ezután nyílt levélben kértük a kormányt, hogy a magyar lakosság véleményével összhangban készítsenek zöld cselekvési tervet a gazdaság újraindítására.
Kampányt indítottunk a MOL Őrségi Nemzeti Parkban tervezett fúrásai ellen
Felháborodva értesültünk arról, hogy a MOL az egyre súlyosbodó éghajlati- és ökológiai válságban szénhidrogén-kitermelő kutat tervez fúrni az Őrségi Nemzeti Park területén. Ezért ügyfélként bejelentkeztünk a tervezett kút engedélyezési eljárásába, hogy a rendelkezésre álló jogi eszközökkel lépjünk fel a beruházással szemben.
Felháborodva értesültünk arról, hogy a MOL az egyre súlyosbodó éghajlati- és ökológiai válságban szénhidrogén-kitermelő kutat tervez fúrni az Őrségi Nemzeti Park területén. Ezért ügyfélként bejelentkeztünk a tervezett kút engedélyezési eljárásába, hogy a rendelkezésre álló jogi eszközökkel lépjünk fel a beruházással szemben.
Áprilisban 111 civil szervezettel közös nyilatkozatban szólítottuk fel a MOL-t, hogy álljon el a tervezett beruházástól, valamint arra kértük a gazdasági és politikai élet szereplőit, hogy az Alaptörvény értelmében biztosítsák hazánk országos jelentőségű védett területeinek védelmét. Egy héttel később „A természettel ki számol?” feliratú transzparensekkel tüntettünk a MOL-székháznál az olajvállalat éves közgyűlése alatt, melynek során átadtuk a MOL-nak a civilekkel közös állásfoglalásunkat. Munkánk sikerrel járt: augusztusban a MOL visszavonta eredeti fúrási terveit az Őrségi Nemzeti Parkban.
Az Országos Atomenergia Hivatalhoz fordultunk Paks II. létesítési engedélyezése kapcsán
Paks II. létesítési engedélyezése 2021-ben tovább folytatódott. Az ennek keretében megtartott elektronikus közmeghallgatáson kérdéseket tettünk fel az Országos Atomenergia Hivatalnak az engedélyezés körülményeiről, a tervezett építkezés Paks I.-re gyakorolt hatásairól, Paks II. hulladékairól és biztonságáról.
Továbbra is hangsúlyoztuk, hogy a nukleáris energia veszélyes, drága, és nem jelent megoldást a klímaváltozásra. Az éghajlati válságból való kilábaláshoz a lehető leghamarabb, az energiatakarékossági és -hatékonysági potenciál kiaknázása mellett a fenntartható, tiszta és biztonságos megújulókra kell átállítani az energiarendszereket.
Zöld programot követeltünk a 2022-es országgyűlési választáson induló jelöltektől
Júliusban nyílt levelet küldtünk az országgyűlési választásokon induló miniszterelnök-jelölteknek, hogy hozzák nyilvánosságra 2022-től érvényes zöld programjukat, valamint petíciót is indítottunk a témában. A választáson induló jelöltek programjait aztán értékeltük, és nyilvánosságra hoztuk az eredményeket, melyekből kiderült, hogy a miniszterelnök-jelöltek vállalásai a klíma- és ökológiai válság jelenlegi szintjén nem elegendőek, ezért jóval ambiciózusabb zöld programot követeltünk tőlük.
Októberben történelmi pillanatot éltünk meg: a Greenpeace és a HVG szervezésében Magyarországon először ültek le beszélgetni miniszterelnök-jelöltek napjaink legégetőbb környezeti kérdéseiről. Az esemény egyértelművé tette, hogy a klíma- és ökológiai válság elleni politikai cselekvés mára megkerülhetetlenné vált, 2021-ben nincs felelős politikus hiteles zöld program nélkül.
Novemberben nyilvánosságra hoztuk közvélemény-kutatásunk eredményét, melyből kiderült: a magyar társadalom elsöprő többsége egyetért abban, hogy a 2022-ben felálló kormánynak kiemelten kell foglalkoznia a klíma- és ökológiai válsággal, és támogatja az ehhez szükséges környezetvédelmi intézkedések bevezetését. Felhívtuk a figyelmet arra, hogy a 2022-es választás mérföldkő az éghajlati biztonságunk és a természeti értékeink védelmében, a világ tudósainak egyöntetű véleménye alapján ugyanis 2030-ig van időnk az érdemi cselekvésre.
Zöld programot követeltünk a 2022-es országgyűlési választáson induló jelöltektől
Júliusban sajtóközleményben reagáltunk a kormány fosszilisek felpörgetésére tett újabb bejelentéseire. Kiemeltük, hogy nem kezelhető a gázválság úgy, hogy további támogatásokkal ösztönözzük a fosszilis energiaforrások felhasználását. A válságra olyan válaszokat kell adni, amelyek nem veszélyeztetik a klímacélokat.
Ősszel Greenpeace-aktivisták a Budaörsi út felüljáróján egy „SEBESSÉGKORLÁTOZÁST MOST!” feliratú transzparenst feszítettek ki, felhívva rá a figyelmet, hogy az energiaválság megoldása nem képzelhető el radikális energiatakarékosság nélkül. Az autópályákon az érvényben lévő 130 km/óra helyett 100 km/órára kell csökkenteni a megengedett legnagyobb sebességet – ez ugyanis mintegy 23%-kal alacsonyabb fogyasztást eredményezne.
Közzétettük új közvélemény-kutatásunk eredményét is, mely megmutatta, hogy a magyarok zöld energiát szeretnének a gáz- és olajfüggőség helyett. A válaszokból egyértelműen kirajzolódott, hogy a magyarok többsége szerint elsősorban a megújulók, illetve az energiatakarékossági és energiahatékonysági beruházások támogatásával kell biztosítani az ország energiaszükségletét és energiafüggetlenségét, valamint hazánknak legkésőbb 2035-ig fel kellene hagynia a földgáz használatával.
A Mátrai Erőmű mihamarabbi bezárásáért és az igazságos átmenetért kampányoltunk
Ugyan több éve tartó kampányunk után februárban bejelentette a kormány a Mátrai Erőmű 2025-ös leállítását, az erőmű visontai lignitbányájának sorsa nem tisztázódott, a bánya bővítésének tervét nem vonták vissza. Erre az ellentmondásra hívtuk fel a figyelmet a Föld napján a bányából, követelve annak bejelentését, hogy a szénbányát nem bővítik és megújulókkal váltják ki a bezáró szénerőművet.
Emellett workshopokon vettünk részt, melyeket a kormány a Mátrai Erőmű fenntartható és igazságos átmenete érdekében, az uniós Igazságos Átmenet Alap keretében folytatott „LIFE-IP North-HU-Trans” projekt kapcsán szervezett, és javaslatokat fűztünk az erőmű munkavállalóinak jövőjéről szóló tervezetekhez.
Szakmai ajánlásokat fogalmaztunk meg a zöld Magyarországért
2021-ben számos zöld ajánlást és javaslatcsomagot készítettünk a zöld Magyarországért. Februárban véleményeztük a Magyar Nemzeti Bank pénzintézeteknek szóló Zöld Ajánlásának tervezetét, majd szakmai ajánlásokat fogalmaztunk meg az MNB Zöld Ajánlás konferenciáján, ahol a kormány, az MNB és a bankszektor felelősségére hívtuk fel a figyelmet.
Szintén részletes szakmai véleményezést nyújtottunk be Budapest Fenntartható Energia- és Klíma Akciótervére, hangsúlyozva, hogy ma már semmiképpen nem fogadható el olyan klímavédelmi stratégia, amely nem tűzi ki célul a karbonsemlegesség mihamarabbi elérését. Emellett észrevételeket fogalmaztunk meg Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének tervezetéhez, többek között a vízgazdálkodás, a fenntartható közlekedés, a zöld energia és a körforgásos gazdaságra való átállás tekintetében.
Májusban több szakmai szervezettel együtt hívtuk fel a figyelmet arra, hogy az Európai Unió Igazságos Átmenet Alapjából járó 104 milliárd forintos támogatással nem a szennyező nagyvállalatokat, hanem a szén kivezetésében és az átállásban leginkább érintett helyi munkavállalókat, kkv-kat és közösségeket kell segíteni, és hogy az ipari területek, bányák kármentesítését a szennyező vállalatoknak (pl. a Mátrai Erőműnek) kell finanszíroznia. Nyáron véleményeztük az ellenzéki együttműködés pártjai Közös Alap programtervezetét – üdvözöltük, hogy az igyekszik megoldást találni a világot és hazánkat sújtó éghajlati és ökológiai válságra, azonban kevésnek tartottuk a célok megvalósításának garanciáját nyújtó konkrét lépéseket, intézkedéseket az anyagban, amelyeket a leendő kormány az elkövetkezendő négy évben hajtana végre.
4. Kampányunk a tiszta levegőért
4. Kampányunk a tiszta levegőért
2021-ben folytattuk munkánkat a tiszta, egészséges levegőért. Az év elején közzétettük legfrissebb budapesti légszennyezettség-méréseink eredményét. Februárban az Európai Bíróság elítélte hazánkat a magas légszennyezettség miatt, ezért nyílt levélben kerestük meg Orbán Viktor miniszterelnököt és Karácsony Gergely főpolgármestert, hogy tegyenek végre konkrét és érdemi lépéseket a tiszta levegőért.
Júliusban átadtuk a tízezrek által támogatott Tiszta levegőt! petícónkat a budapesti főpolgármesternek, pár nappal később pedig egy látványos akcióval nyomatékosítottuk, hogy a döntéshozóknak sürgősen tenniük kell a szennyezett levegő ellen. Az európai autómentes napon kereszteket ábrázoló inverz graffitivel hívtuk fel a figyelmet Budapesten arra, hogy tragikusan sokan halnak meg évente hazánkban a kritikus légszennyezettség következtében.
Méréseink kimutatták: a kórházaknál is szennyezett a levegő
Tíz budapesti, koronavírusos betegeket is ápoló kórháznál, illetve négy forgalmas fővárosi csomóponton mértük a levegő nitrogén-dioxid-szennyezettségét három héten keresztül a pandémia egyik csúcsán, 2020 decemberében. Januárban publikáltuk mérési eredményeinket, melyek megmutatták, hogy a nitrogén-dioxid-szennyezettség az egészségügyi intézményeknél 33%-kal magasabb volt a fővárosi mérőállomások által mutatott átlagértéknél. A mérések kapcsán bemutattuk azokat a tudományos ismereteket is, melyek szerint a koronavírus-járvány gyorsabban terjed és sokkal súlyosabb lefolyású azokon a helyeken, ahol szennyezett levegőben élnek az emberek. Az eredmények bemutatásával egyidőben azt követeltük a kormánytól és a településvezetőktől, hogy sürgősen lépjenek fel a forgalom csökkentése érdekében, valamint korlátozzák a régi, szennyező járművek közlekedését.
Nyílt levélben kértük a Kormányt és a Fővárost: tegyenek a légszennyezettség ellen
Együttműködésre és cselekvésre szólítottuk fel a Kormányt és a Fővárost a magyarok egészsége érdekében. Február végén nyílt levélben fordultunk a magyar miniszterelnökhöz és a budapesti főpolgármesterhez, hogy konkrét intézkedésekkel végre valóban lépjenek fel a magyarok millióinak egészségét károsító légszennyezés ellen. Levelünkben a szennyező autók importjának korlátozását és a városokból való kiszorítását, a környezetbarát közlekedésre való mielőbbi átállást, a tiszta fűtési módok támogatását, valamint az illegális hulladékégetés felszámolását követeltük a döntéshozóktól.
Átadtuk Tiszta levegőt! petíciónkat a budapesti városvezetésnek
Júliusban átadtuk Karácsony Gergely főpolgármesternek Tiszta levegőt! petíciónkat, amelyben közel 45 000 ember követeli, hogy a városvezetés kezdje el fokozatosan kitiltani a szennyező járműveket Budapestről, és segítse a fenntartható közlekedés terjedését, fejlesztését a fővárosban. A főpolgármester a petíció átvételekor ígéretet tett a szennyező járművek korlátozására, ám az év végéig a Főváros csupán arra köteleződött el, hogy 2022-ben lakossági konzultációt indít a témában. Ezért továbbra is azt várjuk a fővárosi vezetéstől, hogy mihamarabb hozza nyilvánosságra a szennyező járművek kitiltására vonatkozó ütemtervét, és ismertesse terveit, hogy mikor és milyen lépéseket kíván tenni a fenntartható mobilitás fejlődéséért és terjedéséért Budapesten. A levegő tisztaságáért azonban nem elég települési szinten cselekedni: kormányzati szándékra is szükség van ahhoz, hogy a magyarok egészségesebb levegőt szívhassanak.
Látványos akciókkal követeltünk tiszta levegőt a magyar embereknek
Nyár közepén Greenpeace-aktivisták egy hatalmas Tiszta levegőt! feliratot eresztettek le a budapesti Váralagút bejáratánál. Az akció kapcsán azt követeltük a Kormánytól, hogy a magyar lakosság egészségének védelmében ne halogassa tovább a roncsautók behozatalának korlátozását, valamint tegye lehetővé, hogy a nagyvárosokból fokozatosan kitilthatóak legyenek a legszennyezőbb járművek. Továbbá azt kértük az országos választásokon induló minden párttól és miniszterelnök-jelölttől, hogy hozzák nyilvánosságra, kormányra kerülés esetén 2022-től mit tennének a légszennyezettség csökkentéséért. Ennek eredményeképpen a választási kampány során az összes miniszterelnök-jelölt megjelölt légszennyezettség-csökkentési célokat a programjában.
Szeptemberben, az európai autómentes nap alkalmából a főváros számos forgalmas csomópontján több ezer, keresztet ábrázoló inverz graffitivel hívtuk fel a figyelmet a halálos légszennyezettségre. A keresztek a légszennyezés következtében elvesztett emberéleteket szimbolizálták. Akciónkkal egyúttal azt is hangsúlyoztuk, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) frissen kiadott jelentésében jelentős mértékben csökkentette a légszennyező anyagokra vonatkozó irányértékeit – a városokban jellemzően a közlekedésből származó éves nitrogén-dioxid célértéket például 75%-kal csökkentette. A megadott értéket már eddig is többször túlléptünk hazánkban. A nitrogén-dioxidra, illetve a kis részecskékre vonatkozó egészségügyi célértéket minden hazai mérőponton meghaladták az általunk mért értékek.
5. Kampányunk a méregmentes Magyarországért
5. Kampányunk a méregmentes Magyarországért
2021-ben újabb sikert könyvelhettünk el a tiszta, méregmentes Magyarországért indított kampányunkban. Helyi civil szervezetekkel közösen elértük, hogy sok éves huzavona után végre megkezdődött a kiskunhalasi méregtelep felszámolása.
A korábbi hazai szennyezési ügyek utánkövetése mellett több ipari beruházási, potenciális szennyezési ügyben segítettük a helyi civil szervezetek és az érintett lakosok erőfeszítéseit mind szakértői tanácsokkal, mind pedig hivatalos és szakmai anyagok értelmezésével, értékelésével. Az esetek részleteivel kapcsolatban folyamatos tájékoztatást nyújtottunk az érintetteknek és a sajtónak.
SIKER: Megkezdődött a kiskunhalasi méregtelep felszámolása
Üdvözöltük, hogy öt év után végre megkezdődött a mérgekkel teli hordók és tárolók elszállítása a kiskunhalasi elhagyott veszélyeshulladék-telepről. Az évek során számos helyszíni méréssel bizonyítottuk a mérgek jelenlétét a területen, és követeltük a veszélyes anyagok elszállítását. Kitartó munkánk meghozta gyümölcsét, azonban hangsúlyoztuk: fontos, hogy felmérjék a talajba kifolyt mérgek okozta szennyezést is, és történjen meg mihamarabb a szükséges kármentesítés. Emellett nem halogatható tovább a „szennyező fizet” elv törvénybe iktatása, amellyel többek között garantálható lenne, hogy egy hasonló szennyezés költségeit minden esetben a károkozó fizesse meg az állampolgárok helyett.
Helyi civil szervezetekkel közösen 2016-ban tártuk fel, hogy Kiskunhalas külső részén, a lakóházaktól 100-150 méterre található ingatlanon nagyobb műanyag tárolókban és kisebb fémhordókban veszélyes hulladékok (festékek, olajok, oldószerek, savak, vegyszerek) vannak, akár 1000 tonnát meghaladó mennyiségben. A hordók és tárolók egy része megrongálódott, kiszakadt, és a helyszínen elvégzett méréseink bizonyították, hogy a veszélyes anyagok kijutottak belőlük.
6. Önkéntesség és mozgalmak
6. Önkéntesség és mozgalmak
Önkéntes csapatunk szerves részét képezi működésünknek; tevékenységeink elképzelhetetlenek lennének nélkülük. Lelkes segítségük, a környezetvédelmi aktivitásokra fordított idejük, kreatív energiájuk és sokszínű tudásuk elengedhetetlen ahhoz, hogy különböző eseményeink, méréseink megvalósulhassanak. Az ő részvételük nélkül nem tudnánk hatékonyan küzdeni klímánk védelméért, levegőnk tisztaságáért, vizeink megóvásáért, országunk természeti értékeinek megőrzéséért.
A 2021-es évben is aktívan jelen volt még a koronavírus-járvány hazánkban, és így kellett megküzdenünk együtt a pandémia jelentette mindennapi kihívásokkal. Ám odaadó önkéntes csapatunkkal sikerrel vettük az elénk gördülő akadályokat, és töretlen hittel léptünk fel közösen a hazánkban zajló környezet- és természetpusztítások ellen. Számos képzést tartottunk, mely segítette, hogy aktivistáink lelkesedése megmaradjon, sőt új jelentkezők is csatlakoztak a szervezethez.
Önkénteseink a frontvonalban segítették munkánkat
A 2020-as év tanulságait levonva 2021-ben folytattuk online eseménysorozatunkat, ahol a résztvevők részletesebben megismerkedhettek kampányainkkal. A korábban személyes megjelenést igénylő önkéntes képzéseinket a pandémia keretei között újraütemeztük, és egy egész napos online képzést tartottunk az új csatlakozók számára, ahol bemutattuk az önkéntesség és aktivizmus működésének mélyebb rétegeit.
Online környezetvédelmi előadássorozatot és képzést tartottunk
Önkénteseink 2021-ben is számos eseményhez kapcsolódva segítették munkánkat. Februárban a tiszta levegő kampányunk fotóeseményén vettek részt, majd az Őrségben álltak ki a MOL kutatófúrásai ellen. Nyáron fecskéket mentettek a Fertő tavi természetpusztító luxusberuházástól, majd Budapesten a légszennyezettség ellen tiltakozva egy hatalmas „Tiszta levegőt!” feliratú molinót lógattak le a Váralagút tetejéről. Szeptemberben a Városligetben egy hatalmas hőlégballont engedtek fel Ferenc pápa Földünk védelméről szóló idézetével, mellyel hazánkban tett látogatása alkalmából üdvözöltük a katolikus egyházfőt.
Egy sűrű őszi nap reggelén Greenpeace-aktivisták átkeretezték a Budapesten megrendezett nemzetközi vadászati kiállítás plakátján lévő reklámüzenetet, aznap délután pedig a VI. Globális klímasztrájkon segítették a klímamenetben vonuló fiatalokat. Novemberben az állam által finanszírozott Fenntarthatósági Expón az aktivisták egy óriásmolinót lelógatva mutattak rá a Magyarországon zajló természetpusztításokra, majd a kiállításon a színpadra feljutva hívták fel a figyelmet a kormány zöldre festésére.
Mindezeken túl önkéntes csapatunk az év során több alkalommal nyújtott segítséget az eseményeinken használt traszparensek elkészítésében, továbbá részt vettek szemétszedő akciókban és fesztiválokon való kitelepüléseken, a fővárosban pedig több ponton mérték a levegő szennyezettségét. Bármilyen tevékenységről legyen szó, önkénteseink lelkesedése és kitartása idén is példaértékű volt.
Részvételünk a nemzetközi Greenpeace tevékenységeiben
2021-ben az online aktivitások erősödése lehetőséget adott arra is, hogy a közép- és kelet-európai régióban lévő önkéntes csapatok szorosabb kapcsolatot építsenek ki egymással. Az önkéntesek közös online képzésekhez csatlakozhattak, valamint előadásokat hallgathattak meg a régió szervezésében. Emellett részt vettek egy fosszilisek ellen tiltakozó nemzetközi eseményen is, hogy hallassák a hangjukat a klímavédelemért.
Önkénteseink saját tevékenységeket is meg tudtak valósítani
Önkénteseink ebben az évben is sok időt szántak arra, hogy egymás közötti tudásátadással fejlesszék környezetvédelmi ismereteiket, így számtalan workshopot, előadássorozatot és beszélgetést szerveztek zöld témákkal kapcsolatban. Csapatépítő programot tartottak, melynek során körbebiciklizték a Tisza-tavat, és egy szemétszedő kenutúra keretében megtisztították a Körösök mentét a hulladéktól. Emellett más szervezetek által életre hívott szemétszedő akciókhoz is csatlakoztak, például a TeSzedd Budapest kezdeményezéséhez, de gyűjtöttek hulladékot Kecskeméten is.
Aktivitásokból és programokból 2021-ben sem volt hiány, így nagy lelkesedéssel csapunk bele a következő évbe. Arra törekszünk, hogy még több új jelentkezővel és aktív programmal tudjuk segíteni a klíma- és ökológiai válság megoldását.
Támogattuk a klímavédő fiatalokat
2021-ben is igyekeztünk minden szakmai és logisztikai támogatást megadni a fiatalok klímavédő mozgalmának, hogy a járványhelyzet ellenére is fel tudják hívni a figyelmet a klímaválság problémájára. Két év után először, szeptemberben ismét utcára vonultak a fiatalok Budapesten, hogy a VI. Globális klímasztrájkhoz csatlakozva üzenjenek a magyar döntéshozóknak: elég volt a tétlenségből. A fiatalok a tüntetés végén Udvaros Dorottya vezetésével közös fogadalmat tettek arra is, hogy mindent meg fognak tenni azért, hogy a 2022-es országgyűlési választásokon induló jelöltek komolyan vegyék a klíma- és ökológiai válság megoldását.
Elindítottuk a BOLYGÓ közösségi helyet
Novemberben megnyílt a BOLYGÓ, egy közösségi hely Budapesten, amely teret ad a zöldülni vágyó fiataloknak, szervezeteknek, mozgalmaknak. A BOLYGÓ elsősorban a művészeteken, a kultúrán és a zenén keresztül épít hidakat a fiatalok számára, hogy csatlakozhassanak a környezetvédelem iránt érdeklődő többi fiatalhoz, valamint a klímavédő mozgalmakhoz. A BOLYGÓ-t egy nemzetközi projekt (Planet One) keretében a Greenpeace és a Fryshuset alapította.
7. Adományszervezés
7. Adományszervezés
Politikailag és anyagilag független környezetvédelmi szervezet vagyunk
Bevételeink fennállásunk óta kizárólag magánszemélyektől és magánszemélyek által alapított alapítványoktól származnak, egyrészt Magyarországról, valamint a Közép- és Kelet-Európai Greenpeace-irodától. Államoktól, kormányoktól, pártoktól, vállalatoktól nem fogadunk el semmilyen anyagi támogatást sem itthon, sem a világ más részein. Ez garantálja teljes politikai és anyagi függetlenségünket.
Milyen forrásokból működünk?
A magyar Greenpeace része a nyolc országot (Ausztria, Bulgária, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szlovákia és Szlovénia) magában foglaló Közép- és Kelet-Európai Greenpeace-nek. Működésünkhöz a magyarországi támogatók mellett a Greenpeace közép- és kelet-európai irodáját támogató több mint 187 ezer magánadományozó is hozzájárul, adományaikból a Greenpeace Magyarország is részesül.
A Greenpeace Magyarország 2021-ben 218 922 000 forint támogatást kapott a Közép- és Kelet-Európai Greenpeace-irodától.
Magyarországon jelenleg több mint 10 000 aktív támogatónk van. Közülük a rendszeres támogatóink átlagosan havi 1500-2000 forinttal járulnak hozzá munkánkhoz. A magyarországi támogatások összege 2021-ben összesen 136 876 857 forint volt.
2021-es hazai adományszervezői munkánk és bevételeink
2021-ben rendszeresen adományozó támogatóink 95 065 863 forinttal segítették környezetvédelmi munkánkat. A 2021-es év során SZJA 1%-os felajánlásokból összesen 21 478 248 forintot gyűjtöttünk.
2021-ben a postai úton küldött adománygyűjtő leveleinkre 3 243 156 forint támogatás érkezett.
2021-ben is indítottunk telefonos adománygyűjtő kampányt. Ennek keretében a környezetvédelmi petícióink aláíróit telefonon kerestük meg, és arra kértük őket, hogy lehetőségeikhez mérten támogassák munkánkat havi rendszerességgel. Megkerestük azokat a támogatóinkat is, akik egyszeri adománnyal segítették a környezetvédelmi munkánkat, illetve a már nem aktív adományozóinkat is arra kértük, hogy ha lehetőségük van rá, támogassák munkánkat rendszeres adománnyal. A telefonos adománygyűjtő kampányok összes bevétele 8 992 822 forint volt, amelyből a hozzánk érkezett rendszeres adományok összege szerepel az összesített rendszeres bevételeink között.
A munkánk iránt érdeklődőket különböző csatornákon (Facebook, Instagram, e-mail hírlevél, petíciók, weboldal) keresztül tájékoztattuk aktuális kampányainkról, és arra kértük őket, támogassák adományukkal tevékenységünket. Ilyen formában, valamint spontán banki utalással, illetve spontán bankkártyás támogatással 2021-ben összesen 13 659 090 forint összegben érkezett adomány szervezetünkhöz.
2021-ben a természet arcai néven a biodiverzitás védelmében új adománygyűjtő kampányt indítottunk. Ennek keretében 2021-ben 3 430 500 forint egyszeri támogatás folyt be szervezetünkhöz a https://greenpeace.hu/atermeszetarcai weboldalon keresztül.
2021 végén elindítottuk „Apránként a világ megmentéséért” című online adománygyűjtő kampányunkat, amelyen keresztül egy interaktív földgömbön bárki kiválaszthatja a világ valamely apró darabját, melyet aztán tetszés szerint elnevezhet és örökbe fogadhat. Minden Föld-darabhoz tartozik egy informatív leírás, amely bemutatja a klímaváltozás hatásait az adott területen. Ezután az örökbefogadó a kiválasztott Föld-darabkát el is ajándékozhatja. Az adományozáshoz kötött kampány célja, hogy minél több olyan ember csatlakozzon támogatóként, aki tenni szeretne a klíma- és ökológiai válság ellen. Az adománygyűjtéshez 278 rendszeres támogató csatlakozott. A kampány tárgyévi összesített bevétele 768 000 forint, amely szerepel az összesített rendszeres bevételeink között.
Minden egyes támogatást ezúton is nagyon szépen köszönünk!
Etikus adománygyűjtő szervezet vagyunk
A Greenpeace Magyarország Egyesület tagja az Etikus Adománygyűjtő Szervezetek több mint húsztagú csoportjának, és mindenben megfelel az etikai kódexben foglalt szigorú előírásoknak. Mindez garantálja, hogy adományszervezési munkánkat az előírt törvényi kereteket is túlteljesítve, átláthatóan végezzük.
A Greenpeace Magyarország Egyesület 2002 óta működik. Pénzügyileg és politikailag független, nonprofit, közhasznú környezetvédő szervezet, több mint 10 ezer magyar támogatóval és több százezres online követői bázissal. Természeti környezetünk és mindannyiunk egészségének védelméért dolgozunk, hogy hazánk egy tisztább, élhetőbb ország legyen.
Jelenleg több mint 55 országban van Greenpeace-iroda a világon, a Greenpeace Magyarország ezek egyike. A közép- és kelet-európai régió (CEE) részeként működünk 7 másik országgal együtt (Ausztria, Bulgária, Horvátország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szlovénia). Közös a nevünk, a célunk és az értékeink: kitartóan, látványosan, bátran és mindig erőszakmentesen hívjuk fel a figyelmet a környezeti problémákra – és azok megoldásaira. Aktívan cselekszünk a pozitív változásokért, egy élhető és békés jövő érdekében.
Nézd meg videón is a 2021-es Greenpeace évet!
Köszönjük, hogy 2021-ben is mellettünk álltatok!
