MIT TETTÜNK 2022-BEN?
KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2022
Előszó
2022-ben megtörtént, ami elképzelhetetlennek tűnt sokunk számára: Oroszország lerohanta Ukrajnát, és ezzel háború tört ki a szomszédunkban. Megdöbbenve állunk az értelmetlen erőszak előtt, amely ártatlan emberéleteket követel, félelmet és gyűlöletet gerjeszt egy olyan világban, ahol – ha túl akarjuk élni az évszázadot – az összetartás, a közös fellépés elengedhetetlen.
A Greenpeace neve már a kezdetektől egybeforrt a békével, az erőszakmentesség az egyik legfontosabb alapelvünk. Egy olyan világért küzdünk, melyet nem a véres konfliktusok, hanem az együttműködés ural. Ahol nem folynak háborúk az erőforrásokért és az energiáért, és ahol nem kell a nukleáris fegyverkezés rettegésében élnünk. Közös erővel, együttműködést keresve kell dolgoznunk a jövőnket fenyegető legnagyobb válságok megoldásán. Csak így tudunk hatékonyan tenni a klímaválság és a természet pusztulása ellen.
Ez hazánkban folytatott munkánk alapelve is. 2022-ben lett húszéves a Greenpeace Magyarország. Megalakulásunk óta azért dolgozunk itthon, hogy a döntéshozók olyan intézkedéseket hozzanak, melyek egy békés és élhető országot biztosítanak a ma élő emberek és a jövő generációk számára. Bátran és kitartóan lépünk fel az éghajlatunkat károsító és a természeti kincseinket pusztító döntések ellen.
Számos mérföldkövet értünk el munkánkban 2022-ben:
- Március elején több ezer emberrel együtt álltunk ki a békéért a budapesti Hősök terén, hogy az Ukrajna ellen indított orosz invázió ellen tiltakozzunk.
- „STOP PET” kampányunk is hozzájárult ahhoz, hogy a kormány bejelentette: 2024-től visszaválthatóak lesznek az italcsomagolások Magyarországon.
- A helyi civilekkel a Fertő tó védelméért folytatott küzdelmünk meghozta gyümölcsét, amikor nyáron kiderült, hogy felfüggesztik a természetpusztító turisztikai gigaberuházást.
- A Greenpeace Magyarország közreműködésével óriási civil összefogás indult a kormány által hozott tűzifarendelet ellen.
- Ősszel saját helyre költözött a Bolygó közösségi hely, melyet a Greenpeace és a Fryshuset alapított egy nemzetközi kezdeményezés keretében, teret adva a zöldülni vágyó fiataloknak, szervezeteknek, mozgalmaknak.
Politikailag és anyagilag függetlenek vagyunk, és azok is maradunk. Bátran kiállunk a környezetet és természetet érintő fontos ügyekért, ezzel együtt az élővilág és az emberi élet védelméért.
„Miközben az emberi tevékenység által előidézett ökológiai és klímaválság miatt a világ egyre bizonytalanabb hellyé válik, az ukrajnai háború rettenetével további biztos pontokat vesztettünk el 2022-ben. Magyarországon egyszerre kellett megküzdenünk a menekültválsággal, az energiaválsággal, a vágtató inflációval és az elsorvadó kukoricatáblák rémképe által kísért, sosem látott aszályos nyárral. Eközben a kormány egyre rosszabb válaszokat adott a kihívásokra. A válság hiába adott lehetőséget a klímagyilkos fosszilisektől való megszabadulásra, gyorsuló ütemben ömlik a pénz a szénbe, a gázba, az olajba. A természet védelme helyett megkönnyítették az erdők pusztítását és korlátozták a napenergia terjedését. Mégis elértük, hogy ezrek álljanak ki Budapesten a békéért, és hogy összefogás szülessen a kormány által hozott tűzifarendelet ellen. A helyi civilekkel a Fertő tó védelméért folytatott küzdelmünk pedig meghozta gyümölcsét: felfüggesztették a természetpusztító gigaberuházást. Hálásan köszönjük a támogatását azoknak, akik minden nehézség ellenére segítették munkánkat, továbbra is kitartottak mellettünk és céljaink mellett!”
1. Kampányunk a klímavédelemért
1. Kampányunk a klímavédelemért
2022 sorsdöntő év volt. Februárban Oroszország lerohanta Ukrajnát, ezzel véres háború kezdődött Európában. Magyarországon mindeközben országgyűlési választások voltak. Mindkét esemény rávilágított arra: most még fontosabb, hogy sokan legyünk, akik kiállunk egy zöld és békés jövőért.
Az év elején elindítottuk Klímaválasztás 2022 kampányunkat, melynek keretében zöld nyilatkozat aláírására kértük a jelölteket. Oroszország ukrajnai agressziója tükrében pedig még nyilvánvalóbbá vált, hogy meg kell szabadulnunk a fosszilis energiahordozóktól, és olyan intézkedéseket kell hozni, melyek gyorsan csökkentik hazánk energiafüggőségét. A piszkos energiahordozók kivezetéséért indított akciókkal, a témában végzett közvélemény-kutatásokkal és nyílt levélben is felszólítottuk a döntéshozókat: azonnal cselekedni kell.
Ősszel a kormány egy tollvonással ellehetetlenítette a hazai napelemes fejlesztéseket, ezért petíciót indítottunk az átgondolatlan döntés ellen.
Klímaválasztás 2022: zöld nyilatkozat aláírására kértük az országgyűlési választás jelöltjeit
Az országgyűlési választások előtt három hónappal elindítottuk Klímaválasztás 2022 kampányunkat. Ennek keretében felkerestük mind a 106 választókerületben induló egyéni jelölteket, akiket arra kértünk, hogy írják alá zöld nyilatkozatunkat, és vállalják, hogy megválasztásuk esetén döntéseiket az alapvető környezetvédelmi, természetvédelmi szempontok alapján hozzák meg. Klimavalasztas2022.hu honlapunkon mindenki megnézhette, hogy a saját választókerületének jelöltjei aláírták-e már a nyilatkozatot, illetve az oldalra ellátogatva bárki írhatott e-mailt a választókerületében induló képviselőjelölteknek, a zöld ügyek iránti elköteleződésre buzdítva őket.
Közben országjáró túrát is szerveztünk, hogy felhívjuk a figyelmet a hazánkban zajló szisztematikus környezet- és természetrombolásra. A Debrecentől Balatonig tartó eseménysorozat egyik főszereplője a videójátékokból ismert, mindent felfaló Pac-Man figura volt, mely olyan szavakból állt össze, amelyek konkrét példái annak, hogyan veszélyezteti a kormány hazánk természeti értékeit és éghajlati biztonságát.
A fosszilisek kivezetéséért és az energiafüggetlenségért kampányoltunk
Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja még jobban rávilágított arra, hogy meg kell szabadulni az energiafüggőséget okozó fosszilisektől. Az Európai Tanács március 24-25-i ülésén többek között arról tárgyalt, hogyan tud az EU leválni az orosz energiáról. Azonnali lépésekre szólítottuk fel a magyar kormányzatot, hogy a lehető leggyorsabban csökkenjen a függőségünk az orosz fosszilis energiahordozóktól, melyek megvásárlásával közvetve támogatja hazánk anyagilag Putyin elnök háborúját. Arra kértük Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy ezekért lépjen fel az EU-csúcson is.
Arra is felhívtuk a figyelmet, hogy Magyarországnak legalább 50%-kal kell mérsékelnie a földgáz- és olajfelhasználását 2030-ig, és úgy kell megszabadulnia az orosz energiától, hogy azokat nem máshonnan származó fosszilisekkel váltja ki. Eközben hangsúlyoztuk, hogy fel kell készülni a következő fűtési szezon esetleges ellátási nehézségeire is. Most még nyilvánvalóbbá vált, hogy az ország energiafüggetlensége csak megújulókkal, valamint energiatakarékossági és energiahatékonysági beruházásokkal érhető el.
A Policy Solutions elemző intézet és a ZRI Závecz Research március utolsó hetében közvélemény-kutatást készített a megbízásunkból, mely egyértelművé tette: a magyarok több mint háromnegyede úgy véli, hogy itthon kellene megtermelnünk a számunkra szükséges energiát, és nem szabadna más országoktól, főként az orosz gáztól függenünk.
Áprilisban hazánkban is közzétettük a Greenpeace „Unhooking Europe from Oil” című nemzetközi elemzését – ebben egy, a közlekedés átalakítására vonatkozó 10 pontos javaslatcsomagot állítottunk össze, amely alkalmazásával jelentősen lehetne csökkenteni az Európai Unió olajfelhasználását. Ezután 8 civil szervezettel közösen nyílt levelet írtunk Budapest és a fővárosi kerületek vezetésének, hogy ők is tegyenek ambiciózus intézkedéseket az olajhasználat csökkentésére.
A MOL százhalombattai kőolaj-finomítójára kivetített „VÉRES PROFIT: SZÉGYEN” felirattal is üzentük a döntéshozóknak: meg kell szabadulni a fosszilisektől. Miközben a MOL profitja 2021-hez képest 38%-kal nőtt az első negyedévben, Magyarország ellátásbiztonsági kifogásokra és egyéb csúsztatásokra hivatkozva készült megvétózni az orosz olajra vonatkozó európai embargót. Az akciósorozatot tovább folytattuk: Budapesten, a Képviselői Irodaházra kivetített felirattal üzentünk a kormányfőnek: „ELÉG A VÉRES OLAJBÓL!”, majd olajoshordókkal demonstráltunk a Parlament előtt, a Kossuth téren.
Júliusban sajtóközleményben reagáltunk a kormány fosszilisek felpörgetésére tett újabb bejelentéseire. Kiemeltük, hogy nem kezelhető a gázválság úgy, hogy további támogatásokkal ösztönözzük a fosszilis energiaforrások felhasználását. A válságra olyan válaszokat kell adni, amelyek nem veszélyeztetik a klímacélokat.
Ősszel Greenpeace-aktivisták a Budaörsi út felüljáróján egy „SEBESSÉGKORLÁTOZÁST MOST!” feliratú transzparenst feszítettek ki, felhívva rá a figyelmet, hogy az energiaválság megoldása nem képzelhető el radikális energiatakarékosság nélkül. Az autópályákon az érvényben lévő 130 km/óra helyett 100 km/órára kell csökkenteni a megengedett legnagyobb sebességet – ez ugyanis mintegy 23%-kal alacsonyabb fogyasztást eredményezne.
Közzétettük új közvélemény-kutatásunk eredményét is, mely megmutatta, hogy a magyarok zöld energiát szeretnének a gáz- és olajfüggőség helyett. A válaszokból egyértelműen kirajzolódott, hogy a magyarok többsége szerint elsősorban a megújulók, illetve az energiatakarékossági és energiahatékonysági beruházások támogatásával kell biztosítani az ország energiaszükségletét és energiafüggetlenségét, valamint hazánknak legkésőbb 2035-ig fel kellene hagynia a földgáz használatával.
Mindeközben tovább kampányoltunk az atomenergia ellen. Közzétettük álláspontunkat a Paks I. üzemidő-hosszabbításáról szóló tervekről, melyben kifejtettük, hogy ez miért felesleges, káros és veszélyes intézkedés.
Arra is felhívtuk a figyelmet, hogy Magyarországnak legalább 50%-kal kell mérsékelnie a földgáz- és olajfelhasználását 2030-ig, és úgy kell megszabadulnia az orosz energiától, hogy azokat nem máshonnan származó fosszilisekkel váltja ki. Eközben hangsúlyoztuk, hogy fel kell készülni a következő fűtési szezon esetleges ellátási nehézségeire is. Most még nyilvánvalóbbá vált, hogy az ország energiafüggetlensége csak megújulókkal, valamint energiatakarékossági és energiahatékonysági beruházásokkal érhető el.
Petíciót indítottunk a napelemes fejlesztések kivégzése ellen
Októberben „Napenergiát minden családnak!” névvel indítottunk petíciót azért, hogy minél szélesebb körben hozzáférhetőek legyenek a napelemek, és tovább bővülhessen azoknak a magyar családoknak a köre, akik a napenergia segítségével csökkentik rezsiköltségüket. Egyúttal élesen kritizáltuk a kormány friss rendeletét, amellyel megtiltotta az új napelemes rendszereknél a hálózatra való betáplálást, ezzel százezrektől elzárva azt a lehetőséget, hogy klímabarát megújuló energiával mérsékeljék energiakiadásaikat.
2. Kiálltunk a békéért
2. Kiálltunk a békéért
Alig két héttel a háború kezdete után szimbolikus kiállással szólaltunk fel az agresszió ellen, hogy ezzel is üzenjünk a világ vezetőinek: a XXI. század válságai nem oldhatók meg katonai manőverekkel, és nincs többé helye a Földön erőszaknak. Látványos demonstrációra hívtuk az embereket, hogy együtt álljunk ki a békéért.
Óriási békejelet alkottunk a Hősök terén a háború ellen tiltakozva
Március 9-én este fáklyák fényében úszott a budapesti Hősök tere. A békéért tartott demonstrációnkon több ezer emberrel együtt tiltakoztunk Ukrajna lerohanása ellen, kifejezve együttérzésünket a háború miatt szenvedő ártatlan emberekkel. A fáklyákat tartó tömeg egy hatalmas békejelet alkotott.
Az eseményen együtt emelt szót a békéért a 13 éves Patrizia, aki Ukrajnából és Natasa, aki Oroszországból költözött családjával Magyarországra évekkel ezelőtt. Beszédüket magyarul és anyanyelvükön is elmondták. Több mint 100 résztvevővel fellépett a Csíkszerda énekkar Tóth Árpád vezetésével, az egész tömeggel együtt énekelték a Dona Nobis Pacem (Adj nekünk békét!) című kánont. A demonstráció házigazdája Udvaros Dorottya színművész volt. Az eseményen felszólalt Mező János Bálint, a Greenpeace Magyarország ügyvezető igazgatója is, aki elmondta: ez a háború energiaháború, amelyet az olaj-, gáz- és szénbevételeiből finanszíroz az orosz állam. A béke előfeltétele, hogy mielőbb kilépjünk az energiafüggésből, ehhez pedig megújulókra kell váltanunk.
A demonstrációhoz 37 civil szervezet csatlakozott támogatóként. Kiállásunkkal azt üzentük: mi vagyunk a többség, akik nem a gyűlölet és az erőszak, hanem a szeretet és az összetartás nyelvét beszéljük. Egy olyan világért küzdünk, ahol megszűnnek az olaj, a gáz és a szén által finanszírozott háborúk. Abban hiszünk, hogy ma az egyetlen harc, amelynek helye van a világon, az a klíma- és ökológiai válság elleni harc.
3. Kampányunk a biodiverzitás megőrzéséért
3. Kampányunk a biodiverzitás megőrzéséért
Helyi civilekkel közösen 2022-ben is több fronton kiálltunk azért, hogy leálljon az állam által finanszírozott természetpusztító turisztikai beruházás a Fertőnél. A szabálytalanságokat feltárva további jogi lépéseket tettünk az ügyben, Greenpeace-aktivisták pedig Udvaros Dorottya színművésznővel akcióztak az értékes élőhely védelmében. Nyáron aztán felcsillant a reménysugár, amikor kiderült, hogy felfüggesztik a Fertő tónál zajló természetpusztító beruházást.
Felléptünk értékes, nemzeti parkjainkban található erdeink védelmében is, miután a kormány egy hirtelen meghozott rendeletében eltörölte a fakivágás természetvédelmi törvényben meghatározott korlátozásait, megnyitva az utat védett erdeink akár fészkelési időszakban történő kivágása előtt. Civilekkel összefogva demonstrációt szerveztünk Budapesten, nyílt levelet írtunk a magyar miniszterelnöknek, közvélemény-kutatást készítettünk a témában, és egy hatalmas, baltát ábrázoló szimbólummal is akcióztunk egy tarra vágott bükki hegyoldalban.
Az Északi-középhegység a Kárpátok része, ezért év végén mi is csatlakoztunk ahhoz a nemzetközi összefogáshoz és petícióhoz, mely ennek az egyedülálló élőhelynek a védelméért indult. Majd egy szintén védett terület tarra vágott részén forgatott művészeti filmmel hívtuk fel a figyelmet az itt zajló sorozatos természetpusztításra.
2022-ben is folytattuk munkánkat azért, hogy minél több helyi ökoélelmiszer kerüljön a hazai menzákra, valamint hogy csökkenjen a közétkeztetésben keletkező megdöbbentő mennyiségű élelmiszer-hulladék.
Tovább folytattuk a küzdelmet a Fertő tó védelméért
2021. december 24-én a fertői beruházásra új közbeszerzést írtak ki, melyben még a környezetvédelmi engedélyekben szereplő adatoknál is nagyobb méretek szerepeltek, sőt, olyan épületek is felbukkantak benne, amelyekre egyáltalán nem volt engedélye az állami cégnek. Ezért az év elején ismét megtámadtuk a közbeszerzési kiírást, továbbra is azt követelve a kormánytól, hogy azonnal állítsa le a súlyosan jogsértő és természetpusztító beruházást, amely ellen még a Magyar Tudományos Akadémia testülete is felszólalt.
Hamar meg is jött a Közbeszerzési Döntőbizottság válasza: a vonatkozó szabályozás alapján 25 millió forintos eljárási díj befizetését követelték tőlünk a fertői beadvány elbírálásáért. Közben kiderült, hogy a fertői beruházás költségvetése ekkor már 45 milliárd forint felett járt.
Februárban Greenpeace-aktivisták mentek a Fertő tóra, hogy élőlánccal és két emelet magas állványokra felfüggesztett molinóval követeljék az építkezés leállítását. Az aktivistákhoz Udvaros Dorottya színművésznő is csatlakozott. Erőszakmentes akciójukkal felhívták a figyelmet: elfogadhatatlan, hogy egy nemzeti parkban az élővilág megóvása helyett egy szűk csoport gazdasági érdekében épülő luxusberuházás szempontjai érvényesülnek.
Az előző nagy sikerű videója után márciusban újabb szarkasztikus kisfilmmel jelentkezett Litkai Gergely humorista, aki ezúttal Udvaros Dorottyával mutatta be a Fertő tavi és más kiemelt beruházások természetvédelmi és jogi abszurditásait. A Greenpeace-szel együttműködésben készült mindkét videó, összesen közel 900 000 megtekintést generáltak.
Májusban aztán ismét pert indítottunk, miután újabb, ezer sebből vérző engedélyt adott ki a Fertő tavi állami óriásberuházásra a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal, mely ezzel az eljárással megpróbálta korrigálni a beruházás sorozatosan feltárt törvénysértéseit egy környezetvédelmi működési engedély kiadásával – ezt támadtuk meg az illetékes bíróságon.
A helyi civilek segítségével folytatott hosszú küzdelem után 2022 nyarán elértük első sikerünket a Fertő védelmében. Ekkor derült ki ugyanis, hogy leállítják a Fertő tónál zajló természetpusztító beruházást. A folytatásra kiírt közbeszerzést azzal az indokkal nyilvánították eredménytelennek, hogy nincs rá fedezet. Üdvözöltük a döntést, de mindeközben felhívtuk rá a figyelmet, hogy nemcsak átmenetileg, hanem végleg le kell állítani az építkezést. Továbbra is azt hangsúlyoztuk, hogy csak olyan kisléptékű fejlesztés elfogadható, amely összhangba hozza az ökológiai szempontokat a helyi igényekkel, hiszen ez a szelíd ökoturizmus útja.
A jogi huzavona azonban nem ért véget. Még 2021-ben indítottunk pert a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal közigazgatási határozata ellen, mert a hivatal a beruházó kérésére engedélyezte, hogy nemcsak a téli időszakban, hanem egész évben végezhessen mederkotrást az építkezés területén. 2022 decemberében a bíróság egy elképesztő érveléssel utasította el a keresetünket: az indoklás szerint a Fertő tavi beruházás csak akkor sértené a Natura 2000 rendeletet, ha a tevékenység egy egész faj vagy annak élőhelye fennmaradását veszélyeztetné. A küzdelmet azonban nem adjuk fel, továbbra is kiállunk a Fertő védelméért minden lehetséges szinten. Ezúton is köszönjük a helyi civilek munkáját, akik évek óta együtt küzdenek velünk a Fertő védelméért.
Óriási civil összefogás indult az erdeinket pusztító kormányrendelet ellen
Óriási közfelháborodást váltott ki a magyar kormány augusztus 4-én hozott rendelete, amely gyakorlatilag eltörölte az erdők és élőviláguk védelme érdekében törvényben rögzített, korábbi természetvédelmi korlátozásokat. Az energia-veszélyhelyzetre hivatkozva a kormány megkönnyítette a fakitermelést védett természeti területeken – akár a madarak fészkelési időszakában is –, beleértve a nemzeti parki területeket, hogy indoklása szerint kielégítse a növekvő tűzifaigényt. Több zöld szervezettel közösen nyílt levelet írtunk Orbán Viktor miniszterelnöknek, hogy vonja vissza a kormányrendeletet − ehhez bárki csatlakozhatott aláírásával.
Ezután több mint 30 szakmai és civil szervezettel együtt nagyszabású tüntetést szerveztünk a Magyar Tudományos Akadémia épülete elé, ahol ezrek kövelelték a „tűzifarendelet” néven hírhedtté vált kormányrendelet visszavonását. A demonstráción a szervezeti képviselők mellett több ismert ember szólalt fel, Dr. Jane Goodall pedig személyes videóüzenetben fejezte ki aggodalmát a rendelettel kapcsolatban.
Nyár végén közzétettük a témában végzett közvélemény-kutatásunk eredményét, mely megmutatta: a magyar társadalom elsöprő többsége elutasítja, hogy a kormány a fakitermelés könnyítésével kezelje az energia-veszélyhelyzetet.
Továbbra is aggódhattunk azonban az ország védett erdeiben folyó fakitermelések miatt. Megérkezett a kormány válasza arra a nyílt levélre, amelyet hat zöld civil szervezettel együtt fogalmaztunk meg a tűzifarendelettel kapcsolatban, és amelyet több mint 110 000 ember írt alá. Az Agrárminisztérium által jegyzett válasz nem ismerte el, hogy a kormányrendeletben szereplő lazítások veszélyeztetik az erdők természeti értékeit.
Közben a döntéshozók még egy csapást mértek hazánk természeti értékeire. Októberben egy olyan törvényjavaslatot nyújtott be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az Országgyűlésnek, mely lehetővé tenné, hogy természetvédelmi területeink magánkézbe kerüljenek. Erre válaszként kiadtuk követelésünket, hogy azonnal vonja vissza a kormány ezt a törvényjavaslatot, és a lehető legmagasabb szinten biztosítsa hazánk védett természeti értékeinek megőrzését.
Novemberben egy akció keretében is hangsúlyoztuk: nem adjuk fel a természetvédelemért folytatott küzdelmünket. Egy pirossal áthúzott óriási baltát ábrázoló jelet raktunk ki egy tarra vágott területen a Bükki Nemzeti Parkban, hogy felhívjuk a a figyelmet a szemünk előtt zajló gátlástalan természetpusztításra.
Ezután az ENSZ égisze alatt létrejött Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek konferenciája (CBD COP15) nyitónapjának előestéjén nemzetközi akciósorozathoz csatlakoztunk. Budapest ikonikus helyszínén, a Gellért-hegyen az élet hálózatát ábrázoló szimbolikus fényfestéssel üzentük meg a döntéshozóknak: meg kell védeni a természetet ahhoz, hogy civilizációnk fennmaradjon.
Csatlakoztunk a Kárpátok védelméért indult nemzetközi kampányhoz
Csatlakoztunk a Kárpátok védelméért indult nemzetközi kampányhoz
Ősszel elindítottuk a Kárpátok értékes erdeinek védelméért folytatott kampányunkat, hazánkban is nyomatékosítva, hogy Európa természeti öröksége veszélyben van − az ehhez kapcsolódó nemzetközi petíciót magyar nyelven is elérhetővé tettük.
Fiatal művészek közreműködésével egy megindító videófilmet is forgattunk, hogy a kortárs tánc segítségével hívjuk fel a figyelmet a természetpusztításra és annak súlyos következményeire. A produkciót a Bükki Nemzeti Parkban, kivágott tölgyfák csonkjai között vettük fel. A Bükk és a teljes Északi-középhegység a Kárpátok része; döbbenetes pusztulásáról egy nemzetközi jelentésben számoltunk be. Az itt készült kisfilm drámai képsoraival világít rá arra, hogy az élővilág sokféleségének csökkenése már elérte azt a szintet, amely civilizációnk fennmaradását veszélyezteti, és valóban égető kérdéssé teszi a videóban megjelenő üzenetet: Meddig tart az élet?
Tovább dolgoztunk az ökomenzák elterjedéséért
Februárban meghirdettünk óvodák és iskolák számára egy figyelemfelkeltő akciót, a Maradékmentes Márciust. A téma azért is fontos, mert Magyarországon a növekvő gazdasági nehézségek ellenére a közétkeztetésben több tízezer tonna élelmiszer-hulladék keletkezik évente. Ez a rettenetes pazarlás hatással van az élővilágra és a klímára is, hiszen emiatt többet kell termelni, majd feleslegesen megsemmisíteni, így rengeteg energiát és más erőforrást használunk el hiába. A Maradékmentes Március keretében közétkeztetési szakemberek bevonásával maradékcsökkentő tippeket tettünk közzé és terjesztettünk a sajtóban, valamint a közösségi médiában.
Áprilisban egy dunántúli kistelepülésen, Halimbán tartottunk ökomenza workshopot. Akik részt vettek a képzésen, közel 6000 adag ételről gondoskodnak naponta, azaz ennyi gyerek és felnőtt ellátására vannak hatással. (Óvoda, iskola, szociális étkeztetés és idősek otthona is szerepel az általuk ellátottak között.) Ha csak egy kicsivel is, de mi is hozzájárulhattunk ennyi ember étkeztetésének jobbá tételéhez, ami nagy öröm számunkra.
Ősszel folytattuk az oktatóvideók készítését. Egy olyan közétkeztetési reformról forgattunk filmet Dabason, ahol többféle intézkedéssel gyakorlatilag nullára csökkentették a kidobott ételadagok mennyiségét, az így megtakarított pénzt pedig visszaforgatják a közétkeztetés jobbá tételébe. Ezzel modellváltást indítottunk az élelmiszer-pazarlás országos szintű megszüntetésére. Az általunk bemutatott svédasztalos rendszert két helyszínen próbálta ki Magyarország egyik legnagyobb közétkeztető cége, amely napi 200 000 adag ételt készít. Ezzel a módszerrel sikerült a 20%-os hulladékarányt 10%-ra csökkenteniük, így az új rendszert 2023 tavaszától országszerte 16 városban vezetik be.
4. Kampányunk a műanyagszennyezés felszámolásáért
4. Kampányunk a műanyagszennyezés felszámolásáért
2022-ben tovább dolgoztunk azon, hogy Magyarországon is visszaszoruljon az eldobható műanyag csomagolás használata, és minél szélesebb körben elterjedjenek a csomagolásmentes, valamint az újrahasználható, újratölthető csomagolásban kínált termékek. 55 ezer ember támogatta aláírásával a visszaváltható italcsomagolásokat, valamint azok kötelező újrahasznosítását követelő petíciónkat, melyet nyáron adtunk át a kormánynak. Munkánk hozzájárult ahhoz, hogy a kormány bejelentette: 2024. január elsejétől kötelezően visszaválthatóak lesznek az italcsomagolások Magyarországon.
Áprilisban új kampányt indítottunk, melyben felmértük, hogy a hazánkban jelen lévő legnagyobb élelmiszer-üzletláncok mennyi szeméttel terhelik a Földet. Egy kiadványt is közzétettünk, melyben szakmai ajánlásokat fogalmaztunk meg, hogy a következő öt