Egészségesebb menzákat – Kérdések és válaszok a kampányról

Az ökológiai gazdálkodás (korábbi nevén biogazdálkodás) olyan gazdálkodási rendszer, mely a természettel összhangban működik, így segíti a környezet, az élővilág megóvását. Az ökológiai gazdálkodásban tilos a szintetikus növényvédő szerek, műtrágyák, valamint a mesterséges állatgyógyászati készítmények, illetve hozamfokozók használata.

A jelenlegi, bölcsődei, óvodai és iskolai közétkeztetés alapanyagai nagyrészt a vegyszeres, nagyüzemi mezőgazdaság termékei. Gyermekeink a legveszélyeztetettebbek az egyre nagyobb mennyiségben használt növényvédőszerek tekintetében, hiszen ezek maradványai az élelmiszerekben is megtalálhatók. Ezért számukra különösen fontos a jó minőségű, egészséges, vegyszermentes élelmiszerek biztosítása.

A nagyüzemi mezőgazdaságból származó termékek nagy része vegyszermaradványokat tartalmaz. Gyermekeink a legveszélyeztetettebbek az egyre nagyobb mennyiségben használt növényvédőszerek tekintetében, ezért számukra különösen fontos a jó minőségű, egészséges, vegyszermentes élelmiszerek biztosítása. Az Európai Parlament tudományos szolgálatának 2016-os jelentése szerint a növényvédőszer-maradványok összefüggésbe hozhatók például allergiás, asztmás megbetegedésekkel. A rovarölő szerek káros hatása bizonyított a figyelemzavaros hiperaktivitás (ADHD) kialakulásában, és a kognitív képességek fejlődését olyan mértékben károsítják, ami mérhető IQ-csökkenést okoz.

Egy-egy termékben egyszerre többféle vegyszermaradvány lehet jelen. A különböző szerek hatásai nem csak összeadódhatnak, hanem fel is erősíthetik egymást, így még akkor sem feltétlenül biztonságos egy élelmiszer a gyerekek számára, ha mindegyik szennyező anyag határérték alatt található meg benne.

A jelenlegi ipari mezőgazdaság az éghajlati válság egyik fő felelőse. Becslések szerint az összes ember által kibocsátott üvegházhatásúgáz-kibocsátás 50%-a írható a jelenlegi ipari jellegű élelmiszer-termelés számlájára, ha minden hozzá kapcsolódó tevékenységet számításba veszünk – így a mezőgazdasági gépeket, a kőolajból előállított szintetikus növényvédő szereket, a nagyüzemi állattenyésztés takarmányigénye miatti erdőirtásokat, az adalékanyagok előállítását és a szállítást is. A nagyüzemi mezőgazdaság következtében nagy mennyiségű metán, CO₂, és a műtrágyázás következtében rengeteg dinitrogén-oxid kerül a légkörbe, amelyek mindegyike jelentős üvegházhatású gáz. Ráadásul a nagyüzemi gazdálkodásban folyamatosan emelkedik a elhasznált növényvédő szerek mennyisége.

Ezzel szemben az ökológiai gazdálkodásban tilos a műtrágyázás, és tiltottak a környezetre és egészségre káros szintetikus növényvédő szerek. Az ökogazdálkodásban pl. a nitrogént műtrágya használata helyett pillangósvirágú (hüvelyes) növények termesztésével juttatják a talajba. Ezeknek a növényeknek a gyökérgümőiben ugyanis olyan baktériumok élnek, amelyek képesek a légköri nitrogént megkötni.

Az iparszerű mezőgazdaságban óriási monokultúrákban termesztik a növényeket, és a növényvédő szereket menetrendszerűen permetezik, nem csupán akkor, amikor az szükséges. Emiatt órási a vegyszerfelhasználás. Ez nem csak a talaj élővilágát teszi tönkre, ami miatt terméketlenné válik, de a rovarölő szerekkel és gyomirtókkal kezelt táblákban nincs elegendő táplálék a rovarevő és gyommagvakat fogyasztó madaraknak. Globálisan mára már elpusztult a repülő rovarok 60%-a, ami a magasabb rendű állatokat fenntartó tápláléklánc alapja. Európában a mezőgazdasági élőhelyekhez kötődő madárfajok populációi 1980 és 2015 között több mint 55%-os csökkenés mutattak.

Ezzel szemben az ökológiai gazdaságokban nem mérgezik a környezetet és külön hangsúlyt fektetnek arra, hogy változatos élőhelyeket biztosítsanak a vadon élő állat- és növényfajoknak. Megtartanak például vizes foltokat, sövényeket, fasorokat, vadvirágos, természetes növényzettel borított sávokat a parcellák szegélyében. Ezek azért is fontosak, mert a madarak, sünök, hüllők és kétéltűek segítenek a kártevők gyérítésében, a vadvirágos területek pedig odavonzzák a beporzókat.