Követeljük: tiltsák be a fosszilis energiahordozók reklámozását!

A fosszilisekhez kötődő termékek reklámozása növeli a fosszilis energiahordozók eladásait, melynek következményeképp még több üvegházhatású gáz kerül a légkörbe. Erre egy példa az autógyártó cégek reklámtevékenysége. Az Audi egy adott reklámkampányát vizsgáló esettanulmány szerint, a hirdetések hatására olyan mértékben nőtt az eladások száma, hogy a cég mintegy 132 700 autóval több gépjárművet tudott értékesíteni. Ha ezt beszorozzuk az egy autóra eső szén-dioxid-kibocsátással, akkor azt látjuk, hogy csak ennek az egy reklámkampánynak a hatására 5 175 300 tonna szén-dioxiddal (CO2) nőtt az üvegházhatású gázok kibocsátása.

A fosszilis ipar szereplői gyakran klímabarát termékekkel hirdetik magukat, hamis képet sugallva arról, hogy valójában mennyit áldoznak megújuló és zöld technológiák alkalmazására. Tavaly a ClientEarth nemzetközi környezetjogi szervezet sikeresen emelt kifogást a BP megújulóenergia-reklámja ellen, felhívva rá a figyelmet, hogy a cég kiadásainak 96%-át az olaj- és gázvásárlás teszi ki. A világ második legnagyobb autógyártó cége, a Volkswagen pedig a labdarúgó-Európa-bajnokság költséges reklámfelületein hirdette legújabb elektromos autóját. A valóságban azonban a cég autóinak csak kevesebb mint 3%-a teljesen elektromos meghajtású. Az ilyen hirdetések elhitetik a fogyasztókkal, hogy a nagy széndioxid-kibocsátó vállalatok zöldek, miközben túlnyomó többségben fosszilis energiahordozókat használnak. Ezek a cégek mind tisztában vannak azzal, hogy klímaromboló tevékenységeik környezeti katasztrófához vezetnek, és éppen ezért nem lenne szabad nyilvános felületet kapniuk termékeik hirdetésére.

A fosszilis ipar szereplői, reklámjaik és szponzorációs tevékenységeik révén, olyan álmegoldásokat népszerűsítenek a klímaválság enyhítésére, mint a földgáz, a fosszilis eredetű hidrogén, valamint a széndioxid-megkötés és tárolás (CCS). Az Influence Map nevű szervezet által vezetett vizsgálat szerint, a fosszilisüzemanyag-társaságok több mint 9,5 millió dollárt fizettek a Facebooknak olyan reklámokért, amelyek „zöld” üzemanyagnak állítják be a földgázt, és annak éghajlati előnyeit ecsetelik. Az ilyen látszatmegoldások már csak azért is veszélyesek, mert elvonják figyelmünket az olyan valódi megoldásokról, mint a megújuló energia. A fosszilisüzemanyag-társaságok ezekkel az akcióikkal megtévesztik a fogyasztókat és a politikusokat.

A fosszilis ipar szponzorációs tevékenységei révén politikai befolyásra és társadalmi elismertségre tehet szert.

Fosszilisekben érdekelt nagyvállalatok és autógyártó cégek voltak az Európai Unió Tanácsának soros elnöksége – ahol a tagállamok vezetői találkoznak – hivatalos szponzorai. A Volkswagen tulajdonában lévő Porsche és az Audi szponzorálta az osztrák soros elnökséget 2018-ban, a BMW pedig a finn elnökséget 2019-ben. 2019-ben, a román elnökséget a Renault és a Mercedes, valamint az OMV Petrom és az Enel szponzorálta. 2020-ban a horvát elnökség szponzora a Citroen és a Peugeot, valamint az INA olajtársaság volt.

Az Egyesült Királyságban, az Unearthed vizsgálata kimutatta, hogy a BP mexikói és ausztráliai olajfúrási terveinek előmozdítására használta fel a British Museummal, valamint egy „Halottak napja” (Day of the Dead) című kiállítással kötött szponzorálási megállapodását. Mindez ellentmond a BP előző vezérigazgatójának, Bob Dudley-nak azzal a kijelentésével, hogy a BP anélkül támogatja a művészeteket, hogy ezért „bármit is elvárna cserébe”.

8,7 millióra becsülik azoknak a számát, akik 2018-ban a fosszilis energiahordozók elégetése révén keletkező légszennyezettség miatt vesztették életüket szerte a világon. Ez a szám magasabb, mint a dohányzással összefüggésbe hozható halálesetek száma. Ha a légszennyezettség nyomán, a fosszilis energiahordozók emberek halálát okozzák, miért fogadjuk el még mindig, hogy a fosszilisekhez kötődő cégek nyilvános felületet kapjanak termékeik népszerűsítésére? Ha az EU be tudta tiltani a dohánytermékek reklámozását és az ezzel összefüggésbe hozható szponzorációs tevékenységeket, abból logikusan az következne, hogy a fosszilis energiahordozókkal kapcsolatos reklámokat és szponzorációt is be lehet és kell tiltani.

A klímaválság kihat az emberi jogokra: az élethez, élelemhez, megfelelő lakhatáshoz, vízhez, tisztálkodáshoz és egészséghez való jogra. Az éghajlati válsághelyzet súlyosbodásával várhatóan növekedni fog az elhalálozások száma, az éhezés és egyre többen kényszerülnek arra, hogy elhagyják a lakóhelyüket. Tudjuk, hogy a fosszilis ipar csak tovább rontja ezt az elkeserítő helyzetet. Egyes fosszilisüzemanyag-cégek ráadásul vizsgálat alatt állnak az emberi jogok megsértésében való feltételezett közreműködésük miatt. Az Amnesty International azzal a felhívással fordult a kormányzatokhoz, hogy vizsgálják meg a Shell szerepét három, folyamatban lévő jogi ügy kapcsán, amelyek egyebek mellett olajkiömlés és folyamatos olajszennyezés miatti kártérítési igénnyel kapcsolatosak. A Shell minden vádat tagad. A Total Energiest pedig azzal vádolták, hogy közösségeket kényszerített lakóhelyük elhagyására, illetve katonai diktatúrákat pénzelt. A Total Energies vitatta az állítást. Az aggasztó vádak tükrében, valamint annak tudatában, hogy a klímaválság kihat az emberi jogokra, nem biztonságos nyilvános felületet adni azoknak a vállalatoknak, akik mindebből bőven kiveszik a részüket.

Számos fosszilisüzemanyag-cég tett a távoli jövőre vonatkozó bejelentéseket, melyek értelmében 2050-re elérnék a karbonsemlegességet, ami ambiciózusnak tűnhet, de valójában nem sok mindent szeretnének változtatni működésükön. Ezek a cégek ahelyett, hogy felhagynának a fosszilisek kitermelésével és égetésével, arra készülnek, hogy a kibocsátásaikat hatalmas mennyiségű karbonkredit megvásárlásával ellensúlyozzák. Csakhogy ennek érdekében a világ fejlődő országaiban hatalmas földterületeket kellene úgynevezett faültetvénnyé alakítani, ami egyaránt veszélyeztetné az élelmiszer-termelést és a természetes erdőket is. Mindez különösen a mezőgazdaságra és azokra az őslakos közösségekre nézve káros, akik egyfelől vajmi kevéssé okolhatók a klímaválságért, másfelől már így is a bőrükön tapasztalják a klímaváltozás következményeit.

Az Európai Bizottság hivatalos petíciós eszköze, amely arra szolgál, hogy egy európai uniós állampolgár új, EU-s jogszabályra irányuló javaslatot tehessen, ha ehhez megfelelő mennyiségű aláírást gyűjt össze.

Az európai polgári kezdeményezés a petíciónak egy olyan formája, mely által – ha kellő támogatást szerez – az Európai Bizottság kötelezettséget vállal arra, hogy a kérelmet fontolóra veszi. Egy hagyományos petíció esetén, még ha sok ember írja is alá, a politikusok és a kormányzatok dönthetnek akár úgy is, hogy egyszerűen figyelmen kívül hagyják.

Az európai polgári kezdeményezés keretén belül indítványozott kérelemre az Európai Bizottságnak törvényi kötelessége válaszolni, feltéve, hogy a kérelmet egy éven belül legalább egymillióan támogatták úgy, hogy az aláírásuk hitelesnek bizonyult. Ez egy kimondottan hatékony eszköz arra, hogy valamit az EU politikai napirendjére lehessen tűzni.

Egy hagyományos petíciót bárki aláírhat, az ECI esetében azonban az aláírás csak akkor számít érvényesnek, ha az aláíró személy az EU valamely tagállamának állampolgára és elérte azt az életkort, amelytől a saját országában szavazhat. Az európai polgári kezdeményezés során az aláíróktól olyan speciális információkat kell kérni, amelyek segítségével hitelesíthető az aláírásuk.

Jogszabály írja elő, hogy ahhoz, hogy valaki egy európai polgári kezdeményezés támogatójának számítson, rendelkezésre kell bocsátania bizonyos adatokat, amelyek segítségével az egyes EU tagállamok megfelelő intézményei hitelesíteni tudják az aláírását. Az egyes EU tagállamok határozzák meg, hogy milyen adatokra van szükségük az aláírás hitelesítéséhez. Mi kötelesek vagyunk elkérni ezeket az adatokat. További információ az adatszolgáltatási követelményekről és az egyes országokra vonatkozó szabályokról itt található.

Nem. Az összes személyes adatra igaz, hogy csak a kezdeményezés céljára használható és szigorúan meg kell felelni az idevágó adatvédelmi előírásoknak. További információ az adatvédelemről itt található.

12 hónap alatt 1 millió támogatót kell szereznünk, úgy, hogy legalább 7 EU tagállamban meglegyen a minimális támogatói létszám. Az egyes EU tagállamokra érvényes aláírói minimumszámok, amelyeket az európai polgári kezdeményezéshez el kell érni, itt találhatók.

Ahhoz, hogy sikert érjünk el, össze kell gyűjtenünk 1 millió aláírást. Írd alá a petíciót és oszd meg! Használd a #BanFossilAds hashtaget és oszd meg ezt az oldalt a közösségi médiában, majd kérd meg családtagjaidat és barátaidat, hogy ők is írják alá az ECI-t.

Ha 12 hónapon belül összegyűjtünk 1 millió hitelesített aláírást, az Európai Bizottság köteles megvitatni a fosszilis üzemanyagok európai reklámozásának, és az ehhez kapcsolódó szponzorációs tevékenységek betiltására vonatkozó törvényjavaslatunkat.

A sokat vitatott francia éghajlatváltozási és ellenállóképességi törvényjavaslat tartalmaz bizonyos, a mérgező anyagok reklámozását korlátozni hivatott rendelkezéseket. Ezek megtiltják vagy korlátozzák a fosszilis energiahordozók reklámozását, illetve minden olyan reklámot, ami „zöldre festésre” utal, azaz félrevezető módon, környezetbarát erényeket tulajdonít fosszilis energiahordozóknak, vagy valótlanul azt állítja, hogy egy adott fosszilis energiahordozó karbonsemleges, vagy hogy nincs negatív hatással az éghajlatra.

2020 decemberében, Amszterdam városa megtiltotta a fosszilis energiahordozók reklámozását.

A ClientEarth kifogást emelt a BP egy megújulóenergia-reklámkampánya ellen, azzal, hogy a BP úgy állítja be magát, mintha megújuló energiával foglalkozó vállalat lenne, míg a valóságban, ezidőtájt, kiadásai 96%-t tette ki az olaj- és gázvásárlás. Az kereset eredményeként, 2020-tól nem sugározták tovább a BP „Előremutató lehetőségek” reklámját.