Környezet- és természetvédelmi minisztériumot Magyarországnak!

Miután 2010-ben megszűnt a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, a tárca feladatait több minisztériumban osztották szét. A természetvédelem a mostani Agrárminisztérium Környezetügyért Felelős Államtitkárságához tartozik. Sajtóértesülések szerint a minisztérium részére kirótt mostani 252 fős létszám az egész minisztériumra vetítve 32%-os leépítést írt elő, míg a Környezetügyért Felelős Államtitkárságra 44%-os leépítést rendelt el.

A 2010-ben megszüntetett, akkor 400 fővel működő Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium kapacitásaihoz képest a természet- és környezetvédelmi szektor állami kapacitásai és érdekérvenyesítő képessége mára nagymértékben lecsökkent. A mostani létszámleépítésekkel az Agrárminisztérium Környezetügyért Felelős Államtitkárságán hozzávetőlegesen már csupán 70 fő dolgozik. A leépítések veszélyeztetik a hatékony természetvédelmi- és környezetvédelmi munkát.

Az agrárminisztérium tájékoztatása alapján 60 álláshely szűnt meg a minisztérium környezetügyi államtitkárságán, valamint a szakmai felügyelete alá tartozó háttérintézmények és területi szervek 2208 fős létszámából. A Minisztérium tájékoztatása alapján nem világos, hogy ez a 2208 fő milyen intézmények, hatóságok létszámából jött össze.

Azonban, ha a központi irányítást nézzük, tehát a Környezetügyért Felelős Államtitkárságon dolgozók számát, akkor az állomány 44%-át bocsátották el. Ez nagyságrendekkel magasabb, mint a tárcán belüli 32%-os átlagos leépítés.

Álláspontunk szerint az államtitkárság nem fogja tudni betölteni funkcióját és ellátni feladatait ezzel a lecsökkentett létszámmal – ahogy azt a 85 civil szervezet által aláírt nyílt levél is állítja.

Bár a mostani elbocsátások nem érintik a nemzeti parki igazgatóságokat, az augusztusi közigazgatási létszámstop a teljes közmunkaprogramjuk leállítását jelentette. Ahogy Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója nyilatkozta: ezzel a nemzeti parkok már most kritikus helyzetbe kerültek, ugyanis a közmunkaprogram leállításával mintegy 600 embernek kellett távoznia a nemzeti parkoktól. A nagyon szűkös költségvetés és az alacsony létszám miatt a nemzeti parkok ugyanis a közmunkaprogrammal oldották meg a bemutatóhelyek üzemeltetését, a védett területek kezelését.

Sajtóértesülések szerint a későbbiekben további leépítések várhatóak a háttérintézményeknél.

Az alapvető jogok biztosa már egy 2012-es vizsgálat során megállapította a természetvédelmi érdekek képviseletének súlyos csorbulásait. Azóta folyamatosan csökken a természetvédelem költségvetési támogatása. 2017-ben a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségeket a kormányhivatalokba olvasztották.

A mostani létszámleépítéssel tovább csorbulnak a természet- és környezetvédelmi szektor állami kapacitásai és érdekérvényesítő képességei.

Amennyiben komolyan gondoljuk a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégiát, a Nemzeti Környezetvédelmi Programot, a Nemzeti Természetvédelmi Alaptervet, amelyeket mind ellenszavazat nélkül fogadott el a Parlament; ha meg akarjuk valósítani az Alaptörvényben rögzített környezeti célokat, mint például a genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdaság vagy a természeti erőforrások védelme; ha meg akarunk felelni a nemzetközi vállalásainknak, legyenek azok az EU stratégiai célkitűzései a területen vagy a nemzetközi egyezmények által előírt célok és feladatok, akkor a környezetügy további megnyirbálása elfogadhatatlan – áll a 85 civil szervezet által aláírt nyílt levélben.

Mindeközben egyre égetőbb természet- és környezetvédelmi kihívásokra kell reagálnunk, legyen szó a klímaváltozás súlyosbodásáról, vagy a fajok kihalásának drámai felgyorsulásáról.

A mostani, más államtitkárságokhoz képest aránytalanul magas leépítés a természetvédelem központi közigazgatási szervének működésképtelenségét vetíti előre. A lecsökkentett létszámú államtitkársággal széthullhat a kormányszintű képviselet: kérdés, ki tudja majd képviselni a területet a különböző fejlesztések, jogszabályok előkészítésénél, és ki tud majd gátat vetni az esetleges természetpusztító, környezetromboló folyamatoknak.

Az elbocsátások során ráadásul évtizedes tapasztalattal rendelkező szakembereket küldtek el a tárcától, akiknek szaktudása elengedhetetlen a Kárpát-medence természeti értékeinek védelméhez. A természetvédelmi tudást nem lehet egyik napról a másikra elsajátítani.

A hazai természet- és környezetvédelmi intézményrendszer leépítése a jövőnket veszélyezteti. A magyar emberek egészsége, tiszta környezethez való joga, a jövőnk életfeltételei kerülnek veszélybe, ha nem lépünk fel hatékonyan a természet védelme érdekében.

Az Alaptörvény több helyen is világosan kiáll a természeti értékek védelméért, és egyértelműen jelzi az állam felelősségét is.

Nemzeti hitvallás: […] Felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövő nemzedékek életfeltételeit.

P) cikk, (1) bekezdés: A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.

Az állam, 38. cikk: […] A nemzeti vagyon kezelésének és védelmének célja a közérdek szolgálata, a közös szükségletek kielégítése és a természeti erőforrások megóvása, valamint a jövő nemzedékek szükségleteinek figyelembevétele. […]

A „visszalépés tilalmaként” ismert az az 1994-es alkotmánybírósági határozaton (28/1994.(V.20.) Ab. határozat) alapuló elv, amely szerint a természetvédelem korábban elért szintje jogszerűen nem csökkenthető (mivel különben az egészséges környezethez való alkotmányos jog csorbulna). Ez az elv a jelenleg érvényben lévő Alaptörvényből is következik, az Alkotmánybíróság egy 2013-as határozata (13/2013. (VI.17.) Ab.) alapján. Mindez az intézményrendszerre ugyanúgy érvényes, mint a törvényekre.

Különleges természeti kincseink, erdeink, vizeink, a hazánkban élő állat- és növényfajok védelmét egy önálló természet- és környezetvédelmi minisztérium tudná megfelelően biztosítani. Nem hiába működik az Európai Unió országainak többségében ilyen minisztérium. Sőt egyes tagállamok külön önálló klímaváltozási és fenntarthatósági minisztériumot is működtetnek.

Amennyiben a döntéshozatalban, a kormányzatban nincs olyan minisztérium, ami a természeti értékeink, az egészséges környezetünk és az élhető jövő védelmében lép fel, akkor a természet- és környezetvédelem szempontjai mindig alulmaradnak majd a gazdasági szempontokkal szemben. 

A közelmúltbeli létszámleépítések következtében kialakult struktúrában tovább sérülhetnek hazánk páratlan természeti értékei. Ahelyett, hogy erősödne hazánkban a természet- és környezetvédelem érdekérvényesítő szerepe – amit a klímaváltozás hatásainak súlyosbodása és a fajok kipusztulásának drámai felgyorsulása is indokolna –, a szektort egyre inkább háttérbe szorítja a kormányzat. 

A természet és a környezet védelme saját, és gyermekeink, unokáink jövőjéről szól. Felelősségünk van természeti kincseink megóvásában. A mi életünk is a körülöttünk lévő élővilág, életfenntartó rendszerek működőképességén alapul. Az ezeket alkotó fajokat, ha egyszer kipusztítottuk őket, nem lehet újrateremteni.

A környezet- és természetvédelmi szempontok képviseletére a legmagasabb szinteken is szükség van, csak így tudjuk biztosítani hazánk élővilágának megóvását, levegőnk, termőtalajunk, vizeink és élelmiszereink tisztaságát.