Mentsük meg a Kárpátok erdeit!
A Kárpátok Európa egyik legfontosabb természeti területe. Menedék, melynek kulcsfontosságú szerepe van a klímaváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése elleni küzdelemben. Barnamedvék, farkasok, hiúzok és bölények kóborolnak erdeiben, de rajtuk kívül több ezer más állatfaj is otthonra talál itt, sok közülük olyan, amely már a kihalás szélén van Európában. A Kárpátok nagy kiterjedésű érintetlen és öreg erdei azért is pótolhatatlanok, mert óriási mennyiségű szenet tárolnak. Mégis, miközben ezeket a sorokat olvasod, az erdők pusztulnak. A Kárpátok erdeiből nagyjából öt futballpályányi területet vágnak ki minden egyes órában. Cselekednünk kell! Csatlakozz hozzánk, és követeld te is az európai és hazai politikusoktól, hogy dolgozzanak ki egy hatékony nemzetközi védelmi tervet: szüntessék meg a felelőtlen erdőgazdálkodást és védjék meg Európa természeti kincsét.
Mentsük meg a Kárpátok erdeit!
A Kárpátok Európa egyik legfontosabb természeti területe. Menedék, melynek kulcsfontosságú szerepe van a klímaváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése elleni küzdelemben. Barnamedvék, farkasok, hiúzok és bölények kóborolnak erdeiben, de rajtuk kívül több ezer más állatfaj is otthonra talál itt, sok közülük olyan, amely már a kihalás szélén van Európában. A Kárpátok nagy kiterjedésű érintetlen és öreg erdei azért is pótolhatatlanok, mert óriási mennyiségű szenet tárolnak. Mégis, miközben ezeket a sorokat olvasod, az erdők pusztulnak. A Kárpátok erdeiből nagyjából öt futballpályányi területet vágnak ki minden egyes órában. Cselekednünk kell! Csatlakozz hozzánk, és követeld te is az európai és hazai politikusoktól, hogy dolgozzanak ki egy hatékony nemzetközi védelmi tervet: szüntessék meg a felelőtlen erdőgazdálkodást és védjék meg Európa természeti kincsét.
Mi a probléma?
- A Kárpátok erdeinek kevesebb mint 3,5%-a olyan terület, ahol egyáltalán nincs fakitermelés vagy bármi más emberi beavatkozás.
- A Kárpátok országaiban jelenleg a védelem nem egységes, a védett területek töredezettek, széttagoltak.
- A felelőtlen erdőgazdálkodás a fakitermelést helyezi előtérbe az élővilág védelmével és a helyi közösségek jólétével szemben.
- A mindenhová behatoló erdészeti utak tönkreteszik a vadon élő állatok élőhelyeit, felperzselt földeket hagynak maguk után, és utat nyitnak a hirtelen áradásoknak.
Mi a megoldás?
- Egy olyan, a Kárpátokra vonatkozó nemzetközi védelmi terv kidolgozása, amelyet az EU finanszíroz, és amely lényegében az unió 2030-as biodiverzitás-védelmi céljait érvényesíti.
- A felelőtlen fakitermelés azonnali betiltása.
- Az új erdészeti utak létesítésének betiltása az elkövetkező 10 évre, és olyan szigorúan védett területek kijelölése, ahol mindenféle emberi beavatkozás tilos.
- Átfogó fejlesztési terv kidolgozása a helyi gazdaságok számára, megfelelő finanszírozással, amely segíti a helyi közösségeket.
- A Kárpátok erdeire nehezedő globális piaci nyomás megszüntetése, és annak biztosítása, hogy a vállalati ellátási láncok ne támogassák többé ezeknek az egyedülálló élőhelyeknek pusztítását.
Tisztelt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Frans Timmermans, ügyvezető alelnök, Virginijus Sinkevičius környezetvédelmi biztos, tisztelt Kormányfők!
A természet életünket fenntartó rendszerei végveszélyben vannak. És ezzel az egész emberiség is. A természetpusztítás mégis folytatódik egész Európában, még a jogszabályokkal „védett” területeken is.
Az egyre súlyosbodó, egész bolygónkat fenyegető válság ismeretében létfontosságú, hogy megvédjük a törékeny élőhelyeket, és azt a fantasztikus élővilágot, amelyet ezek tartanak fenn. Most még megtehetjük, de már ketyeg az óra. A Kárpátok évszázadok óta a vadvilág egyik legkiterjedtebb menedéke Európában. Az elmúlt évtizedekben azonban a Kárpátokat óvó védelmi rendszer veszélyesen töredezetté vált.
Csak az elmúlt két évtizedben a Kárpátok értékes erdeinek 7,4%-át elvesztettük, ami kétszer akkora terület, mint Párizs, Berlin, Róma, Budapest, Brüsszel és Varsó együttvéve. Elsősorban a fakitermelés és más kizsákmányoló tevékenységek miatt az erdők nagyon sérülékennyé, kiszolgáltatottá váltak az olyan természeti jelenségekkel szemben, mint amilyen az erős szél vagy a különböző rovarok inváziója.
Az öreg erdők kritikus elemei az életet fenntartó hálózatoknak: óriási szerepük van az életközösségek működésének helyreállításában, és hatalmas mennyiségű szenet tárolnak. Ennek ellenére továbbra is felelőtlen erdőgazdálkodás zajlik és folyamatos az új erdészeti utak kialakítása még a nemzeti parkok területén is. Mindez károsítja az élővilágot, a talajt és ezek vízvisszatartó képességét is.
Ha a pusztítás folytatódik, az esélyét is elveszítjük annak, hogy megvédjük, ami minket is megvéd, és az unió 2030-ig szóló biodiverzitási stratégiája is csupán papírra vetett szó marad.
Önöknek megvan a hatalmuk, lehetőségük és felelősségük, hogy ezen változtassanak. Megállíthatják a pusztítást, ha napirendre tűzik a Kárpátok ügyét, a legfontosabb ügyek közé sorolják, és határozott cselekvési tervet dolgoznak ki a Kárpátok erdeinek tényleges védelmére.
A levelet teljes terjedelmében itt lehet elolvasni
Tisztelt
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke,
Frans Timmermans, ügyvezető alelnök,
Virginijus Sinkevičius környezetvédelmi biztos,
tisztelt Kormányfők!
A természet életünket fenntartó rendszerei végveszélyben vannak. És ezzel az egész emberiség is. A természetpusztítás mégis folytatódik egész Európában, még a jogszabályokkal „védett” területeken is.
Az egyre súlyosbodó, egész bolygónkat fenyegető válság ismeretében létfontosságú, hogy megvédjük a törékeny élőhelyeket és azt a fantasztikus élővilágot, amelyet ezek tartanak fenn. Most még megtehetjük, de már ketyeg az óra. Az Önök felelőssége is, hogy cselekedjenek és megállítsák az Európa-szerte zajló pusztítást, mielőtt túl késő lenne. A laza természetvédelmi célok nem bizonyultak elegendőnek. Nem lehetett velük megőrizni és helyreállítani Európa legértékesebb élőhelyeit, ezért létfontosságú, hogy az EU Biodiverzitás Stratégiája alapján szigorú és kötelezően teljesítendő célokat tűzzenek ki. A Kárpátok évszázadok óta a vadvilág egyik legkiterjedtebb menedéke Európában, amely több ezer állatfaj, köztük barnamedvék, hiúzok, farkasok, bölények és szirti sasok otthona. Az elmúlt évtizedekben azonban a Kárpátokat óvó védelmi rendszer veszélyesen töredezetté vált. Ez a felelőtlen fakitermelési gyakorlattal párosulva számos rendkívül értékes erdő elvesztéséhez vezetett. Az erdőgazdálkodás mindeddig a felelőtlen faanyagtermelésre, az erdők kizsákmányolására irányult.
Csak az elmúlt két évtizedben a Kárpátok értékes erdeinek 7,4%-át elvesztettük, ami kétszer akkora terület, mint Párizs, Berlin, Róma, Budapest, Brüsszel és Varsó együttvéve. Elsősorban a fakitermelés és más kizsákmányoló tevékenységek miatt az erdők nagyon sérülékennyé, kiszolgáltatottá váltak az olyan természeti jelenségekkel szemben, mint amilyen az erős szél vagy a különböző rovarok inváziója.
Az öreg erdők kritikus elemei az életet fenntartó hálózatoknak: óriási szerepük van az életközösségek működésének helyreállításában, és hatalmas mennyiségű szenet tárolnak. Ennek ellenére továbbra is felelőtlen erdőgazdálkodás zajlik és folyamatos az új erdészeti utak kialakítása még a nemzeti parkok területén is. Mindez károsítja az élővilágot, a talajt és ezek vízvisszatartó képességét is.
Ha a pusztítás folytatódik, az esélyét is elveszítjük annak, hogy megvédjük, ami minket is megvéd, és az unió 2030-ig szóló biodiverzitási stratégiája is csupán papírra vetett szó marad.
Önöknek megvan a hatalmuk, lehetőségük és felelősségük, hogy ezen változtassanak. Megállíthatják a pusztítást, ha napirendre tűzik a Kárpátok ügyét, a legfontosabb ügyek közé sorolják, és határozott cselekvési tervet dolgoznak ki a Kárpátok erdeinek tényleges védelmére.
A Kárpátok erdeit nem szabadna áruként kezelni. Úgy kellene tekinteni rá, mint ami a helyi közösségek vagyona. A mohó vállalatok gyors haszonszerzése nem lehet előrébbvaló, mint az élővilág megőrzése és a helyi emberek jóléte. Ki kell dolgozni egy olyan uniós forrással támogatott tervet, amely biztosítja a természet védelmét és a helyi közösségek tisztességes megélhetését. Fel kell térképezni, meg kell védeni és helyre kell állítani az öreg erdőket. Létre kell hozni egy összefüggő hálózatot olyan területekből, ahol tilos mindenféle beavatkozás, így megőrizhetjük a legfontosabb életközösségeket. Ki kell jelölni utak nélküli vadont, ahol számos ritka faj példányai menedékre lelhetnek, köztük barnamedvék és hiúzok is.
Addig is, amíg ez a cselekvési terv elkészül és életbe lép, meg kell állítani a pusztítást. Arra kérjük Önöket, hogy támogassák, és léptessék életbe a felelőtlen fakitermelés azonnali tiltását a Kárpátok erdeiben, valamint rendeljenek el tízéves moratóriumot új erdészeti utak létesítésére.
A mi felelősségünk is, hogy megmentsük a Kárpátok erdeit, hisz az Északi-középhegység a Kárpátok része. A felelőtlen fakitermelés, amire a Greenpeace jelentése rávilágít, nálunk is általánossá vált: az erdeink tele vannak tarra vágott foltokkal.
Magyarország az egyetlen olyan ország Európában, ahol még a fokozottan védett területeken is gazdasági célú fakitermelés zajlik. Ezt tovább súlyosbítja a kormány augusztusban kiadott tűzifarendelete, ami fellazította a fakitermelés természetvédelmi korlátozásait, és még most is érvényben van, pedig a lakosság valódi tűzifaigénye enélkül is kielégíthető lenne. A Kárpátok erdeinek megmentése a mi ügyünk is. A küszöbön álló ökológiai összeomlás és a klímaválság minket, magyar embereket és a gyermekeinket is fenyeget. A magyar kormánynak ezért mindent el kell követnie, hogy a rombolás helyett óvja és védje az erdeinket és a minket is fenntartó élővilágot!
A Greenpeace ezért azt követeli a magyar kormánytól, hogy:
- vonja vissza a tűzifarendeletet;
- vesse el az alkotmányos jogainkat sértő, a védett területek eladását lehetővé tevő törvényjavaslatot, hiszen a védett területek nem az övék, hanem mindannyiunké, a magyar embereké.
Fotókreditek: bagoly – Grzegorz Leśniewski, hiúz – Tomáš Hulík, tájkép – Füssi-Nagy Regő