VÉDJÜK MEG A VÉDETT ERDEINKET!
Igen, jól olvastad: ha szerinted is bizarr, hogy a védett erdők szorulnak védelemre, akkor nem vagy egyedül.
Hazánkban még védett erdőkben, természetvédelmi területeken is zajlik gazdasági célú fakitermelés. Sőt, abszurd, de még fokozottan védett területeken is előfordul – ott, ahol egy kiránduló le sem térhet a kijelölt turistaútról. A védett területeknek menedéket kellene jelenteni az élővilág számára egy olyan világban, ahol tájaink nagy részét az emberi tevékenység uralja. Olyan helyeknek kellene lenniük, ahol az élővilág érdekei, a természetvédelem szempontjai érvényesülnek.
© Greenpeace / Dörgő Zsuzsi
Az erdő sokkal több, mint pusztán faanyag. Az erdő élőhely, otthon, nyugalom, az élhető jövő alapja, egészséges levegő. Az erdőhöz mindannyian más miatt kötődünk. Neked is van egy kedvenc öreg erdőd, ahova szeretsz időnként visszatérni? Rossz hírünk van: benne van a pakliban, hogy ő sincs biztonságban. Csatlakozz hozzánk, védjük meg a magyar erdőket együtt!
Már ennyien állunk ki a védett erdők mellett:
Fára szükség van. Az viszont nem mindegy, hogy mennyit, hol és hogyan vágnak ki. Ezért azt követeljük, hogy:
- Szűnjön meg a gazdasági célú fakitermelés védett és fokozottan védett területek magas természetességű erdeiben! Kapjanak érdemi védelmet öreg erdeink!
- Kezdődjön meg a már károsított, védett területek ökológiai helyreállítása! Segítsük erdeink gyógyulását, hogy újra változatos, sokszínű élőhelyek lehessenek, és a klímaválsággal szemben is ellenállóbbá válhassanak.
- Ökológiailag legértékesebb erdeink területei kerüljenek a nemzeti park igazgatóságok kezelésébe! Így védjük az ezeken található egyedülálló élővilágot a káros emberi beavatkozásoktól.
- Alakítsuk át úgy a rendszereinket, hogy kevesebb fát kelljen kivágni! Széles körű épületszigetelési programmal, valamint a biomasszaerőművek állami támogatásának megszüntetésével és szigorúbb szabályozásával sok erdőt meg lehetne menteni.
- Védjük az erdőket önmagukért és mindazért, amit kapunk tőlük! Az erdő nemcsak faanyag, hanem élőhely is – emellett fékezi a klímaválságot, mérsékli az árvizeket és a talajeróziót. Mindezek mellett pedig kikapcsolódást, megnyugvást, egészséget is jelent.
Ha elegen állunk ki az élővilág védelme mellett, ezt a döntéshozóknak is meg kell végre érteni. A fák nem tudnak beszélni, neked viszont van hangod. Használd is, és írd alá a petíciónkat!
Kérdések és válaszok a kampányról
Milyen célra megy a védett erdőkben kitermelt fa?
A Magyarországon kitermelt faanyag több mint fele energetikai felhasználásra kerül, a többit pedig iparifaként (épületfa, bútor) hasznosítják. A gyakorlatban mindez azt jelenti, hogy a kivágott fák jelentős része az utcát fűti a megfelelő lakásszigetelés hiányában, más részük pedig állami támogatással biomasszaerőművekben ég el, áramot is alig termelve – ez súlyos pazarlás.
A hazánkban kitermelt fák közel 20%-ának elégetése mindössze az ország villamosenergia-szükségletének mintegy 3%-át fedezi. Megújuló energiatermelésnek tekintik ezt egyesek, valójában viszont természetpusztítás.
A fa használata lehet ökológiailag jó megoldás. Nem az a cél, hogy ne használjunk fát, hanem az, hogy használjunk kevesebbet, és amit kivágunk, az ne az ökológiailag különösen értékes erdőkből származzon.
Ha Magyarország erdőterülete nő, akkor mi a gond?
Papíron valóban nőtt az erdőterület Magyarországon, ebből azonban nem következik egyértelműen, hogy több a valódi erdőnk, méghozzá két okból:
Az erdőterületbe beleszámítanak a faültetvények is, az akácosok területfoglalása például kiemelkedő. Ezeket egykorú, egy fajba tartozó, sorba rendezett fák alkotják – akárcsak egy mezőgazdasági területet, például a kukoricást.
Egy igazi erdő azonban attól erdő, hogy sokféle fa- és cserjefaj alkotja, változatos szerkezetű (semmiképp nem szabályos sorokból áll!), és sokféle korú fa van egyszerre jelen. Számtalan más lény, cserjék, virágok, madarak és gombák sokasága teszi együtt erdővé.
Vannak persze az ültetvényeknek pozitívumai is, legfőképp az, hogy terhet vesznek le a valódi erdőkről: a faanyag, amit ültetvényekből termelnek ki, legalább nem természetközeli erdőből származik. Ez valóban jó, de ettől az ültetvény még nem lesz erdő, és félrevezető annak tekinteni. „Erdeink” egy része tehát fával borított terület ugyan, de ökológiai szempontból mégsem erdő.
A másik fontos dolog, hogy az erdőterületbe beleszámítják azokat a területeket is, ahol épp nincs erdő, mert kivágták: évtizedekig nem lesz ott igazi erdei élőhely, ennek ellenére beleszámít hazánk erdősültségébe.
Mindemellett az erdők helyzete nem csak mennyiségi, hanem minőségi kérdés is. Erdeink ökológiai állapota egyáltalán nem kielégítő, a vágásos üzemmód (tar- és végvágásokkal) pedig tovább rontja. Sok helyen megritkulnak, eltűnnek a sokszínű erdőkhöz, például holtfához kötődő fajok, mint a fehérhátú fakopáncs. A levágott erdők helyén újratelepített állomány pedig lényegileg egykorú lesz.
Nem minden esetben az erőltetett erdősítés azonban a megoldás. Az ország bizonyos területein például ökológiai szempontból a gyepi élőhelyek védelme, helyreállítása javasolt.
Összefoglalva: már létező erdeink védelme, ökológiai állapotának javítása megkerülhetetetlen feladat, amit új erdők létrehozása nem tud helyettesíteni.
Valóban van Magyarországon erdőirtás?
Bár igaz, hogy itthon a kivágott erdők helyén erdőfelújítási kötelezettség van, az erdei élővilág szempontjából mégis erdőirtásról beszélünk, ha rövid idő alatt eltűnik az erdő, mert kivágják. Igaz, hogy előbb-utóbb újranő vagy újratelepítik a területet, az erdei élőhely azonban évtizedekig hiányozni fog. Az így újonnan létrejövő erdő pedig döntően egykorú lesz, szemben egy valódi, sokszínű erdővel, amelyeket változatos korú és fajú fák alkotnak.
A súlyosbodó klímaválság idején különösen felértékelődnek a már meglévő, idős, változatos erdeink, hiszen jobban képesek mérsékelni az extrém időjárási események hatásait – például hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű csapadékot. Emellett a romló éghajlati körülmények nehezítik a fiatal fák túlélését, a kivágott erdők helyén egy fiatal, új erdő kialakulását, így még kritikusabb, hogy meglévő öreg erdeinket megóvjuk.
Milyen feltételekkel lehet fát kivágni védett erdőkben – ha vannak egyáltalán feltételek?
Hazánk természetvédelmi oltalom alatt álló erdeinek elsődleges rendeltetése védelmi, magyarul a védelem elvileg megelőzi a gazdasági hasznosítást. Gyakorlatilag azonban ezeken a területeken is olyan erdőgazdasági gyakorlatokat folytatnak, amelyek gazdasági, nem pedig természetvédelmi célokat szolgálnak.
A tíz éves ciklusokra vonatkozó erdőtervezésben a nemzeti park igazgatóságok is részt vesznek, Magyarországon azonban olyan ellenszélben kell dolgozniuk, amelyben nem tudnak eleget tenni az élővilág védelmének. Vannak bizonyos megkötések, például időbeli és térbeli korlátozások a fakitermelésre vonatkozóan, valójában azonban védett területeken sokfelé a gazdasági célú fakitermelés az általános, sőt, még fokozottan védett területen is zajlik.
A természetvédelmi törvény értelmében tilos védett, fokozottan védett faj egyedeinek veszélyeztetése, engedély nélküli elpusztítása, károsítása, élőhelyeinek veszélyeztetése, károsítása. A természetközeli állapotú, védett erdőkben folytatott vágásos üzemmódú erdőgazdálkodás nyilvánvalóan nincs összhangban ezzel.
Azt akarja a Greenpeace, hogy ne lehessen fákat kivágni?
Elismerjük a fa, mint energiaforrás és alapanyag fontosságát. Kritizáljuk viszont a gazdasági célú fakitermeléssel érintett erdők kiterjedését, és a védett erdők gazdasági célú kitermelését, valamint nem fogadjuk el azt a jelenlegi szemléletet, amely az erdőket elsősorban fabányának tekinti (lásd még feljebb az első kérdést).
Inkább magukra kellene hagyni az erdőket?
Mára egyetlen apró töredéket leszámítva nem maradt Magyarországon valódi őserdő. Vannak ugyanakkor olyan idős erdeink, amelyeket ugyanúgy magára lehet hagyni, mint az őserdőket, hiszen így tudnak leginkább a természetes folyamatok révén gazdagodni.
A különböző adottságú, védettségi szintű területek egy részén az ökológiai állapot javítását ugyanakkor szolgálhatják bizonyos emberi beavatkozások -például a holtfa mennyiségének a növelése, vagy az erdőszerkezet természetközelibbé alakítása. Mint már említettük, a vágásos üzemmódú erdőgazdálkodás egysíkú, szegényes erdőket eredményez.
Az ilyen fajta célzott ökológiai helyreállítási tevékenységnek a „természetvédelmi erdőkezelés” üzemmód létrehozása adhatna keretet. A ma létező üzemmódok közül sem a „faanyagtermelést nem szolgáló” üzemmód, sem az „örökerdő” üzemmód nem biztosít megfelelő hátteret az aktív helyreállításhoz. Előbbiből hiányzik az ökológiai szemléletű helyreállító tevékenység, utóbbi pedig – bár sok szempontból nagyon előremutató – továbbra is egyfajta gazdasági célú erdőhasználat. Hazai aránya növelendő, de bizonyos területeken azonban ez sem ideális ökológiai szempontból. Vannak olyan területek is, ahol viszont semmilyen emberi beavatkozásra nincs szükség.
Ha vágásérett egy erdő, akkor ki kell vágni?
A vágásérettség nem egy ökológiai fogalom: egy természetközeli erdőben nincs olyan, hogy egy fa egy bizonyos kort elérve kivágandóvá válik. Gondoljunk bele: az erdők emberi beavatkozás nélkül is képesek alakulni, megújulni.
Az ökológiai helyreállításnak van helye és értelme, ennek lehet része bizonyos faegyedek kivágása (majd holtfaként otthagyása), de semmiképp sem a vágásérettségre hivatkozva.
Elég lenne a természetvédelmi területek erdeit megvédeni? És mi a helyzet a többivel?
A már ma is védett erdők érdemi védelmén túl szükséges azonosítani azokat a további, különösen értékes területeket, amelyek jelenleg nem, vagy nem elég magas szinten védettek. Ugyanakkor hangsúlyozzuk, hogy a nem védett területeken zajló erdőgazdálkodásban is szükség lenne a vágásos üzemmóddal (tar- és végvágásokkal) érintett területek csökkentésére, illetve alternatív erdőgazdálkodási gyakorlatok előtérbe helyezésére, mintpéldául a folyamatos erdőborítást szolgáló örökerdő üzemmód.
Legelső lépésként azonban legalább a védett erdeink valódi védelmét kell megvalósítani, ezek állapotát javítani. Társadalmi szempontból pedig kiemelendő a települési, illetve településekhez közeli erdők kíméletes kezelése.
Mi lesz az erdőkkel, ha tovább mélyül a klímaválság? Új fafajokat kellene behozni?
A sokszínű erdei élőhelyek, ahol van tere és ideje a spontán ökológiai és evolúciós folyamatok kibontakozásának, sokkal inkább képesek alkalmazkodni a drámaian változó klímához, mint az egysíkú, szegényes erdőállományok.
Erdeinknek azzal segítünk a legtöbbet, ha az alkalmazkodóképességüket javítjuk, nem pedig azzal hogy lecseréljük a fákat. Természetvédelmi szempontból, illetve védett területen az idegenhonos fafajok telepítése semmiképp nem kívánatos megoldás – kisebb léptékben, kísérleti szinten, jól ellenőrzött körülmények között merülhet csak fel az új fajok telepítése.