Kérdések és válaszok a kampányról

A klímaváltozást okozó szén-dioxid-kibocsátásának közel fele származik a szén égetéséből. A villamosenergia-termelés kibocsátását nézve még rosszabb a helyzet: a szennyezés 72%-áért felelősek. Ezzel a szénerőművek az első számú felelősei a klímaválság kialakulásának.

Alig 10 évünk van hátra, hogy megakadályozzuk a klímakatasztrófát. Ehhez kibocsátásunk szintjét 2030-ig a jelenlegi felére, 2050-ig pedig nullára kell csökkenteni. A leggyorsabb megoldás erre a szenes erőművek bezárása.

Azon kívül, hogy klímagyilkosak, a szenes erőművek üzemeltetése óriási környezetszennyezéssel jár, a bányászattól kezdve a szén égetésén keresztül a keletkező hamu elhelyezéséig. A bányák és az erőművek rengeteg, egészségre ártalmas szennyező anyagot bocsátanak ki (szálló por, NO_x, SO_x, nehézfémek, stb), amelyek sok esetben korai halálozáshoz vezető légúti, illetve szív- és érrendszeri megbetegedéseket okoznak. Az erőművek ezen felül nagy mennyiségű vizet használnak fel.

A Mátrai Erőmű Magyarország legnagyobb CO₂-kibocsátója: az ország összes kibocsátásának 14%-át, a hazai villamosenergia-szektor kibocsátásának mintegy 50%-át adja. Az öregedő, elavult Mátrai Erőműben rossz minőségű lignitet égetnek, amiből évi mintegy 6 millió tonna szén-dioxid keletkezik.

Az erőmű klímagyilkos működése mellett komoly környezeti terhet jelentenek a külszíni fejtésű bányái (Visonta, Bükkábrány) is. Ezek a tájsebek a felszínközeli vízkészletek folyamatos kiszivattyúzásával, illetve szállópor-terheléssel szennyeznek elsősorban.

A klímaváltozás elkerülése érdekében mihamarabb csökkenteni kell a kibocsátásokat világszerte, így Magyarországon is. Az erőmű engedélyei 2025 decemberéig szólnak, azaz a későbbi dátumok üzemidő-hosszabbítást jelentenének, további 4-5 év környezetszennyezéssel, akár további 20-25 millió tonna szén-dioxid kibocsátásával.

Az elköteleződést jelentő dátum értelemszerűen nem zárja ki, hogy hamarabb állítsák le az erőművet: ezért is használjuk a petícióban a „legkésőbb 2026-ig” kifejezést.

Azt várjuk a magyar kormánytól, hogy kötelezze el magát arra, legkésőbb 2026-ig bezárja az erőművet. Ezzel kimondja: az ország amilyen gyorsan csak lehet, meg akar szabadulni a széntől, mivel annak vállalhatatlanok a környezeti ártalmai. A bezáráshoz természetesen idő kell. Ezalatt egyebek mellett gondoskodni kell a megújulós kapacitások felépítéséről és rendszerbe integrálásáról, amivel pótolni lehet a kieső villamos energiát. Mindez munkát adna az erőműben jelenleg dolgozóknak is. Az addig hátralévő idő alatt pedig át lehet képezni a mostani munkaerőt. A 2026-ös céldátum a végső határideje annak, hogy a többi, az elköteleződést vállaló uniós országhoz hasonlóan Magyarország is megszabaduljon a klímagyilkos szén használatától – mindazonáltal a korábbi teljesítést természetesen nem akadályozza semmi.

A Mátrai Erőmű a magyar villamosenergia-termelés 17,5%-át adta 2018-ban, 5353 GWh megtermelésével. Az éves kapacitás-kihasználtság kb. 65% volt tavaly, ezek az értékek várhatóan csökkenni fognak a következő években.

Az állami tulajdonban lévő MVM Zrt. 26,15%-ban tulajdonosa a Mátrai Erőműnek, és az állami tulajdonú MVM Zrt. veszi át a villamos energiát a Mátrai Erőműtől. Az államnak, mint közvetett tulajdonosnak és mint üzleti partnernek tehát lehet hatása az erőműre, de önállóan nem dönthet az erőmű leállításáról. A kormányzat azonban nem tulajdonosi szerepkörben is hozhat egyes gazdasági szektorokat érintő döntéseket, így meghatározhat célszámokat a szénerőművek bezárásáról.

A Mátrai Erőmű 2020 végéig tervezi leállítani két öregebb és kisebb (egyenként 100 MW-os) egységet, mivel azok nem fogják tudni teljesíteni az Uniós kibocsátási előírásokat. A másik három, egyenként 200 MW-nál nagyobb blokk leállítása 2029-ben történhet meg az erőmű szerint.

Az energiapolitikáért felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium munkatársai 2030-ra becsülik a szénből való kiszállás idejét Magyarországon.

Az erőmű végleges leállításáról nincs tulajdonosi döntés, csak a két régebbi, kisebb (egyenként 100 MW-os) blokk 2020 végi bezárása tűnik biztosnak, mivel azok nem fogják tudni teljesíteni az uniós kibocsátási előírásokat.

A Mátrai Erőmű, illetve az energiapolitikáért felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium által megjelölt két évet (2029 és 2030) nem tekinthetjük célszámoknak, legfeljebb becslésnek.

A klímaváltozás elkerülése érdekében viszont mihamarabb csökkenteni kell a kibocsátásokat. Mivel az erőmű engedélyei 2025 végén járnak le, az ennél későbbi dátumok üzemidő-hosszabbítást jelentenének, további 4-5 év környezetszennyezéssel, akár további 20-25 millió tonna szén-dioxid kibocsátásával, amit mindenképp el kell kerülni.

A kormányzat nem tulajdonosi szerepkörben is hozhat egyes gazdasági szektorokat érintő döntéseket, így meghatározhat célszámokat a szénerőművek bezárásáról. A klímaválság fokozódásának elkerülése végett erre a lehető leggyorsabban szükség van.

A Mátrai Erőmű környezetébe az utóbbi néhány évben több – az erőműtől függetlenül működő – nagyvállalat is betelepült. Ezek a vállalatok már jelenleg is elszívó hatást gyakorolnak a környék munkaerőpiacára, a következő években várhatóan fel fogják tudni szívni a most még az erőműben dolgozó képzett és átképezhető munkaerőt. A kevésbé képzett munkaerő esetében fontos, hogy megfelelő átképzési programok induljanak. Számos országban már sikeresen lezajlott a szénerőművekben dolgozó munkaerő átképzése, illetve a terület, az épületek újrahasznosítása. Ezen tapasztalatok hasznosításával hazánkban se kéne, hogy gondot okozzon a váltás.

A Mátrai Erőmű beszállítóinak egy része a már jelenlévő nagyvállalatok termékláncában kaphatna új szerepet. Amennyiben a telephelyen megújulóenergia-termelési kapacitások jelennek meg, ezeknek a beszállítóknak még csak új piacot se kéne keresniük.

Az öregedő, elavult Mátrai Erőmű termelése csökken, tavaly mindössze 65%-os volt kihasználtsága. Ez várhatóan csak tovább fog csökkenni, miután leállítják a két legöregebb, kisebb (egyenként 100 MW-os) blokkot 2020 végéig. Eközben a naperőművek termelése rohamosan nő. Néhány éven belül hasonló mennyiségű energiát fogunk tudni megtermelni pusztán napenergiával, mint amennyit a Mátrai Erőmű állítana elő.

Már most szénmentesek: Belgium, Ciprus, Észtország, Izland, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta

A további országok az alábbi dátummal vállalták a szén kivezetését:

• Egyesült Királyság: 2025
• Olaszország: 2025
• Ausztria: 2025
• Dánia: 2030
• Finnország: 2029
• Hollandia: 2029
• Írország: 2025
• Franciaország: 2021
• Németország: 2038
• Portugália: 2030
• Svédország: 2022

További információ itt.

Mivel a lignit égetése nagy mértékben fokozza a klímaválságot, ezért semmiképpen sem tartjuk elfogadhatónak a bányák továbbüzemeltetését. A külszíni lignitbányákat jellemzően amúgy is a közelükben épített erőművek ellátása érdekében üzemeltetik, a bányászat fenntartása pedig csak tovább terhelné a környezetet (felszínközeli vízkészletek folyamatos kivétele, az egészségkárosító hatású szállóporterhelés, környezetátalakítás). Pusztán lakossági használatra nem lenne gazdaságos bányák további üzemeltetése, ráadásul ez a felhasználási mód kifejezetten kerülendő, az égetés során keletkező, súlyosan légszennyező kén-dioxid és nitrogén-oxidok miatt.