A Greenpeace üdvözli az újonnan felálló kormány környezet- és természetügyben tett eddigi vállalásait, melynek része az intézményrendszer teljes újraépítése, az önálló, Élő Környezetért Felelős Minisztérium felállítása, valamint jelentős forrás- és kapacitásnövelés. Bízunk benne, hogy az új kormány ezzel egyszer és mindenkorra véget vet a környezet- és természetvédelmi intézményrendszer folyamatos gyengítésének, a szakmai kapacitások leépítésének, és az egykor független hatósági munka politikai befolyásolásának, ami az elmúlt tizenhat évet jellemezte. 

A társadalmi és környezeti szempontokat félresöprő, szűk gazdasági érdekeket kiszolgáló politikai döntések sorozata súlyos károkat okozott Magyarországnak. Mindezeket tovább tetézik a határokon átnyúló válságok, különösen  a globális ökológiai- és klímaválság. A magyar emberek biztonsága érdekében minden korábbinál sürgetőbb a szakmai alapokon nyugvó, hosszú távú és hatékony cselekvés. Az elmúlt években erre nagyon kevés példát láttunk. Mára kritikus ponthoz értünk: teljes országrészek kiszáradása, a környezetszennyezés okozta súlyos megbetegedések, és védett fajaink eltűnése fenyeget minket. Ezt tetézi az elhibázott energiapolitika, amely az energiabiztonságunkat fenyegeti. 

A 2026-ban frissen felálló kormánynak kiemelkedő felelőssége van abban, hogy Magyarország végre polgárainak életminőségét javító és az elkövetkező generációk számára is élhető, és ne csak túlélhető jövőt teremtsen. A fiatalok itthon maradásának és polgáraink hazatérésének a fenntartható, igazságos és egészséges ország az egyetlen valódi záloga. 

Ennek érdekében a Greenpeace a következő szakpolitikai elvárásokat fogalmazza meg a 2026-ban megalakult kormány felé:

A négy legalapvetőbb lépésként:

• Ismerjék fel és törvényben ismerjék el, hogy a környezetünk, a hazai élővilág állapota nemzetstratégiai, nemzetbiztonsági kérdés is – az egészséges, élhető tájak önrendelkezésünk, életminőségünk alapját jelentik! Ennek megfelelően a környezet- és természetügy elsőbbséget kell élvezzen.
• Az Élő Környezetért Felelős Minisztérium rendelkezzen erős, ágazatokon átívelő érdekérvényesítő képességgel! Az élelmezés, az oktatás, az egészségügy, a gazdaság kérdéseit környezeti, természetvédelmi szempontból is értékeljék. A döntéshozatalban stratégiai rendszerszemléletre van szükség.
• Biztosítsák a hatóságok hatékony és független működését! A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatóságok partnerként kezeljék a környezetért és az emberi egészségért aggódó helyi és országos civil szervezeteket. Építsenek ki rendszeres, szigorú, transzparens, online is nyilvánosan elérhető monitoringrendszereket a környezetkárosító költségén, melyek felügyeletében az önkormányzat és a helyi lakosság is részt vehet.
• Állítsák vissza a jövő generációk érdekeit képviselő ombudsman önálló, független intézményét! A jövő nemzedékek alkotmányos jogainak és ökológiai örökségünknek a védelme a mindenkori politikai vagy a rövid távú gazdasági érdekek felett kell, hogy álljon, garantálva, hogy a jelen döntései ne fosszák meg a jövő szülötteit az élhető hazától.

---

Részletes javaslataink:

• Főszabály szerint tiltsák és csak alapos, transzparens eljárás keretében engedélyezzék  zöldmezős beruházásokat, fékezzék meg a természetközeli élőhelyeket felszámoló, termőföldeket elpazarló beépítéseket! Kapjon teret az élővilág!
• Védjék, állítsák helyre a táji sokféleséget – vizes élőhelyekkel, mezsgyékkel, erdőkkel-erdősávokkal, gyepekkel! Önértékén túl ez a klímaalkalmazkodást is segíti. A mezőgazdasági támogatások meghatározó alapja legyen a biológiai sokféleséget segítő rehabilitáció. Kulcsfontosságú a talaj helyreállítása a hazánk több mint felét kitevő szántókon. A belvíz nem katasztrófa, hanem a táji alapú vízvisszatartás fontos lehetősége. A mély fekvésű területek visszaadása a természetnek legyen az agrártámogatások fókuszában.
• Ökológiailag legértékesebb, védett erdeink területei kerüljenek a Nemzeti Park Igazgatóságok kezelésébe! Így védjük az ezeken található egyedülálló élővilágot a káros emberi beavatkozásoktól.
• Biztosítsák, hogy a szükséges szakemberek és költségvetési források egyaránt álljanak rendelkezésre a Nemzeti Park Igazgatóságoknál! A Nemzeti Park Igazgatóságok működése legyen transzparens, az igazgatóságok ne legyenek gazdasági tevékenységen alapuló önfenntartásra kényszerítve.
• Azonnal szüntessék meg a gazdasági célú fakitermelést a védett és fokozottan védett területek magas természetességű erdeiben! Ezekre az erdőkre vezessenek be vágási tilalmat addig, amíg a jelenlegi erdőterveket felülvizsgálják. Kapjanak érdemi védelmet öreg erdeink és bioszféra-rezervátumaink.
• Széles körben alkalmazzák a természetvédelmi célú erdőkezelést és kezdődjön meg a károsított, védett területek ökológiai helyreállítása! Az EU-s természet-helyreállítási jogszabály előírásainak megfelelően, 2030-ig állítsák helyre a rossz állapotú területek 30%-át.
• Alakítsák át a jogszabályokat és pénzügyi ösztönzőket úgy, hogy a tűzifa-igény csökkenjen, így kevesebb fát kelljen kivágni! Széles körű épületszigetelési programmal, valamint a biomassza-erőművek állami támogatásának megszüntetésével és szigorúbb szabályozásával értékes védett erdeinket meg kell menteni. 
• Védjék és állítsák helyre a gyepeinket! A gyepek mind az aszályok, a súlyos vízhiányok, mind pedig a hirtelen lezúduló csapadék, az árvizek mérséklésében segíthetnek. Elég jól bírják az időszakos elárasztást is – így kulcsfontosságú szereplői lehetnek a vízmegtartásra épülő vízgazdálkodásnak. A gyepek segítik a csapadék beszivárgását a talaj mélyebb rétegeibe, így hozzájárulnak a felszín alatti vízkészletek visszatöltődéséhez. A hazai gyepek nemzetközi szinten is kiemelkedő jelentőségűek, gazdag élőviláguk a mainál sokkal hatásosabb védelmet érdemel.
• A tájhasználatban központi szervező elv legyen a természet-helyeállítás, a táji sokféleség erősítése és a vízmegtartás! A romló éghajlati viszonyokkal és az ökológiai válsággal szembeni sikeres fellépés alapja az egészségesen működő táj.  Az elsivatagosodás és a klímakatasztrófák elkerülése érdekében olyan nemzeti földhasználati és földgazdálkodási stratégiát kell kidolgozni, amely figyelembe veszi a víztöbblet befogadását elősegítő, természetalapú megoldásokat és egyben a vízigények csökkentését, ahol lehet. A vízmegtartás alapja a talaj, második szintje a felszíni kisvízfolyások rendszerének helyreállítása természet-alapú módszerekkel. Az érkező vizet meg kell tartani elsősorban élő talajokban, vizes élőhelyekben, a lefolyás lassításával, alulról építkező megközelítésekkel, hagyományos tájgazdálkodási módokkal (pl. hagyományos legeltetés, fokgazdálkodás, ártéri gyümölcsösök, agrárerdészet). A harmadik szinten (nagy víztestek) való beavatkozás – például duzzasztók építése – kockázatos, kétséges hatékonyságú és drága. Ezért utóbbiak esetében különösen körültekintő, széles körű egyeztetésen alapuló döntésekre van szükség.
• Állítsák le a tavaink, mint ikonikus édesvízi ökoszisztémák körüli beépítéseket, a természetes élőhelyek pusztítását!
• Értelmezzék újra az árvíz és a belvíz fogalmát! Szükség van a meglévő vízgazdálkodás működési szabályok, valamint a mezőgazdasági szabályozások és támogatások kiigazítására annak érdekében, hogy a vízvisszatartásra alkalmas területek a mezőgazdasági földhasználat szerves részévé váljanak. Árvizek idején a megművelt parcellákon legalább 30%-os ártéri borítottságot kellene engedélyezni az árvíz szabályozott (a fenntarthatóság érdekében főleg gravitáción alapuló) tájba vezetésével.
• Vezessék ki a kémiai szúnyogirtást, okosabb módszert alkalmazva! Az egészségügyi és járványügyi szempontból kockázatos, számtalan élőlényt elpusztító kémiai irtás széleskörű alkalmazása védhetetlen. Ez a módszer csak kivételes járványhelyzet esetén alkalmazható. A szúnyogártalmat a lárvákat célzó, megelőző módszerrel kell csökkenteni.

---

• Előzzék meg a szennyezést, érvényesítsék a „szennyező fizet” elvét minden Magyarországon működő üzem és hazai szennyezett terület esetében! Hozzanak olyan jogszabályokat, amelyek megelőzik újabb illegális hulladéklerakók és szennyezések kialakulását, illetve a szennyezőt teszik anyagilag felelőssé az okozott kárért. Ehhez hozzanak létre megfelelő pénzügyi garanciaalapot. A bírságok, büntetések valóban elrettentő erejűek, árbevétellel arányosak legyenek, gazdaságilag ne érje meg azokat “beárazni”.
• Garantálják a környezeti adatok nyilvánosságát! A hatóságokat kötelezni kell arra, hogy különösen az akkumulátoriparban és a kapcsolódó  egyéb üzemeknél ne lehessen üzleti titokra hivatkozva eltitkolni, hogy milyen veszélyes anyagokat használnak fel. Ezek az adatok és a szennyezések méréseinek eredményei késedelem nélkül legyenek nyilvánosan elérhetőek. Az új kormány tartsa és tartassa be az Aarhusi Egyezmény kötelezettségeit.
• Segítse a nyugat-magyarországi azbesztszennyezés teljes kármentesítését és további felderítését! A szennyezett területek teljes feltérképezésén, lehetőség szerint lezárásán, valamint a rendszeres, intenzív locsoláson túl az azbeszttartalmú kőzetek mielőbbi eltávolítását kell elsődleges célnak tekinteni.
• Azonnal végezzenek környezeti kármentesítést hazánk legszennyezettebb területein! A felelősöket kötelezzék haladéktalan kármentesítésére, például a Budapesti Vegyiművek telephelyein (Illatos út, Garé, Hidas) és az Óbudai Gázgyár esetén. Ahol a felelős nem elérhető, ott az állam gondoskodjon a kármentesítésről, például az Illatos út, a XV. kerületi Szövőgyár, a Cséry-telep, sajóbábonyi szennyezés és a budakalászi Lenfonó területén. Ne tegyék lehetővé újabb szennyezett területek létrehozását, mint az a vértesi Cica-homok tónál történik. 
• Tegyék jobb minőségűvé a magyar emberek poharába jutó ivóvizet! Fejlesszék a lakossági ivóvízhálózatot, ne kényszerüljön rengeteg magyar ember arra, hogy idegrendszer-károsító ólommal, vagy a klórozás melléktermékeivel szennyezett vizet kelljen innia!
• A légszennyezettség csökkentése érdekében tiltsák be a lignittel, a barna és fekete szénnel, illetve nedves fával való fűtést! A hatóságok – kormányhivatalok, jegyzők, rendőrség – szigorúan és hatékonyan lépjenek fel a légszennyezéssel járó illegális hulladékégetések, például a háztartási szeméttel történő fűtés ellen, miközben váljanak elérhetővé támogatások a tisztább tüzelési módokra való átálláshoz. Tájékoztassák felvilágosító kampányok a lakosságot a helytelen égetés káros egészségi, környezeti és gazdasági hatásairól, jogi vonatkozásairól és a lehetséges gyakorlati megoldásokról.
• A közösségi közlekedés fejlesztésével ösztönözzék az autós közlekedés visszaszorulását! Határozzanak meg céldátumot a belső égésű motoros járművek árusításának magyarországi kivezetésére, és tüntessék el a régi szennyező dízel buszokat! Más területeken is -– teherszállítás, turistabuszok, hajózás – ösztönözzék a tiszta közlekedési alternatívák elterjedését. 
• A hulladékgazdálkodásban a gyakorlatban is a hulladékmegelőzést és az újrahasználatot részesítsék előnyben! A jelenlegi rendszerben a hangsúly szinte kizárólag az újrafeldolgozáson van, miközben az újratöltés fokozatosan kiszorul a piacról. Szülessen olyan gazdasági szabályozás, legyenek olyan ösztönzők, melyek segítik az egyutas, eldobható csomagolások visszaszorulását, a csomagolásmentesség, a többször használható csomagolás terjedését.
• Támogassák egy ambiciózus nemzetközi műanyagegyezmény megszületését, amely a primer műanyaggyártás csökkentését tűzi ki célul! A műanyagválságra csak akkor adható érdemi válasz, ha kevesebb műanyagot gyártunk és hozunk forgalomba. 

---

• Csökkentsék a magyar élelmezés és agrárium kiszolgáltatottságát a válságoknak, nemzetközi folyamatoknak! Támogassák a lokalizált, több lábon álló, sokféle élelmiszert hazai forrásokból biztosító mezőgazdaságot! Az agrárium alapvető átalakítása elkerülhetetlen, hogy a magyar táj élhető maradjon. Az iparszerű, nagyüzemi intenzív szántóföldi növénytermesztésre optimalizált agrárium veszélyes (túlzott és veszélyes növényvédőszer- és műtrágyahasználat, talajpusztító művelési módok). A mezőgazdaság nem pusztán élelemelőállítás: a vidék megtartóerejének fontos alapja, lokálisan és globálisan befolyásolja az éghajlatot és döntően határozza meg a vízhelyzetet, a táj, az élővilág állapotát és az emberek egészségét is. Az ökológiai gazdálkodás keretein belül az élelem-önrendelkezés erősítése, a lokalizáció, valamint a sokféleségre építés az élelmiszerárak felett is sokkal nagyobb, valódi kontrollt jelentenének.
• Állítsák középpontba a helyi, kisléptékű élelemtermelést és a magyar élelemfeldolgozást! Mind a növénytermesztés, mind az állattartás terén kulcsfontosságú a kisgazdálkodók és a tájba illő gazdálkodás erősítése. A nagyüzemi állattartás ökológiai, társadalmi és állatjóléti szempontból egyaránt súlyosan problémás, ezért a visszaszorítására kell törekedni. A puszta alapanyaggyártás helyett az élelemtermelés, feldolgozás felé kell elmozdulni.
• Tegyék egészségesebbé a közétkeztetést! A nagyüzemi mezőgazdaságban előállított, csomagolt, sokszor messziről importált, tartósítószerekkel ellátott élelmiszerek helyett gazdasági és jogszabályi ösztönzőkkel részesítsék előnyben a közelben, a természettel összhangban termesztett egészséges idényzöldségeket és -gyümölcsöket.
• Legyen 5% a bioélelmiszerek áfája a jelenlegi 27% helyett! Így mindenki számára elérhetőbbek lesznek az egészséges, természet- és klímabarát élelmiszerek.
• A megelőzés elvét szem előtt tartva továbbra is szigorú korlátozások vonatkozzanak a génmódosított alapanyagokra, élelmiszerekre, és tartsák fenn a GMOk hazai köztermesztésbe vonásának tilalmát! Szüntessék meg a magyar állattartás GM-növény takarmány függőségét! A GMO-val kapcsolatos összes kérdés, szabályozás és a nemzetközi álláspont kialakításának feladata az Élő Környezetért Felelős Minisztériumhoz kerüljön.
• Magyarország hagyjon fel az EU-ban betiltott peszticidek harmadik országokba való exportálásával! Hazánk támogassa a tiltott növényvédő szerek exportjának uniós szintű tilalmát, és tiltsák be a peszticidek használatát közterületeken!
• Uniós szinten támogassák, hogy az EU-ba importált élelmiszerek ne tartalmazzanak az EU-ban betiltott növényvédő szereket! Ez a magyar gazdák esélyegyenlősége és az európai fogyasztók védelme érdekében is fontos lépés volna.
• Tiltsanak be minden olyan növényvédő szert, mely a méhekre és más beporzókra bizonyítottan veszélyes, és helyettesítsék azokat ökológiai gazdálkodási megoldásokkal! Kövessék nyomon a méhek és más beporzók egészségi állapotát, és mérjék fel jobban a rovarirtó szerek kockázatait és csökkentsék felhasználásukat! 
• Utasítsák el a „Food and Feed Safety Omnibus” javaslatot! Ez ugyanis az ígért adminisztratív terhek csökkentése mellett lényegesen gyengítené a jelenlegi növényvédőszer-engedélyezési rendszert, ezzel veszélyeztetve annak alapvető célját, a magas szintű védelem biztosítását a peszticidekkel szemben. Különösen elfogadhatatlan az aktív hatóanyagok határozatlan idejű engedélyezése. 

---

• Az energiaellátásban a hatékonyság mellett az energiatakarékosság, a diverzifikálás és a decentralizáció is alapvető szervező elv legyen! Ezek egyszerre segítik az energiabiztonságot és az energiafüggetlenséget, valamint a ökológiai fenntarthatóságot.
• Vonja vissza az előző kormányzat által indított hivatalos jogi eljárást az Európai Unió Bíróságán az orosz gázimport teljes kivezetését célzó uniós rendelet ellen!
• Hozzanak nyilvánosságra és vizsgáljanak felül minden szerződést, amit a magyar állam a Roszatommal kötött! Paks II. állami támogatása sokszorosan sérti az európai jogot, és Magyarországot a drága és évezredeken át súlyos környezeti kockázatot okozó atomenergiához köti.
• Vonják vissza a kormányrendeletet (208/2025. (VII. 17.)), amelyik lehetővé teszi fosszilis beruházások engedélyezését Natura 2000 védettség alatt álló területeken! Ez a rendelet éppen a klímaválság idején segíti elő a fosszilis energiahordozók kiaknázását a legértékesebb természetes élőhelyeken, így nemcsak a nemzetközi vállalásokkal megy szembe, de a józan ésszel is.
• Tiltsák be a rétegrepesztéses gázkitermelést Magyarországon! A jelenlegi Békés vármegyei projekt sem rövid, sem hosszú távon nem járul hozzá az ország energiaellátásához, viszont szennyezi a földet, a vizet, a levegőt és ezek által potenciálisan veszélyezteti az ott élők egészségét is..
• Csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátását: a szén-dioxid mellett a metánkibocsátást is! Támogassák az üvegházhatásúgáz-kibocsátás legalább 55%-os csökkentését 1990-hez képest 2030-ra, és Magyarország csatlakozzon a Global Methane Pledge kezdeményezéshez, vállalva a globális metánkibocsátás legalább 30%-os csökkentését 2020-as szinthez képest 2030-ig.
• Zárják be a hazánk szén-dioxid kibocsátásának 7-7,5%-áért felelős Mátrai Erőművet, és ne építsék meg a korábban tervezett három új, éghajlatromboló, energiafüggőséget okozó, földgázt égető erőművet sem! Az igazságos átmenet jegyében dolgozzanak ki állami programokat, melyekkel a Mátrai Erőmű dolgozói lehetőségeket kaphatnak arra, hogy az erőmű bezárása után például épületenergetikai területen, vagy a megújuló iparágban helyezkedhessenek el.
• Növeljék az ország energiafüggetlenségét! Biztosítsanak energiafüggetlenséget Oroszországtól, és ne támogassák új LNG-szerződések megkötését sem. Azonnal kezdjék el fokozatosan csökkenteni az ország földgáz-felhasználását, majd legkésőbb 2035-ig teljesen vezessék ki azt, az ezzel kapcsolatos terveket pedig hozzák nyilvánosságra. Energiafüggőségünk konkrét geopolitikai konfliktusokhoz vezet, így az országnak az adna valódi biztonságot, ha saját, megújuló forrásból termelnénk meg a szükséges energiát.
• Csökkentsék az energiaigényt, növeljék az energiahatékonyságot! Tartsák be az EU épületek energiahatékonyságáról szóló irányelvét, és járjanak élen a megvalósításában. Kötelezően támogassák, hogy a meglévő épületek legalább 12 %-a 2030‑ig essen át mélyfelújításon. Magyarországon a zéró energiafelhasználású épületek arányát 2030-ig legalább 10 %-ra kell növelni. Ehhez biztosítsanak forrást a hőszigetelésre, napelemekre és hőszivattyúk telepítésére. Csökkentsék az ipar energiaigényét és tegyék kötelezővé az energiahatékonysági beruházásokat a legnagyobb kibocsátó ágazatokban az EU „Irány az 55%!” csomagjával összhangban. Biztosítsanak célzott forrásokat az ipari technológiák korszerűsítésére, a hulladékhő hasznosítására és a megújuló energiák alkalmazására, hogy 2030-ig jelentősen csökkenjen az ipari üvegházhatásúgáz-kibocsátás és az energiafelhasználás.
• Széleskörű lakossági szigetelési programokkal, energiaközösségi programok indításával segítsék a lakosságot! Követendő példák lehetnek az egyes uniós országokban működő lakossági energetikai programok, amelyek hozzájárulnak a tiszta energiára való átálláshoz, előmozdítva az energiahatékonyságot a helyi közösségekben.
• Nyissák meg a nagyléptékű, egyben ökológiai szemléletű szélerőmű-projektek jogi lehetőségeit! Használják ki a gazdaságilag kiaknázható 16 GW-os szélenergia-potenciált.
• Indítsanak nagyléptékű, egyben ökológiai szemléletű geotermikus projekteket! Támogassák a nagyvárosi fűtés geotermikus alapra helyezését, Szeged, Győr és Miskolc példájára.
• 2030-ig a villamosenergia-termelés legalább 25%-át a szél- és geotermikus energiaforrások biztosítsák! Ezáltal erősítsék az ellátás biztonságát, csökkentsék az áramárakat, így is támogatva a klímavédelmi célok teljesítését.
• Szüntessék be védett erdeink biomassza-erőművekben történő elégetését! Az erdőkből származó faanyag ipari elégetése, az így történő villamosenergia-termelés ökológiailag káros és pazarló – a fermentálásban, biogáz-hasznosításban viszont vannak jó lehetőségek. Biomassza esetében különösen hangsúlyosan kell figyelembe venni a körforgásosságot.

---

• Hozzanak létre olyan kormányzati szervet, amely képes a szakpolitikai törekvések környezeti-társadalmi szempontú vizsgálatára, és vétójoggal rendelkezik! Az ökológiai és egyben klímaválság már a jelenben is olyan súlyos hatásokkal jár hazánkra nézve, hogy az összes társadalmi-gazdasági döntés meghozatalánál figyelembe kell venni. Igaz ez az egészségügy, az oktatás, a víz-, erdő- és mezőgazdálkodás, várostervezés és infrastruktúraépítés területeire egyaránt.
• Határozzanak meg időszakos célokat a kibocsátáscsökkentésre! A kezelhető, folyamatos és átlátható kibocsátáscsökkentés és a 2050-es klímasemlegesség elérésének érdekében 5 éves periódusokra bontva osszanak be kibocsátási kvótákat. 
• Határozzanak meg szektorális kibocsátási célokat! Ágazatszintű maximum megengedhető éves kibocsátást határozzanak meg az energia, a mezőgazdaság, a közlekedés és az ipar szektoraiban. 
• Hozzanak létre egy nemzeti éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási tervet! Állapítsanak meg rövid- és hosszútávú alkalmazkodási stratégiákat  (élelem-, energia- és gazdasági ellátás szuverén biztosítása érdekében) különböző felmelegedési szcenáriókra.
• Támogassák a közösségeket, az önkormányzatokat, hogy a települések védelmet nyújthassanak a klímaválság hatásai ellen! A klímaváltozás emberekre gyakorolt negatív hatásai közül több (pl. hősziget, villámárvíz) városias környezetben erősen jelentkezik és a települési zöldfelületek az alkalmazkodás kulcsai. 
• Nyújtsanak támogatásokat az önkormányzatoknak a települési kék- és zöldinfrastruktúra fejlesztéséhez és a változó klímához való igazításához! Mind a pénzügyi, mind a szabályozási rendszer jelentős reformjára szükség van annak érdekében, hogy az önkormányzatok zöld vagyonának értéknyilvántartása és fejlesztése is megtörténhessen. Ezen a területen óriási a forráshiány, ezért jelentős állami és EU-s erőforrásbevonásra van szükség. Városi zöldfelületeink alapvető szerepet töltenek be a klímaalkalmazkodásban is, fel kell ismerni, hogy városaink ezek nélkül az értékes területek nélkül élhetetlenné válhatnak.
• Védjék meg a várostérségeket övező zöld gyűrűket! Ezek a rossz várostervezés és a kiemelt beruházások miatt eltűnőben vannak, pedig meglétük szükséges és kritikus a klímaalkalmazkodás szempontjából is.
• Maradjon az önkormányzatoknál a településfejlesztési eszközök módosításának a lehetősége! A helyi lakosok és vezetők ismerik a helyi igényeket a legjobban. Jelenleg a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások rendszerével az önkormányzatokra rá tudják kényszeríteni a kormány politikai, gazdasági akaratát. Ezen mindenképpen változtatni kell.
• Budapest esetében erősítsék az “egy város – egy szabály” elvet a környezeti (zajvédelem, levegővédelem, talajvédelem, zöldfelületvédelem, vízvédelem) és településrendezési eszközök vonatkozásaiban! Tarthatatlan, hogy a szabályok tekintetében az ország fővárosa, annak 23 kerülete sokszor egymásnak is ellentmondó szabályozással rendelkezik, ezt egységesíteni, a hatásköröket pedig mielőbb rendezni kell. Integrált, egységes szabályozásra, integrált városfejlesztési stratégiára és rendezett jogkörökre van szükség.
• Határozzanak meg ambiciózus célt a tájhasználati szektorban történő szénmegkötésre! Bölcs tájhasználattal, például a védett erdők természetvédelmi célú kezelésével és leromlott élőhelyek helyreállításával, a talajok állapotának javításával jelentős mennyiségű szenet tudunk megkötni. Ez a klíma- és a biodiverzitás-céljaink elérését is segítheti.
• Biztosítsák az uniós támogatások strukturális problémákat célzó felhasználását! A rendelkezésre álló uniós pénzeszközöket, köztük a közös agrárpolitikát (KAP) a táj vízzel történő helyreállítására kellene fordítani – az Alföld területének legalább 10%-át ki kell venni a jelenlegi intenzív művelés alól, és vízvisszatartást szolgáló módon használni.
• Magyarországnak új, átfogó, ambíciózus klímatörvényre van szüksége. Részletek: https://ujklimatorveny.hu/ és https://sites.greenpeace.hu/peticio/uj-klimatorvenyt-magyarorszagnak/

---

• Őrizzék meg és gyorsítsák fel az Magyar Nemzeti Bank 2019-ben indult bank és biztosító szakma zöldítésére létrejött munkáját! A Jegybanktörvényben 2021-ben az MNB mandátuma – az unióban elsőként – kiegészült a környezeti fenntarthatósággal is. Az MNB jelentős lépéseket tett a klímaváltozással kapcsolatos kockázatok felmérésére és voltak intézkedései is, amik segítették az átállást. Továbbá több megőrzésre méltó innovációt is bevezetett, mint pl. a zöld tőkekövetelmény-kedvezmény programokat, évente publikált zöld jelentést, klímaváltozással kapcsolatos pénzügyi jelentést és fenntarthatósági jelentést.
• Állítsanak le minden olyan Magyar Nemzeti Banki tevékenységet, amelyek hozzájárulnak a klímaváltozással kapcsolatos kockázatok növekedéséhez! A legkárosabb korábbi példa a többezer-milliárdos Növekedési Kötvényprogram volt, ahol olyan  nagy kibocsátású cégeket juttattak olcsóbb forrásokhoz, mint a MOL, az Opus, a Bonafarm, a Pick Szeged, stb.
• Bővítsék ki a zöld tőkekövetelmény-kedvezmény programokat! Az MNB segíthetne a kibontakozó globális energiaválság hatásainak enyhítésében, pl. a fosszilis import csökkentési erőfeszítéseinek támogatásával. A zöld tőkekövetelmény-kedvezmény programok már hasznosnak bizonyultak mind a háztartások, mind a vállalatok esetében. A fosszilis import csökkentése az MNB elsődleges mandátuma, az árstabilitás elérése és fenntartása szempontjából kulcsfontosságú.
• Stratégiai Környezeti Vizsgálat keretében vizsgálják meg és tervezzék újra az összes nagy volumenű ipari beruházás társadalmi és környezeti hatásait! Az ilyen szintű ipari létesítményeknél vegyék figyelembe a beruházások energia- és vízigényét, a klíma- és ökológiai válság következő 20-30 évben várható trendjeit, következményeit, valamint a nemzetgazdasági kockázatokat! Amíg a környezeti és gazdaságstratégiai felülvizsgálat nem történik meg, ne indítsanak több hasonló beruházást Magyarországon, és vizsgálják meg a jelenleg engedélyezett beruházások felfüggesztésének lehetőségét, volumenének felülvizsgálatát!
• Vezessenek be igénycsökkentő stratégiákat az ökológiai fenntarthatóság és a társadalmi jóllét biztosításához! A helyi, szezonális élelmiszerek fogyasztásának ösztönzésével, a reklámok szigorúbb szabályozásával és számos más módon lehetséges volna a közlekedés, szállítás mértékének, az energiafogyasztás és hétköznapi fogyasztási cikkek fogyasztásának mérséklése olyan módon, hogy a társadalmi jóllét sem sérül, sőt, javulhat.
• A gazdasági célok meghatározásakor haladják meg a folyamatos növekedés téves paradigmáját! Folytassanak olyan újra-elosztáson és más – társadalmi, kulturális, gazdasági – mechanizmusokon alapuló gazdaság-politikát, mely elsősorban a társadalmi és ökológiai szempontokat tartja szem előtt, és ezek szolgálatába állítja a gazdasági célokat, nem pedig fordítva.  A lineáris gazdasági modellt váltsák körforgásosra!
• Kiemelten támogassák a mikrovállalkozásokat! A polikrízis világában a szükséges rugalmasság biztosítása érdekében ennek kiemelt szerepe van a nagyüzemi tömegtermelés helyett.

---