Az élelmiszerboltok 2026-os műanyag- és szemétrangsora

Tudd meg, hogyan áll kedvenc boltod a vizeinket, az élővilágot és környezetünket elárasztó műanyagszennyezés terén.

Miről szól a kutatásunk? 

A Greenpeace az elmúlt években több országban, köztük már Magyarországon is megvizsgálta és értékelte a kiskereskedelmi élelmiszer-üzletláncokat abból a szempontból, hogy azok milyen intézkedéseket tesznek az egyszer használatos csomagolóanyagok, műanyagok visszaszorításáért, illetve a keletkezett hulladék minimalizálásáért és hasznosításáért.

Immáron a Humusz Szövetséggel együtt, második alkalommal végeztük el Magyarországon is ezt a felmérést kilenc kiválasztott, hazánkban jelenlévő üzletláncban. Vizsgálatunk alatt több olyan dologgal is szembesültünk, amelyeknek az adaptálása az első kutatás óta komoly terhet jelenthetett az élelmiszerláncoknak. A 2023. július 1-től életbe lépő új hulladékgazdálkodási rendszer bevezetésével az állam helyett a MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. vette át a hulladékgazdálkodási feladatokat. Többszöri halasztás után végül 2024. január 1-től új italcsomagolás-visszaváltási rendszert vezettek be Magyarországon a REpontokon, ezáltal a keletkező hulladék nagyobb részét lehet újrahasznosítani. Ez feltétlenül előrelépés, hisz a korábban csak 30-40%-ban hasznosuló nyersanyagok hasznosítási aránya így várhatóan 90% körülire nő. Sajnos azonban az új rendszer a gyakorlatban a környezetvédelmi szempontból előnyösebb újratölhető italcsomagolások visszaszorulásával is együttjárt. 

Van, ami ennek ellenére sem változott az elmúlt években: a műanyag és egyéb csomagolási hulladék lassan ellep minket, egyre nagyobb károkat okozva a természetben, a mikroműanyagok pedig már az emberi szervezetben is megjelentek. Közös felelősségünk, hogy ezt a folyamatot megállítsuk! A felmérésünk alapján ezt a felelősséget, bár eltérő mértékben, de a legnagyobb hazai üzletláncok is érzik. 

Mi változott az elmúlt három évben? 

A 2022. évi kutatáshoz képest a két felmérés között eltelt három év alatt jelentős előrelépést vártunk az üzletláncok műanyaghulladék csökkentése felé irányuló lépéseiben, ennek megfelelően egyrészt a magasabb elvárásokhoz igazodva szigorúbb értékelést alkalmaztunk. 

Másrészt, a 2024. január 1-től bevezetett új italcsomagolás-visszaváltási rendszer miatt néhány kérdés szükségtelenné vált, más kérdések váltak relevánssá. Továbbá a piac változása miatt valamint a 2022-es kérdőív tanulságaiból egyes kérdések pontosításra kerültek. Ez a módszertani változás javítja a vizsgálat részletességét, ugyanakkor tovább szűkíti a két kutatás eredményeinek közvetlen összehasonlíthatóságát. A módszertan több ponton fejlettebb és részletesebb a korábbi, 2022. évi kutatáshoz képest.

Három év alatt számos területen láthattunk fejlődést a cégeknél a műanyaghulladék kezelésében, például:

  • a SPAR jelezte, hogy a felmérés időpontjában elérhető volt újratölthető csomagolásban ásványviz
  • az Auchan elindította „A természet már becsomagolta” kampányt, és bővítette a csomagolásmentes zöldség- és gyümölcs kínálatát
  • a Tesco az egyszer használatos műanyagok csökkentésében jelentős előrelépést ért el
  • a Lidl saját márkás beszállítóink részére részletes csomagolásoptimalizálási útmutatót állít rendelkezésre, többek között a műanyag csomagolás csökkentésének érdekében
  • az ALDI ütemtervet készített a csomagolási hulladék újrahasznosítási arányának növelésére

Bár vannak tehát pozitív példák, de a felmért boltok többségében továbbra is nagyon erős fejlesztésre szorulnak az újratöltési lehetőségek, több üzletláncban egyik általunk vizsgált kategóriában sem árulnak újratölthető alternatívát. Még mindig találni olyan üzletláncot is, ahol kizárólag egyszer használatos műanyag zacskó áll a vásárlók rendelkezésére. 

A Greenpeace és a Humusz szerint problémás, hogy sem a MOHU, sem az illetékes Energiaügyi Minisztérium nem tesz érdemi, hatékony lépéseket a hulladékmegelőzés és az újratöltés ösztönzése érdekében. Ezzel együtt is a jelenleginél sokkal bátrabb fellépést várunk a kiskereskedelem meghatározó cégcsoportjaitól az egyszer használatos műanyagokkal kapcsolatban! Ha valódi változást szeretnénk látni, akkor búcsút kell mondani az eldobható csomagolásnak, és át kell térni az újrahasználatra, az utántöltésre és a csomagolásmentes alternatívákra. Ha egyszerűen lecseréljük az egyszer használatos műanyagokat egy másik eldobható csomagolásra, az továbbra is terhelni fogja a környezetet. Az újrahasznosítás pedig önmagában nem tudja megfékezni a műanyagszennyezés növekedését, ezért a kiskereskedelmi cégeknek fel kell hagynia az eldobható csomagolóanyagok használatával.

Hogyan végeztük a kutatást? 

A boltokat döntően az alapján rangsoroltuk, hogy milyen mértékben elérhető többutas/újratölthető italcsomagolás, csomagolásmentes zöldségek, gyümölcsök, van-e ingyen műanyag zacskó. Ezen kívül vizsgáltuk, hogy mit tesznek az újrahasznosításért, az újratöltésért, és van-e stratégiájuk a hulladék csökkentésére.

A kutatás két módszerrel történt: egyrészt a Greenpeace Magyarország aktivistái 2025. március 1. és április 30. között helyszíni felmérést végeztek 39 hazai üzletben, másrészt közvetlenül az élelmiszer-üzletláncokat is megkerestünk egy kérdőívvel, amelyre 2025. március 4. és 2025. szeptember 30. között válaszoltak. Az élelmiszerláncok az utolsó lezárt, vagyis a 2024-es üzleti évre vonatkozóan adták meg az italcsomagolásra és a zöldség-gyümölcsre vonatkozó adatokat.

Az elektronikus kérdőívre ahogy 2022-ben, úgy 2025-ben is az ALDI-tól, az Auchan-tól, a Lidl-től, a PENNY MARKET-től, a SPAR-tól és a Tesco-tól kaptunk választ. A CBA, a COOP és a Reál sajnos nem töltötte ki a kérdőívet, ezeket az üzletláncokat aktivistáink helyszíni felmérései alapján tudtuk csak értékelni. Azoknál a kiskereskedelmi élelmiszerláncoknál, amelyek részt vettek a kérdőíves kutatásban, elsősorban az általuk kitöltött kérdőívet elemeztük, az aktivisták által végzett helyszíni felmérés eredményeit kiegészítésként használtuk fel.

Minden vásárló megérdemli, hogy tisztában legyen azzal, hogy mit tesz egy áruházlánc a hulladék keletkezése ellen. Nézd végig a listánkat, és követeljük együtt a boltoktól az eldobható csomagolóanyagok, köztük az egyszer használatos műanyagok visszaszorítását!

ÍRD ALÁ A PETÍCIÓT!

Írd alá a petíciót, hogy a hazai élelmiszerboltok radikálisan csökkentsék az egyszer használatos műanyagok használatát.

Kattints az egyes üzletláncokra a részletes kiértékelésük elolvasásához. Vagy olvasd el a teljes kutatási jelentést.

Értékelés* Elért százalékos eredmény
Jó 90 – 100
Fejlődő 70 – 89
Fejlesztendő 50 – 69
Erősen fejlesztendő 30 – 49
Lemaradó 0 – 29

*Az értékelés a Greenpeace szakmai véleményét tükrözi.

#1

SPAR

Összpontszám 63 /100

Részletes értékelés

#2

Auchan

Összpontszám 57 /100

Részletes értékelés

#3

Tesco

Összpontszám 48 /100

Részletes értékelés

#4

Lidl

Összpontszám 41 /100

Részletes értékelés

#5

Coop

Összpontszám 39 /100

Részletes értékelés

#6

CBA

Összpontszám 38 /100

Részletes értékelés

#7

Aldi

Összpontszám 34 /100

Részletes értékelés

#8

Penny

Összpontszám 34 /100

Részletes értékelés

#9

Reál

Összpontszám 33 /100

Részletes értékelés

Nézd meg, pontosan milyen kritériumok alapján rangsoroltuk az üzletláncokat a műanyagszennyezés terén.

A kutatás az alábbi 7 kategória alapján mérte fel a cégeket:

1. Átláthatóság

Az Átláthatóság tématerületen felmértük, hogy a szupermarketek nyilvánosan megosztják-e a műanyag-felhasználással, hulladékkezeléssel kapcsolatos információkat, valamint hozzájárultak-e a Greenpeace kutatásának sikerességéhez kérdőívünk kitöltésével.

2. Stratégia, mérés és célok

A Stratégia, mérés és célok tématerületen kérdőív segítségével felmértük, hogy az élelmiszerláncok rendelkeznek-e valamilyen stratégiával az üzletben maradó csomagolási és a termékekhez kapcsolódó műanyaghulladék csökkentése érdekében. Vizsgáltuk, hogy mérik-e a műanyaghulladékot, illetve milyen kitűzött céljaik vannak a csökkentésre. Továbbá azt is felmértük, hogy a 2022. évi felmérés óta eltelt közel 3 évben milyen lépéseket tettek a kitűzött műanyaghulladék-csökkentési cél felé. Megvizsgáltuk emellett minden cég neten elérhető anyagait, esetleges kommunikációjukat a témában.

3. Többutas/újratölthető italcsomagolás

A többutas/újratölthető italcsomagolás területen felmértük, hogy hányféle termék kapható adott kategóriákban – sör, bor, ásványvíz, szörp, gyümölcslé, tej, egyéb – az üzletben, illetve ebből mennyi kapható többutas/újratölthető csomagolásban. A többutas/újratölthető italcsomagolást mint alternatívát önmagában jutalmaztuk. Fontos kiemelni, hogy nem került önmagában hátrányos megítélés alá a nagyobb kínálati opció a visszaváltható termékek esetében, azaz nem kerültek hátrányba a nagy választékkal rendelkező hipermarketek.

4. Csomagolásmentes gyümölcs, zöldség

Felmértük, hogy hányféle termék kapható az adott gyümölcs – alma, körte, narancs – és zöldség – paradicsom, paprika, répa, uborka, saláta, hagyma, krumpli, gomba – kategóriákban, valamint, hogy az adott kategóriában hányféle termék, illetve milyen arányban kapható csomagolásmentesen (ömlesztve vagy „lédig”) az üzletben. A csomagolásmentes zöldségek, gyümölcsök arányát pontosabban mutatta volna, ha tudjuk, hogy mely termékből pontosan mennyit forgalmaznak, azonban a cégek a forgalmi adatokat üzleti titokként kezelik, ezért a kutatás során csupán a rendelkezésre állást tudtuk vizsgálni, azaz azt, hogy egy adott termékkategórián belül hányféle csomagolásmentes opció érhető el. Felmérésünk során figyelembe vettük a csomagolásmentes, valamint a visszaváltható termékek számát és arányát is, hogy az értékelésnél ne kerüljenek hátrányba a kisebb üzletláncok.

5. Egyszer használatos műanyag zacskók

Az Egyszer használatos műanyag zacskó területen azt vizsgáltuk, hogy ingyenesen vagy pénzért rendelkezésre áll-e a vásárlók számára kis, 15 mikronnál vékonyabb, egyszer használatos műanyag vagy biológiailag lebomló zacskó, papír, gyakorlatilag nem újrahasznosítható ablakos papír-műanyag, hasznosítható ablakos papír-cellulóz zacskó, valamint elérhető-e sokszor használatos környezetbarát táska. A legrosszabb pontot az ingyen műanyag, vagy nem hasznosítható papír-műanyag zacskók ingyen rendelkezésre állás esetén adtunk. Továbbá felmértük, hogy ösztönzik-e a beszállítókat a műanyag csomagolás csökkentésére, valamint ösztönzik-e a vásárlókat az egyszerhasználatos élelmiszer csomagolóanyag csökkentésére.

6. Újrahasznosítás

Az Újrahasznosítás területen felmértük, hogy az élelmiszerláncok rendelkeznek-e ütemtervvel az újrahasznosítás arányának növelésére, illetve, hogy van-e szelektív gyűjtő az üzlet területén vagy az üzlet előtt, és hogy ezen belül milyen hulladéktípusok esetében van lehetőség szelektíven gyűjteni.

7. Újratöltés

Az Újratöltés tématerületen górcső alá került, hogy az üzletek hány százalékában van lehetőség többutas/újratölthető csomagolású termék visszaváltására, valamint, hogy milyen termékcsoportokon belül érhető el újratöltés az üzletben: befőtt, tej, rizs, tészta, magvak, tisztítószerek, egyéb, majd ezeket a termékcsoportokat pontoztuk.

Scroll to Top