1. Vezetői összefoglaló

A Greenpeace az elmúlt években több országban is megvizsgálta és értékelte a élelmiszer-kiskereskedelmi láncokat abból a szempontból, hogy azok milyen intézkedéseket tesznek az egyszer használatos csomagolóanyagok, különösen a eldobható műanyagok visszaszorításáért, illetve a keletkezett hulladék minimalizálásáért és hasznosításáért.

Idén első alkalommal Magyarországon is elvégeztük ezt a felmérést a kilenc legnagyobb, hazánkban jelen lévő élelmiszerláncban, melyek a következőek: ALDI, Auchan, CBA, Coop, Lidl, PENNY, Reál, SPAR, Tesco. Vizsgálatunk alatt jelentős hátráltató tényezőkkel szembesültünk: a háborús helyzet, az energiaválság, az infláció, illetve az árstopos termékek bejelentése mind ilyen volt.

Bár folyamatosan változik körülöttünk a világ, valami a társadalmi nyomás ellenére sem változik: a műanyaghulladék lassan ellep minket, egyre nagyobb károkat okoz a természetben, és már megjelent az emberi szervezetben is. Az élelmiszerüzleteket is ellepik a műanyag és más egyszer használatos csomagolóanyagok. Közös felelősségünk, hogy ezt a folyamatot megállítsuk!

Felmérésünk alapján ezt a felelősséget – bár eltérő mértékben, de – a legnagyobb hazai élelmiszerláncok is érzik felmérésünk alapján. Egyes cégek nyilvánosan elérhető stratégiával rendelkeznek műanyagcsökkentésükkel kapcsolatban, máshol a saját márkás termékek csomagolásánál kitűzött cél, hogy 100 százalékban újrahasznosított anyagokból készüljenek. Van, ahol úgy csökkentik több tonnával a műanyag mennyiségét, hogy vékonyabb csomagolóanyagokat használnak, és van, ahol internetes térképpel segítik a szelektív hulladékgyűjtő pontok megtalálását.

Ugyanakkor a felmért boltok többségében nagyon erős fejlesztésre szorulnak az újratöltési lehetőségek, és még mindig találni olyan élelmiszerláncot, ahol kizárólag egyszer használatos műanyag zacskó áll a vásárlók rendelkezésére. A visszaváltható italcsomagolás a sörök és borok esetében elterjedtebb ugyan, de csak elvétve találkoztunk olyan üzlettel, amelyik rendelkezik visszaváltható alternatívával ásványvizekből, a tej és a gyümölcslevek italcsomagolása esetén pedig ez sehol sem megoldott.

A jelenleginél sokkal bátrabb fellépést kell követelnünk a kiskereskedelem meghatározó cégcsoportjaitól az egyszer használatos műanyagokkal kapcsolatban! Ha valódi változást szeretnénk látni, akkor búcsút kell mondani az eldobható csomagolásnak, és át kell térni az újrafelhasználásra, az utántöltésre és a csomagolásmentes alternatívákra. Ha egyszerűen lecseréljük az egyszer használatos műanyagokat egy másik eldobható csomagolásra, az továbbra is szennyezni fogja a környezetet. Az újrahasznosítás önmagában nem tudja megfékezni a műanyagszennyezés növekedését, ezért a kiskereskedelmi cégeknek fel kell hagyniuk az eldobható csomagolóanyagok használatával.

A kutatás két módszerrel történt: egyrészt a Greenpeace Magyarország aktivistái 2022. július 1. és augusztus 1. között helyszíni felmérést végeztek a kilenc élelmiszerlánc 36 hazai üzletében. A nagyobb nemzetközi üzletláncok esetén 3-3 üzletet, míg a kisebb, jellemzően hazai tulajdonban lévő láncok esetén 6-6 üzletet vizsgáltunk meg. Másrészt közvetlenül az élelmiszer-üzletláncokat is megkerestük egy kérdőíves kutatással, hogy saját adatokat szolgáltathassanak hulladékcsökkentési terveikről. Ebben a 2022. májusra vonatkozó adataikat adták meg az italcsomagolásokról, illetve a zöldségek és gyümölcsök csomagolásáról. Az elektronikusan kiküldött kérdőívet az ALDI, az Auchan, a Lidl, a SPAR, a Tesco és a PENNY töltötte ki. A CBA, a Coop és a Reál sajnos nem válaszolt a kérdőíves, illetve telefonos megkeresésünkre, ezeket az élelmiszerláncokat aktivistáink helyszíni felmérései alapján tudtuk csak értékelni. Azoknál a kiskereskedelmi láncoknál, amelyek részt vettek a kérdőíves kutatásban, elsősorban az általuk kitöltött kérdőívet elemeztük, az aktivisták által végzett helyszíni felmérés eredményeit kiegészítésként használtuk fel. A kutatás eredményeit előzetesen megküldtük az élelmiszerláncok számára, lehetőséget biztosítottunk nekik, hogy áttekintsék és további kiegészítéseket tegyenek hozzá.

Az élelmiszerláncokat minden felmért témában öt kategóriába osztottuk be. Jó eredménnyel zárt egy áruház, ha az adott területen 80 és 100 százalék közötti eredményt ért el, fejlődő minősítést ért a 60 és 79 százalék közötti eredmény, fejlesztendőt adtunk a 40 és 59 százalék közötti teljesítményre. Erősen fejlesztendő kategóriába soroltunk az olyan élelmiszerláncokat, akik egy területen 20 és 39 százalék között teljesítettek, és lemaradónak nevezzük azokat az áruházakat, akik egy adott kategóriában nem értek el 19 százaléknál többet.

A kérdőíves kutatás és a helyszíni felmérés értékelése az alábbi táblázat alapján történt:

*Az értékelés a Greenpeace szakmai véleményét tükrözi.

A boltokat az alábbi hét szempont alapján rangsoroltuk:

1. Transzparencia

Az Átláthatóság tématerületen felmértük, hogy a szupermarketek nyilvánosan megosztják-e a műanyag-felhasználással, hulladékkezeléssel kapcsolatos információkat, hozzájárultak-e a kutatás sikerességéhez kérdőívünk kitöltésével. Ebben a kategóriában megosztva végzett az első helyen az Auchan, a Lidl, a SPAR és a Tesco, a CBA a Coop és Reál nulla pontot kaptak.

2. Stratégia, mérés és célok

A Stratégia, mérés és célok tématerületen kérdőív segítségével felmértük, hogy az élelmiszerláncok rendelkeznek-e valamilyen stratégiával az üzletben maradó csomagolási és a termékekhez kapcsolódó műanyaghulladék csökkentése érdekében, mérik-e a műanyaghulladékot, és milyen kitűzött céljaik vannak a csökkentésre. Itt első helyen a Tesco végzett, őket a Lidl követi, a harmadik pedig azonos értékkel a SPAR és az ALDI lett.

3. Visszaváltható italcsomagolás

A Visszaváltható italcsomagolás területen felmértük, hogy hányféle termék kapható adott kategóriákban – sör, bor, ásványvíz, szörp, gyümölcslé, tej, egyéb – az üzletben, illetve ebből mennyi kapható visszaváltható-újratölthető csomagolásban. A visszaváltható italcsomagolást mint alternatívát önmagában jutalmaztuk. Fontos kiemelni, hogy nem került önmagában hátrányos megítélés alá a nagyobb kínálati opció a vissza nem váltható termékek esetében, azaz nem kerültek hátrányba a nagy választékkal rendelkező hipermarketek. Ebben a kategóriában az Auchan szerepelt a legjobban, megelőzve a SPAR-t és a Tescót.

4. Csomagolásmentes gyümölcs, zöldség

Felmértük, hogy hányféle termék kapható az adott gyümölcs – alma, körte, narancs – és zöldség – paradicsom, paprika, répa, uborka, saláta, hagyma, krumpli, gomba – kategóriákban, valamint hogy az adott kategóriában hányféle termék, illetve milyen arányban kapható csomagolásmentesen (ömlesztve vagy „lédig”) az üzletben. A csomagolásmentes zöldségek, gyümölcsök arányát pontosabban mutatta volna, ha tudjuk, hogy mely termékből pontosan mennyit forgalmaznak, azonban a cégek a forgalmi adatokat üzleti titokként kezelik, ezért a kutatás során csupán a rendelkezésre állást tudtuk vizsgálni, azaz azt, hogy egy adott termékkategórián belül hányféle csomagolásmentes opció érhető el. Ezt a kategóriát a Lidl nyerte, megelőzve az azonos pontszámmal végző SPAR-t és Coopot.

5. Egyszer használatos műanyag zacskók

Az Egyszer használatos műanyag zacskó területen azt vizsgáltuk, hogy ingyenesen vagy pénzért rendelkezésre áll-e a vásárlók számára kis, 15 mikronnál vékonyabb, egyszer használatos műanyag vagy biológiailag lebomló zacskó, valamint elérhető-e sokszor használatos környezetbarát táska. Ebben a kategóriában kiemelkedik az áruházak közül az Auchan és a SPAR, őket pedig az ALDI és a PENNY követi. A Tesco és a Reál tartott csak ingyenesen elérhető műanyag zacskót, amiért mínusz pontot kaptak.

6. Újrahasznosítás

Az Újrahasznosítás területen felmértük, hogy az élelmiszerláncok rendelkeznek-e ütemtervvel az újrahasznosítás arányának növelésére, illetve hogy van-e az üzlet területén alumíniumdoboz-, PET-palack-visszaváltás, van-e újratöltési célú üvegvisszaváltás, van-e szelektív gyűjtő az üzlet területén vagy az üzlet előtt, és hogy ezen belül milyen hulladéktípusok esetében van lehetőség szelektíven gyűjteni. Mind a visszaváltás, mind a szelektív gyűjtés lehetőségét külön pontoztuk. A kategória nyertese a SPAR, megelőzve a Lidlt és az Auchant. A lista végére a Coop és a Reál került.

7. Újratöltés

Az Újratöltés tématerületen górcső alá került, hogy milyen termékcsoportokon belül érhető el újratöltés az üzletben: befőtt, tej, rizs, tészta, magvak, tisztítószerek, egyéb, majd ezeket a termékcsoportokat pontoztuk. Első helyen megosztva a SPAR és a Tesco szerepelt, az élmezőnybe rajtuk kívül az ALDI fért még be. A Lidl, a PENNY a Coop és a Reál viszont semmilyen ilyen újratöltési lehetőséget nem biztosított.

Felmérésünk alapján 2022-ben az összesített rangsort a SPAR nyerte a hazai élelmiszerláncok közül, ők tettek legtöbbet az egyszer használatos műanyaghulladék csökkentéséért. A listán másodikként az Auchan követi őket, a harmadik helyen pedig a Tesco végzett.

A kutatások során megszerezhető pontszámokból elért százalékos eredmény az alábbi táblázatban látható. Az összesítés a tématerületeken elért százalékos eredmények átlagát mutatja.

Minden vásárló megérdemli, hogy tisztában legyen azzal, mit tesz egy áruházlánc a hulladék keletkezése ellen. Olvasd el a kutatási jelentésünket, nézd végig az áruházakról készült listánkat, és követeljük együtt a boltoktól az egyszer használatos műanyagok visszaszorítását, hogy legyen lehetőségünk hulladékmentesen vásárolni!

2. Kutatásmódszertan

2.1 Helyszíni felmérés aktivisták részvételével

Greenpeace Magyarország aktivistái 2022. július 1. – augusztus 1. között helyszíni felmérést végeztek a hazai kiskereskedelmi élelmiszerláncok visszaváltható-újratölthető termékeinek, csomagolóanyag-felhasználásának, hulladékkezelési trendjeinek, törekvéseinek megismerése érdekében.

A helyszíni felmérést az alábbi 36 üzletben végezték el Greenpeace-aktivisták. A nagyobb nemzetközi üzletláncok esetén 3-3 üzletet, míg a kisebb, jellemzően hazai tulajdonban lévő láncok esetén 6-6 üzletet vizsgáltunk meg, mivel jelentősebb eltérést tapasztaltunk az előzetes vizsgálatok során az egyes boltok között.

A helyszíni felmérésben résztvevő üzletek a könnyen elérhető alanyok módszertanával lettek kiválasztva. A helyszíni felmérés Budapesten és környékén történt.

2.2 Kérdőíves kutatás

A helyszíni felmérés mellett megkerestük a kiskereskedelmi élelmiszerláncokat kérdőíves kutatás keretében, mely kutatás 2022. április 1. és 2022. december 8. között zajlott. Az élelmiszerláncok 2022 májusára vonatkozóan adták meg az italcsomagolásra és a zöldség-gyümölcsre vonatkozó adatokat.

A szupermarketláncok jelentős késéssel válaszoltak a kérdőívre, hivatkozva a háborús helyzetre, az energiaválságra és az árstopra.

A kérdőívre az ALDI-tól, az Auchantól, a Lidltől, a PENNY-től, a SPAR-tól és a Tescótól kaptunk választ. A CBA, a Coop és a Reál sajnos nem töltötte ki a kérdőívet, ezeket az üzletláncokat az aktivisták általi helyszíni felmérés eredményei alapján értékeltük. Az élelmiszerláncokat a nyilvános elérhetőségeiken (mind e-mailen, mind telefonon keresztül) több alkalommal igyekeztünk elérni és felkérni a kutatásban való részvételre.

A kutatás során jó gyakorlatként a Greenpeace kifejezetten élelmiszer-üzletláncoknak szóló, az Egyesült Királyságban 2020-ban publikált “Unpacked” jelentés alapján készült Kicsomagolva című kiadványát is nyilvánosságra hoztuk, és megosztottuk az üzletláncokkal. Ugyan az Egyesült Királyságban részben eltérőek a fogyasztási szokások, a műanyagcsökkentésre meghatározott célok és alapelvek azonosak: meg kell előzni a hulladék keletkezését, ezért arra kell törekedni, hogy a palackokat, dobozokat, zacskókat újratöltéssel minél többször fel lehessen használni.

A jelentésben megfogalmazzuk azt a konkrét kérést is, hogy a hazai élelmiszerboltok 5 éven belül csökkentsék felére az egyszer használatos műanyag csomagolóanyagokat úgy, hogy a műanyagok legalább negyedét újratölthető csomagolással helyettesítik. Arra is felhívjuk a figyelmet, hogy meg kell szabadulni a nem újrahasznosítható csomagolóanyagoktól, az üzletláncoknak pedig támogatniuk kell a különböző koncentrátumok (pl. hígítandó mosogatószerek, tisztítószerek) és a csomagolásmentes termékek minél szélesebb körben történő bevezetését. A jelentés továbbá megvizsgálja, hogy mely termékcsoportok esetén lehetséges a legjelentősebb mértékben visszafogni az egyszer használatos csomagolóanyagok használatát. Ezek a termékcsoportok az italcsomagolások, a tisztító- és mosószer-csomagolás, valamint a zöldségek-gyümölcsök csomagolása.

3. A kutatás tématerületei, értékelési szempontok

3.1 Tématerületek pontozása

A felmért tématerületeket és az elérhető pontszámokat az alábbi táblázatban összegezzük.

A kérdőíves kutatás részletesebb, olyan területeket is vizsgál, amely kérdésekre a helyszíni felmérés során annak korlátai miatt nem kaphattunk válaszokat. A Transzparencia tématerület esetében azok a szupermarketek, akik nem vettek részt a kérdőíves kutatásban és PR anyagokat sem küldtek, egységesen 0 pontot kaptak.

A Stratégia, mérés és célok tématerületet csak a kérdőívet kitöltők körében tudtuk felmérni, illetve a kérdőíves kutatás keretében az Újrahasznosítás, Újratöltés tématerületeken lehetősége nyílt az üzletláncoknak ismertetni jövőbeni terveiket is.

A következőkben bemutatjuk az adott tématerületek részletes pontozását.

1. Átláthatóság – 5 pont

2. Stratégia, mérés és célok – 9 pont

Stratégia

Műanyaghulladék mérése és kitűzött célok

3. Visszaváltható italcsomagolás – 24 pont

Felmértük, hogy hányféle termék kapható adott kategóriában az üzletben, illetve hogy ebből hány darab kapható visszaváltható-újratölthető csomagolásban. A helyszíni felmérés 2022. júliusi adatokon, a kérdőíves kutatás 2022. májusi adatokon alapszik. A helyszíni felmérés esetében az értékelés a felmért boltok átlaga alapján történt.

Sör, bor, víz és szörp esetében a visszaváltható-újratölthető termékek teljes forgalmazott árukészlethez viszonyított arányát és a visszaváltható-újratölthető darabszámot is figyelembe vettük az értékelés folyamán, és minden esetben a kedvezőbb pontszámot kapta meg a szupermarket. A sok európai országban elterjedt visszaváltható üveges tej, gyümölcslé vagy egyéb ital (kóla, egyéb szénsavas üdítő, ice tea stb) elérhetősége plusz ponttal lett volna jutalmazva.

A pontozás az alábbi táblázat szerint történt:

4. Csomagolásmentes gyümölcs, zöldség – 33 pont

Felmértük, hogy hányféle termék kapható az adott gyümölcs és zöldség kategóriákban, valamint hogy az adott kategóriában hányféle termék kapható csomagolásmentesen az üzletben. A helyszíni felmérés 2022. júliusi adatokon, a kérdőíves kutatás 2022. májusi adatokon alapszik.

A műanyag háló is csomagolásnak számít.

5. Egyszer használatos műanyag zacskók – 5 pont

6. Újrahasznosítás – 7 vagy 9 pont

Az Újrahasznosítás tématerületen a kérdőíves kutatás keretében a szupermarketek újrahasznosítási terveit is felmértük, ezt a helyszíni felmérés esetében annak korlátai miatt nem tudtuk felmérni. Így a helyszíni felmérés során a megszerezhető összpontszám 7 pont, a kérdőíves kutatás esetében 9 pont.

7. Újratöltés – 5 vagy 6 pont

Az Újratöltés tématerületen a kérdőíves kutatás keretében a szupermarketek újratölthető csomagolás bevezetésével kapcsolatos terveit is felmértük, ezt a helyszíni felmérés esetében annak korlátai miatt nem tudtuk felmérni. Így a helyszíni felmérés során megszerezhető összpontszám 5 pont, a kérdőíves kutatás esetében 6 pont.

3.2 Értékelés

A kérdőíves kutatás és a helyszíni felmérés értékelése az alábbi táblázat alapján történik (az értékelés a Greenpeace szakmai véleményét tükrözi):

Értékelési alapelvek:

A kutatás mindkét módszer esetében – helyszíni felmérés, kérdőíves kutatás – alapvetően arra a kérdésre keresi a választ, hogy a fogyasztóknak van-e lehetősége nem eldobható, nem egyszer használható csomagolást választani.

A kutatás eredményeinek kiértékelése során a visszaváltható és csomagolásmentes lehetőségeket jutalmazzuk, és nem kerül önmagában hátrányos megítélés alá a nagyobb kínálati opció a vissza nem váltható termékek esetében, azaz nem kerülnek automatikusan hátrányba a nagy választékkal rendelkező hipermarketek, azonban a kisebb üzletek számára is elérhetően pontoztunk.

Azon kiskereskedelmi élelmiszerláncok esetében, amelyek részt vettek a kérdőíves kutatásban, elsősorban a kitöltött kérdőív került elemzésre, a helyszíni felmérés eredményei kiegészítésként kerültek felhasználásra. Az egyes termékeken belül a forgalmi súlyozás – azaz hogy konkrétan melyik termékből mennyi fogy – fontos tényező, azonban ez üzleti titoknak minősül, így a kutatás során forgalmi adatok nem álltak rendelkezésre.
Azon szupermarketek esetében, akik nem vettek részt a kérdőíves kutatásban, a helyszíni felmérések eredményeire támaszkodtunk.

A kutatás eredményeit előzetesen megküldtük a szupermarketek számára, lehetőséget biztosítva annak áttekintésére, további kiegészítések megtételére.

4. A kutatás eredményei tématerületenként

A felmért 7 tématerületek alapján rangsor alakult ki a kiskereskedelmi élelmiszerláncok között, ennek eredményei az alábbiakban kerülnek bemutatásra. Az elérhető pontszámokból elért százalékos eredmény látható az alábbi táblázatban. Az összesítés a tématerületeken elért százalékos eredmények átlagát mutatja.

A 7 tématerület összesített eredménye:

4.1 Átláthatóság

Az Átláthatóság tématerületen azt vizsgáltuk, hogy az üzletláncok nyilvánosan megosztják-e a műanyag-felhasználással, hulladékkezeléssel kapcsolatos információkat, valamint hogy hozzájárultak-e a kutatás sikerességéhez a kérdőív kitöltésével.

Az ALDI, az Auchan, a Lidl, a SPAR, a PENNY és a Tesco részt vett a kérdőíves kutatásban, válaszadással segítette a munkánkat. A Lidl volt az egyetlen cég, mely az első megkeresésre rögtön válaszolt. Az Auchan, a Lidl, a SPAR és a Tesco részletesen, az ALDI csak részben töltötte ki a kérdőívet, a PENNY jelentős késéssel, a kutatás zárása előtt, részben töltötte ki a kérdőívet, a CBA, a Coop és a Reál nem járult hozzá a kérdőívünk kitöltésével a kutatás sikerességéhez.

4.2 Stratégia, mérés és célok

Mind a 6, kérdőíves kutatásban részt vevő üzletlánc – ALDI, Auchan, Lidl, PENNY, SPAR, Tesco – rendelkezik valamilyen stratégiával, rögzített irányelvekkel, programmal az üzletben maradó csomagolási és a termékekhez kapcsolódó műanyaghulladék csökkentése érdekében. Nyilvánosan elérhető stratégiával az ALDI, a Lidl, a PENNY, a SPAR és a Tesco rendelkezik. Az Auchan környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) stratégiája a kutatás zárása előtt véglegesítés alatt állt, a fenntarthatósági jelentésük elkészítését tervezik. A PENNY ezen tématerület esetében csak részben válaszolt, eredményei nem hasonlíthatóak össze a kérdőíves kutatást részletesen kitöltőkkel.
*2023. december 15-én kaptuk meg a PENNY-től a Stratégia, mérés és célok témakörre a részletes válaszukat,mely kiegészítést értékelés nélkül az alábbiakban tüntetünk fel.

A kérdőíves kutatásra nem reagálók – CBA, Coop, Reál – közül a Coop rendelkezik nyilvánosan elérhető stratégiával vagy célkitűzéssel. Azonban mivel a Stratégia, mérés és célok tématerület túlmutat a nyilvános stratégia meglétének értékelésén, számos egyéb törekvést vizsgál, csupán ezen dimenzió mentén nem hasonlíthatóak össze az eredmények, így kizárólag a kérdőívet kitöltő üzletláncok kerültek értékelésre. A tématerületen a Tesco jó eredménnyel (89%) szerepelt, a Lidl (78%) és a SPAR (67%) fejlődő kategóriában zárt, az ALDI (56%) és Auchan (56%) fejlesztendő kategóriába került.

Az 5 üzletlánc a jogszabályi kötelezettségének eleget téve valamilyen módon méri, hogy mennyi üzletben maradó csomagolási és a termékekhez kapcsolódó műanyaghulladék keletkezik éves szinten.

Az alábbi kérdésekre üzletlánconként a következő válaszokat kaptuk:

Milyen számszerűsíthető célokat tűztek ki az üzletben maradó csomagolási (tehát göngyöleg stb.) és a termékekhez kapcsolódó műanyaghulladék (tehát pl.: PET-palackok, egyszer használatos zacskók stb.) csökkentése érdekében, s mikori határidővel tervezik ezek elérését? Mely bázisévhez viszonyítva tervezik a hulladékcsökkentést?

ALDI: “Termékekhez kapcsolódó műanyaghulladék: Az ALDI azt tűzte ki célul, hogy saját márkás termékei esetében törekszik minél nagyobb arányban újrahasznosítható csomagolóanyag használatára, illetve igyekszik csökkenteni csomagolóanyag-felhasználását. Továbbá törekvéseink vannak a saját márkás termékek csomagolásában lévő újrahasznosított anyagtartalom növelésére nemzetközi szinten. A jelenlegi nehéz gazdasági helyzet (alapanyaghiány) és a háborús körülmények miatt a kitűzött cél megvalósulása valószínűleg kissé kitolódik. Nem vásárlónál maradó csomagolási hulladék: Az ALDI már az első magyarországi üzlet 2008-as megnyitása óta szelektíven gyűjti a hulladékot logisztikai központjában és áruházaiban is. A papír mellett a műanyag fóliát, az üvegeket, a keletkező fa- és fémhulladékokat, továbbá a lejárt elemeket és akkumulátorokat, valamint a zöldhulladékot is külön gyűjti és adja le újrahasznosításra, illetve megsemmisítésre az áruház. Az ALDI papírfelhasználása évente nagyságrendileg 10 000 tonna, ebben benne van a belföldről és külföldről érkező áruk csomagolása. Közel 300 tonna logisztikai központunkban keletkezik, míg mintegy 9700 tonna országszerte az üzletekben. Ez a papírmennyiség 100%-ban újrahasznosításra kerül, vagyis újra papír lesz belőle. Az üzletek munkatársai külön gyűjtik és újrahasznosításra visszaküldik a boltokban felhasznált PET-palackokat. Szinte mindegyik ALDI-üzletnél ingyenesen leadható a használt sütőolaj.”

Auchan: „KPI-ok felállítása ongoing”, azaz jelenleg is folyik a jövőbeni célok kidolgozása.

Lidl: „A Lidl Magyarország célul tűzte ki, hogy 2025-re 20%-kal csökkenti a műanyag-felhasználást és a saját márkás termékei csomagolásának 100%-át maximálisan újrahasznosíthatóvá teszi, valamint saját márkás termékei csomagolásában átlagosan 25%-ban újrahasznosított anyagot használ fel 2025-ig.”

*PENNY: „Célunk, hogy 2030-ra 100%-ig környezetbarát csomagolást kapjanak a saját márkás termékeink, újragondolt anyagfelhasználással és innovatív dizájnnal.”

SPAR: Az általa elküldött német nyelvű fenntarthatósági jelentés szerint: „A SPAR 2030-ra 100%-ra emeli az újrahasznosítható csomagolás arányát. A SPAR 20%-kal csökkenti a műanyag csomagolást 2025-ig (a bázisév 2020). 2030-ra a SPAR 20 százalékban újrahasznosított anyagot használ a SPAR márkájú élelmiszer-csomagolásokhoz és 100 százalékban újrahasznosított anyagot a nem élelmiszeripari termékek csomagolásához.”

Tesco: „2020-ra saját márkás termékeink csomagolásából eltávolítottuk a nem vagy csak nehezen újrahasznosítható műanyagokat. 2025-re pedig minden saját márkás termékünk csomagolása 100%-ban újrahasznosítható lesz. Három teljes termékkategóriában már elértük ezt: mintegy 200 háztartási, 90 rizs- és tésztatermékünk, valamint az előre csomagolt zöldségek és gyümölcsök így kerülnek polcainkra.”

Milyen lépéseket tettek eddig a kitűzött műanyaghulladék-csökkentési cél felé? Hány százalék csökkenést értek el ezzel 2017. január 1. óta az üzletben maradó csomagolási (tehát göngyöleg stb.), és a termékekhez kapcsolódó műanyaghulladék (tehát pl.: PET-palackok, egyszer használatos zacskók stb.) csökkentése érdekében?

ALDI: „Az ALDI már 2019 végén kivezette az egyszer használatos műanyag termékeket a kínálatából, többek között a műanyag evőeszközöket, poharakat, tányérokat és szívószálakat, valamint a műanyag fültisztító-pálcikát, amelyet FSC tanúsított papír pálcikával helyettesített. A magyar beszerzésű, saját márkás tejtermékekről elhagyta a műanyag fedelet, ezek helyett – eseti jelleggel – többször használatos, több méretben elérhető szilikon fedelet kínált, amelyekkel fenntartható módon helyettesíthetők a műanyag fedők.”

Auchan: „2021-ben a hal- és húspulton kivezettük az egyszer használatos műanyag zacskót, majd 2022 áprilisában a zöldség-gyümölcs osztályon, valamint a pékáruknál is megszüntettük és csak többször használatos alternatívát kínálunk vásárlóinknak.”

Lidl: „A Lidl Magyarország esetében a saját márkás termékeihez kapcsolódó műanyag csomagolóanyag-használata is nyomonkövetésre kerül. Fontos eredménynek tartjuk, hogy a Lidl Magyarország saját márkás termékeihez kapcsolódó műanyag csomagolóanyag-használatát 2020-ról 2021-re 5%-kal sikerült csökkentenie. Minden üzletünkben és logisztikai központunkban bevezettük a szelektív hulladékgyűjtést, melynek keretein belül külön válogatjuk a PET, átlátszó fólia, színes fólia haszonanyagokat. Ezeket minden esetben tiszta frakciókként kezeljük, és értékesítjük hulladékkereskedők felé.”

*PENNY: „Üzleteink egy részében van szelektív hulladékgyűjtés, melyre valamennyi kollégánk külön képzést is kap: ezalatt azt értjük, hogy az üzletek külön gyűjtik a papírt, színtiszta fóliát, üveget, RDF-et (energetikailag hasznosítható kevert csomagolási hulladékot) és a maradék szennyezett kommunális hulladékot. Az Alsónémedi központi telephelyen az irodaszinten is működik a szelektív hulladékgyűjtés. Minden iroda rendelkezik papír, fólia és kommunális hulladékgyűjtő edényzettel.”

SPAR: “Termékek csomagolását csökkenti a SPAR a minimumra. Az elmúlt néhány évben például a PET-palackos SPAR ásványvíz lényegesen könnyebb lett, és számos termék, mint pl.: SPAR müzli csomagolása is csökkent, a “SPAR enjoy” márkák már akár 80%-ban újrahasznosított csomagolásban vannak.”

Tesco: „2021-ben a működésünkből származó hulladékok 82%-át hasznosítottuk újra. Ennek az aránynak a növelésére minden évben teszünk újabb erőfeszítéseket. A Tesco bevásárlótáskáinak 70%-a újrahasznosítható, és 80%-uk tartalmaz újrahasznosított anyagokat (20-100% közötti mennyiségben, a felhasznált alapanyagtól függően). Ebben a pénzügyi évben szeretnénk akár 50%-ra növelni a Tesco papírtáskáiban felhasznált saját hulladék arányát. Vékonyabb csomagolóanyagot használunk a gyerekpelenkák csomagolásához, így 2,2 tonnával csökkentettük a műanyag mennyiségét. Egyes szárazáruk csomagolásánál pedig szintén áttértünk a vékonyabb műanyag fóliára, ami 6 tonnával kevesebb műanyagot eredményez évente. A WC-papír-gurigák átmérőjének 4 mm-es csökkentése 10,3 tonnával mérsékeli éves műanyag-felhasználásunkat. Míg a borotválkozóhabok és -zselék fúvókáinak 3 grammos súlycsökkentése évente 0,9 tonnával szorítja vissza a műanyaghasználatot. Az újrahasznosítási szolgáltatásért felelős egységeink újrahasznosítják a termékek szállításánál és raktározásánál felhasznált összes műanyag és karton csomagolóanyagot az ellátási lánc minden pontján. A 2020/21-es üzleti évben 1178 tonna műanyagot és 15 405 tonna kartont hasznosítottunk újra Magyarországon. Ezen túlmenően mintegy 123,8 tonna vállfát használtunk újra, ezzel is csökkentve a szemétlerakóba kerülő mennyiséget.”

4.3 Visszaváltható italcsomagolás

A Visszaváltható italcsomagolás tématerületen felmértük, hogy hányféle termék kapható adott kategóriákban – sör, bor, ásványvíz, szörp, gyümölcslé, tej, egyéb ital – az üzletben, illetve ebből mennyi kapható visszaváltható-újratölthető csomagolásban. A visszaváltható italcsomagolás mint a fogyasztó általi választási lehetőség önmagában díjazásra került.

A fenti táblázat százalékai azt jelentik, hogy az egyes üzletláncok adott kategóriákban – sör, bor, ásványvíz, szörp, gyümölcslé, tej, egyéb ital – az elérhető pontszámokból hány százalékot értek el. Fontos tehát kiemelni, hogy a 100% érték nem azt jelenti, hogy 100%-ban visszaváltható italcsomagolással rendelkeznek, hanem hogy érdemi visszaváltható kínálattal rendelkeznek az adott kategórián belül.

A vizsgált üzletek egyike sem forgalmaz visszaváltható csomagolású gyümölcslevet, tejet vagy egyéb italokat, továbbá visszaváltható ásványvizet is elvétve találtunk, holott évtizedeken keresztül meghatározó volt a visszaváltható csomagolás az ásványvizek és a szénsavas üdítőitalok terén. Több cég arra hivatkozott, hogy nincsenek a piacon ilyen termékek, ám a saját márkás termékek esetén ez az adott cég döntése lehetne.

A nyertes a visszaváltható italcsomagolás kategóriában az Auchan, az elérhető pontok 67%-ával fejlődő értékeléssel végzett. Négy kategóriában (sör, bor, ásványvíz, szörp) nagy számban árul visszaváltható termékeket, az ásványvíz kategóriában kiemelkedő, hogy rendelkezik visszaváltható alternatívával a hazai piacon.

A SPAR és a Tesco fejlesztendő eredménnyel végzett, a SPAR az ásványvíz kategóriával, valamint a kisebb választékú visszaváltható borral marad el az Auchantól. A Tesco szintén az ásványvíz kategóriában marad el, illetve szörpből kevesebb visszaválthatót árul.

A CBA erősen fejlesztendő eredménnyel szerepel, szörp kategóriában kiemelkedő, sör esetében fejlesztendő, bor esetében erősen fejlesztendő kategóriába került, ásványvíz nem elérhető visszaválthatóként üzleteiben.

A Reál erősen fejlesztendő kategóriába került, kis számban található szikvíz, szóda visszaváltható alternatívában, a szörp esetében közepes értékelést kapott, a sör és a bor kategóriában nagyobb fejlesztési potenciál van.

A Coop lemaradó kategóriában végzett, a bor visszaváltható kínálata jó, a szörp esetében fejlesztendő, sör esetében erősen fejlesztendő. Ásványvíz nem érhető el visszaválthatóként.

A Lidl, PENNY, ALDI szintén lemaradó kategóriában végzett. A Lidlben és a PENNY-ben egyedül a bor termékkategóriában található visszaváltható termék kis számban, az ALDI sajnos egyik termékkategóriában sem árul visszaváltható alternatívát. A Lidl kiegészítésképpen jelezte, hogy a Saguaro ásványvíz termékeinek egyutas PET-palackjai teljes egészében újrahasznosíthatóak, a csomagolást palackonként 1 forintért visszaváltják. Továbbá az egyutas italpalackok kötelező visszaváltási rendszerének bevezetése 2024. január elsejével elindul, amelyre a gyártók és kereskedők lassan 2 éve készülnek, ezért a szektornak az elmúlt időszakban nem állt érdekében ettől eltérő visszaváltási rendszerbe beruházni.

4.4 Csomagolásmentes zöldség, gyümölcs

Felmértük, hogy hányféle termék kapható az adott gyümölcs – alma, körte, narancs – és zöldség – paradicsom, paprika, répa, uborka, saláta, hagyma, krumpli, gomba – kategóriákban, valamint hogy az adott kategóriában hányféle termék kapható csomagolásmentesen az üzletben. A fenti táblázatban látható eredmények azt jelentik, hogy az elérhető pontszámból hány százalékot ért el az adott üzletlánc.

Külön kiemelnénk, hogy a forgalmi súlyozás lenne a legmegfelelőbb módja annak, hogy kimutassuk, mekkora a csomagolásmentes zöldségek, gyümölcsök aránya, azonban a cégek a forgalmi adatokat üzleti titokként kezelik, ezért a kutatás során csupán a rendelkezésre állást tudtuk vizsgálni, azaz azt, hogy egy adott termékkategórián belül hányféle csomagolásmentes opció érhető el.

A csomagolásmentes alternatíva önmagában díjazásra került. 100%-os eredményt minden termékkategóriában legalább 3 féle terméket árusítva akkor lehetett elérni, ha a teljes választék legalább 66%-a csomagolásmentes. A legtöbb esetben a többféle csomagolásmentes termék mellett – annak ellenére, hogy megkapta az adott cég a 100%-os eredményt – a kínálatban volt műanyagba előrecsomagolt termék is az adott kategóriában.

A csomagolásmentes gyümölcs, zöldség kategóriában a Lidl megszerezte az elérhető pontok 61%-át, ezzel fejlődő kategóriába került. A többi üzletlánc kevéssel lemaradva a fejlesztendő kategóriában végzett.

Az alábbi táblázatban látható, hogy szinte minden szupermarket minden felmért kategóriában biztosít csomagolásmentes választási lehetőséget, kivéve az ALDI narancs, Coop és Reál gomba, PENNY uborka és gomba termékkategória esetében. Fejlődési potenciál a csomagolásmentes termékkínálat bővítésében rejlik, azaz minél nagyobb arányban kínálva csomagolásmentes alternatívát a vásárlók számára.

4.5 Egyszer használatos műanyag zacskók

Az Egyszer használatos műanyag zacskó tématerületen azt vizsgáltuk, hogy ingyenesen vagy pénzért rendelkezésre áll-e a vásárlók számára kis, 15 mikronnál vékonyabb egyszer használatos műanyag zacskó, illetve biológiailag lebomló zacskó, valamint elérhető-e többször használatos környezetbarát táska.

Az Auchan és a SPAR végzett megosztott első helyen, mindkét üzletlánc megszerezte az elérhető pontok 80%-át. A felmérés időszaka alatt ez a két üzletlánc (az Auchan 2022.04.19. határidővel, a SPAR 2022.08.01. határidővel) kivezette a 15 mikronnál vékonyabb egyszer használatos műanyag zacskót. A lebomló zacskót pénzért árulják, és elérhető üzleteikben környezetbarát alternatíva, a többször használható zsák.

Az Auchan fenntartható alternatívákat kínál, úgymint többször használatos, könnyen tisztítható gyümölcs- és zöldségtáskákat, mosható retasakokat, illetve a 100%-ban lebomló, biológiai alapanyagokból készült zacskókat. A pékáru részlegen biopamutból készült, kétféle méretben kapható, mosható zsákban vagy 100%-ban papírból készült zacskóban vihetjük haza a termékeket.

Az ALDI fejlesztendő eredményt ért el, üzleteiben a kutatás időszakában ingyen rendelkezésre áll egyszer használatos műanyag zacskó, a lebomló zacskókért fizetni kell, és van környezetbarát alternatíva. A kutatás lezártakor került kivezetésre a nem lebomló alternatíva, de egyes üzletekben még maradék mennyiséggel rendelkeznek egyszer használatos műanyag zacskóból 2022 decemberében. Pékáru esetén továbbra is rendelkezésre áll ablakos zacskó.

A PENNY szintén fejlesztendő eredményt ért el, üzleteiben ingyen rendelkezésre áll egyszer használatos műanyag zacskó, a lebomló zacskóért fizetni kell, és van környezetbarát bevásárlózsák.

A Lidl, a CBA, a Coop erősen fejlesztendő kategóriában végzett. Üzleteikben ingyenesen elérhető egyszer használatos műanyag zacskó, lebomló zacskóval nem rendelkeznek, környezetbarát alternatíva van. A Lidl újrahasználható zsák alternatívát kínál, ami újrahasznosítható poliészterből készült, hosszú távon fenntartható, így használata révén kevesebb műanyaghulladék keletkezik. A lebomló zacskót a Greenpeace nem tartja igazi megoldásnak, mivel fenntarthatja az eldobható fogyasztási szokásokat, és ráadásul a lebomló zacskó nem használható újra, a komposztálása a valóságban elvétve történik meg.

A Reál és a Tesco lemaradó eredményt ért el, csak és kizárólag ingyenesen elérhető, egyszer használatos műanyag zacskóval rendelkeznek. A Tesco jelenleg dolgozik a lebomló zacskó bevezetésén.

4.6 Újrahasznosítás

Az Újrahasznosítás tématerületen felmértük, hogy az üzletláncok rendelkeznek-e ütemtervvel az újrahasznosítás arányának növelésére, illetve hogy van-e az üzlet területén alumíniumdoboz, PET-palack visszaváltására lehetőség, valamint van-e szelektív gyűjtő az üzlet területén vagy az üzlet előtt, s milyen termékek esetében van lehetőség szelektíven gyűjteni. Szintén itt vizsgáltuk az újratöltést lehetővé tevő üvegvisszaváltás rendelkezésre állását. Mind a visszaváltás, mind a szelektív gyűjtés lehetőségét külön pontoztuk.

Az alábbi táblázat összefoglalóan tartalmazza az Újrahasznosítás tématerület eredményeit.

Az újrahasznosítás terén a SPAR első helyezettként jó eredménnyel végzett, 89%-át érte el a megszerezhető pontoknak, fejlődőként követi a Lidl és az Auchan (67-67%). A Tesco és az ALDI fejlesztendő eredményt ért el, a PENNY erősen fejlesztendő kategóriába került, míg a CBA, a Coop és a Reál lemaradó kategóriában zárta a mezőnyt.

2030-ra a SPAR 20 százalékban újrahasznosított anyagot használ a SPAR márkájú élelmiszer-csomagolásokhoz és 100 százalékban újrahasznosított anyagot a nem élelmiszer-ipari termékek csomagolásához. Az üzlet területén alumíniumdoboz-, PET-palack-, üvegvisszaváltás, szelektív gyűjtő van. Külön internetes térképet hoztak létre a Szelektív hulladékgyűjtő pontok elérésének megkönnyítésére.

A Lidl Magyarország célul tűzte ki, hogy 2025-re 20%-kal csökkenti a műanyag-felhasználást, és a saját márkás termékei csomagolásának 100%-át maximálisan újrahasznosíthatóvá teszi, valamint saját márkás termékei csomagolásában átlagosan 25%-ban újrahasznosított anyagot használ fel 2025-ig. Az üzlet területén alumíniumdoboz-, PET-palack-, üvegvisszaváltás, szelektív gyűjtő van, elemgyűjtő, használtétolaj-gyűjtő 6 üzletnél érhető el.

Az Auchan ütemterve kidolgozás alatt van. Az üzlet területén alumíniumdoboz-visszaváltásra, üvegvisszaváltásra van lehetőség, PET-palack-visszaváltásra nincs. Szelektív gyűjtő van a papír-, a műanyag-, a fém-, az alumínium- és az üveghulladékra, illetve visszagyűjtési lehetőséget kínál fénycső és elem termékekre is.

A Tesco 2021-ben a működésükből származó hulladékok 82%-át újrahasznosította. Ennek az aránynak a növelésére minden évben tesznek újabb erőfeszítéseket. Az üzlet területén alumíniumdoboz-, PET-palack-, üvegvisszaváltás van, szelektív gyűjtőjük nincs. 335 tonna aludobozt hasznosítottak újra 2021-ben. 122 üzletükből 2022. május végéig 72 tonnát gyűjtöttek vissza. A májusi adat annyiban torzít, hogy a nyári időszak alatt érkezik az éves aludoboz-mennyiség nagy része. A működésük során több, mint 330 millió darab aludobozt gyűjtöttek vissza, melyek minden esetben újrahasznosításra kerültek. 85 áruházban van jelen PET-palack-visszaváltásra lehetőség, minden áruházban van automata vagy kézi üvegvisszaváltó. Ahogy a saját működésükben is, ugyanúgy az üzletsoron a bérlők külön gyűjtik a papír- és fóliahulladékot, illetve a dolgozói területen van alumínium, PET, papír, műanyag szelektív gyűjtés. A vásárlók számára ilyen lehetőség jelenleg nincs azon kívül, hogy az egyutas alumíniumdobozt, a PET-palackot és a többutas üveget vissza/beválthatják. Az egyutas üvegeket is náluk hagyhatják.

Az ALDI tervei szerint az ALDI-SÜD csoportra nézve a saját márkás termékei csomagolásában lévő újrahasznosított anyagtartalmat növeli. Az üzlet területén vagy az üzlet előtt szelektív gyűjtő van, alumíniumdoboz, PET-palack, üveg visszaváltására nincs lehetőség. A papír mellett a műanyag fóliát, az üvegeket, a keletkező fa- és fémhulladékokat, továbbá a lejárt elemeket és akkumulátorokat, valamint a zöldhulladékot is külön gyűjti és adja le újrahasznosításra, illetve megsemmisítésre az áruház.

A PENNY üzlet területén üvegvisszaváltásra van lehetőség, az üzlet területén vagy az üzlet előtt van szelektív gyűjtés is: papírt, színtiszta fóliát, üveget, RDF-et (energetikailag hasznosítható kevert csomagolási hulladékot) és maradék szennyezett kommunális hulladékot is gyűjtenek.

A helyszíni felmérés keretében vizsgált hat CBA üzlet közül két üzletben üvegvisszaváltásra van lehetőség és két üzletben szelektív gyűjtő is van: papír, műanyag, fém, üveg kerül gyűjtésre.

A vizsgált hat Coop üzletben szintén csak kettő esetében van üvegvisszaváltásra lehetőség, és ugyanebben a két üzletben van szelektív gyűjtő: az egyik esetében fém és aludoboz, a másik üzlet esetében elem gyűjtésére van lehetőség. A Coop esetében ún. olajpontok kerültek létrehozásra, ahol használt étolaj visszagyűjtésére van lehetőség.

A helyszíni felmérés keretében a hat felmért Reál üzlet közül egy üzletben üvegvisszaváltó és két üzletben szelektív gyűjtő van: az egyikben papír, műanyag, a másikban olaj kerül gyűjtésre.

4.7 Újratöltés

Az Újratöltés tématerületen górcső alá került, hogy az italcsomagoláson túl az üzletben milyen termékcsoportokon belül érhető el újratöltés: befőtt, tej, rizs, tészta, magvak, tisztítószerek, egyéb, s ezeket a termékcsoportokat pontoztuk.

Az Újratöltés tématerületen a SPAR és a Tesco fej-fej mellett ért el fejlődő eredményt 67-67%-on teljesítve, az ALDI fejlesztendő kategóriában, az Auchan, a CBA, a Coop, a Lidl, a PENNY és a Reál lemaradó kategóriában végzett.

A SPAR üzleteiben mogyoró, pisztácia, dióbél, mandula, kesudió, napraforgó, tökmag, diákcsemege, törökmogyoró, tarkabab, lencse, virágbab, köles, lenmag, hajdina, bulgur, kuszkusz érhető el újratölthetőként. Hosszabb távon terveznek egyéb újratöltési alternatívát kialakítani, a mostani helyzetben nem.

A Tesco az italcsomagoláson túl magvakat, aszalványokat biztosít újratölthetőként.
Az ALDI áruházakban magvak és száraztészták esetében elérhető az önkiszolgáló, csomagolásmentes kihelyezés, ahol a vásárlók akár a saját hozott csomagolóanyagukba tölthetik a termékből a kívánt mennyiséget. Hosszabb távon vizsgálják az újratölthető mosószer bevezetésének lehetőségét.

Az Auchanban az italcsomagoláson túl nincs újratöltési lehetőség, egy éven belül tervezik a bevezetését, kidolgozása folyamatban van.
*2022. december 13-án az Auchan jelezte, hogy újratölthető kínálatában szerepel pörkölt földimogyoró.

A hat vizsgált CBA üzlet közül mindössze egy üzletben magvak újratöltése áll a vásárlók rendelkezésére.

A PENNY áruházakban nincs újratöltési lehetőség, nem is tervezik annak bevezetését.

A Coop, a Lidl és a Reál vizsgált üzleteiben a felmérés idejében az italcsomagoláson túl nem volt újratölthető alternatíva.