Tudj meg többet az ökomenzáról!
Mi az az ökomenza, hogyan védi az egészségünket és a környezetünket, mi a kormányzati cél, mit tesz a Greenpeace, milyen jó példák vannak itthon és külföldön.
Miért fontos az ökomenza, azaz a zöldebb és egészségesebb közétkeztetés?
Az ökomenza olyan közétkeztetés, amelyben arra törekszenek, hogy lépésről lépésre növeljék a helyi, ökológiai módszerekkel termelt, egészséges alapanyagok arányát az ételekben. Ez különösen fontos a gyerekeknél, mert ők a legérzékenyebbek az élelmiszerekben található vegyszermaradványokra. Ugyanakkor Földünk megmentéséhez is elengedhetetlen, hogy a jelenlegi vegyszereken alapuló nagyüzemi mezőgazdaságot ökológiai mezőgazdaságra állítsuk át, és ne más kontinensről hozzuk az itthon is termeszthető alapanyagokat.
A közétkeztetés azért fontos terepe a változtatásnak, mert ezáltal a gyerekek szociális helyzetüktől függetlenül juthatnak egészséges, környezetbarát módon előállított élelemhez.
Milyen hatása van a növényvédőszer-maradványoknak a gyerekek egészségére?
A gyerekek a legérzékenyebbek az élelmiszerekben található vegyszermaradványokra; egészséges fejlődésükhöz elengedhetetlen, hogy káros vegyszerektől mentes, egészséges élelmiszert kapjanak.
Az allergiás, asztmás megbetegedések és az egyre gyakoribb figyelemzavaros hiperaktivitás (ADHD) is összefüggésbe hozhatók a növényvédő szerekkel. Ennek az összetett rendellenességnek a pontos oka még ismeretlen, amerikai kutatások azonban arról számoltak be, hogy azoknál a gyerekeknél, akiknek a vizeletében magasabb volt a szerves foszforsav-észter bomlástermékeinek szintje, nagyobb valószínűséggel diagnosztizáltak ADHD-t. Sőt, az Európai Parlament tudományos szolgálatának jelentése szerint bizonyos rovarölő szerek akár mérhető IQ-csökkenést is okozhatnak a gyerekek fejlődőben lévő szervezetében.
A jelenlegi nagyüzemi mezőgazdaságból származó élelmiszereknél komoly probléma, hogy egy-egy terményben egyszerre többféle vegyszermaradvány is jelen van. Az, hogy ezek külön-külön határérték alatti mennyiségekben vannak benne, még nem jelenti azt, hogy ártalmatlanok. A különböző szerek hatásai ugyanis nemcsak összeadódhatnak, hanem fel is erősíthetik egymást, így még akkor sem feltétlenül biztonságos egy élelmiszer a gyerekek számára, ha mindegyik szennyező anyag határérték alatt található meg benne.
Tudj meg többet:
Hogyan védi az ökomenza a természetet is?
A biológiai sokféleség csökkenésének egyik fő okozója az ipari mezőgazdaság, amelyben a profit maximalizálása érdekében rengeteg műtrágyát és növényvédő szert használnak. Ezek elszennyezik a talajt és az élővizeket, ráadásul pusztítják a vadon élő növényeket és állatokat, hiszen a növényvédő szerek nem tudnak különbséget tenni barát és ellenség között, így nemcsak a kártevőket pusztítják, hanem a hasznos élőlényeket is.
Gondoltad volna, hogy egy átlagos németországi almaültetvényt akár 34-szer is permeteznek egyetlen tenyészidőszakban? A legtöbb gazdálkodó a haszonnövényeit rutinszerűen többféle vegyszerrel kezeli ahelyett, hogy ezeket csak utolsó lehetőségként, a ritkán előforduló erős fertőzöttség esetén vetné be. A növekvő vegyszerhasználat pedig szoros összefüggésben van a biodiverzitás csökkenésével.
Európában éppen most figyelhető meg a rovarállományok összeomlása, amely egybeesik a különféle rovarevő fajok, madarak, például a fecskék egyedszámának nagyarányú csökkenésével. De nem csak ők vannak veszélyben. A gyomirtó szerek miatt a magevő szántóföldi madarak is vészesen fogyatkoznak, hiszen a gyommagvak eltűnésével a táplálékforrásaik beszűkülnek. A Madártani Egyesület 2020 májusi közleménye szerint aggasztóak a legfrissebb hazai kutatási eredmények. Fogyatkoznak a fecskék, gólyák, pacsirták, sőt, a házi verebek is.
Világviszonylatban a helyzet még ennél is riasztóbb. Napjainkban 1 millió faj van közvetlenül a kipusztulás szélén. Ekkora kihalási hullámra még nem volt példa az emberiség történetében.
Az már évtizedekkel ezelőtt bebizonyosodott, hogy a Föld élővilágát a korábbi klasszikus természetvédelmi módszerekkel nem tudjuk megmenteni. Erre a védett területekre, a védett fajokra fókuszáló munka kevés. Mivel a jelenlegi élelmiszer-előállítási és fogyasztási rendszer igen súlyos hatással van a környezetünkre, ezen mindenképpen változtatnunk kell.
Tudj meg többet:
- Európa növényvédőszer-függősége
- Egy emberközpontú élelmezési rendszer hét alapelve
- A neonikotinoid növényvédő szerek veszélyei a környezetünkre
- Mérgek vagy méhek?
- Ökológiai állattenyésztés a világban és itthon
- Meddig tudja még a Föld kiszolgálni az emberiséget? – Összefoglaló a szakpolitikai döntéshozók számára a biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal foglalkozó kormányközi tudománypolitikai platform (IPBES) jelentéséből
Hogyan segít a közétkeztetés zöldítése a klímaválság elkerülésében?
Új kutatások azt bizonyítják, hogy az ökológiai gazdálkodás segíti az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését. A FIBL (Forschungsinstitut für Biologischen Landbau) számításai szerint ha 2030-ig az Európai Unióban található földterületek 50 %-át ökológiai gazdálkodás alá vonnák, a kisebb mértékű műtrágya-felhasználás és a fokozott szénmegkötő képesség miatt a szén-dioxid-kibocsátás 23%-kal csökkenne. Az ökológiai gazdálkodásra való nagyarányú áttérés azt is jelentené, hogy kevesebb energiát használnak fel a szintetikus műtrágyák előállítása során, így az üvegházhatású gázok kibocsátása további 9 %-kal mérséklődne.
A helyben termelt alapanyagok nagyobb arányú felhasználásával a szállítással járó szén-dioxid-kibocsátás is megspórolható lenne.
Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) jelentése szerint csak 10-15 évünk maradt, hogy 1,5 fok alá szorítsuk a felmelegedést, mert különben visszafordíthatatlan, öngerjesztő folyamatok indulnak el, és Földünk egyre gyorsuló ütemben fog felmelegedni. A következmények: egyre súlyosabbá váló szárazságok, pusztító erdőtüzek, súlyosbodó élelmezési válságok, növekvő nyomor, a part menti területek víz alá kerülése.
Az ökomenzák széles körű elterjedése is jelentősen hozzájárulhat az éghajlati és ökológiai válság elkerüléséhez.
Jó példák Európából
Bio- és helyi élelmiszereket, valamint kevesebb, de jó minőségű húst kínálnak a bécsi menzákon a gyerekeknek
A Greenpeace Ausztria 2018-as felmérése szerint az osztrák szövetségi tartományok közül a gyerekek Bécsben kapják a legegészségesebb és leginkább környezetbarát élelmiszereket.
A vizsgálat szerint a bécsi iskolai menzákon adott élelmiszerek 40%-a bioélelmiszer, az óvodákban pedig ez az arány 50%. A származás tekintetében is a főváros lett a legjobb: itt volt a legnagyobb arányban helyi termék, és itt tették a legtöbb erőfeszítést azért, hogy a húsételek mellett más ételeket is kínáljanak a gyerekeknek. Az osztrák egészségügyi minisztérium szerint például hús- és kolbászféléket legfeljebb két-három alkalommal szabadna enni hetente, mert ezek nagyon sok koleszterint, purint és telített zsírsavat tartalmaznak. Az egészségtelen étrend és a kevés testmozgás gazdasági költségei Ausztriában évente 8,6 és 12,2 milliárd euró között vannak, amihez hozzáadódik az is, hogy az ipari mezőgazdaság által előállított élelmiszerekhez rengeteg növényvédő szert és antibiotikumot használnak, amely óriási környezeti károkat okoz.
A jó hír az, hogy az osztrák szabályozás nagy mozgásteret ad a tartományi vezetőségeknek abban, hogy megszabhassák, mi kerül az általuk irányított közintézményekben a tányérra.
Egy franciaországi városban a menzákon többletköltség nélkül álltak át 100% bioalapanyagra
Egy francia kisváros, Mouans-Sartoux vezetői annyira fontosnak tartották, hogy a gyerekek jó minőségű alapanyagokból készült ételt egyenek az iskolákban és az óvodákban, hogy többéves szisztematikus munkával elérték, hogy ma már bio-, 100%-ban vegyszermentes élelmiszereket szolgálnak fel a közintézményekben, és mindezt többletköltség nélkül.
A bioélelmiszerekre való átállás 4 évet vett igénybe a 10 000 fős kisvárosban. Mivel nem találtak elég ökogazdaságot a környéken, élve elővásárlási jogukkal földeket vettek, és egy helyi gazdálkodót bíztak meg a saját önkormányzati gazdaság felépítésével. Jelenleg a menzákon felhasznált zöldségek és gyümölcsök 85%-a innen származik, összesen több mint negyvenféle zöldséget termesztenek.
Gilles Pérole, a város helyettes polgármestere elmondta, hogy számukra az ökomódszerekkel való élelmiszer-termelés több szempontból is fontos: védi a fogyasztók és a földeken dolgozók egészségét; a rövid ellátási lánc költséghatékonyabb; hozzájárul a régió kiegyensúlyozott gazdasági fejlődéséhez; valamint megóvja a város környékén a jellegzetes dél-franciaországi tájat.A felmérések szerint a szülők 99%-a és a gyerekek 97,5%-a elégedett az ételekkel.
Ilyen nincs is a valóságban! – gondolhatnánk, vagy ha mégis, akkor biztosan sokkal drágább, mint a szokásos menzakoszt. Ez azonban nem így van. Az önkormányzat nagyon alaposan átgondolta az élelmiszer-menedzsmentet, és néhány egyszerű trükkel megspórolta a többletköltségeket.
Az élelmiszer-hulladékot például leszorították az étkezésenkénti átlagos 147 grammról 30 grammra. Ha új ételt vezetnek be, a gyerekek előbb megkóstolhatják. Kis adagokat kapnak, és ha tudnak még enni, repetázhatnak, a meghagyott ételt pedig mindenkinek saját magának kell kidobnia úgy, hogy egy mérleg kijelzi, mennyit ennivaló ment kárba.
A menzán feldolgozzák azokat a szabálytalan alakú zöldségeket is, amelyek nem kerülhetnének ki egy áruház polcaira, de saját használatra ettől még tökéletesek, hiszen épek és jó ízűek. A nyári terményekből pedig fagyasztással és hőkezeléssel tartósítanak télre is, így ebben sem szorulnak rá külső szolgáltatóra.
A településen már most is tartanak képzéseket az érdeklődőknek, de a hosszú távú cél az, hogy egyetemi képzés helyszíne lehessen Mouans-Sartoux, ahol fenntartható étkeztetési szakembereket képeznek.
Tudj meg többet:
Amit még tudni érdemes
Van-e különbség a „bio-” és az „öko-” között?
A két fogalom ugyanazt jelenti. A hivatalos elnevezés az öko, illetve teljes nevén „ellenőrzött ökológiai gazdálkodás”, de Magyarországon a köznyelvben a bio az elterjedtebb és ismertebb előtag, amely alatt az emberek a káros növényvédő szerek nélkül termelt tiszta, egészséges termékeket és termelést értik.
A szakemberek számára azonban a bio-/öko- előtag többet jelent ennél. A hangsúly szakmai szemmel a “minősített” szón van. Ha minősített bioról/ökoról beszélünk, akkor tudnunk kell, hogy az egy jogszabályokkal és feltételrendszerekkel jól szabályozott és szigorúan ellenőrzött mezőgazdasági termelést és feldolgozást jelent. A minősítéssel rendelkező gazdaságokban és termékekben bátran megbízhatunk.
Az ökogazdálkodók minden esetben arra törekszenek, hogy a természettel összhangban termeljenek. Nem használnak a környezetre és egészségre káros felszívódó növényvédő szereket vagy műtrágyát, de alkalmaznak például biológiai növényvédelemet, vetésforgót és a biogazdaságok számára engedélyezett szereket.
Minden esetben fontos, hogy minősített biotermékek legyenek a menzai alapanyagok?
A nagyobb adagszámmal dolgozó közétkeztetőknél minőségbiztosítási szempontból fontos lehet, hogy a beszállítók minősített biogazdálkodók legyenek. Ezeket a gazdálkodókat a hazai minősítő szervezetek rendszeresen és szigorúan ellenőrzik. A kistelepüléseken azonban, ahol a közétkeztetés talán a 100 adagot sem éri el, nem az a legfontosabb, hogy minősített biogazdaságból származzanak az élelmiszerek, hiszen a kis területtel rendelkező gazdaságoknak nem éri meg a minősítéssel járó költség és adminisztráció. Ehelyett az is megfelelő biztosíték, ha személyesen ismerik a termelőket, esetleg maguk irányítják a gazdálkodást önkormányzati területen, így megbízhatnak abban, hogy tényleg ökológiai módszerekkel zajlik a termelés.
Van-e elég biotermék Magyarországon az ökomenzákhoz?
Igen, ma már itthon is van annyi biogazdaság, ami a 30%-os bioalapanyag-arányt lehetővé tenné, és ez a mennyiség most, hogy a kormány 2019-ben megháromszorozta az ökogazdálkodás támogatására szánt keretet, várhatóan jelentősen nőni fog.
Mire van szükség a rendszerszintű változáshoz?
A rendszerszintű változáshoz a Greenpeace a következő konkrét lépéseket kéri a döntéshozóktól petíciójában, melyet te is aláírhatsz itt.
- Változtassanak a közbeszerzési szabályokon: ne a legolcsóbbat kelljen választaniuk az intézmények fenntartóinak, hanem a legegészségesebbet! Részesítsék előnyben a helyi, ökológiai termesztésből származó alapanyagokat.
- Csökkentsék 5%-ra a közétkeztetésben kínált ételek áfáját. Jelenleg az éttermekben adott ételek után csak 5% áfát kell fizetnie a szolgáltatóknak, míg a közétkeztetésben adott ételeket 27%-os adó terheli.
- Legyen 5% a bioélelmiszerek áfája is a jelenlegi 27%-os helyett! Így mindenki számára elérhetőbbek lesznek az egészséges, természet- és klímabarát élelmiszerek.
Mit tesz a Greenpeace az ökomenzákért?
A Greenpeace támogatja az alulról jövő kezdeményezéseket azáltal, hogy felkutatja és bemutatja az országban megvalósult jó példákat és ingyenes workshopokat szervez a témában. Segít abban, hogy egymásra találjanak az ökotermelők, iskolák és önkormányzatok – valamint a szereplőktől számos hasznos javaslatot is összegyűjtött a közétkeztetés átalakítására.
Mit tehetsz az ökomenzákért?
Mit tehetsz a közétkeztetés jobbá tételéért szülőként, polgármesterként vagy iskolaigazgatóként, élelmezésvezetőként? Melyek a megvalósítás legfontosabb lépései, mik a felmerülő nehézségek, hogyan oldották meg azokat mások? Olvasd el ide kattintva.