Kérdések és válaszok

Az irányadónak tekintett 1990-es szinthez képest kb. 32-33%-kal bocsátunk ki kevesebb szén-dioxidot (KSH, 2019). A kibocsátások csökkenésében döntő szerepe volt a szocialista nehézipar összeomlásának. 2013 óta a hazai kibocsátások azonban 12,6%-kal növekedtek, aminek a fő hajtóereje a közlekedés. A közlekedésből származó kibocsátások 46%-kal nőttek 2013 óta, illetve az ipar, és a lakossági szegmensben is emelkedés volt látható. A kormány által 2030-ra kitűzött 40%-os kibocsátáscsökkentési cél igen gyenge: a Mátrai Erőmű már elfogadottnak tekinthető bezárásával csaknem önmagában elérhető. Mindeközben a klímaválság jelenlegi fokán arra van szükség, hogy a kibocsátásokat minden ország drasztikusan csökkentse.

Jellemző egyébként, hogy a CO₂-kibocsátások csökkentését figyelembe vevő uniós lista élén volt szocialista országok állnak, ahol Magyarország a 9. helyen szerepel. A volt szocialista országok közül hét meg is előz minket (csak Horvátország, Szlovénia és Lengyelország van mögöttünk), illetve Dánia is előttünk áll.

Megújulókban az utolsók között vagyunk az EU-ban: villamos energiát alig 10%-ban állítunk elő megújulókból, ezzel hazánk a negyedik legrosszabbul teljesít az uniós országok közül. A teljes végső energiafelhasználásban 12,6% volt a megújulók aránya, ami hátulról a 7. helyezésre volt elég 2019-ben az Eurostat megújuló energiaforrások felhasználását vizsgáló listáján. 2020-ra 14,7%-os (teljes végső energiafelhasználás), illetve 10,9%-os (villamos energia) megújuló részarány teljesítését vállalta Magyarország – ezeket a koronavírus-járvány és a növekvő napenergia arány miatt megközelíthettük, de erre vonatkozó adat egyelőre nem érhető el.

Hazánk a légszennyezettség által leginkább sújtott országok között van Európában – több mint 13 ezer ember hal meg évente a rossz levegő miatt. A légszennyezés miatti életvesztés tekintetében rendre a legrosszabb országok között vagyunk az Európai Unióban. Az autókból, buszokból, egyéb szennyező járművekből és a helytelen fűtésből származó káros anyagok nemcsak légúti megbetegedéseket, hanem trombózist, agyvérzést, tüdőrákot és szívrohamot is okozhatnak. Mindeközben a kormány évek óta nem tesz előremutató intézkedéseket annak érdekében, hogy csökkenjen a levegő szennyezettsége. Továbbra sincs érdemi hatósági fellépés az illegális égetésekkel szemben, a kormány még mindig nem tiltotta be a rendkívül szennyező és egészségkárosító lignittel történő fűtést, és nem tett elérhetővé megfelelő mértékű támogatási programokat, amellyel segítette volna a tiszta fűtési módokra való áttérést. A kormány a közlekedés terén sem tesz eleget azért, hogy városainkban csökkenjen a légszennyezettség: nem segít abban, hogy a városvezetők korlátozhassák a városokban a régi, szennyező járművek használatát, és korábbi ígéretével szemben nem lép fel a nyugat-európai országokban leselejtezett régi, szennyező gépjárművek Magyarországra történő behozatala ellen.

Az EEA (Európai Környezetvédelmi Ügynökség) 2020. novemberi jelentése szerint pedig megfelelő intézkedésekkel csökkenthető lenne a szennyezés. Az elmúlt évtizedben a hatékony intézkedések következtében a legtöbb nyugat-európai országban 20-30%-kal sikerült csökkenteni a részecskeszennyezés miatti halálozást. Hazánkban ehhez képest évek óta nem látjuk, hogy megfelelő intézkedések történnének a légszennyezés csökkentésére. Ezért is ítélte el az Európai Unió Bírósága 2021-ben hazánkat az egészségkárosító PM₁₀ (szálló por) légszennyezés miatt, a határérték feletti NO₂-szennyezettség miatt pedig uniós kötelezettségszegési eljárás folyik hazánk ellen.

Hazánk messze az uniós átlag alatt teljesít a műanyag hulladék újrahasznosításában. Az Eurostat becslése szerint a műanyag csomagolási hulladék mintegy 41%-a volt újrahasznosítva az EU-ban 2019-ben: kilenc tagország esetében 50% feletti volt ez az arány, míg ez az érték Magyarországon csupán 33% volt. Egy másik kimutatás szerint a teljes műanyag újrahasznosítást nézve a hulladékok csupán 25-26%-a kerül újrahasznosításra itthon, a 44%-os uniós átlaghoz képest. Ha csak a PET-palackokat nézzük, évente legalább másfél milliárd műanyag palackot hoznak forgalomba hazánkban, és ennek körülbelül 70%-át soha nem hasznosítják újra. Lerakókban, égetőkben, folyómedrekben végzik, majd mikroműanyaggá szétesve bekerülnek folyóinkba, és azon keresztül a tengerbe.

A kormány hazánk értékes természeti területeit, köztük nagy tavainkat teszi tönkre különböző, közpénzekből finanszírozott nagyberuházásaival, valamint azzal, hogy a természetvédelmi szempontok figyelembevétele nélkül engedélyez különböző üzleti beruházásokat. 

A világszinten is különleges természeti értékeket őrző Fertőn a kormány 30 milliárd forint közpénzből folytat szisztematikus természetrombolást: üdülőkomplexumot épít hatalmas szállodával és egy túlméretezett vitorláskikötővel. A Balatont sem kerüli el a pusztítás: az állami hatóságok nem akadályozzák meg a part menti területek tönkretételét, a zöldterületek beépítését, az illegális építkezéseket, valamint a nádirtást és a szennyezéseket. A természetrombolások ellen a hatóságok sem tudnak megfelelően fellépni, hiszen 2010-ben megszűnt az önálló környezetvédelmi minisztérium, és a kormány fokozatosan leépítette a környezet- és természetvédelmi hatóságok függetlenségét, valamint azt az intézményrendszert, amely hatékonyan képviselhetné a környezetvédelmi célokat és az élővilág érdekeit.

Bár az utóbbi években valamennyivel nőtt hazánkban az ökológiai gazdálkodással művelt területek aránya, még mindig jelentős a lemaradásunk a szomszédos uniós országoktól. Magyarországon 5,7%-ot ért el a biogazdálkodás aránya 2019-re, eközben ez az arány Szlovákiában (10,3%) és Szlovéniában (10,3%) a hazai duplája, Ausztriában pedig ötszöröse (25,3%). A kormány ráadásul elutasított több, az EU által kijelölt biodiverzitási célt is, mely szerint 50%-kal kell csökkenteni a természetre és az emberi egészségre káros növényvédő szerek használatát a mezőgazdaságban, és 25%-ra kell növelni az ökogazdálkodás arányát.

Mindemellett a kormány és az illetékes minisztérium döntése alapján 2013-ban a kishantosi biogazdaság és felnőttképzési központ földjeit jogtalanul elvették és tönkretették. A 26 évig vegyszerek nélkül kezelt élő termőföldet olyan embereknek adták, akik azonnal felszántották és káros gyomirtó szerekkel tönkretették az ország legnevesebb ökológiai mintagazdaságát. 

Több alkalommal üdvözöltük a kormány azon zöld intézkedéseit, melyeket a környezetvédelem szempontjából megfelelőnek ítéltünk. Ilyen volt például az egyszer használatos műanyagok, köztük a műanyag zacskók korlátozására hozott jogszabály, vagy a betétdíjas italcsomagolások bevezetésére hozott törvénycsomag, ám az ezt biztosító kormányhatározat még mindig nem született meg. A kormány, a lakosság fűtési légszennyezésének csökkentését célzó „Fűts okosan” – kampánya nagyon fontos szakmai elemeket tartalmaz, azonban kevés emberhez jut el, miközben tízezreknek, százezreknek lenne szüksége segítségre az energiahatékonysági beruházásokhoz és a tiszta fűtési módokra való áttéréshez.

Fontos eredmény továbbá, hogy beindult és felpörgött a napenergia terjedése Magyarországon, és üdvözöljük, hogy a vonatkozó stratégiák további gyors növekedéssel számolnak a következő évtizedben. Hogy ez meg is valósuljon, további intézkedések (elsősorban a hálózat fejlesztése) szükségesek. A megújuló energiaforrások diverzifikációja szempontjából azonban fontos lenne, hogy a kormány végre lehetővé tegye, hogy Magyarországon új szélerőművek épüljenek. Számos tudományos jelentés támasztja alá, hogy már csak 9 évünk van hátra cselekedni, hogy elkerülhessük a klíma- és ökológiai válság katasztrofális hatásait. Ezért a magyar kormány részéről a jelenlegi tervekhez képest sokkal ambiciózusabb célok kellenek, gyors és bátor lépésekre van szükség, hogy biztosítsák számunkra és az utánunk jövő generációknak a biztonságos klímát, a tiszta levegőt és az egészséges termőföldet.

• 2003-ban a Paksi Atomerőműnél demonstráltunk, és ezzel elértük, hogy az akkori kormány nem tudta teljesen elhallgatni az üzemzavart. (A Paksi Atomerőműhöz kapcsolódó főbb akcióink 2003-tól máig: greenpeace.org/hungary/cselekedj/paks-ii-helyett-megujulokat)

• 2004-2005-ben ott voltunk Zengőn, hogy megvédjük a természetvédelmi területet a tervezett NATO-lokátor építésével járó pusztítástól.

• 2005-ben támogatásunkkal a kormány tilalmat vezetett be a génmódosított kukorica termesztésére – ez akkoriban nemzetközi szinten is komoly sikernek számított.

• 2007-ben aktív segítségünkkel sikerült elérni, hogy az uniós szavazásnál Magyarországnak sikerült fenntartania a GMO-tilalmat hazánkban.

• 2008-ban a „Stop szmog”-koalícióval elértük, hogy Budapesten is legyen szmogriadó olyan esetekben, amikor a légszennyezettség tartósan átlépi az egészségügyi határértéket. Szintén 2008-ban volt, hogy lakossági energiatakarékossági kampányunk hatására a kormány jelentősen növelte a támogatások értékét.

• 2009-ben kitartó munkánk hatására „megkerült” a Zöld Beruházási Rendszer 28 milliárdja, és kiírták a környezetvédelmi célokra fordítható pályázatokat. Ugyanebben az évben három másik zöld szervezettel közösen elértük, hogy a Parlament fogadja el a cianidos bányászat betiltásáról szóló törvénytervezetünket.